Hídlap, 2003. augusztus-december (1. évfolyam, 1-82. szám)

2003-09-18 / 13. szám

2003. szeptember 18., csütörtök RÉGIÓ frfdlap Piliscsaba viszontagságos élete Nyugdíjasotthon létesül Lekér Piliscsaba három száza­don keresztül lakatlan tele­pülésként tartották nyilván a történelem folyamán. Furcsa mód már a rómaiak is felfedezték a szépségét, és napjainkban is a budapesti agglomerációs környezet egyik nagyon fontos állo­mása. Piliscsaba a Pilist és a Budai­hegységet elválasztó völgyben fekszik. A rómaiak a környezet szépségéből adódóan az Ad lucum felicem, vagyis a Boldog­liget nevet adták a helynek. A falut északkeletről a Kopasz­hegy, délkelet felől a Kis-szénás, a Csaba-hegy, és a Sós-hegy, míg délnyugatról a Zsámbék- bajnai dombvidék lankái hatá­rolják. A település területén ered a történelemből is ismert Ke- nyérmezői-patak. A falu nevét török eredetűnek vélik, és feltételezhetően a caba (jelentése ajándék) személynév­ből keletkezhetett. A névben ta­lálható Pilis előtag a Pilis-hegy­Az Elamen Rt. nyerte meg azt a pályázatot, amelyet Esztergom Város Önkormányzatának Kép- viselő-testülete a fenntartásában működő óvodák, általános isko­lák és szociális intézmények köz- étkeztetési feladatainak biztosítá­sára, valamint az ezekhez tartozó konyhák üzemeltetésére írt ki. A nyertes kiválasztása zárt képvise­lő-testületi ülés keretében tör­tént. Pályázatot a ZÓNA Ven­déglátó Kft., a Sodexho M.o. Kft., a PENSIÓ 17 Kft. és az Elamen Kereskedelmi és Ven­déglátó Rt. adott be. A képvise­lő-testület a beérkezett négy fel­ségre utal. Ezzel szemben a nép­hagyomány szerint a község ne­ve Csaba királyfitól származik. Piliscsaba területéről őskori, késő bronzkori, római-kelta és középkori leletek kerültek elő az ásatások során. A római korban erre vezetett az Aquincumot Brigetioval (Újszőnnyel) össze­kötő római hadi út. A település­ről az első írott emlék 1263-ból való, amikor a terület birtokosa Mois ispán és testvére Sándor volt. 1274-ben Mois ispán azo­nos nevű fia a falut a nyulak-szi- geti (jelenleg a budapesti Mar- git-sziget) apácáknak adta. 1393-ban a pálosok is kaptak itt birtokot. A XV század elején a solymári várnagy a terület erde­inek nagy részét kivágatta, a fa­lut elpusztította. A század végén újra lakott település lett, de a tö­rök hódoltság kezdetén ismét el­pusztult, és majd csak a XVIII században lett megint lakott te­lepülés. Ekkor már a budai klarisszák birtoka. Az 1715-től németek és szlovákokat telepí­tettek be a faluba. Az 1720-as évektől jelentősen gyarapodott a település lakossága, de a né­Esztregom ajánlás mindegyikét elfogadta és értékelte. A beérkezett ajánlatok közül összességében legkedve­zőbbnek az Elamen Rt.-jé bizo­nyult, a második legkedvezőbb­nek pedig a PENSIÓ 17 Kft. ajánlatát minősítették Esztergom városa ezzel az új szolgáltatással több módon is nyereséghez jut. Egyrészt az eddig az önkor­mányzat által működtetett kony­hákat és az itt dolgozókat is átad­ják az új üzemeltetőnek, más­részt azzal, hogy az új szolgáltató nyersanyagárai gyakorlatilag nem változnak, de az ún. rezsi­árak, amennyiért megveszik a met és szlovák jellegét az 1900- as évek végéig megőrizte. A falu első hivatalosan is is­mert pecsétje 1731-ből való. Ezen már látható a falu címere. Az 1848-as jobbágyfelszabadítás után a falu birtokstruktúrájában meghatározó maradt a nagybir­tok. A falu legnagyobb birtokosa József főherceg volt, és 1865 holddal rendelkezett. Az 1945- ös földosztással létrejött az átla­gosan 10 holdas kisbirtokok- rendszer, amelyet az 50-es évek elejétől szövetkezetekbe kezdtek tömöríteni. Az 1700-as évek végétől a környéken folyó fakitermelés miatt a kipusztított erdő helyén hatalmas kiterjedésű dolomitko- páros terület keletkezett. Dévé­nyi Antal erdőmérnök kezdte el a hegyoldalakat betelepíteni tű­levelű erdővel. A településen a fakitermelés volt jelentős, ezek után a szántók és a legelők ke­rültek előtérbe. A XX. században aztán a terület üdülőterületek nagysága nőtt, így háttérbe szo­rultak a termőterületek is. A XX. században több válto­zás érintette Piliscsaba határait. Klotildliget 1925-ben kivált és 49-ben Pilisliget néven szere­pelt. A kivált településrészt aztán 1950-ben visszacsatolták Piliscsabához. A legjelentősebb területváltozás 1994. december 11-én datálódott. Ekkor lett önálló község Pilisjászfalu. A község, vallását tekintve szinte teljes egészében római ka­tolikus. Plébániája már 1711- ben újjáalakult, de ezt a XVIII. század első évtizedeiben közép­kori templomként használták. Az apácák 1728-ban új templo­mot építettek, mert a régi már nem tudott kellő hívet befogad­ni. A Szent Szűz születése tiszte­letére szentelt barokkos temp­lom 1781-ben készült el. A templomban található egy Ma­donna szobor, amely XV szá­zadban készült. 1903-ban a Szent Vince irgalmasrend kolos­tora, 1907-ben József főherceg építette a lazarista kongregáció rendházát és templomát Piliscsabán. A településen 1711-től műkö­dött katolikus kántortanító. Az új katolikus elemi iskola 1779 körül épült. 1903-ban állami óvoda és állami elemi népiskola nyitotta meg a kapuit Piliscsabán. 1994. szeptember 22-től a régi, szovjet katonai laktanya átépítése után kezdődhetett meg az oktatás a Pázmány Péter Katolikus Egye­tem Bölcsészkarán. Varga Lajos építész személyé­ben a község Kossuth-díjassal (1951) is büszkélkedhetett. szolgáltatást mintegy a felére csökkennek. Számadatokkal ki­fejezve Esztergom Város Önkor­mányzata több 10 millió forint megtakarítást nyer azzal, hogy kilenc intézményi tálalókonyhát ad át az új üzemeltetőnek. A szolgáltatás öt óvodát (Angyal­kerti, Zöld, Erzsébet királyné úti, Bánomi és Szentgyörgymezei), négy általános iskolát (Arany Já­nos, Babits Mihály, József Attila és Montágh Imre) és egy szociá­lis intézményt (Kertvárosi Idősek Klubja) érint.-OV­Nyugdíjas-panziót nyitnának Lekéren. Szebeni György ma­gánvállalkozó már több mint két éve tervezi, hogy megnyitja az idősek otthonát, de idáig nem volt rá igény és pénz sem. Júli­us elején nyújtott be kérvényt a helyi önkormányzathoz, amely­ben 70 ezer koronás támogatá­sért folyamodott. "A pénz a fűtő­testek lecseréléséhez szükséges, egyébként már elkészültünk minden munkálattal"- mondta a magánvállalkozó. Az összeget a keddi önkormányzati gyűlésen megszavazták a képviselők, így megkezdődhetnek az utolsó si­mítások. "Azonnal hozzáfogunk Az idei forróság és csapa­dékhiány miatt a szőlősgaz­dák arra számítottak, hogy a kényszerű érés miatt ala­csony lesz a szőlőbogyók víztartalma, ugyanakkor fel­szökik a cukortartalmuk. Ál­talában véve azonban nem panaszkodhatnak a terme­lők. A termés bőséges volt, ennek ellenére néhány fel­vásárló szerint mégsem lesz kifogástalan minőségű bor idén. Baka Sándor kisölvedi szőlős­gazda jelenleg több mint másfél hektáron gazdálkodik. Az idei termésre ő sem panaszkodik. Az aszálykárok nem sújtották a sző­lőt. "A szőlő szárazságtűrő nö­vény, ha épek a targyökerek, képes egészen mélyről is felven­ni a szükséges vízmennyiséget. De nagyon sok függ a talaj mi­nőségétől és attól is, hogy mi­lyen a talaj lejtése." A szőlő cukortartalma idén meglehetősen magas volt. A gazda szerint a peszeki leánka (vagy király-leánka) elnevezésű szőlőfajta cukortartalma 18-19 fok között mozgott, a rizling szil­ván 18 fokos volt, a zöld vel- tellin 17-18 fokos, a kék frankos pedig 19-21 fokos volt. "A felvá­sárlók és borüzemek bizonyára azért állítják, hogy nem tudnak díjnyertes bort készíteni, mert alacsony a szőlő savtartalma, ami a szín rovására mehet, de ezt helyre lehet hozni különféle színezékek hozzáadásával." Sok termesztő arra panaszko­(folytatás az 1. oldalról) Minden második hétvégét kapták meg pihenőnapnak, am'i korántsem felel meg a ma­gyar munkatörvénykönyv elő­írásainak. Szabadságra csak úgy mehettek, ha valamelyik kollégájuk helyettesítette mun­kájukat, tehát saját műszakján túl elvégezte a másikét is - szá­molt be lapunknak egy érintett. Információink szerint az emlí­tett napon az idegenrendészet néhány munkatársa jelent meg a Dussmann Kft. irodájában, akik egy bejelentés alapján egyetlen személyt kerestek. Mi­vel a hatóság műszakváltás ide­jén érkezett, több takarítót is a helyszínen talált, akiket szintén törvénytelenül foglalkoztattak. A felvidéki munkaerő ilyen a munkához. A tervek szerint két hét múlva fogadni tudjuk a lakókat." - tette hozzá. A húsz férőhelyes háznak egyelőre tíz lakója lesz. "Azt sze­retnénk, ha a lakók otthon érez­nék magukat, ezért alakítottunk ki egy családias környezetet a számukra. A szállásért havonta 6400 koronát fizetnek, ebben benne van a napi négyszeri ét­kezés, mosás, takarítás, illetve a szükséges gyógyszerek beszer­zése. Az otthonnak lesz egy nyugdíjas háziorvosa is. A teen­dőket egyelőre a feleségemmel látjuk el, aki egészségügyi nő­vérként dolgozott a lekéri kór­dik, hogy nem elég lédús a sző­lő. Ez valószínűleg területen­ként változó, hiszen Baka Sán­dor szőlősgazdának kilónként hét deciliter folyadékot sikerült otthoni présen kipréselni a sző­lőből, ami nagyon jó arány. A jó termést befolyásolják az előző munkálatok is. "Nagyon fontos a metszés, amely nem csak a mennyiséget, de bizo­nyos mértékben a minőséget is befolyásolja. Időben kell min­den munkálatot elvégezni és fontos a tavaszi lemosó-perme- tezés, bár idén nem kellett tarta­ni a betegségektől." A szőlőtermelés nagyon kis mértékben befolyásolja az or­szág gazdaságát, talán ezért esik kevés szó a régi tőkék felújításá­ról. Pedig szükség lenne rá, kü­lönösen a déli régióban. "Kis te­rületekre egyáltalán nem adnak támogatást, a nagyobbak vi­típusú kizsákmányolása nem meglepő, hiszen a munkanél­küliségi ráta Párkányban 20 százalék körüli, de a környék falvaiban nem ritka az 50 szá­zalékos munkanélküliség sem. A magyarországi minimálbér közel kétszerese a szlovákiai­házban." Szebeni György is sok tapasztalatot szerzett az egész­ségügy terén, amikor még men­tősként dolgozott a lekéri kór­házban. "Már akkor is problé­mát jelentett, hogy a kezelés után a kórházból kikerülő idős emberek nem tudnak sehol el­helyezkedni. Ezt a problémát igyekszünk most megoldani." - fogalmazott az egykori mentős. A szociális gondozottakat azonban nem tudják fogadni. Idővel talán ez a probléma is megoldódik, amely segítségével további 8-10 személynek tudná­nak munkát biztosítani. szont pályázat révén pénzhez juthatnak." Arról már esett szó, hogy amennyiben nem lesz elegendő must, külföldről fogják pótolni a hiányt. Az viszont érthetetlen a nagyüzemi szőlőtermelők szá­mára, hogy Simon Zsolt föld­művelésügyi miniszter miért en­gedélyezte 160 ezer hektoliter must behozatalát, hiszen a szü­ret még be sem fejeződött, így még nem lehet tudni, hogy mennyi lesz a hazai termés. A földművelésügyi minisztérium viszont azzal érvelt, hogy az elő­ző évek tapasztalatából kiindul­va tette meg a lépést. E becslé­sek szerint az igény nagyobb lesz, mint amekkorát hazai for­rásból ki tudnának elégíteni. A nagyüzemi szőlőtermelőket azonban ez az indoklás nem nyugtatta meg. nak. Ezért érthető, hogy az on­nan érkező munkavállalók gyakran olyan feltételek mellett is hajlandóak dolgozni, ami­lyeneket a magyarországi "kol­légáik" nem fogadnak el. K.H. s Kiválasztották az étkeztető vállalatot Czigler Mónika Hiába a meleg, nem tökéletes a szőlő Kisölved Czigler Mónika Feketemunka az esztergomi kórházban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents