Hídlap, 2003. augusztus-december (1. évfolyam, 1-82. szám)
2003-12-19 / 77. szám
Szilveszter, a petárdázás szezonja Magyarországon idén legálisan lehet robbantgatni Magyarországon évtizedek óta először nem tilos petárdát durrogtatni szilveszter éjjelén 18 órától másnap reggelig. December 28-ától a bevásárlóközpontokban és hipermarketekben is lehet majd petárdát vásárolni. Egy kormányrendelet ugyanis szilveszter éjszakára legalizálja a mindeddig tiltott petárdázást, és a házi tűzijátékokhoz sem kell engedélyt szerezni. Ezzel a kormánynak az a célja, hogy legális keretek közé szorítsák a már amúgy is több évre visszatekintő szilveszter éjszakai petárdázást. Véget érhet tehát az aluljárókban és piacokon a nem mindig megbízható petárdák árusítása, reméli a Magyar Pirotechnikai Társaság. A szabályosan árult petárdák várhatóan olcsóbbak lesznek az illegálisan árultakkal szemben. Annak, aki jogszerűen akar petárdához jutni, nagyon kevés ideje marad ezek beszerzésére, ugyanis a jogszabály szerint, december 28-ától engedélyezik csak annak árusítását. A szilveszterre legalizált petárdáknak tartalmazniuk kell a magyar nyelvű használati utasítást és csak külön pultnál, valószínűleg áruházak parkolóiban felállított pavilonokban lehet majd árusítani őket, várhatóan 15-20 forintos áron. A rendelet azt is szabályozza, hogy hol lehet majd használni a petárdákat. Tilos lesz középületekben, sportlétesítményekben, repülőtéren, ^tűzveszély es helyeken és az önkormányzatok által rendeletileg kijelölt zajmentes övezetekben robbantani. Az ugyancsak szilveszterre engedélyezett, toronyháznyi, vagyis 25 méterre is felrepülő tűzijátékok ára négy-ötezer forint körül lesz. Az előzetes becslések szerint évente egy-kétmilliárd forintot fognak elkölteni a magyar vásárlók petárdára, tűzijátékra. Nemcsak szilveszterkor, hiszen a kisebb hatóanyag-tartalmú eszközöket egész évben meg lehet majd vásárolni. A legálisan ámít petárdák majdnem teljesen Kínából és a Távol- Keletről importált termékek. A szélesebb választékot megfelelő leírással látják el, minőségük megbízható lesz. A Magyar Pirotechnikai Társaság nem a petárdára, hanem a szép fényeffektekkel, színes füsttel szolgáló tűzijátékra szeretné felhívni a figyelmet. Az új, az uniós országokéhoz igazodó szabályozás szerint az I. pirotechnikai osztályba tartoznak a közismert - általában zöld színű - petárdák, és egyéb kisebb tűzijátékok (lepke, szikrázó gyertya, kisebb kézből és földről indítható rakéta, bombatelep), amelyekben a pirotechnikai elegy (a hatóanyag) nem haladja meg a 3 grammot. Az év utolsó négy napján terjeszthetők és megvásárolhatók a II. pirotechnikai osztályba tartozó tűzijátékok. Az ebbe az osztályba tartozó termékek már a profi tűzijátékok, mivel a hatóanyag felső határa itt már eléri a tekintélyes 50 grammot. Ezeket a pirotechnikai eszközöket csak december 31-én 18 órától másnap reggel 6 óráig lehet felhasználni. A jogszabály számtalan kötelezettséget ír elő ezen termékekkel kapcsolatosan, így például a talált pirotechnikai terméket be kell szolgáltatni a rendőrségnek, míg a hibás vagy lejárt szavatosságú játékos pirotechnikai terméket, valamint a fel nem használt kis tűzijátékot vissza kell vinni a forgalmazónak. Mindkét csoportba tartozó termék csak engedéllyel rendelkező üzlethelyiségben forgalmazható, azaz a közterületi árusítás tilalmazott. Semmiféle pirotechnikai eszközt nem vásárolhatnak 14 éven aluli személyek. A pirotechnikai tevékenység nem veszélyeztetheti az emberek és az állatok testi épségét, egészségét és a vagyoni javakat. Aki a szabályokat megszegi, az ellen szabálysértési eljárás indul, ahol akár 50 ezer forint pénzbírság is kiszabható. A tűzijáték és a petárda szintén veszélyesek lehetnek kedvenceinkre. Ilyenkor be kell zárni az állatokat a lakásba, vagy ki kell menni hozzájuk az udvarra, hogy a gazdi közelében legyenek. Ha lakásban tartjuk kedvencünket, célszerű valamilyen más zajjal elnyomni a petárdák hangját, akár bekapcsolhatjuk a televíziót vagy a rádiót is. Ha sétálni visszük őket, mindenképpen pórázzal tegyük, nehogy az állat ijedtében elszaladjon. Szlovákiában eddig sem volt tiltott a petárdák és kisebb tűzijátékok használata. Legálisan lehet vásárolni és felhasználni. Északi szomszédunknál így csak az áraknak tudtunk utánanézni. Párkányban a Mária Valéria híd tövénél található tűzijátékok szakboltjában már nagy a forgalom. Itt a kis rúd alakú, 100 darabos kiszerelésű petárda ára 100 korona. Az I. kategóriába tartoznak még a darázs, méhek, fütyülős tűzijátékok. Ezeknek darabja a kiszereléstől függ. Az ötdarabos csomag ára 20-30 korona. A komolyabb, II. pirotechnikai osztályba tartozó római gyertyák 30-40 koronába kerülnek. A tizenhatrakétás tűzijátékok ára 260-270 korona. A választék hatalmas, az árak lényegesen alacsonyabbak, mint a Magyarországon várhatóan beharangozott árak. Külföldről a petárdák magán- forgalomban történő behozatala továbbra is tilos, erre csak az engedéllyel rendelkező kereskedő, vállalkozó jogosult a kötelező Vámkezelés Után. akaree A pirotechnikusok jó tanácsai szilveszterre:- Csak legális helyekről vásároljon!- Figyelje meg, van-e rajta magyar használati útmutatás!- Csak kültéren használjon pirotechnikai eszközt! Ne hajoljon felé, és ne dobálja összevissza!- Ne szereljen szét semmit! A sérült terméket vigye vissza, ne használja föl! akaree Uj művelődési központ A Pilis és a Gerecse-hegy- ség völgye az újkortól kezdve lakott hely volt. Itt haladt át az Aquincumot és a nyugati provinciákat összekötő római hadiút. Az ásatások során római kori padlófűtéses villa, vízvezeték-maradvány, mérföldkő, szarkofág és sok más emlék került elő. A honfoglalást követően a közeli Esztergomban kiépült királyi székhely vonzásában lévő Dorogon éltek a királyné szakácsai. A középkorban a négy égtájat összekötő utak találkoztak itt, s vámsze- dési jogot gyakorolt az esztergomi káptalan. Nevét, mely Durug, Drug, Durugd alakban iordul elő, először 1181-ben említi oklevél. Dorog a török hódítás idején elpusztult. 1542-1694 között lakatlan helyként tartják számon. Ezután német telepesek érkeztek ide három hullámban. Hozzájuk csatlakozott később a visz- szatérő magyar lakosság. Az 1700-as évek elejétől ismét közlekedési csomópont a település. A Buda-Bécs útvonalon megépült postakocsi-állomásán gyakori vendég a nyelvújító, Kazinczy Ferenc, a mágnás és politikus, Széchenyi István s a jeles főúr, Wesselényi Ferenc. A dorogi bányászatról az első írásos szerződés 1845-ben keletkezett. Ezt az esztergomi Dorog káptalan kötötte Wasshúber Ferenccel és Jülke József János bányaigazgatóval. A XIX. század fordulóján Dorog vált a szénmedence központjává. A fővárossal vasút kötötte össze, s megoldódott a szén dunai hajókon történő szállítása is. A XX. század első évtizedeiben bányászkolónia, munkásotthon, bányatemplom, erdélyi stílusú protestáns templom, két új iskola, óvoda, korszerű kórház, bányatiszti kaszinó, bányatiszti lakások, községháza, első világháborús emlékmű, sportpálya készült, jórészt Gáthy Zoltán (1894-1972) építész-mérnök tervei alapján. Ebben az alkotó korszakban munkálkodott itt többek között a későbbi Kossuth-díjas feltaláló, Schlattner Jenő és a bányamérnök, Székely Lajos. A dorogi sportélet az atlétikában, majd az 1950-es évektől a labdarúgásban, az 1960-70-es években a hegymászók világraszóló teljesítményeiben, és a birkózósport utánpótlás-nevelésében vált országos hírűvé. Innen indult pályafutása az olimpiai bajnokságot nyert „aranycsapat” két tagjának, Buzánszky Jenőnek és Grosics Gyulának. Gazdag tárháza a helyi és a nemzetközi kultúrának Hopp Ferenc hagyatéka, Victor Vasarely adománya, a helytörténész Pick József gyűjteménye, és a Bányász Emlékház. A százéves múltra visszatekintő zenei élet a bányászzenekarral és a zeneiskola világjáró művészeivel büszkélkedhet. A II. világháború mintegy háromszáz dorogi áldozatára emlékezik a város minden május 9-én. A megbékélés napján innen hirdette meg a „Dorogi nyilatkozat” az áldozatok tiszteletét, toleranciát győzteseknek és veszteseknek, Európának és a békéden világnak. De emlékezik ez a város kitelepített, erőszakosan hazátlanná tett lakóira is, akik között nem egy vallotta magáénak szülőföldjét, ám származása és nyelve miatt földönfutóvá kellett lennie. Dorog megoldandó feladata a hanyatlásnak indult szénbányászat nyomán megszűnt munkahelyek pótlása. Izmosodik a város vegyipara, egyedülálló az országban veszélyeshulladék-égetőműve. Dorog 1984-ben nyerte el a városi rangot. Tizenháromezer ember él ma is a Pilis és a Gere- cse-hegység völgyében, a Dunakanyar és a főváros vonzó közelségében. A község polgár- mestere, Tittmann János, alpolgármestere, Baranyai Lőrinc. GK A tatai Magyary Zoltán Művelődési Központot Tata Város Önkormányzata és a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat január elsejétől közösen - intézményfenntartó társulás formájában - működtetik. Az intézmény a megyei Köz- művelődési Szolgáltató Iroda (KOSZI) tevékenységét is ellátja. A társulási megállapodást kedden délután ünnepélyes keretek között írta alá Agócs István, a megyei közgyűlés elnöke és Hetényi Tamás, Tata polgár- mestere. A megyei közművelőAz oktatásügy gondjairól tartottak fórumot december 17-én, szerdán délután két órakor a nagysallói kultúr- házban. A fórumot Kotora Marián polgármester nyitotta meg. A fórumon Szigeti László oktatásügyi államtitkár tartott beszédet. Országszerte rendeznek oktatásügyi fórumokat az iskolák működtetésével és problémáival kapcsolatban. Legutóbb Nagysallóban találkoztak az Al- só-Garam menti régió iskoláinak és óvodáinak igazgatói, az iskolatestületek képviselői, valamint a régió polgármesterei. Az ülésen Szigeti László oktatásügyi államtitkár tartott beszédet, aki elmondta, hogy az iskolák normatív finanszírozásának összegéről még mindig nem döntött a képviselőtestület. Eddig az iskolák osztályok szerint kaptak pénzt, de az oktatásügynek 20-25 milliárd koronára lenne szüksége ahhoz, hogy ebben a formában tudja továbbra is dési élet minőségi és színvonalas ellátására alapította a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés még 1988-ban a Közművelődési Szolgáltató Irodát. Megfelelő épület hiányában azonban a KOSZI csak egy részét tudta ellátni tevékenységének. Ezen a kedvezőtlen helyzeten kívánt változtatni a megyei ön- kormányzat Tata város segítségét kérve. Mint ismeretes, Tata az 1920-as évek közepétől a nyolcvanas évek közepéig Komárom-Esztergom megye köz- művelődési életének központjaként igen fontos szerepet játszott a szellemi élet fejlődésében. Ezt alapul véve vetődött fel biztosítani működésüket. Ezért volt szükség a reformok bevezetésére. Az oktatásügy tisztában van azzal, hogy ez sok iskola működését teszi lehetetlenné, viszont Szigeti László azt sem tartja indokoltnak, hogy egymáshoz közel lévő települések csak néhány gyerekkel működtessenek iskolát, holott nem jelentene különösebb problémát több kisiskola tanulóinak összevonása. Az állam a jövőben az iskola- fenntartóknak, vagyis jelen esetben az önkormányzatoknak küldi a pénzt, és ők fogják az iskolák között szétosztani a pénzt. annak a gondolata, hogy a megyei feladatok ellátása a tatai Magyary Zoltán Művelődési Ház keretein belül történjen. A vezetői teendőket Benkő Benedek látja el 2005. július 1-ig, aki jelenleg a KOSZI pályázati úton kinevezett igazgatója. Remények szerint a társulás mind Tata városára, mind a megye kulturális életére kedvező hatással lesz. Az új intézmény létrejöttével nemcsak helyi, hanem megyei szinten is javulnak a köz- művelődési feladatok ellátásának feltételei, 'és ezzel előrelépés következhet be mind a megye, mind a város kulturális, szellemi életében. gk Szigeti László elmondta, hogy az állam egyetlen iskolát sem fog bezárni, amennyiben az iskola fenntartója biztosítani tudja a működtetését. Nem javasolja azonban az „agónia” fölösleges meghosszabbítását, ezért már most el kell gondolkodni a lehetőségekről, és mindenképpen kell keresni a községeknek egymással a kommunikáció lehetőségeit. Szigeti László még hozzátette: keressék a lehetőségeket, hogy ne kelljen becsukni az iskolákat, de ne várják, hogy az oktatásügy adja meg erre a receptet. Czm Bajban az oktatásügy Illusztráció /
