Hídlap, 2003. augusztus-december (1. évfolyam, 1-82. szám)
2003-09-18 / 13. szám
bí&lap RÉGIÓ 2003. szeptember 18., csütörtök A városban sétálgatva egyre- másra találkozunk hasonló módon tönkretett, eredeti funkciójukra használhatatlanná tett dolgokkal. Mindennapos kép a vandál kezek által felborított szemeteskukák, a betört ablaküvegek, felgyújtott üdítő-automaták és a tönkretett padok látványa. Úgy tűnik, hogy vannak olyan embertársaink, akik nem képesek elviselni, hogy környezetük szép, rendezett maradjon. Ezeknek az embereknek a lelkivilága valószínűleg ugyanolyan csonka, mint ez a képünkön látható’ pad. Úgy gondolom, hogy erre a padra minden bizonnyal szívesen ülnének le az emberek, hiszen innen az új hidunk és Párkány panorámája tárul elénk, ami különösen naplementekor nyújt felejthetetlen látványt. A megcsonkított pad nagymértékben rontja ezt az esztétikai élményt, köszönhetően néhány, a szépségre érzéketlen, durva honfitársunknak. Miért kell ezt az egyébként is szürke világunkat még sivá- rabbá tenni? bukovics foto: Bukovics Termálvíz felhasználásáról tanácskoznak Párkányban A két határváros területének mélye termálvízben gazdag. Az Esztergom és Párkány alatti termálvízkincs feltárásának és hasznosításának lehetőségeivel foglalkozó szakmai tanácskozást tartanak ezen a héten, pénteken a Vadas fürdő új szállodájában. A délelőtt kilenc órakor kezdődő megbeszélésen Zboril Lubomir a Párkány és környéke alatti hidrogeotermál szerkezet feltárásáról, Bartusz Gyula a Vadas Termálfürdő területén épített létesítmények tervezéséről, Gyetven Miklós fürdőigazgató a hőforrások kihasználásáról és jövőbeni terveikről, Szűcs József az esztergomi lehetőségekről és tapasztalatokról, Heer Lajos az esztergomi Szent István Fürdő gyakorlatáról tart előadást. Megbeszélést tartott a Munkaügyi Tanács Komáromban ülésezett kedden a térség speciális gondjairól, eredményeiről a Megyei Munkaügyi Tanács. A megbeszélésen megtárgyalták a megye Foglalkoztatási Alapjának az első félévben felhasznált alapját. Az első félévi keretfelhasználását sikeresnek tartották. A tanácskozáson módosították a munkaerő-piac igényekhez igazodva a felhasználási arányokat. A tagok pozitívan értékelték azokat a megyei kezdeményezésű munkaerőpiaci programokat, amelyeket a munkaügyi központ a roma származású, valamint a 45 év feletti munkanélküli nők számára indított. Az ülésen megvitatták a megye legkedvezőbb, illetve legkedvezőtlenebb munkaerőpiaci helyzetű kirendeltségeinek tájékoztatóját. A két település Komárom és Kisbér. Segítik a nyugdíjasokat Esztergom foto: Bukovics A jövő évtől közhasznúvá alakuló egyesület az esztergomi nyugdíjasok részére sokrétű, változatos programot kínál. Erős Miklóssal, az Esztergomi Nyugdíjasok Érdekvédelmi Kulturális Egyesületének elnökével beszélgettünk a szervezet felépítéséről, működéséről és céljaikról. Mikor és milyen formában alakult meg az egyesület? Az egyesület nem túl régen, 1999. december 21-én alakult és 2000. márciusában történt meg a hivatalos bejegyzés. A kezdeményezés egy baráti társasággal indult, de rájöttünk, hogy klubként nem tudunk jól működni, mert a nyugdíjas réteg érdekeit így nem lehet megfelelően képviselni. Ekkor alakultunk át egyesületté. 35-en voltunk az alapítók, ma több mint 220 tagunk van. Ebben az évben a további bővülésünk érdekében hirdettünk egy "1 + 1" tagfelvételi mozgalmat is. További lépésként az egyesületünk jövő év januárjától valószínűleg közhasznúként működik tovább. Ezzel ugyan sokkal több feladat és felelősség jár, de valószínűleg több lehetőség is nyílik majd előttünk. Hogyan történik a rendszeres kapcsolattartás a tagokkal? Félévente adunk ki egy körlevelet, amit minden egyes tag megkap. Megpróbálunk motiválni mindenkit, hogy bejöjjön hozzánk, és személyes kapcsolat alakuljon ki E nélkül, szerintem, nem lehet szervezeti életet élni. Hogyan néz ki az egyesület belső felépítése, és milyen módon történik az egyes programok szervezése? Több csoportunk működik az egyesületen belül. Ilyen az Utazó Klub, az Országos Fogyasztó- védelmi Egyesület helyi csoportja és az Információs csoport. Az Utazó Klub értelemszerűen utazások szervezésével foglalkozik bel- és külföldre egyaránt, és nagyon nagy sikereknek örvend a tagok között. A fogyasztóvédelem elsősorban azzal foglalkozik, hogy megtanítsa a nyugdíjasokat vásárolni, tanácsokat adjon nekik ezzel kapcsolatban, illetve képviselje érdekeiket. Ezeken kívül működik még egy egészen érdekes csoportunk, a nyugdíjasokkal foglakozó' temetkezési biztosítás képviselete. Tudni kell, hogy a biztosító társaságok csak ritka esetben kötnek biztosítást egyesületekkel, nekünk sikerült ezt megvalósítanunk. Idén új kezdeményezésként elindul egy előadássorozat is, ahol a szakterületükön elismert emberek mutatják be a munkájukat. Ehhez hasonló, már évek óta működő és rendkívül népszerű programunk egy beszélgetéssorozat, ahol a klubtagok a város életében komoly szerepet vállaló emberekkel beszélgethetnek. Ezek a találkozások azért fontosak, mert a nyugdíjasok több területen kiszorulnak az információáramlásból, ezáltal azonban első kézből származó információkhoz juthatnak. Mennyire elérhetőek az itt felsorolt programok azok számára, akik nem tagjai az egyesületnek? Nyitottak vagyunk, hiszen a közhasznú kifejezés azt is jelzi, hogy nem csak egy bizonyos csoport, hanem egy réteg, esetünkben a nyugdíjas réteg érdekeinek képviseletét vállaljuk fel. Ezt rögzítettük a módosított alapszabályunkban is. Mennyire vonatkozik ez a határon túli nyugdíjasokra, illetve milyen a kapcsolatuk a régióban működő többi hasonló szervezettel? Bátran kijelenthetem, hogy nagyon jó kapcsolatokat ápolunk a környék nyugdíjas egyesületeivel. Egymás rendezvényeiről kölcsönösen küldünk tájékoztatókat és meghívókat. Kitűnő viszonyban vagyunk a párkányiakkal, a kicsindiekkel, és a nemrég bejelentkezett muzslaiakkal is. Példaként szeretném elmondani, hogy az október végére tervezett bécsi kirándulásunkra többen jönnek velünk Párkányból is. A szintén októberben sorra kerülő, kézműves kiállítással egybekötött városi nyugdíjas napon pedig már évek óta rendszeres résztvevők a régió településeiről érkező nyugdíjasok. Milyen anyagi források állnak az egyesület rendelkezésére? Az éves tagdíjunk 600 Ft. Ez az összeg véleményem szerint nem megterhelő a tagoknak, évek óta nem változtattunk rajta, és ez a közeljövőben sem áll szándékunkban. Ezen kívül vannak pártoló tagjaink, legjelentősebb támogatást pedig a városi önkormányzattól és pályázati forrásokból kapjuk. Idén eddig körülbelül 3-4 százezer forintot nyerünk el különböző kiírásokon, tavaly viszont ennek az összegnek a dupláját. Nagy segítség továbbá az is, hogy új irodánk fenntartási költsége a korábbihoz képest nagyon kedvezményes, ami szintén a városi önkormányzatnak köszönhető. A segítségért cserében mi is szeretnénk tenni valamit, jelenleg is tárgyalások folynak a várossal, hogy néhány feladatot átvállaljunk az önkormányzattól. Olyan dolgokra gondoltunk, amelyek ugyan bizonyos értelemben államigazgatási feladatok, de lehet társadalmi tevékenységként is végezni őket. Milyen távlati tervek foglalkoztatják az egyesületet? Napjaink egyre gyakoribb problémája, hogy nagyon sok nyugdíjas lakik egyedül, sokan 2-3 szobás lakásokban. A nyugdíjból jóformán csak a rezsit tudják kifizetni. Jó volna, ha valahogy meg tudnánk oldani ezt a sokakat érintő problémát. Nem tudom, hogy mi lenne a legjobb kiút, de semmi esetre sem szociális otthonokban gondolkodom. Úgy vélem, hogy nem szociális gondoskodásra van szükség, szerintem ezeket a dolgokat üzleti alapra kell helyezni. Valami olyasmit képzelek el, hogy garzonlakásokat kellene építeni az egyedül élők részére, a nagy lakásokat pedig át kéne engedni a fiataloknak. A bérleti díjból tudná fizetni a nyugdíjas a garzon rezsijét. Persze nem úgy képzelem ezeket a garzonszállókat, hogy csak idősek lakjanak ott, mert úgy vélem, hogy a nyugdíjasoknak szükségük van arra, hogy fiatalok éljenek közöttük, hogy erőt meríthessenek belőlük. bukovics Nemzetközi vállalkozói konferencia Esztergomban Négyoldalú nemzetközi konferenciát rendeznek ma és holnap Esztergomban. A konferencia célja, hogy a mikro-, kis- és közép- vállalkozások Európai Uniós csatlakozását segítség. A konferencián részt vesz a Magyar Ipartestületek Szövetsége, a Lengyel Kézműipari Szövetség, a Szlovák Kézműipari Szövetség, illetve a az Osztrák Szövetségi Gazdasági Kamara Kézműipari Szekciója. A felvételre váró államok képviselői közös kiáltványban rögzítik a feladatokat, és a leendő együttműködés főbb irányelveit. Az osztrák fél fontos feladata a Kis- és Középvállalkozók Szövetségén belül a csatlakozó országok kézműipari szövetségének segítése. A konferencián a magyar fél felhívás-tervezete kerül megvitatására, és a remények szerint ennek a végleges változatát írják majd alá. Faluünnep Leányváron Az esztergomi Hídünnep hétvégéjén, szeptember 26-28-án rendezik meg a Leányvári Faluünnepet is. A háromnapos rendezvény keretein belül 26-án, pénteken este nosztalgiakoncertet hallhatnak az ide látogatók. Szombaton ünnepi felvonulással, majd nemzetiségi találkozóval és kulturális programokkal folytatódik az ünnep. A programokat este bállal zárják. Az egész hétvégén át tartó rendezvénysorozat vasárnap sportnappal végződik. Orgonabővítés a Bazilikában Bővítik az esztergomi Bazilika orgonáját. A most folyó munkálatok során olyan változtatásokat hajtanak végre a monumentális hangszeren, hogy annak hangja telíteni fogja a Bazilika teljes légterét. A sajátos hangzást úgy kell beállítani, hogy az orgona tiszta hangját ne zavarja a tér akusztikájából fakadó visszhang. Az orgona egyébként az egyik legnagyobb orgonák közé tartozik. A kilenc éve beszerelt tíz méter hosszú faprincipál ellenpólusa a legkisebb, nyolcmilliméteres nagyságú síp. ák Felújítják a zselízi református templomot Az egybeépített templomot és parókiát, még az 50-60-as években emelték. Azóta gyakorlatilag semmit nem javítottak rajta. Mint ahogy Révész Tibor, a zselízi református templom lelkésze elmondta, közel 20-30 éves hátrányt kell behoznunk. Mindenképp szükséges a tetőszerkezet cseréje, mivel egy nagyobb szélvihar esetén életveszélyessé válhat az épület szerkezete. Sok mindenre szükségük lenne, de sajnos az anyagi helyzetük szűkre szabott. A híveknek, céladakozásnak és az önkormányzatnak köszönhetően jutottak pénzhez. A felújítás előreláthatóan öthat évig fog tartani, de természetesen, ha időközben találnának más anyagi forrásokat is, a munka hamarább befejeződne. D.Bajkai Katalin Tökparádé Hagyományos tökparádét tartanak szombaton Garamszentgyörgyön. A rendezvény a falu parkjában lesz. A műsor programjában szerepel a legnagyobb termények versenye, különböző családi vetélkedők, az est folyamán pedig mulatság várja az érdeklődőket. A parádét a szentgyörgyi Aktiviti klub és a helyi önkormányzat rendezi. bajkai
