Hídlap, 2003. augusztus-december (1. évfolyam, 1-82. szám)

2003-12-19 / 77. szám

RÉGIÓ 2003. december 19., péntek Ferde szemmel Már megint egy szemét téma... Lapunk hasábjain, és - elsősorban - a két, híddal összekötött város életében hétről-hétre új témák merül­nek fel hulladékgazdálkodási és főleg hulladéktárolási ügy­ben. Ezen esetek nagy részé­ben az átlagpolgárok nagy ré­sze „az illetékeseket” (általá­ban az éppen aktuális képvi­selő-testületet) okolja a fel­merült problémák miatt. A képen látható, „pisaitornyos” dőlésszögű kuka ügyében má­sok az illetékesek. Az eszter­gomi Széchényi téren dülön­gélő szemetesnek sok hason­ló sorsú társa van. A bazilika parkolójában az egy sima-egy fordított mintát követve 5-10 kuka hajlong. Tisztelt mind­annyiunk, de főleg autós fele­barátaink! Ha már végre sike­rült megvalósítani azt, hogy kellő mennyiségű, esztétikus kukák legyenek az utcákon, akkor figyeljünk egy kicsit oda a parkolásnál. *sr­a-: Kép és szöveg: Bukovics Krisztián Mint a (magyar) f* narancs Bukovics Krisztián írása A karácsonyi bevásárlással és készülődésekkel, na meg az egyéb járulékokkal ki lehet zavarni a világból szerénységemet. Nem szeretném, ha bárki félreértene: a karácsony ünnepe szá­momra is az év legfontosabb közös családi eseményét, a szeret­teinkkel együtt töltött, meghitt hangulatú napokat jelenti. Az ünnepet megelőző áruházi és utcai „tömegjelenetek” azonban meglehetősen - évről-évre jobban - rombolják karácsonyi han­gulatomat. Idén új taktikához folyamodtam, megpróbáltam ki­bújni a karácsonyi ajándékvásárlás alól, cserébe magamra vál­laltam a karácsonyfa beszerzését. A feladat egyszerűnek tűnt: fát kiválasztani, kocsiba betenni, otthon kivenni egy félóránál nem tarthat tovább. Gondoltam én. Tegnap hozzáláttam elmé­letben kidolgozott tervem gyakorlati megvalósításához. Az első probléma a kiszolgált, kis híján velem egyidős Skodám életre keltése volt, ez már önmagában több időt igényelt, mint a be­vásárlásra szánt idő. Sebaj, azért csak elindult, irány a favásár­lás. Az elárusító hely előtt kígyózó sor nem sok jóval kecsegte­tett, de más választás nem lévén, bevetettem magam a kará­csonyfákat mustráló tömegbe, és (ál)szakértelmet tettetve szemügyre vettem a kínálatot. A választék meglepően nagy volt, sikerült is kiszúrnom egy formás fenyőfát, ám mielőtt oda­értem volna, két másik polgártársam is lecsapott rá. Uj „zsák­mány” után néztem, de sajnos a nekem tetsző darabok már mindegyike gazdára talált. Visszapillantva az először kiválasz­tott példányra, láttam, hogy a korábbi két vásárló mindegyike másik fenyőt szorongat a hóna alatt. Egy pillanatig sem haboz­va termettem ismét a fa (az én fám!) mellett, és tüzetesebben szemügyre sem véve - az első benyomás mindig a legjobb - megvásároltam. Mikor a gyorsan letudott karácsonyi vásárlást követően otthon is megvizsgáltam szerzeményemet, kiderült, hogy egy kicsit féloldalas, meg egy kicsit satnya is. De azért az enyém (vagy a mienk, mint a magyar narancs). Iskolaszövetség 2003 júniusában alakult meg a Pilics-Gerecse Iskola- szövetség, melynek tíz isko­la a tagja. Hároméves kísér­leti jelleggel megyénként két kistérséget összefogó is­kolaszövetség alakult. így a pályázatokon jóval na­gyobb az esély a sikerre, ugyanis sok pályázaton ki­fejezetten előnyt élvezhet­nek az együttműködésben résztvevők. Az iskolaszövet­ség nem közigazgatási érte­lemben valósítja meg a szakmai alapon történő kis­térségi együttműködést. Radovics Istvánnéval, a Kesztölci Általános Iskola igazgatónőjével beszélget­tem a témáról.- Miért Pilis-Gerecse lett a neve a szövetségnek és mit ért­sünk az alatt, hogy nem köz- igazgatási értelemben valósítja meg az együttműködést?- Azért Pilis-Gerecse Iskola- szövetség a nevünk, mert a Pi­lis és Gerecse térségi települé­sek iskoláit fogja össze, tehát nem a közvetlenül egymás mel­letti településeken működő is­kolákról van szó. Önkéntes, is­kolák között együttműködésen alapul. Munkaközösségeket alapítottunk, vagyis minden is­kola azt vállalta el, amiben a legerősebb. Például Csolnok működteti az informatika mun­kaközösséget, Leányvár a né­met-nemzetiségi munkaközös­séget, Kesztölc pedig az igazga­tóit és mi vagyunk a bázisiskola is. Ez gyakorlatilag egy régiós társulásra vonatkozó kísérlet.- Milyen céllal jött létre a szö­vetség, kinek a kezdeményezé­sére és felügyelete alatt?- Az Oktatási Minisztérium kezdeményezésére és támoga­tásával jöttünk létre. Minden megyében a Megyei Pedagógiai Intézet fogja össze a két kistér­ségi szövetséget, az országos központ pedig a Nyíregyházi Pedagógiai Intézet. Feladat az, hogy gyakorlati tapasztalatokra tegyünk szert 2006-ra, mikorra megvalósulnak a régiók, azon a téren, hogy ilyen önkéntes együttműködési társulások, ho­gyan és milyen területeken tud­nak együttműködni. Tanulmá­nyi versenyek szervezése, isko­lák közötti együttlét és a tartal­mi munka fejlesztése, amelyek a gerincét képezik az iskolaszövet­ség munkájának.- Milyen közös rendezvénye­ik voltak eddig?- Szeptember 29-én rendez­tünk egy honvédelmi napot, Kesztölcön. A honvédség részvé­telével történelmi vetélkedőt szer­veztünk ügyességi feladatokkal, melyen száz gyerek vett részt. December elején pedig a leány­váriak rendeztek történelmi ve­télkedőt a Rákóczi évforduló al­kalmából. A kollégák voltak már bemutató tanításon Leányváron. Itt működik az alsótagozatos munkacsoport, és ők jelenleg is a kéttanítós rendszert alkalmazzák. Ezt nézték meg a többi iskola pe­dagógusai. Nagyobb rendezvé­nyünk a novemberi nevelési ér- tekezleti továbbképzés volt, melyre Hoffmann Rózsát hívtuk meg, aki a Pedagógusok Etikai Kódexének szerkesztője, és pe­dagógus etika címen tartott ne: künk előadást. Konzultációval egybekötött előadás volt, amin a tíz iskolában dolgozó 182 peda­gógus helyett 240-en vettek részt, mivel más iskolák pedagó­gusai^ „odakéredzkedtek”.- Úgy működik ez a rendszer, mint régebben a szakmai to­vábbképzések?- Igen, gyakorlatilag a tíz iskola megszervezi magának a tovább­képzéseket. Egy bemutató órát a kollégák összehasonlítják saját órájukkal, más módszereket, más tananyag feldolgozást látnak. Ezek a továbbképzések nagyon hiányoztak, és ezt a rést tudja pó­tolni az iskolaszövetség. gk Népi játékház-táncház - Zselíz ­Az érsekújvári Regionális Művelődési Központ és Zselíz Város Önkormányzata Népi játékházat-táncházat szerveznek december 22-én 10 órai kezdettel a zselízi kultúrházban. A résztvevők meg­tanulhatják az agyagozást, a karácsonyi díszek készítését szalmából, csuhéból vesszőből, valamint ádventi koszorúk készítését is. A program keretében lehetőség nyílik megkóstolni a már szinte teljesen feledésbe merült receptek alapján készült kuko­ricarétest és a mákos-kukoricás kalácsot. A táncház keretében fel­lép a Kincső együttes Juhász Sándor vezetésével. A belépés díjta­lan, mindenkit szeretettel vár a rendezőség. czm Regionális Művelődési Központ Párkányban Az érsekújvári székhelyű Regionális Művelődési Köz­pont /RMK/ élén már több mint egy'éve Stugel Tibor pedagógus áll, akit legin­kább a VÁNDOR együttes­ből ismerhet a közönség. Ebben az évben az intézmény komoly átszervezés alatt állt, ugyanis több járás művelődési intézetét csatolták az érsekújvá­ri központhoz. Ez azt is jelenti, hogy a központi intézetnek több nagyobb városban kihelyezett irodái lesznek. Nyitrán már mű­ködik, Ipolyságon, Zselízen és Párkányban január elsejétől szintén létesülnek irodáik ter­mészetesen új programokkal, ami gazdagabb kulturális életet jelent régiónknak is. Párkány­ban december 20-án megtart­ják az első Adventi Játszóházat, ahol a családok közös foglalkoz­tatását tervezik népi mesterek segítségével. Lesz majd adventi koszorú készítés, csuhézás, agyagformálás, tánctanítás, né­pi ételek kóstolója. Természete­sen mindez ingyen a párkányi Szabadidőközpontban 10.00 és 16.00 óra között. A táncházban a párkányi Varjos zenekar szol­gáltatja a talpalávalót. A rende­zők várják a gyerekeket, szülei­ket és minden érdeklődőt. Dániel E. Esztergomi játszóterek Kisebbségek napja- Esztergom ­Szőgyéni Szalon képvásár Kocsis Ernő festőművész alkotásaiból Hagyományosan az utolsó ülését követően a megyei köz­gyűlés tegnap ünnepséget tar­tott a megyében élő kisebbsé­gek részvételével. A Kisebbsé­gek napja alkalmából cigány, lengyel, német és szlovák nem­zetiségek megőrzött kincseivel ismerkedhettek meg Esztergom­ban a Vármúzeumban az ülé­sen résztvevők. A fellépők kará­csonyi és ünnepi szokásaikból adtak ízelítőt, illetve bemutatták dalos, táncos műsorukat. A megye soknyelvűsége olyan érték, amelyet megőrizni kötelesség, és amely utat, hidat jelent Európa többi népéhez, nemzetéhez. Ennek szellemé­ben az Európai Nemzetek Szer­vezetének közgyűlése 1992. de­cember 18-án fogadta el a nemzeti, etnikai, vallási és nyel­vi kisebbségekhez tartozó sze­mélyek jogairól szóló nyilatko­zatot, és ezt a napot a Kisebbsé­gek napjává nyilvánította és a Magyar Köztársaság is jogrend­jébe építette 1995-ben. Mivel Komárom-Esztergom megyét a kulturális sokszínűség jellemzi, így a megye önkor­mányzata ennek fenntartását és támogatását is célul tűzte ki ma­gának. A megye lakóinak több mint tíz százaléka vallotta magát valamely kisebbséghez tartozó­nak a 2001-es népszámlálás so­rán. Napjainkban a korábbi ta­pasztalatokra alapozva, az át­alakuló közigazgatási, jogi kö­rülményekhez igazodva cél a nemzet és a kisebbségek kap­csolatának erősítése. ák Jótékonysági képvásár hely­színe lesz december 21-én 15 órakor a szőgyéni kultúrház. Ko­csis Ernő komáromi festőmű­vész, a nyitrai pedagógiai főisko­la tanára 75 alkotását ajánlotta fel nagyvonalúan erre a célra. Az idén ötödik alkalommal megren­dezett Szőgyéni Képzőművészeti Alkotótábor jeles szlovákiai szer­vezője és állandó résztvevője, a képek eladásából származó be­vételt a település kulturális életé­nek fejlesztésére, illetve hagyo­mányőrzésre szánja. Ehhez tár­sult még Kántor János grafikus művész, aki 10 alkotást ajánlott fel e nemes célra, valamint a Czibor Kft. Komárom. Várják mindazon érdeklő­dők jelentkezését, akik azt sze­retnék, ha a karácsonyi aján­dékozás idén művészetpártoló értékmentéssé válhatna szá­mukra. Amellett, hogy értékes alkotások tulajdonosai, aján­dékozói lehetnek, egyúttal tá­mogatják egy tervezett községi galéria vagy falumúzeum létre­hozását Szőgyénben. A Városháza munkatársai által korábban végzett fel­mérés során kiderült, hogy az esztergomi játszóterek nagy többsége legalább egy-két évtizede készült, ezért anyaguk elsősorban fém, ami a kor követelmé­nyeinek és az Európai Uni­ós előírásoknak már nem felel meg. A játszóterek helyzetével is fog­lakoztak a képviselők a múlt ked­di ülésen. Az önkormányzat lehe­tőségeihez mérten törekszik arra, hogy egyre több kulturált és egy­ben biztonságos játszóteret tud­jon kialakítani az EU-szab- ványoknak megfelelően. Az utóbbi időben, jelentős költség­gel sikerült évente legalább egy új, modern játszóteret átadni. Az önkormányzat saját forrásai mel­lett igyekszik élni a pályázati tá­mogatások adta lehetőségekkel is. A város önkormányzata ez év­ben a BHO MEDICAL Bt.-vel el­végeztette a városban található közterületi, valamint óvodai, böl­csődei játszóeszközök, illetve ját­szóterek munka- és balesetvédel­mi szakértői felülvizsgálatát, fi­gyelembe véve a vonatkozó szabványok előírásait. A képvise­lők által tárgyalt javaslatban sze­repelt, hogy a Bt. szakértői véle­ménye alapján mely játszóterek meghagyása, illetve felszámolása javasolt, és látható az is, hogy a munkákat csak fokozatosan tudja elvégezni az önkormányzat. A képviselő-testület mindezek isme­retében megbízta a Városfejlesz­tési Bizottságot, hogy január 1-től a megvizsgált játszótereket folya­matosan vizsgálja felül, és dönt­sön ezek felújításáról, esetleg megszüntetéséről az EU által ezen munka elvégzésére adott 2008 végi határidő lejártáig, gk

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents