Hídlap, 2003. augusztus-december (1. évfolyam, 1-82. szám)
2003-09-19 / 14. szám
2 2003. szeptember 19., péntek« BAL PART Wdlap SZLOVÁKIA Figyelmeztető sztrájk lesz 26-án A szeptember 26.-ra meghirdetett egyórás figyelmeztető sztrájkot nem fúják le - jelentette ki Eugén Skultéty a Szakszervezetek Szövetségének (KOZ) alelnöke. A sztrájkot csupán akkor állítják le, ha kormánytagok mégis hajlandóak lesznek érdemben tárgyalni. A kormányfőnek ki kell nyilvánítania, hogy kész tárgyalni a szakszervezetek és a munkáltatók vezérével. A hármas találkozó létrehozásához fontos a háromoldalú érdekegyeztető tárgyalások felújítása egy új kormánymegbízottal az élen. A szakszervezet ragaszkodik korábbi négy követeléséhez: a minimálbér növeléséhez, a közalkalmazottak bértáblájának fenntartásához, az új adóreform szociális következményeinek mérsékléséhez és ezen belül a minimálbér értékéhez rögzített, minimál nyugdíj megállapításához. Skultéty szerint a szakszervezetek már készülnek a figyelmeztető sztrájkra. Elutasította az egyes munkáltatók fenyegetőzéseit, amelyek az alkalmazottak megfélemlítését célozzák, mondván a sztrájk törvénytelen. Abban az esetben, ha az egyórás figyelmeztető sztrájk nem váltja be a hozzáfűzött reményeket, a szakszervezet időelőtti választásokat támogató aláírásgyűjtésbe kezd. Zsolnán járt az államfő Rudolf Schuster államfő szerdán találkozott Ján Slotával, Zsolna polgármesterével és a zsolnai kerület önkormányzatának képviselőivel. Ján Slotával többek között eszmét cserélt a hricsói repülőtér kifutópályájának meghosszabbításáról, amely a pályamódosítás után személy- és teherszállító repülőgépek fogadására is alkalmas lenne. Rudolf Schuster a repülőtér átépítését támogatja, állítja Ján Fülle az államfő szóvivője. A zsolnai kerület önkormányzati képviselőivel elsősorban a közigazgatási reformról ejtett szót. Az államfő bírálta a reform előkészítésében mutatkozott hiányosságokat, a hatáskörök elosztásának és anyagi hátterének problémáját. Sürgette a pénzügyek decentralizációját, mert szerinte Szlovákiában a pénzek elosztása túlzottan központilag irányított folyamat. "Akire hatásköröket ruháznak, pénzre is szüksége van, hogy feladatát teljesítse. Ezért nem elodázni, hanem meg kell oldani a pénzügyek decentralizációját" - nyilatkozta Rudolf Schuster kormányfő. Mojzis elégtételt kérhet Abban az esetben, ha a Nemzetvédelmi Hivatal igazgatója Ján Mojzis úgy véli, hogy személyével kapcsolatban a Szlovák Információs Szolgálat (SZISZ) adatokat szolgáltatott ki és így törvényt sértett jogorvoslásért bírósághoz fordulhat, nyilatkozta a SZISZ szóvivője, Vladimír Simko. A SZISZ által Mikulás Dzurinda rendelkezésére bocsátott, Mojzisra vonatkozó információt a szóvivő nem kommentálta. Véleménye szerint a SZISZ nem követett el törvény- sértést. "Törvény szerint a SZISZ-nek kötelessége a kormányfő rendelkezésére bocsátani minden általa kért információt. A köztársasági elnök is igénybe veszi a SZISZ szolgáltatásait, mielőtt valakit a kormányba kinevezne. Az információszolgáltatás célja nyilvánvaló - meg szeretne győződni róla, hogy a kinevezendő személy múltja makulátlan-e" - magyarázta Simko. Viszont a törvény megsértése nélkül a három legfelsőbb közjogi méltóság sem kérhet ki átvilágításra vonatkozó dossziét, vagy valakinek a személyiségét védő iratokat. Mégsem lesz kötelező a téli gumi? Szerdán a honatyák többek között foglalkoztak a téli gumiról szóló törvénymódosítással, amely megszüntetné a gépjárművekre vonatkozó kötelező téli gumihasználatát. A törvénymódosítást Jirko Malchárek az ANO képviselője terjesztett be a parlamentbe. Különben az eredeti, júliusban jóváhagyott törvény kezdeményezője szintén Malchárek volt, aki utólag a közvélemény bírálatának és nyomásának hatására, meggyőződése ellenére javasolta a kötelező téli gumihasználat megszüntetését. A törvénytervet, heves vitát váltott ki, több képviselő a téli gumi használata mellett kardoskodott. Bohuimil Hanzel (Smer) bírálta a törvénytervezet beterjesztésének módját. Szerinte a sajtóban leközölt szakszerűtlen vita és bírálat nem adhat okot egy frissen elfogadott törvény megváltoztatására. Ettől függetlenül a képviselők júliusban egy "bugyuta törvényt" fogadtak el. Javasolta, hogy "a probléma tisztázására vonjanak be szakembereket és napolják el a tervezet megtárgyalását". A törvénytervezet sorsáról tegnap szavaztak, lapzártáig nem kaptunk hírt a szavazás eredményéről. Ivan Simko vakvágányon A KDH egyelőre nem mérlegelte volt mozgalmi emberük, Ivan Simko soraikba történő visszafogadását. "Még túl korai találgatásokba bocsátkozni. Simko úr az SDKÚ köreiben zajló kötélhúzás részese, mi páholyból szeretnénk szemlélni ezeket az eseményeket", nyilatkozta Frantisek Miklosko a KDH képviselője. Ivan Simko egyike volt a Keresztény Demokrata Mozgalom alapítóinak és egy ideig a mozgalom alelnökeként tevékenykedett. 2002. februárjában lépett ki a KDH-ból és Mikulás Dzurindával közösen megalapította az SDKU-t. A közelmúltban bekövetkezett kenyértörésig az SDKU-ban alelnöki posztot töltött be. Jelenleg társakat keres, akik támogatnák őt a párton belüli nagyobb szabadság és demokrácia elérésében. Összeállította: Oravetz Ferenc Szerény támogatás Sajnos a Pénzügyminisztérium által beharangozott előrejelzések, az üres kincstárról kiszivárogtatott, közvélemény puhítására tett nyilatkozatok beigazolódtak. Jövőre a kabinet csupán 50%-os közvetlen mezőgazdasági támogatást hagyott jóvá. A kormányülés előtt már nyilvánvalóvá vált, hogy az 5,1 milliárd koronás tartalékalapból mindössze 741 millió korona maradt szétosztásra. Ennek az összegnek 90 százalékát, azaz 678 millió koronát ítélték oda a mezőgazdászoknak, amely-a "meglévő" pénzekkel együtt csupán 50 százalékos közvetlen támogatásra elegendő. A gazdák helyzetét bonyolítja, hogy valószínűleg az aszálykárok enyhítésére kért 2,15 milliárd korona teljes összegét sem kapják meg, ez viszont 20-30 százalékukat a csőd szélére sodorhatjaA lehangoló, szűkmarkú kormánydöntés egyben az MKP kudarca is. A magyar párt ugyanis abszolút prioritásként, mondhatni ultimátumként jelölte meg az EU által engedélyezett maximális juttatást. Vezetői több ízben nyilatkoztak, hogy körömszakadtáig ragaszkodnak az 55 százalékhoz. Úgy fest, hogy az MKP miniszterei javaslatukkal a koalíciós partnereik között magukra maradtak. Közvetlenül a kormánydöntés előtt az MKP követelésének már nem volt reális alapja, mert időközben kiürült a kincstár. Mintegy 700 millió korona hiányzott (hiányzik) az MKP és a Mezőgazdasági Minisztérium által követelt közvetlen támogatáshoz. Ivan Miklós pénzügyminiszter szerint ezt az összeget csupán úgy lehetne előteremteni, ha más tárcáktól vonnák meg. Az 50 százalékos kormánydöntést azzal próbálta megmagyarázni, hogy az idei évhez képest még így is négy milliárd koronával nagyobb összeget hagytak jóvá. Ez igaz, csupán az a baj, hogy nem elég! Ennek kapcsán a cigányprímás pénzosztása jut az ember eszébe, aki brácsásának a kelleténél kevesebb pénzt adott. "Nekem több nem jár?, kérdezi megsértődve a brácsás. Járni jár, csak nem jut, hangzik a válasz." Az MKP számára elfogadható eredmény eléréséhez nem segített a csatlakozási tárgyalások során tett kormányfői ígéret sem. Tudniillik Mikulás Dzurinda Koppenhágában megígérte, hogy a szlovák mezőgazdaság versenyképességének megőrzése érdekében a környező országokhoz hasonlóan megkapja az 55%-os közvetlen támogatást. A kormánydöntés tükrében a kormányfői ígéret mára csupán olcsó reklámfogásnak tűnik. A dokumentumfilmesek rögzíthetnék a csatlakozási tárgyalásoktól e heti kormánydöntésig felölelő időszakot, s a filmnek a találó "Nagy átverés" címet adhatnák. Képletesen szólva egy lyukas mentőövet kaptak a mezőgazdászok, amely csupán arra jó, hogy ideig-óráig a víz felszínén tartsa a fuldoklót. Ezek után a gazdáknak nem marad más hátra, mint megpróbálni a talpon maradást. A jövő évi költségvetésről legközelebb októberben tárgyal a kabinet. Arra viszont semmi esély, hogy a büdzséből valami koncot odadobjanak a tárcák között mostohagyermekként kezelt, mellőzött mezőgazdaságnak. O.F. OECD képviselői a Magas Tátrában Szerdán az esti órákban Párizsból a Gazdasági Együttműködés Tanácsának (OECD) hatvantagú delegációja érkezett a poprádi repülőtérre, hogy megtartsák soron következő tanácskozásukat. Megérkezésük után az OECD szakemberei Ivan Miklós pénzügyminiszterrel a tátralomnici szállodában munkavacsora keretén belül ismerkedtek a szlovák konyha ízeivel. A tegnapi tanácskozást Mikulás Dzurinda kormányfő nyitotta meg. Szlovákiai tartózkodásuk során a tanács tagjainak az US Steel Kassa vezetősége és különböző szakemberek jóvoltából lehetősége lesz megismerkedni a hazai vállalkozások tapasztalataival és a szlovákiai reformokkal. Emellett Szlovákia az OECD új tagjaként lehetőséget kap, hogy bemutassa az elmúlt években elért eredményeit és elmélyítse kapcsolatait a tanács tagjaival. Délután a delegáció megtekintette Csorbató nevezetességeit, ma Pozsonyban folytatódik a tanács tagjainak programja. Szlovákia 2000-ben lett az 1961 óta létező OEDC tagja. A szervezet fő célja az állandó gazdasági növekedés, jólét, foglakoztatás fenntartása, a fejlődő országok megsegítése és a tagországok ilyen irányú igyekezetének koordinálása, harmonizálása. Oravetz Ferenc Feszültség a kormány és a szakszervezetek között Peter Gajdos a Szakszervezetek Szövetségének (KOZ) alelnöke azzal vádolta meg a kormányt, hogy "a szociális ügyekről folytatott dialógus megtorpedózására nyilván előre megfontolt szándékkal gerjesztett válságot a szakszervezetek és a kabinet között. A kormány csupán mímeli, hogy tárgyalna", mondta az újságíróknak Gajdos. A kormány politikáját kultúrálatlannak nevezte. A háromoldalú tárgyalásokon eddig Robert Nemcsics képviselte a kormányt, ő volt a háromoldalú egyeztetés elnöke. A múlt héten viszont gazdasági miniszterségéről lemondott és helyette Ludovít Kaník munkaügyi miniszter hívta össze egyeztetésre a feleket. A Kaník által összehívott egyeztetést a szakszervezetek szerint érvénytelen. "Kabinetnek nem érdeke, hogy folytatódjanak a tárgyalások. Abban az esetben, ha érdeke lenne, kormánymegbízottként, a szociális egyeztetés tanácsának élére már valakit kinevezett volna". A szakszervezet követeli a háromoldalú egyeztetés összehívását még a szeptember 26.-ra terveznek egyórás figyelmeztető sztrájk előtt. Ezen az egyeztetésen Gajdos szerint részt kellene vennie Mikulás Dzurinda kormányfőnek, Ivan Saktor szakszervezeti vezetőnek és Michal Lachnak, a Munkáltatók Szövetsége (AZZZ) elnökének. Gajdos szerint "a megoldáskeresés egy másik lehetséges módja, ha az említett három vezető megegyezne a párbeszéd folytatásában" Oravetz Ferenc Kórházban az erőmű atyja A szlovák parlament volt képviselőjét, a bősi vízi erőmű atyját, Július Bindert Pozsony útkereszteződésében egy Skoda Octávia vezetője szó szerint lefejelte, majd visszaszállt autójába és elhajtott. Bindert azóta a belügyminisztérium kórházában ápolják, erősítette meg Marta Bujnáková a rendőrség szóvivője. Binder egészségi állapotáról a rendőrségnek nincs információja. Az incidens után Binder felhívta a rendőrséget és bejelentette, hogy délután személyesen feljelentést tesz náluk. A rendőrségen viszont nem jelentkezett, később megtudták, hogy kórházban ápolják. Egyelőre nem világos, hogy az eset összefüggésben van-e a a korábbi vezető politikai szerepével. Az esetet a rendőrség vizsgálja. Marta Bujnáková szerint az ismeretlen férfinak nem volt ésszerű oka, hogy Bindert inzultálja, és közlekedési baleset sem történt. O. F. Nadrágszíjat be kell húzni "Az adó és áremelések miatt a szlovákiai háztartásokban még egy ideig jelen lesznek a böjtnapok, de a szlovák gazdaság fejlődésének üteme régión belül a leggyorsabb", írja a cseh Mladá Fronta Dnes. A szlovák statisztikai hivatal adatai szerint a bruttó hazai össztermék (GDP) 3,8%-kal növekedett, és csaknem duplája a cseh gazdasági fejlődés ütemének. Csehországtól eltérően a szlovák gazdasági fejlődés alappillérét a prosperáló vállalatok, és az általuk exportált áru képezi. Csehországban viszont a bruttó össztermék növekedését a nagyobb családi kiadások eredményezték. Ezzel szemben Szlovákiában a családok visszafogták kiadásaikat. Ez a visszaesés a reálbérek mintegy 2%-os csökkenésével magyarázható. A bérek valós értékének gyengülése a 9%-os áremelkedéssel függ össze, a bérek ugyanis csak 6%-kal javultak (Csehországban is mintegy 6%-os béremelést jegyeztek, a szerző megj.). Közgazdászok szerint a szlovák gazdasági növekedés a csehországihoz képest előnyösebb. A csehországi ugyanis az emberek vásárlási kedvének függvénye. "A szlovák gazdasági fejlődés érezhetően erős megszorító intézkedések következménye, de makrogazdasági szempontból ez mindenképpen előnyös" nyilatkozta Robert Prega a Tatra banka közgazdásza. Szlovákiában további megszorító intézkedésekre lehet számítani. A parlamentben számos új törvénytervezetet tárgyalnak, amelyek nagy általánosságban a termékek és szolgáltatások drágulásához fognak vezetni. 2004. január elsejével jelentős áremeléseket prognosztizáltak, amely szerint a gáz valójában 41%-kal a hő- és villanyszolgáltatás 6,5-7%-kal lesz drágább!. Ez összefüggésben lesz a magasabb adókkal, másrészt a szociális juttatások és nyugdíjak szigorítását is tervezi a kabinet. Csak emlékeztetésül az elmúlt egy évben a kormány már eddig is komoly terheket rakott az emberek vállára. A víz, gáz- és a villany árának emelkedésével ugrásszerűen drágább lett a lakbér, emellett jelentős mértékben megdrágult az alkohol és dohánytermékek ára - nagy általánosságban mintegy 18%-kal. A közlekedésért 13%-kal, az egészségügyi szolgáltatásokért és oktatásért 6,5-7%-kal kell többet fizetni. Ráadásul a pénz értéke is romlik - idén az infláció mértéke elérheti a 9,7%-ot. Az elemzők szerint a gazdaság főleg a szlovák vállalatok tevékenységének lesz kitéve. Sok múlik azon, hogy ezeknek a vállalatoknak sikerül-e megtartani nyugati piacaikat. Szakemberek a második félévi beruházások növekedését jósolják. "A beruházások szemszögéből nézve Szlovákia jóval attraktívabb, mint Csehország", fejezi be. elemzését a cseh Mladá Fronta Dnes napilap. Oravetz Ferenc
