Hídlap, 2003. augusztus-december (1. évfolyam, 1-82. szám)

2003-09-19 / 14. szám

JOBB PART 2003. szeptember 19., péntek _____3. Dr águl a cigaretta? A cigaretta jövedéki adója jövőre 35%-al növekszik. Az utca emberét az új adótervezet dohányzást érintő változásairól fag­gattuk. A járókelőktől azt tudakoltuk, hogy dohányoznak-e ők Julcsi (főiskolai hallgató) Én sajnos dohányzom, tehát valamilyen szinten érint a do­log, de legalább így rákénysze­rülök arra, hogy letegyem vég­re. Egy főiskolás amúgy sem en­gedheti meg magának a drága cigarettát. Valahol, jó, valahol rossz ez a dolog, de az ember ne azért szokjon le a cigiről, mert drága, hanem azért meg egész­séges akar maradni. Zsolt (Suzuki dolgozó) Véleményem van a dologról, bár én már nem vagyok rabja ennek a káros szenvedélynek. Mikor dohányoztam, akkor el­ment egy doboz is egy nap. Most, hogy szüneteltetem, nem érint annyira. Az a baj, hogy a cigi árának emelése biztos, hogy maga után vonzza az egyéb dol­gok emelését is vagy családtagjaik, mennyire érinti és befolyásolja őket, illetve dohányzási szokásaikat a cigaretta árának ismételt növelése. Tündi (fagyiárus) Én nem dohányzom, de nem is ez a lényeg, hanem hogy megint egy áremelésnek va­gyunk tanúi. Valamikor rágyúj­tottam, de nem voltam láncdo­hányos, egy-egy szálat megen­gedtem magamnak. A lányom néha rágyújt, őt érinti, meg az édesapámat. Egyre drágább lesz minden. Tomi (ügyintéző) Nem örülök ennek az áreme­lésnek. Én is dohányzom, ösz- szességében elmegy egy doboz­zal egy nap. Szomorú dolog, de nem lehet vele mit kezdeni. Ha valaki "odafent" elfogadja az áremelést, azon a magyar polgár változtatni nem tud. Vagy leszokik a füstölésről, vagy továbbra is megveszi - drágábban. A kormány döntött a jövő évi adókról (folytatás az 1. oldalról) László Csaba hozzátette, hogy jövőre tovább bővül az in­gyenes tankönyvben részesülők köre, illetve azt is, hogy a tan­könyvekre, a könyvekre és a gyógyszerekre is az 5 százalé­kos kulcs vonatkozik majd. A gáz- és távhőszolgáltatás 15 százalékos besorolása megma­rad, a villamos energia és az ás­ványi tüzelőanyagok azonban a 25 százalékos kulcs alá tartoz­nak majd. Az alkohol jövedéki adója 15 százalékkal, a cigaret­táé 35 százalékkal, a vágott do­hányé pedig 121 százalékkal növekszik. A nyugdíjakkal kapcsolatban a pénzügyminiszter elmondta, hogy a kormány várhatóan 2- 2,1 százalékos, idén januárig visszamenőleges nyugdíjeme­lésről dönt, jövőre pedig 6 szá­zalékos nyugdíjemelést hatá­roztak el. A saját nyugdíjjal ren­delkezők özvegyi nyugdíja jö­vőre 30 százalékra emelkedik. Tállai András (Fidesz) úgy véli, hogy "a kormány a jövő évi adókról vonatkozó döntésé­vel padlóra küldte a családokat, a nyugdíjasokat, a kis- és kö­zépvállalkozásokat, illetve az önkormányzatokat". Vélemé­nye szerint a családoknak jövő­re nő az adóterhelésük és a csökkenő személyi jövedelem­adó-kulcsok ellenére a reáljö­vedelmek nem fognak növe­kedni, mivel több adókedvez­mény megszűnik. Bukovics *E Átalakul a mezőgazdasági támogatások rendszere Az új támogatási rendszer lényege, hogy a mezőgaz­dasági termelők, kevesebb jogcímen több támogatás­hoz jutnak az Uniós csatla­kozást követően - fogalmaz­ta meg Dr. Németh Imre, földművelésügyi és vidék- fejlesztési miniszter tegnapi saj tótáj ékoztatój án. Az elmúlt hetekben fontos döntések születtek a Parlament­ben arról, hogy a mezőgazdasá­gi termelők milyen rendszerben, mekkora támogatáshoz tudnak hozzájutni az elkövetkező év­ben. A támogatási rendszer ki­alakításánál a minisztérium tár­gyalt többek közt a szakmai ér­dekképviseleti szervezetekkel, és az Agrárgazdasági Tanáccsal is. Most négypárti egyeztetés után döntés született a mező- gazdasági támogatások jövő évi rendszeréről. 2004-től Magyar­ország, az Összevont Területala­pú Kifizetés-re alapozott támo­gatási rendszert fogja alkalmaz­ni, a csatlakozást követő 3-5 éves átmeneti időszakban. Ezt követően kell átállnunk az EU már reformált támogatási for­máira. Az Összevont Területala­pú Kifizetés háttere egy terület- használatra alapozott támoga­tás és az Unió jelenleg is alkal­mazott normatív rendszeréből tevődik össze. Ebben a rend­szerben az unió nem vizsgálja a termelési kvóták kihasználtsá­gát, így a gazdálkodóknak nem lesz veszteségük a pénzfelhasz­nálás tekintetében. Az átmeneti időben, az ágazat szélesebb kö­re juthat támogatáshoz, mint eddig, így a területhasználat alapján a kertészeti termékek előállítói: gyümölcs-, zöldség- és szőlőtermelők is támogatási forráshoz juthatnak. A támoga­tás mértéke: 69,37 euro/hektár, azaz 17.690 Ft/ hektár. A gazdák számára nyilván az a legfonto­sabb kérdés, hogy ki juthat hoz­zá ezekhez a pénzekhez: Min­den olyan magyar termelő, aki egy hektárnál nagyobb terüle­ten gazdálkodik,'az állattartók közül pedig a szarvasmarha-, juh- és kecsketartók, illetve 2004-től a tejtermelők. Epress József Medgyessy barátja is érintett Bizonyíték Simicska ellen? Az Inter-Európa Bankból felvett kétes eredetű milliár- dok egy része Medgyessy Péter miniszterelnök barát­ját, Alexandru Mudurát gaz­dagították, de az összegből jutott az üzletember nagy­váradi vállalkozásának fi­nanszírozására is - állítja a Magyar Nemzet. A lap rendőrségi forrásokra hivatkozva azt állítja, hogy a több német bankon keresztül át­utalt, ilyen módon tisztára mo­sott és mára eltűnt milliárdokból Alexandru Mudura is részesült. A romániai vállalkozó üzleti kapcsolatban áll vagy állt több, adóparadicsomban bejegyzett céggel, amelyek a milliárdos sikkasztási és pénzmosási csa­lásban kulcsszerepet játszottak A sokáig Németországban élő, Medgyessy Péterrel jó viszonyt ápoló üzletember az ügyben érintett Montrade Ltd. Magyar­országi képviseletén keresztül körülbelül 200 millió forinthoz jutott hozzá. A Magyar Nemzet értesülései szerint a szír magán- személyek által a K&H-ból fel­vett pénzekből egy nagyváradi építkezés, a Lotus Plaza áruház építésének egy részét is finan­szírozták, amiben korábban öt- ven-ötven százalékos tulajdona volt Mudura családtagjainak, il­letve a vállalkozóhoz köthető cégeknek. Bukovics Simon Gábor (MSZP) képviselő azt állítja, hogy bizonyítékai vannak arra, hogy a Fidesz és a párt ne­vében eljáró Simicska Lajos már 1996-ban bizalmas üz­leti kapcsolatot ápolt a K&H Bankkal. A politikus szerint a Simicska által képviselt Fidesz a fővárosi Lendvay utca 28. szám alatti in­gatlant havi 50 ezer forintért bé­relte a K&H-tól. "Elérkezett az idő, hogy a Fidesz tisztázza kap­csolatát a K&H Bankkal" - mondta a szocialista képviselő. Elmondta azt is, hogy az előző kormány idején az autópálya építésére fordított, a Vegyépszer Rt.-hez és a Betonút Rt.-hez ke­rült összegeket a K&H-nál és an­nak brókercégénél helyezték le­tétbe. Ezek a pénzek később off­shore cégekhez, innen pedig is­meretlen szervezetekhez vándo­roltak. ’A szerződést Simicska Lajos, a Magyar Fejlesztési Bank igazgatója felügyelte" - tette hoz­zá. Simon Gábor elmondta, hogy a szocialisták számos kér­dést megfogalmaztak a bróker- botrány körülményeit vizsgáló bizottság munkájával kapcsola­tosan. A Fidesz frakcióelnöksége az kijelentette, hogy a Fidesz ve­zető politikusai soha semmilyen kapcsolatban nem álltak sem a K&H Bankkal sem annak bró­kercégével. bukovics MAGYARORSZÁG Újabb fapados repülők Budapesten - az olcsóság szárnyakat ad? Sajtóinformációk szerint hamarosan újabb diszkont-légitársaság jelenik meg a magyar piacon. A szlovák SkyEurope a SAS Snowflake és a Germanwings után a harmadik lesz a sorban. Bár az indulás pontos dátumát hivatalosan még nem közölték, annyit a Napi Gazdaság nyomán tudni lehet, hogy a közeljövőben a szlo­vák fapados gépek napi rendszerességgel szállíthatják az utasokat Londonba, illetve Párizsba, akár alig 6000 forintos áron. Az összeg még akkor is megdöbbentően alacsony, ha csak egy útra, áfa és reptéri illeték nélkül kell érteni. Az olcsóság oka többek között a fe­délzeti kiszolgálás hiánya, valamint a kizárólag internetes rendelé­si lehetőség, mozgó árakkal, helyfoglalás nélkül. Az utasoknak szá­molniuk kell azzal is, hogy a gépek nem a központi le- és felszálló- pályán közlekednek, hanem általában egy, a reptereken kívül eső távolabbi terminált vesznek igénybe, ami további utazást jelent a célállomásig. Mindezzel együtt hódít a fapados utaztatás. Az újabb olcsó légitársaság megjelenése hazánkban, a korábbi skandináv és német járatok sikerességének a hatásaként is felfogható, ugyanak­kor általánosságban igaz, hogy a diszkont árú utaztatás fellendülő­ben van a kontinensen. Várakozások szerint három év múlva a tel­jes légi forgalom 14 százalékát teszi majd ki az Európai Unióban. Kötvény diákhitelre - a hitel hitele Semmi sincs ingyen - tudhatta meg a közvélemény a Diákhitel Központ (DK) Rt. kimutatásaiból, melyek szerint 12 milliárd forint­ra rúg a kifizetések összege az őszi szemeszterben (a bejövő 750 milliós törlesztéssel szemben). A hitelek finanszírozását az első időkben kötvényprogram beindításával kívánja elérni a kormány. Ennek értelmében, az elkövetkező egy évben 69,6 milliárd forint értékű értékpapír-kibocsátást tervez a DK Rt. Az első részt, amely több mint kétéves futamidejű évi fix 8 százalékos kamatozású pa­pírokból áll, 10 milliárd forint értékben a jövő héttől jegyezhetik a befektetők. A terv szerint még idén beindul az ötévre szóló, válto­zó kamatozású kötvények kibocsátása is'. A kötvényekre, bár azok nem közvetlenül terhelik a büdzsét, az állam készfizető kezességet vállal, mellyel csökkenteni kívánja a diákhitelek finanszírozási költ­ségét. A piacra dobásban hét pénzintézet vesz részt forgalmazó­ként, azaz a kiváltságos bankok köre némileg szűkebb a szokásos­nál. László Csaba minapi sajtónyilatkozata szerint "a hitelkonstruk­ciónak hosszú távon önjáróvá kell válnia", így várhatóan csak né­hány évig találkozhatunk egyes bankokban és a tőzsdén diákhitel­papírokkal. Kisebbségi ombudsman a diszkriminációról Európában nincs olyan ország, ahol ne jelentene problémát va­lamilyen formában a diszkrimináció, és ez még akkor is igaz, ha a jogrend már sehol nem tartalmaz hátrányosan megkülönböztető elemeket - jelentette ki Kaltenbach Jenő kisebbségi ombudsman a Magyar Hírlapnak adott interjújában, amelyben az EBESZ rassziz­mus elleni konferenciájának tapasztalatait összegezte. Kaltenbach hangsúlyozta, hogy a legnagyobb feladat a közgondolkodás meg­változtatása lenne, "hogy ne klisékben lássák a világot". A jás- zladányi alapítványi iskoláról szólva az ombudsman megemlítette, hogy nem a jogszabályoknak megfelelően történt a gyerekek felvé­tele, ezért levelet írt az intézmény feletti törvényes felügyeletet el­látó jegyzőnek, hogy az tegye meg a szükséges lépéseket az ügy­ben. Kaltenbach álláspontja szerint nem kell feltétlenül felszámolni a szeptemberben újraindult intézményt, de a diszkriminatív eleme­ket meg kell szüntetni az állami pénzből működő iskola működésé­ben. Az ügyet az ombudsman nem keverné össze a nemzetiségi is­kolák kérdésével. Mivel - szerinte - a nemzeti kisebbségek nyelvi és kulturális identitásának megőrzése az alkotmányban kijelentett le­gitim cél, az ennek érdekében tett intézkedések (beleértve önálló iskola létrehozását) nem minősíthetők diszkriminatívnak. Jászladányban azonban más a helyzet. Volt alkotmánybírók az alkotmányról Dr. Zilinszky János, egykori alkotmánybíró szerint nincs szükség új alkotmány megírására. A Magyar Demokratának adott interjújá­ban a neves jogász-professzor kijelentette, hogy a jelenlegi alaptör­vénnyel is nyugodtan beléphatünk az unióba, mert az mind szöve­gét mind tartalmát tekintve megfelel az elvárásoknak. Zilinszky ez­zel belépett a Szili Katalin házelnök által, a nyár végén tett kezde­ményezés bírálóinak sorába. Bár az alaptörvény nevében még mindig a posztsztálinista időket idézi, vélte Zilinszky. az 1949/XX számon kívül semmi egyezőség nincs a két jogforrás között. A volt alkotmánybíró interjújában elárulta, hogy az eredeti név megha­gyására átmenetileg azért volt szükség, hogy annak idején jelezzék: "az alkotmányt a rendszerváltás nyitására még a régi parlamenttel kell elfogadtatni." Mivel ezután egyik szabadon választott kormány­nak sem volt lehetősége 2/3-os többséggel új alaptörvényt alkotni, maradt a régi név. Sólyom László, az Alkotmánybíróság volt elnö­ke, ezzel szemben már 1990 óta vallja a rendszerváltáskor "módo­sított" alkotmány véglegességét. Sólyom a közelmúltban többször is kifejtette, hogy az alaptörvény módosítása nem szakmai, hanem politikai kérdés, és nem lát reményt a jelenlegi helyzetben, Szili Ka­talin kezdeményezésének ellenzék általi támogatására. Kovács Árpád

Next

/
Thumbnails
Contents