Hídlap, 2004. január-március (2. évfolyam, 1-64. szám)
2004-01-03 / 2. szám
JOBB PART 2004. január 3., szombat ______3. Sz ilveszteri petárdák Htelt az első olyan szilveszterünk, amikor legálisan lehetett petárdát és tűzijátékot használni. Sokan éltek a lehetőséggel, mások (akik talán eddig sem használták) idén sem robbantgattak szilveszter éjjelén. Vannak, akik veszélyesnek tartják, míg mások természetesnek veszik ezt a fajta szórakozást az óévbúcsúztatón. Arra voltunk kíváncsiak, hogy zavarta-e az utca emberét a szilveszteri petárdázás, illetve mi a véleményük arról a rendeletről, miszerint vissza kell szolgáltatni az el nem használt pirotechnikai eszközöket. Alekszandr (asztalos) Veszélyesnek tartom a petárda használatot, főleg, ha tíz centire dobják el a gyerekektől. Nagyon zavaró volt, hogy egész éjjel szóltak a petárdák. Biztos, hogy nagyon jó üzlet valakinek, másoknak pedig egy jó játék, csak veszélyes. Meg kéne mondani a vásárlóknak, hogyan kell használni őket. András (programozó) Engem egyáltalán nem zavart a szilveszter éjszakai petárdadurrogás. Én nem szoktam használni, és nem is foglakozom vele. Azt viszont nem tartom jónak, hogy vissza kell vinni, amit nem használtak el. Úgysem viszik vissza vagy, ha igen, akkor nem veszik vissza vagy kevesebb pénzt adnak érte. Anikó (kereskedő) Eléggé zavaró volt a folyamatos durrogás, bár a kutyámat jobban idegesítette, mint engem. Igazából az volt a baj, hogy két-három óráig egyfolytában robbantgattak, ha ez kevesebb idegig tartott volna, nem foglalkoznék vele. A visszaszolgáltatásról szóló rendeletet nevetségesnek tartom. Attila (gyógyszergyártó) Nem zavart, sőt tűzijátékot én is vettem, és ki is próbáltuk a kertben. Szerintem, egyszer van szilveszter és ilyenkor ez még belefér a buliba. Veszélyes, de ha az ember betartja a használati útmutatást, akkor semmivel sem veszélyesebb, mint bármelyik háztartási gép használata. Háromezer forittal emelkedett a minimálbér A minimálbér 2004. január 1-jétől 50 ezer forintról 53 ezer forintra nő a kormány döntése alapján, melyet az Országos Érdekegyeztető Tanács egyetértésével hozott. Az emelkedés heti bérnél 12 ezer 200 forintot, napi bérnél 2440 forintot, órabérnél 305 forintot jelent. A magasabb minimálbért elsőként a januárra járó munkabérnél kell kifizetni a munkavállalóknak. A minimálbér összege az elmúlt két évben ötvenezer forint volt. A tavalyi évben az 50 ezer forintos összeget azért fogadták el a szak- szervezetek. mert az adójóváírás révén nettó értékben többet jelentett a munkavállalóknak a változatlan minimálbér. A minimálbér 2002-ben bruttó összegben kifejezve 600 ezer forintot, míg a személyi jövedelemadó levonása után nettó 477 ezer forintot jelentett. A következő évben a bruttó 600 ezer forintos bér nettó értéke az adójóváírás révén 525 ezret ért. A minimálbér 2001-ben ugrott meg jelentős mértékben. A 25 ezer 500 forintos minimálbért az állam 57 százalékkal növelte, így 40 ezer forintra emelkedett. A jelenlegi európai uniós tagországokban a minimálbérek lényegesen magasabbak, mint a csatlakozó államokban, derült ki a Szakszervezeti Stratégiai Tanulmányok kiadványában közölt táblázatból. Ezek szerint például Portugáliában, Görögországban és Spanyolországban is kétszer annyit keresnek minimálisan a dolgozók. Magyarországon az 50 ezer forintos minimálbér 210 eurónak felelt meg, és ezzel szemben 2002 januárjában az említett országokban 406, 473 és 516 euró volt a munkáért kifizetett legkisebb juttatás. A legjobban fizető országokhoz képest jelentős elmaradást mutatnak a májusban csatlakozó országok. Hollandiában 1207 euró, Belgiumban 1163, Franciaországban 1126, Nagy- Britanniában 1124, Írországban 1009 euró volt a minimálbér. Ez közel öt-hatszorosa a Magyarországon kifizetett minimálbérnek. Néhány országban nincs országosan kötelező legkisebb összeg, és a minimálbérek mértékét az ágazati tarifaszerződések szabályozzák. Ilyen ország például Németország és a szomszédos Ausztria is. ák Pénzügyminiszteri értékelés és előrejelzés Az előzetes várakozások szerint 2,8-2,9 százalékkal bővült az elmúlt évben a bruttó hazai termék, éves szinten pedig öt százalék körül alakult az infláció - mondta László Csaba. A pénzügyminiszter megítélése szerint a 2003. évi állam- háztartási hiány 5,2 százalék körül várható. Emelkedett az export teljesítménye és ez részben az importigényes ágazatok miatt növelte a behozatalt is. László Csaba elmondta, hogy fellendült a privatizáció, az exportorientált irányba mozdult el a gazdaság, így az ipari termelés éves szinten tíz százalék körül bővült. Jól teljesített a feldolgozóipar és megkezdődött a beruházások bővülése is. A 2003. évi folyama- tokat nehezítette, hogy késett az Európai Unióban a gazdasági fellendülés. A magyar gazdaság 1,5-2 százalékponttal tud gyorsabban bővülni az EU országainak növekedéséhez képest, mert az ország erősen kötődik az integráció piacához- mondta a miniszter. 2004-ben Magyarország bekapcsolódik az EU döntéshozatali mechanizmusaiba. László Csaba szerint néhány simítást kell végrehajtani a vámigazgatásban, valamint az áfarendszerben, hogy megvalósuljon a teljes harmonizáció az Európai Unióval. A miniszter optimista a 2004. évi gazdasági növekedést illetően, mert már egészségesebb gazdasági szerkezet mellett fejlődnek a magyar piacok. A gazdaság bővülését segíti a várható alacsonyabb államháztartási hiány is. A pénzügyminiszter a forint tavalyi mozgását arra vezette vissza, hogy a piacok bizalma csökkent a magyar gazdaságpolitika iránt. László Csaba reálisnak véli a az euróövezetbe való 2008. január 1-ji belépés dátumát is. A 2004. évi költségvetési törvényben rögzítette a parlament, hogy az államháztartás hiánya 2005-ben 2,8, 2006-ban 2,5 százalék lehet. Ez erősíti a pénz- és tőkepiacok bizalmát. Kiemelte, hogy folytatódik az államháztartás reformja, elindul a közigazgatás reformja, és át kell tekinteni a közszférában a bérrendszert is. Az egészségügyben szélesedik a biztosítási elvű finanszírozás. A reform részeként megkezdődik az ellátórend- szerek privatizációja. ________ÁK El lentmondásos évet zárt az agrárágazat Ellentmondásos évet zárt a magyar mezőgazdaság. Még soha nem költöttek ennyit a gazdák gépberuházásra, a jövő megalapozására, ezzel szemben az aszály miatt egyes térségekben nehéz helyzetbe kerültek a termelők - mondta Németh Imre földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter. Tavaly 20 ezer gazdaság 120 milliárd forintot költött gépek és eszközök beszerzésére. Az agrár- kormányzat 28 milliárd forint vissza nem térítendő támogatási igényt fogadott el. Megvalósult 50 milliárd forint értékű építés és 20 milliárd forint jutott ültetvénytelepítésre is. Az aszály 100 milliárd forintos árbevétel-kiesést okozott. Az agrártárca vezetője szerint az állam a lehetőségekhez képest igyekezett enyhíteni a súlyos károkat. Az aszály miatt 10 milliárd vissza nem térítendő támogatás és 50 milliárd forint hitel került a szférába. Fontosnak ítélte, hogy tavaly háromszor annyi termelői értékesítő szervezet jött létre, mint az előző 4 évben. Folyik az EU- jogharmonizáció, a parcellák azonosítása, az állatnyilvántartási rendszer kidolgozása és a gazdálkodók uniós felkészítése. Az ösz- szevont területalapú kifizetési rendszer alapján közvetlen kifizetésként mintegy 17 ezer forint jut egy hektárra. Nemzeti forrásból 2004-ben 157 milliárd forint jut és a nemzeti támogatásból azokat kívánják segíteni, akik az uniós pénzekből kimaradnak. Fontos, hogy a SAPARD-forrá- sok se maradjanak az EU kasz- szájában. Magyarország az EU- tól a teljes évi támogatást fogja megkapni 2004-ben. ák MAGYARORSZÁG Iráni árvák örökbefogadása - magyar küldetés a III. évezredben A fizikai és lelki gyógyítóként Iránban segítő Magyar Baptista Szeretetszolgálat felhívást intézett a közelmúltbeli földrengés miatt árván maradt gyermekek támogatására. Az elesettek iránt felelősséget érző magyar állampolgárok saját maguk is részt vehetnek a gyógyító munkában, amennyiben jelképesen átvállalják egy-egy gyermek ellátásának költségét. A Szeretetszolgálat (korábban. Kambodzsában már sikerrel alkalmazott) felhívása szerint egy éven keresztül havi háromezer forintért jelképesen örökbe lehet fogadni egy olyan gyermeket, aki az iráni földrengés után elveszítette hozzátartozóit. „Az örökbefogadó fényképet kap a gyermekről és megtudja a nevét, sőt, olyan is előfordult, hogy saját költségén, személyesen látogatta meg támogatottját” - nyilatkozta az Indexnek Szilágyi Attila, a Szeretetszolgálat sajtóreferense. Medgyessy esete a „bolsevik” Fidesszel a francia L'Express-ben Meglepő kijelentésre ragadtatta magát Magyarország miniszter- elnöke a francia LExpress című folyóirat Bécs, Budapest, Prága című mellékletében. Az egyszeri párizsi újságolvasó számára megfejthetetlenül kódolt, belpolitikai petárdaként viszont annál inkább alkalmas (bizonyára előre megfogalmazott) üzenet a következőképpen hangzik: „Van egy politikai pártunk, melynek a nevét inkább elhallgatnám, és amely nem sokat töpreng Magyarország múltbéli történelmén. Úgy viselkedik, mint annak idején a bolsevikok. E párt elnöke, amikor hatalmon volt, nyilvánosan kijelentette, hogy parlamentünk nélkülözheti az ellenzéket. Nos, ez a párt ott van a törvényhozásban. És gyakran azok kárhoztatják a leghevesebben a kommunista korszakot, akik magukban ilyen reflexeket őriznek.” A nagy durranás izgalmait Tajföldön kipihenő Medgyessy Péter szavait természetesen szó szerint idézi a Magyar Hírlap, kommentár nélkül. Optimista részvénypiac - kitör a pesti EU-láz? Optimistán tekintenek a 2004-es év elé a Napi Gazdaság által megkérdezett részvénypiaci elemzők. Év eleji előrejelzésükben átlagosan 10661 pontra várják a BUX értékét 2004. december 31- ére, ami a lap szerint több mint 12 százalékos emelkedésnek felelne meg a jelenlegi 9500 körüli szinthez képest. „Az elemzők a magyar részvények megítélése szempontjából egyértelműen a makrogazdasági környezet alakulását, ezen belül is a forint- és kötvény- piaci folyamatokat tartják a legfontosabb tényezőnek” - írja a lap. Az év első negyedében sokan számítanak újabb spekulációs támadásra, ami a nemzeti valuta jelenlegi ingatag egyensúlyi helyzetéből adódhat. A szakértők rámutatnak ugyanakkor az uniós csatlakozás várható jótékony hatására is. Sok az uniós tagállamokban befektető intézmény számára a belépéssel eltűnnek a magyar eszközök vásárlását jelenleg is gátló egyszerű adminisztratív korlátok Elemzők hiányolják a részvénypiacon a tőzsdeérett, közepes nagyságú cégek megjelenését. A külföldi invázió mellet ugyanis több hazai magánbefektetőre is szükség lenne az egészségesebb piaci viszonyok kialakításáért. Példátlan áfatehertől sújtva - drágulnak az újságok? \ Az Európai Unió 4,3 százalékos áfájával ellentétben 2004-től a magyar sajtótermékeket 15%-os forgalmi adó sújtja, ami miatt a kiadók valószínűleg kénytelenek lesznek emelni áraikat - írja a Magyar Nemzet pénteki száma. A napilapnak legalább is ezt a hírt erősítette meg Szabó György, a Magyar Lapkiadók Egyesületének elnöke. A kormány döntése nyomán szakértők szerint általános csökkenés várható az eladott példányszámok tekintetében (amely hazánkban a jelenlegi szintet nézve is meglehetősen alacsony), következésképpen pedig kevesebb lesz a sajtó hirdetési bevétele is. Szabó György bízik abban, hogy a jogalkotók mihamarabb módosítják ÁFA-rendelkezésüket, és a sajtótermékeket kedvezőbb körbe sorolják, hiszen mint mondta: „a lap nem átlagos termék, azt társadalmi érdek preferálni.” Csökkenő vasúti kedvezmények - ifjúsági felháborodás Az Országos Gyermek- és Ifjúsági Parlament szerint elfogadhatatlan a MÁV utazási kedvezményeinek megnyirbálása, amely rontja a fiatalok életkörülményeit. A vasúttársaság rendelkezéseinek értelmében a nappali képzésből kikerült 26 év -alatti kezdő munkavállalók a 33 százalékos utazási kedvezményt csak pénteken 10 órától vasárnap 24 óráig használhatják a jövőben. Az ifjúsági szervezet tárgyalásokat kezdeményez a MÁV-val a a korábbi vasúti kedvezményének visszaállításáról. Mint közleményükben fogalmaznak: „Mivel a fiatalok körében igen magas a munkanélküliség, ezért különösen hátrányos e korosztály számára a kedvezmény megvonása.”
