Hídlap, 2004. január-március (2. évfolyam, 1-64. szám)

2004-01-22 / 15. szám

2 2004. január. 22., csütörtök BAL PART SZLOVÁKIA A környezetvédelmi tárca ragaszkodik a műanyag palack betétdíjához Miklós László, a környezetvédelmi tárca vezetője arra számít, hogy a Gazdasági Minisztérium megakadályozza a műanyag pa­lackok betétdíjának bevezetését. A gazdasági tárca mellett az el­adók is a betétdíjak bevezetése ellen tiltakoznak. Miklós László közölte, hogy a környezetvédelmi tárca hajlandó engedményre. A betétdíjak könyvelésének leegyszerűsítése érde­kében egyetértenének azzal az elképzeléssel, amely szerint a ki­ürült palackokat csak abban az üzletben lehetne visszaváltani, amelyben vásárolták. Simko hajthatatlan Ivan Simko, a Szabad Fórum vezetője nem hajlandó megváltoz­tatni eredeti álláspontját. Továbbra is követeli Mikulás Dzurinda kormányfő leváltását. Az SDKÚ egykori meghatározó személyisé­ge ugyanis nemet mondott az MKP és KDH vezetőinek felszólítá­sára, amelyben az eredeti álláspontjának feladására szólították fel. Az SDKÚ vezetése továbbra sem mérlegeli elnökének meneszté­sét. Meg van róla győződve, hogy Ivan Simko végül meghátrál. Milan Hort (SDKÚ) úgy véli, hogy hamarosan létrejön egy Dzurinda-Simko találkozó, és a két politikus végül megegyezik. Pavol Minárik (KDH) és Jozef Heriban (ANO) szerint is Simkonak kellene engedményt tennie. „Különben továbbra is megoldhatatlan patthelyzettel állunk szemben” - fogalmazott Heriben. Velük ellentétben Öllős László politológus nem bízik Simko meghátrálásában, mert „pálfordulását” nehezen tudná megmagyarázni. Nézete szerint előbb-utóbb „kénytelenek lesznek megegyezni, mert sem Dzurindának, sem Simkonak nem érdeke az előrehozott választások megtartása” - fogalmazott Öllős László. Felrobbant Peter Súlovsky autója Peter Súlovsky, a Szlovák Nemezeti Párt (SNS) jogutódjának el­nöke kedden este a rendőrségen bejelentette, hogy a párt pozso­nyi székházának közelében felrobbant Skoda Octavia típusú sze­mélygépkocsija. Az ügyeletes rendőrrel közölte, hogy valaki nyil­ván robbanószert helyezett a kocsija aljára és felrobbantotta. A hírt Boris Azaltovic, a belügyi tárca szóvivője is megerősítette, közeleb­bi tájékoztatással viszont nem tudott szolgálni. Súlovsky autója felrobbantásával kapcsolatban politikai indítta­tású bűncselekményre gyanakszik. „Tekintettel arra, hogy 1999 óta csak politizálok, a politikai motívum mellett minden más eshe­tőséget ki lehet zárni” - közölte. „A Slota vezette SNS-szárnynak semmi köze Súlovsky autójának felrobbantásához” - nyilatkozta Anna Malíková. A párt erős asszo­nya három lehetséges magyarázattal szolgált: „Nem kizárt, hogy Súlovsky kocsiját a dunaszerdahelyi alvilág emberei robbantották fel, számításba jöhet a „molotov koktél-változat”, esetleg az önme­rénylet. Az önmerénylethez figyelemfelkeltés céljával folyamodnak az ismeretlen politikusok”. Malíková elítél mindenfajta támadást, amely politikusok ellen irányul, mert „megzavarja a rendet és elri­asztja a külföldi beruházókat.” Nem született megegyezés a Smer, KSS és az LÚ találkozóján A Smer, a Kommunista Párt (KSS) és a Népi Unió (LÚ) parla­menti klubvezetőinek tegnapi találkozóján nem született döntés a Mikulás Dzurinda kormányfő ellen benyújtandó bizalmatlansági indítvány parlamenti beterjesztéséről. „Ebben a kérdésben kulcsfontosságú a HZDS és a Szabad Fó­rum álláspontja. Megvárjuk a tárgyalások eredményét” - közölte Vojtech Tkác a találkozó után. Robert Fico (Smer) üdvözölte az LÚ képviselőinek kezdeményezését. Pártja a pénteki elnökségi ülés után fogalmazza meg a kormányfő visszahívásával kapcsolatos végső álláspontját. A KSS teljes mellszélességgel támogatja a Dzurinda leváltására irányuló javaslatot. Ivan Simko, a Szabad Fórum elnöke szerint a miniszterelnök megbuktatása számukra nem időszerű. A kormányfőcserét a koalí­ció belső ügyének tekinti. A Smer, a KSS és az LÚ vezetőinek ta­lálkozóján a HZDS nem képviseltette magát. A HZDS nem támogatja a Népi Unió kezdeményezését „Bár a HZDS nem támogatja Dzurinda kormányát, de - amíg nem tisztázódik a Dzurinda-kormányt felváltó lehetséges új kor­mánykoalíció összetétele - a Népi Unió kezdeményezését sem tud­ja magáévá tenni” - közölte Viliam Veteska, a három ellenzéki párt (Smer, KSS, LÚ) tegnapi találkozója után. A Népi Unió Dzurinda megbuktatását szorgalmazó bizalmatlansá­gi indítványát megalapozatlannak, elhamarkodottnak és átgondolat­lannak minősítette. A javaslat szerzői szerinte nem tudnak 76-ig szá­molni. Egyben hozzáfűzte, hogy ez ügyben figyelembe kell venni a Szabad Fórum álláspontját. „76 képviselő elég a kormány meg­buktatásához, viszont nem elég az új kormány összeállításához” - hangsúlyozta Veteska a sajtó előtt. Közölte, a HZDS érdeke, hogy fenntartsa a párbeszédet mind a kormánnyal, mind az ellenzéki pártokkal. Ragaszkodik viszont ahhoz, hogy ennek során olyan ésszerű témák kerüljenek terítékre, mint a Ház programja vagy a parlament elé benyújtott jogszabályok. Viliam Veteska bírálta az LÚ által szervezett ellenzéki találkozó megszervezésének módját is. Összeállította: Oravetz Ferenc A Smernek és a KSS-nek kedveznének az előrehozott választások Lubos Kubín politológus nézete szerint a jelenlegi kormányválság kialakulását nagymértékben az SDKU-n belül lezajlott széttagolódás okozta. Bár nézeteltérések nem kizárólag Mikulás Dzurinda kormányfő és Ivan Sikmko, a Szabad Fó­rum elnöke között állnak fenn, a kormányválság megoldásának szempontjá­ból kettőjük békülése véget vethet a kormányválság­nak. Kubík összegezte a kormányválság kialakulásá­nak fő okát és az előreho­zott választások lehetséges eredményét. A szlovákiai kormányválság kialakulásával nyilván összefügg az SDKÚ pártszakadása és az ANO meggyengülése. A kor­mánypártok mellett azonban az ellenzéket sem kerülték el a kép­viselői átigazolások. Történt ez annak ellenére, hogy a választá­sok óta mindössze 15 hónap telt el. Szlovákia politikai színterén csupán a Smer, MKP és a KDH mondhatja el magáról, hogy a parlamenti klubjának összetéte­le 2002 ősze óta változatlan. Lubos Kubín szerint Szlováki­ában azok a politikusok vannak túlsúlyban, akik pragmatikus módon viszonyulnak a hatalom­hoz (a pragmatikus kifejezés alatt Kubín nyilván arra gondolt, hogy egyrészt az adott feltételek mellett a legcélszerűbb felhasz­nálást alkalmazzák, másrészt mereven ragaszkodnak a párt alapszabályzatához - a szerző megjegyzése). A hatalom ilyen szempontok szerinti gyakorlása a párton belüli erők szétforgácso- lásához vezet. Az is gondot je­lent, hogy egyes pártokban hiá­nyoznak az olyan vezéregyénisé­gek, akik a politikát tisztán erköl­csi síkon művelnék. Nap mint nap tanúi lehetünk az alapvető elvek és egyezségek felrúgásá­nak. Ez törvényszerűen kikezdi a hasonló programokat valló kor­mánypártok közötti viszonyt. Ilyen körülmények között a programok hasonlósága sem elegendő ahhoz, hogy a koalíció kitöltse a négyéves választási ciklust. Mikulás Dzurinda kor­mányfő és Ivan Simko volt vé­delmi miniszter közötti viszony megromlását sem az SDKÚ programjáról vallott különböző nézetek okozták. Mindketten ha­sonló célkitűzések teljesítése mellett szálltak síkra és mégis szétváltak útjaik. Több kormány­párt esetében pusztán a hasonló értékrend vagy pártprogram ha­sonlósága nem elég a probléma- mentes kormányzáshoz. Kubín úgy véli, hogy a kormányválság két főszereplőjét előbb-utóbb meg fogják szorongatni. Nyo­mást fognak rájuk gyakorolni annak érdekében, hogy adják fel álláspontjukat, vagy legalább te­gyenek engedményeket. A ket­tőjük közötti megegyezés egy ideig állandósíthatná a kor­mánykoalíció helyzetét. Az előrehozott választások egyértelműen csak a Smernek és a szélsőséges Kommunista Párt­nak (KSS) kedveznek. Ezt a megállapítást bizonyítja a kor­mány- és ellenzéki pártoknak az előrehozott választásokkal kap­csolatban tanúsított magatartá­sa. Kubín szerint a Robert Fico vezette Smerre a legnagyobb ve­szélyt hosszú távon a Szabad Fó­rum jelenti. Ivan Simkoék mű­veltebb, ellenzéki politizálása, az állami és nemzeti érdekek szem előtt tartása mellett végső soron meggyengítheti a közép balolda­li irányzatú Smer szavazóbázisát. Oravetz Ferenc Az Alkotmánybírósághoz fordulhat a KSS a kötelező hitoktatás miatt A parlament szerdán elfo­gadta a Szentszékkel köten­dő, a katolikus hitoktatásról szóló szerződést. A képvise­lők megszavazták a tizenegy regisztrált egyházzal aláíran­dó szerződés tervezetét is. Ennek alapján az általános- és középiskolákban kötelezően választható tantárgy lesz a hit­oktatás. A diákok a hittan és az etikai nevelés között választhat­nak. Emellett lehetőség nyílik az óvodai hitoktatásra is. A dokumentum elismeri az egyház és felekezeti társaságok jogát saját iskolák létesítéséhez. Az egyházi oktatási intézmények hasonló állami támogatásban ré­szesülnek, mint a többi állami is­kolák. Ezenkívül az egyezség le­hetővé teszi olyan pedagógiai központok létesítését is, amelyek Szlovákián belül, de a határon átnyúlva is szakmai és módszer­tani segítséget nyújthatnak az egyházi iskoláknak. Emellett fő feladatuk a felekezeti iskolák pe­dagógusainak képzése lesz. Martin Frone oktatásügyi mi­niszter üdvözölte a parlamenti szavazás eredményét. „Kelle­mesen meglepett, hogy ennyi honatya voksolt a dokumentum mellett” - nyilatkozta közvetle­nül a Szentszékkel kötendő, hit­oktatásról szóló szerződés elfo­gadása után. A minisztert öröm­mel töltötte el, hogy az említett szerződéssel az iskolaügyre vo­natkozó kormányprogram újabb pontja teljesül. Arra a kér­désre, hogy milyen többletkölt­séggel jár a hitoktatás bevezeté­se, a tárcavezető nem tudott pontos választ adni. „Ha lesz többletköltség, az etikai nevelés számlájára írható. Az általános iskolák felső tagozatán a diákok csaknem 100 százalékos részvé­telével már eddig is folyt hitok­tatás” - közölte Martin Frone. A szerdai parlamenti szavazás kapcsán 95 képviselő igennel, 30 nemmel voksolt. 18-an tar­tózkodtak a szavazástól. Míg a KDH vezetői megelége­déssel nyugtázták a Szentszékkel kötendő, hitoktatásról szóló szer­ződés megszületését, az Új Pol­gári Szövetség (ANO) képviselői meg vannak róla győződve, hogy a hitoktatás nem az iskolá­ra, hanem a családra tartozik. E megfontolásból ellenezték a szerződéstervezetet. A másik ok, amiért nemmel szavaztak, Beáta Brestanská (ANO) az EU tagálla­maiban érvényes gyakorlatot említette. Szerinte az Európai Unióban - amelynek 2004 má­jusától Szlovákia is a tagja lesz - a hitoktatás nem kötelezően vá­lasztható, hanem egyszerűen vá­lasztható tantárgy. „Mi nem elle­nezzük az iskolai hitoktatást, csu­pán azt szeretnénk, hogy választ­ható tantárgy legyen” - közölte Brestanská a sajtó munkatársai­val. A szabadelvű vezetők ráadá­sul úgy vélik, hogy a szerződés bizonyos értelemben előnybe hozza a felekezeti iskolákat az ál­lami- és a magániskolákkal szemben, a katolikus egyházat pedig a többivel szemben. Brestanská nem zárta ki, hogy az ANO esetleg majd csat­lakozik a kommunisták elképze­léséhez, akik a frissen elfogadott szerződés ügyében Alkotmány- bírósághoz akarnak fordulni. Oravetz Ferenc A korkedvezményes nyugdíj hátulütői (Folytatás az 1. oldalról) Ha feltételezzük, hogy egy 2004-ben nyugdíjjogosult személy éves bruttó keresete 1994-től min­den évben megegyezett az orszá­gos átlagkeresettel, a személyi bér­pontja minden évben egy, és az átlagos személyi bérpontja is egy lesz. Negyven beszámítható év mellett a havi nyugdiját a követke­zőképpen kell kiszámítani: POMB x R x ADH = 1 x 40 x 183,58 = 7343,20 korona.A korkedvezmé­nyes nyugdíj esetében az említett 0,5 százalékos csökkentés miatt a végső összeg értelemszerűen ki­sebb lesz. A korkedvezményes nyugdíjba vonulást két-három év­vel a nyugdíjkorhatár elérése előtt érdemes mérlegelni. Ennél több év esetében Michal Horváth nem tanácsolja, mert az érintett sze­mély általában nem teljesíti a tör­vény által előírt feltételeket vagy túlzottan alacsony nyugdíjban ré­szesülne. Egy évvel a nyugdíjkor­határon belüli munkanélkülieknek viszont Horváth szerint már érde­mes mérlegelni a korkedvezmé­nyes nyugdíj kérelmezését. A nyugdíjba vonulónak két fel­tételt kell teljesíteniük - legalább tíz ledolgozott éve legyen és nyug­dija nem lehet alacsonyabb, mint a létminimum 1,2 szerese. A Szo­ciális Biztosító csupán annak ítéli oda a nyugdíjat, aki ennek a két feltételnek megfelel. Jövőre az emberek nyugdíja nem lehet ke­vesebb, mint 5053 korona. Aki­nek ennél az összegnél keveseb­bet állapítanak meg, értelemsze­rűen nem jogosult a korkedvez­ményes nyugdíjra. Oravetz Ferenc Jóváhagyták a négyszázalékos nyugdíjemelést A parlament elvetette Rudolf Shcuster államfő javaslatát, aki hat-nyolc százalékos nyugdíj- emelést javasolt. Helyette 78 igen javaslattal ismét jóváhagy­ta az egyszer már általa szente­sített öregségi nyugdíjspórolás­ról szóló törvényt, amely alap­ján februártól a nyugdíjasok négyszázalékos nyugdíjmódosí­tással számolhatnak. Az államfő indítványa ellen szavaztak a kormánypártok és a Szabad Fó­rum képviselői. Az államfői vétó keddi semlegesítésével végérvé­nyesen hatályba lép az úgyne­vezett tőkepilléren működő, há­rompilléres nyugdíjreformról szóló jogszabály. A nyugdíjspó­rolásról szóló törvény a nyugdíj- reform másodok pillére és jóvá­hagyásával elhárult az utolsó akadály a magán-nyugdíjpénz­tárak megalakulása elől is. A parlament döntésével ér­telemszerűen elégedett volt a jogszabály beterjesztője, Ludovít Kaník munka-, szociá­lis és családügyi miniszter. Úgy véli, hogy „a köztársasági el­nök a nyugdíjemelés alacsony mértéke miatt vétózta meg a törvényt.” A következő évek­ben a nyugdíjak már parla­menti beavatkozás nélkül júli­us elsejétől, a pénzromlás mér­tékének és a nominálbérek emelkedésének függvényében fognak nőni. A jelenlegi alacsonyabb, négy- százalékos emelés mellett viszont májusban vagy júniusban újabb nyugdíjkiegészítésre számíthat­nak az arra jogosultak. o.f.

Next

/
Thumbnails
Contents