Hídlap, 2003. augusztus-december (1. évfolyam, 1-82. szám)

2003-12-24 / 80. szám

JOBB PART 2003. december 24., szerda _____3. Mi kerül karácsonykor az asztalra? Itt a Szenteste, különböző szokások, hagyományok élnek, minden családban ajándékozással, étkezéssel kapcso­latban. Jellemző azonban, hogy vacsorára halat, káposztát, sütemények közül pedig a bejglit minden asztalon meg­találhatjuk. Megkérdeztük az esztergomiakat, hogy ezenkívül mit sütnek-főznek karácsonykor. Gabriella (tanuló) Hona (nyugdíjas) Gyöngyi (laboráns) Kálmán (kárpitos) MAGYARORSZÁG Kisebbségi magyar léthelyzetek és jövőképek Erdélyben Salat Levente erdélyi politológus nagy vihart kavaró fenti című tanulmányának a szerző által megjelölt célja a közgondolkodás né­hány befolyásos tényezőjének jobb belátásra bírása volt - derült ki a Magyar Rádió Határok nélkül című műsorából. Salat szerint ez kevésbé sikerült, mivel a közgondolkodás termékei, a fennforgó eszmék már jó ideje nem képesek tükrözni sem az erdélyi magyar közösség problémáit, sem lehetőségeit. A szerző szerint az erdélyi politika elidegenítette magától a képviseltek tömegeit, tulajdon­képpen politikai kasztrendszert hozott létre, amelyeknek a belső vi­lágai teljesen autonóm módon alakulnak. És egyre nehezebb el­dönteni, hogy kinek van igaza. Salat interjújában kitért arra. hogy nem beszélhetünk a magyarság megosztottságáról a közelgő vá­lasztások tekintetében, mivel sem az SZNT, sem az EMNT nem kí­ván az RMDSZ-szel szemben jelölteket állítani jövőre, az előbb em­lítettek kizárólag az autonómia létrejöttéért szerveződtek meg. A szokásos ételeket esszük, mint pél­dául a halászlé, sült hal és a töltött ká­poszta, de lesz idén pulyka is. Tegnap kezdte csak el a főzést anyukám. A sü­temények közül természetesen a bejgli és a zserbó nem hiányozhat. Este hét körül szoktunk összeülni. Tavaly elő­ször uacsordztunic utána ajándékoz­tunk. Idén, hogy lesz, még nem tudom. A kedvenc, ami egyik évben sem hi­ányozhat az asztalról, a rántott velő. Lesz sült hal és majonézes milánói tész­ta zöldséggel. Készítek fonott kalácsot is. A három fonatban dió, mák és meggy lesz, koszorú formában megsüt­ve. Persze a süteményeket már koráb­ban elkezdtem megsütni. Böjt időszakában böjtös ételeket eszünk, például mákos gubát. Estére pedig rántott halat sütök. Éjfél után és másnap, mikor már nincs böjt, húst, töltött káposztát, rántott pulykamelled eszünk. A bejglin kívül krémesebb süteményeket, mézes pu- szedlit szoktam készíteni. Általában cserépben sült kacsát szo­kott készíteni édesanyám, de tavaly ma­lac is volt. Remélem lesz idén is. Bejg­lit, krémes süteményt szokott még sütni édesanyám. Hogy mennyi időt vesz igénybe a sütés-főzés, pontosan nem tudom, de másfél napot biztosan a konyhában tölt Ilyenkor. Egyházak ünnepi üzenetei Az állandóság és bizonyosság ünnepe A karácsony alkalmából a magyarországi történelmi egyházak vezetőinek üzene­tében valamennyien hang­súlyozták, hogy az embe­reknek egymás felé kell for­dulniuk, meg kell tanulniuk kifejezni szolidaritásukat egymás iránt. Veres András szerint az egy­házaknak a jövőben még tevé­kenyebbnek, még meggyőzőbb­nek kell lenniük ahhoz, hogy az örömhírt, amit Jézustól kaptak, meggyőzően, hitelesen tudják mások felé közvetíteni. A Ma­gyar Katolikus Püspöki Konfe­rencia titkára szerint a karácso­nyi ünnep lényege az egymás felé fordulás: az Isten az ember felé fordult és az ember úgy tud Isten felé fordulni, ha embertár­sai felé fordul. „Az ünneplés fő célja az, hogy személyre szólóan átgondoljuk, mit jelent szá­munkra az ő érkezése; hogy Jé­zus Krisztus,- a Megváltó meg­születése mit jelent általában az ember számára és mit jelent sze­mélyesen” - mondta a püspök. Veres András szavai szerint „Jé­zus Krisztus embersége követen­dő cél, hiszen a bűnnélküliségé­ben megmutatkozik számunkra Isten eredendő szándéka az em­berről”. A püspök szerint kará­csonykor „mindenki érzi és vá­gyik is rá, hogy nagyobb szere- tetet tanúsítson mások, szerettei, munkatársai iránt, és egyáltalán nagyobb gondot fordítson arra, hogy szolidaritását, szeretetét ki­fejezze mások iránt”. Hasonlóan látja az ünnep je­lentőségét a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püs­pöke, Szebik Imre is, aki úgy vé­li, hogy a karácsony talán alka­lom arra is, hogy az emberek rá­döbbenjenek: Istennel való kapcsolatuk mellett a legfonto­sabb az emberekhez fűződő vi­szonyuk rendezése, egy jó kö­zösségbe való bekapcsolódás. A püspök hangsúlyozta, hogy az emberek jelentős része nagyon sivár, érzelmileg a személyiség­hez méltatlan életet él: az igazi emóció, az igazi, tiszta érzelem, szeretet helyét sokszor elfoglalja egyfajta, tárgyak utáni sóvár­gás, elégedetlenség. A Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnö­ke ugyanakkor úgy véli, hogy az ünnep alkalmat ad az emberek­nek életük átértékelésére, belső világuk és kapcsolataik rende­zésére, s egyúttal az állandóság, a bizonyosság felfedezésére. Az ünnepnek az is lényege, hogy az idő állandó folyamatában, lüktetésében legyen egy másik mérték, megtanuljuk, hogyan lehet és kell más ritmusban élni, fel kell tudni fedezni az állandó­ságot és a bizonyosságot - hangsúlyozta Bölcskei Gusztáv. „Egy sokféle módon elbizonyta­lanodott világban, ahol a kontú­rok elmosódnak és rengeteg olyan változás van, amelynek az egyszerű, hétköznapi ember nem látja az eredőjét, ez a hatá­rozott bizonyosság alapot, hát­teret adhat az ember életének” - jelentette ki a püspök. Wc­Véglegesített dokumentumok EU támogatásokhoz - 120 milliárd a tét Magyarországon a 2004. május 1-jei uniós csatlakozás előtt, már várhatóan februártól lehet pályázni a mintegy 120 milliárd forintos támogatási keretre, köszönhetően az Országházban hétfőn végle­gesített, az EU támogatások elindításához szükséges dokumentu­mokat, melyeket az uniós és a magyar szerződő felek kézjegyükkel láttak el. Az említett pénzösszegek az unió kohéziós és strukturális alapjaiból hívhatóak le jövőre, sikeres pályázat esetén, aláírták a támogatásokat januártól elindító dokumentumokat. Köszöntőjé­ben Jürgen Koppén, az Európai Bizottság magyarországi delegáci­óját vezető nagykövet kijelentette: „A mostani aláírással keretbe öntöttük azt, ami Magyarország számára az uniós csatlakozás egyik legkézzelfoghatóbb előnye: az uniós alapokhoz való hozzáférés le­hetőségét”. Juhász Endre, az integrációs ügyek koordinációjáért felelős tárca nélküli miniszter (a magyarország.hu tanúsága szerint) elmondta, hogy a 2004-2006 közötti időszakra vonatkozó fejlesz­tési program négy prioritást határoz meg: a versenyképesség foko­zását, humánerőforrást, a környezetvédelmi és infrastruktúra fej­lesztését, valamint a regionális kiegyenlítődést. Gallup: a Fidesz 8 százalékkal vezet az MSZP előtt A Gallup decemberi közvélemény-kutatása szerint, továbbra is tetemes előnnyel vezet a Fidesz az MSZP előtt, egy esetleges mos­tani választás során a két nagy párton kívül más nem jutna be a parlamentbe. A novemberi adatokhoz képest ugyanakkor némileg csökkent a Fidesz támogatottsága az összes válaszadó körében (a jelenlegi 32 százalék 1%-al kisebb mint a múltkor volt), az MSZP- é pedig nőtt (23 százalékról 24-re), bár mindkét elmozdulás a sta­tisztikai hibahatáron belül van. A valamilyen pártot választók közt az MSZP támogatottsága jelenleg 37 százalékon áll, messze a Fi­desz 51 százaléka alatt. A válaszadók 55 százaléka elégedetlen a kormánnyal, a hamarosan tájföldi egzotikus „telelésre” utazó Medgyessy Péter tevékenységét pedig 48 százalék tartja kifejezetten rossznak. A Gallup eredményeinek fényében nehezen érthető a Századvég-Tárki legutóbb napvilágot látott közvélemény-kutatása, mely szerint a két legnagyobb párt fej-fej mellett. 24-24 százalékon áll az összes megkérdezett körében. A statisztikai hibahatár 3 száza­lék körül mozog, közel 10 százalékos eltérés egyazon időszakra vo­natkozóan az eltérő módszertani sajátosságokkal sem magyarázha­tó. A kérdés csak az: ki téved ekkorát, és miért? Kovács Árpád Megváltozott az adat- egyeztetés ideje Az Országgyűlés hétfőn elfogadta azt a Fidesz részé­ről benyújtott, a bankokkal történő adategyeztetés ha­táridejét áprilisig kitoló tör­vénymódosítást. A 352 igen szavazattal, egy el­lenében elfogadott, a pénzmosás megelőzését biztosító törvénymó­dosítás szerint december 31-e he­lyett az emberek 2004. április el­sejéig kereshetik fel adategyezte­tés céljából bankjukat. Rogán Antal fideszes képviselő javaslatát a házszabálytól eltérő módon tár­gyalta a Ház, miután a köztársa­sági elnök hétfőn bejelentette: előzetes normakontrollt kér az Al­kotmánybíróságtól a december 15-én elfogadott, a befektetők és betétesek fokozott védelmével kapcsolatos, úgynevezett PSZAF- törvény ügyében, melynek részét képezte az adategyeztetési határ­idő megváltoztatása is. -bk­Medgyessy karácsonyi üzenete Medgyessy Péter kedden a nyilvánossághoz intézett ka­rácsonyi üzenetében hang­súlyozta, hogy az ünnep az összes közösség számára fontos értékekről, a szeretet- ről, az emberségről és a kö­zösségvállalásról szól. „Mélyen hiszem, hogy ami a legkisebb emberi közösség életében is a legfontosabb a szeretet, az egy nagyobb em­beri közösség, a társadalom életében a szolidaritás, a támo­gatásunkra szorulókkal szem­beni közösségvállalás. Ember­séges, tisztességes közösség mindkét értéket magáénak vallja. Szeretet és közösségvál- lalás nélkül nincs élhető élet, nincs jövő” - hangsúlyozta üze­netében a miniszterelnök. Hangsúlyozza, hogy a keresz­ténység legnagyobb ünnepének ma már nem csupán a hívők közössége számára van jelentő­sége, és nem csak a hívők, ha­nem az ország minden polgára I ünnepel. Meghitt pillanataink mindenkit gazdagabbá, érzéke­nyebbé tesznek, ezáltal gazda­gítják közös kultúránkat. Karácsony alkalmából kíván­ja a családoknak és az ország­nak, hogy a szeretet és a közös­ségvállalás, amely ezekben a napokban nemcsak szavakban, hanem tettekben is megvalósul, legyen jellemző az életünkre az ünnepek múltával is. A minisz­terelnök szerencsésnek nevezte azokat, akik az ünnepet meg­oszthatják szeretteikkel, és arra kér mindenkit, hogy gondoljunk azokra is, akik egyedül vannak, akiknek nem jut egy simogatás, egy bátorító mosoly. Megér­demlik ők is a szeretetet. Soha olyan nagy szükségünk nem lesz szeretetre, megértésre és szolidaritásra, mint az újeszten­dővel kezdődő új korszakban, mondta Medgyessy Péter kará­csonyi üzenetében. ák Ismét „második Magyarország” Gyurcsány, a kormány ütőembere? Gyurcsány Ferenc szerint a PSZÁF- törvény előzetes normakontrollra küldésével megerősödhet az a véle­mény, hogy „párhuzamos hatalom” létezik ma Ma­gyarországon. Ha ez így van, akkor ez veszélyezteti a köztársaság működését. Rogán Antal szerint viszont: helyesen döntött az államfő. A gyermek-, ifjúsági és sportmi­niszter elmondta, a törvény vitája során érdemi, alkotmányos aggály nem merült fel, viszont a két oldal közötti szokatlanul éles küzdelem alakult ki. „Ebben a helyzetben bármilyen fajta lépése a köztársa­sági elnök úrnak olyanfajta maga­tartásnak számíthat egyesek sze­mében, amely megerősíti azt a vé­leményt, hogy létezik együttműkö­dés a mai ellenzéki párt és az álta­la jelölt vagy kinevezett közjogi méltóságok és köztisztviselők kö­zött annak érdekében, hogy létez­hessen egy párhuzamos hatalom ma Magyarországon. Ha ez így van, akkor ez veszélyezteti a köz­társaság működését.” Olyan országban, ahol éles po­litikai küzdelem folyik, nem sze­rencsés egyetlen olyan lépés sem, amely nem a megegyezés irányá­ba mutat. „Ez azt jelenti, hogy megerősödhet az a vélemény, hogy a köztársaság hivatalos in­tézményrendszerén kívül van egy, a demokratikus normák, kontrol­lok, mechanizmusok által nem tel­jesen átláthatóvá tett és kontrollált együttműködés, amelynek az a célja, hogy létezzen egy második Magyarország. Ez a második Ma­gyarország viszont tönkreteszi azt az egyetlent, ami van.” Gyurcsány Ferenc szavaira rea­gálva Rogán Antal, a Fidesz frak­cióvezető - helyettese úgy fogal­mazott: a sportminiszter a magyar kormány „ütőemberévé” vált. „Immár nemcsak a saját pártját tá­madja, nemcsak az ellenzéket tá­madja, hanem a köztársasági el­nököt is támadja.” Rogán szerint az államfő helyesen döntött, ami­kor előzetes normakontrollt kért a törvényről az Alkotmánybíróság­tól. A kormány hibája, hogy az Or­szággyűlésnek a betétesek védel­me érdekében törvényt kell alkot­nia. Gyurcsány Ferenc támadása­ira sem a kormánynak, sem a köz­véleménynek nincs szüksége. Epress József

Next

/
Thumbnails
Contents