Hídlap, 2003. augusztus-december (1. évfolyam, 1-82. szám)
2003-12-17 / 75. szám
JOBB PART 2003. december 17, szerda _____3. Há nyán igényeltek diákhitelt? Az előző kormány intézkedéseinek egyik nagy vívmánya a diákhitel igénylésének lehetősége. A hitelt minden magyar állampolgárságú, felsőoktatási intézményben tanuló diák igényelheti. Választás szerint az összeget havonta, vagy egy összegben fizetik ki, a felső határ 25 ezer forint. Kik és miért igényelték, milyen előnyei és hátrányai vannak a diákhitelnek. Erre voltunk kíváncsiak. Ildikó (tanuló) Én még középiskolás vagyok, így nekem nincs diákhitelem, de nem szeretném felvenni. Remélem a szüleim meg tudják majd oldani iskoláztatásomat. Azért nem szeretném felvenni, mert nem úgy akarom kezdeni az életemet, hogy hitelt kell tör- lesztenem. Amúgy nagyon jó ötlet, mert sok embernek szüksége van rá. Judit (hallgató) Én szlovák állampolgár vagyok, de magyarul beszélek, van magyar igazolványom Is. Nekem nagyon kéne a diákhitel, de nem adják meg. Pedig jó lenne, ha a magyar igazolványomra adnának. Nagy segítség lenne, legalább a tandíjamat könnyebben ki tudnám fizetni. Kati (hallgató) Én nem igényeltem diákhitelt, ugyanis nagyon bizonytalan a Jövőre nézve, hogy lesz-e olyan állásom, amiből vissza tudom majd fizetni. Ha nem sikerül elvégeznem a főiskolát és nem lesz diplomám, akkor pedig egyösszegben kell visszafizetni, ami nagyon nehéz lenne. És ki tudja, hogy változnak majd a kamatok. Péter (hallgató) Én vettem fel diákhitelt A legmagasabb, 25 ezer forintosat, egyösszegben. Azért igényeltem, mert így meg tudok magamnak venni olyan nagyobb dolgokat, amiket a szülémtől nem várhatok el. így például ebből vettem magamnak számítógépet és szkennert Remélem lesz olyan állásom, amiből gond nélkül tudom majd törleszteni a hitelt. Maradnak a magyar katonák Irakban Az Országgyűlés Honvédelmi Bizottsága keddi ülésén elutasította az Irakban szolgálatot teljesítő magyar katonák hazahívásáról szóló MDF-es javaslatot. A határozati javaslat tárgysorozatba vételéről való szavazáskor a fideszes képviselők tartózkodtak, a kormány- pártiak pedig nemmel szavaztak. A szavazáskor már csak egy MDF-es képviselő vett részt az ülésen, ő igennel szavazott. Herényi Károly, az MDF frakcióvezetője, a javaslat egyik előterjesztője szerint azért kell hazajönniük a kint szolgáló magyar katonáknak, mert nem javult az iraki biztonsági helyzet, és meg sem kezdődött a stabilizációs folyamat. Iváncsik Imre, a Honvédelmi Minisztérium politikai államtitkára hangsúlyozta, hogy a kormány határozott álláspontja szerint Irakban nincs háborús helyzet, a magyar kontingens pedig továbbra is azt a feladatot hajtja végre, amire a nyáron kiküldték: stabilizációs és humanitárius műveletekben vesz részt. Az államtitkár közölte, a kormány álláspontja szerint Irakban fegyveres konfliktusokkal kísért válságkezelés és stabilizáció zajlik, és kiemelte, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa sem tekinti háborúnak az Irakban zajló eseményeket. Felhívta a figyelmet arra, hogy rendkívül rossz fényt vetne Magyarországra, ha elsőként hívná vissza katonáit Irakból. Keleti György, a testület szocialista elnöke kiemelte, hogy a magyar katonák veszélyes küldetésre készültek fel, akár arra is, hogy megtámadják őket. Sramkó Mátyás kontingensparancsnok, akivel videofonos kapcsolatot létesítettek elmondta, hogy a kontingens tagjai örömmel fogadták a Szaddám Húszéin elfogásáról szóló hírt, de tisztában vannak azzal, hogy ez nem változtat a biztonsági helyzetükön. Az alezredes arról is beszámolt, hogy a mintegy 300 fős kontingens 60 százaléka szerette volna meghosszabbítani szolgálatát. gk Elfogadták a PSZÁF törvényt EKB bírálat Magyarországnak A Reuters hírügynökség jelentése szerint az Európai Központi Bank (EKB) elnöke már december 12-én levelet küldött László Csaba pénzügyminiszterhez, állást foglalva a tervezett PSZAF törvény megszavazása ellen. A levélben Jean-Claude Trichet állítólag arra kérte a magyar pénzügyi tárca vezetőjét, hogy konzultáljanak, mielőtt a parlamentben végszavazásra kerül sor, mivel a PSZAF működésének megváltoztatása a független működést veszélyezteti. A frankfurti székhelyű nagy súlyú uniós intézmény szerint a tervezett törvénymódosítás nem felel meg az Európai Unió normáinak, sem a nemzetközi gyakorlatnak. A törvényt ennek ellenére a Medgyessy Péter vezette kabinet a hétfői plenáris ülésen elfogadta 192 igen szavazattal, négy ellenében, egy tartózkodás mellett (az ellenzék nem vett rész a szavazáson). A változtatások lényege, Szász Károly leváltásán túl, a felügyelet állami kontroll alá helyezése, mivel egy öttagú tanács irányítja majd a testületet. A Felügyeleti Tanács tagjait Medgyessy Péter választja ki. A PSZÁF élére létrehoznak továbbá egy új főigazgatói posztot, amelyet pályázat útján töltenek be. K.Á. SS Kökény: „Őszintén sajnáljuk.” Az Alkotmánybíróság nem ítélte alkotmányellenesnek a „kórháztörvény” egyetlen rendelkezését sem, csupán a törvény megszavazásának módját minősítette annak, jelentette ki tegnap délelőtt Kökény Mihály, az egészség- ügyi tárca első embere. „Őszintén sajnáljuk, hogy egy eljárási vita áldozata lett a „kórháztörvény.” Az a törvény, amely az egészségügy átalakításának irányt szabott, és azt garanciákkal körül is bástyázta”- így kommentálta az Alkotmány- bíróság (AB) hétfői döntését Kökény Mihály. Leszögezte, hogy az AB, a törvényt kizárólag eljárási okokból semmisítette meg. Ez nem akadályozza meg az egészségügyi reform folytatását, és nem hátráltatja a betegellátás feltételeinek a javítását. A törvény megsemmisítése nem visz- szamenőleges hatályú, tehát a végrehajtott átalakulások, és létrejött szerződések továbbra is jogszerűek és érvényesek. Az egészségügyi szolgáltatók működésének szabályai nem változnak, mert ezek a szabályok az egészségügyi törvény alapján kiadott rendeletekben találhatók meg. A közszolgáltatások szervezéséért az egészség- ügyi törvény, az Önkormányzati törvény, és az Államháztartási törvény alapján, továbbra is a helyi önkormányzatok, az egészségügyi tárca, valamint más minisztériumok (BM, HM, GKM) felelősek. A garanciák kötelező rendszere viszont megszűnt, a közszolgáltatások szervezésében. Ennek értelmében, a magánszolgáltató pályázat nélkül kiválasztható, és nem köteles vagyoni biztosítékot adni a szerződés megkötésekor. A szerződések tartalmát, beleértve a vagyoni eszközökkel való rendelkezést is, az - Önkormányzati törvény és az Állam- háztartási törvény keretei között - a felek szabadon állapíthatják meg. A miniszter sajnálkozva tette hozzá, hogy a kialakult helyzet miatt, a közszolgálatra jelentkezők közül nem kell előnyben részesíteni az egészségügyi dolgozókból alakult vállalkozásokat. Az átalakulás és privatizáció szabályai közül változatlanok az Államháztartási és az önkormányzati törvény általános szabályai. Megszűnik viszont a tőkeemelés feltétele a társasági részesedés megszerzésénél, valamint a befektetők sorában az egészségügyi dolgozók előnyben részesítésének kötelezettsége. A törvényi alap megszűnésével a tárca azt javasolja a Kormánynak, hogy helyezze hatályon kívül: az egészségügyi ellátási szerződések pályáztatásáról és a vagyoni biztosítékról szóló kormányrendeleteket. Kökény összegzésként megállapította, hogy az AB döntése nem okoz működési zavart az egészségügy működésében, és nem akadályozza a szolgáltatók átalakulását és privatizációját. A törvény hatályon kívül helyezésével egy szabályozatlanabb helyzet alakult ki, és ennek értelmében kellő önmérsékletet kér, minden egészségügyi dolgozótól. e. j. MAGYARORSZÁG Nem csökkent az alapkamat - kivár a Monetáris Tanács Továbbra is irreálisan magas a magyar jegybanki alapkamat, mivel (a várakozásoknak megfelelően) hétfőn nem csökkentette azt a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa. A helyzet még nem érett meg a változtatásra, mivel - írja az MNB közleménye - a vártnál magasabb novemberi infláció, valamint a jövő évi jelentős adó- és áremelések miatt továbbgerjesztett infláció óvatos kamatpolitikát tesz szükségessé. A testület számításai szerint a kormány drasztikus intézkedései megnyugtatják a külföldi befektetőket, és a gazdaság kiegyensúlyozottabbá válhat középtávon is. Óvatos értékelésre intett Orbán Viktor volt miniszterelnök is a minap, a pénzpiac alakulását firtató kérdésre. A Szövetség elnöke szerint a rövidtávú forint erősödés még közel sem jelent kilábalást a válságból, a 10 milliárdos költségvetési megtakarítást eredményező múlt heti kormánydöntés pedig csak a lakástámogatási rendszer szétverésére volt jó, a nemzetközi pénzvilágot egyedül aligha nyugtatja meg. Hétfőn egyébként alacsony kereskedési aktivitás mellett ismét gyengült a forint: délutánra egy eurót már 265 forint körül jegyeztek. A MIÉP XII. országos gyűlése - irány az Európai-Parlament? A korábbi, a XI. országos gyűlés határozata értelmében a módosított alapszabály szellemében tartotta meg tisztújító országos gyűlését a Magyar Igazság és Elet Pártja a hétvégén. A gyűlésen elhangzott, hogy a radikális párt „veszélyesnek tartja azt a gazdasági és pénzügyi politikát, melyet a kormány folytat, és amely ellen a parlamenti ellenzék nem lép fel kellő eréllyel. Erinek az lesz a következménye, hogy a magyarság vesztesként, ráfizetőként kerül be az Európai Unióba.” A MIÉP jóváhagyta az elnökség határozatát és megszavazta a MIÉP Európai Parlamenti listáját is. melyet „Dr. Hegedűs Lóránt református püspök, pártonkívüli, a Magyar Út Körök Mozgalom tiszteletbeli elnöke vezet”. Duna-Tisza köze tíz év alatt állítható meg az elsivatagosodás A Duna-Tisza közi Homokhátságot az ENSZ élelmezésügyi világ- szervezete, a FAO a félsivatagos övezetbe sorolta. A terület forrásra vár - hangzott el a Magyar Rádió minapi műsorában - tíz évre van ugyanis legalább szükség ahhoz, hogy a Homokhátság ne sivatago- sodjon tovább, s ott a mezőgazdasági munkát megfelelő körülmények között lehessen végezni. A megelőző ciklusok során nem épültek ki víztározók, így nagy a teher a Medgyessy-kormányon ez ügyben. Nemcsók János kormánymegbízott szerint már készül az a fejlesztési program, amely majd megélhetést biztosít a mezőgazdaságban élőknek. Jelenleg komoly vízrendészeti felmérés folyik, a tervekben ötven tározó kialakítása szerepel. Nemcsók interjújában kitért arra, hogy a kapott pénz csak a tanulmánytervek elkészítésére elegendő, ám a többi is elkészül majd, a Miniszterelnöki Hivatal ugyanis másfél milliárd forintot különített el erre a célra. Z. Kárpát Dániel: A demokrácia halála Z. Kárpát Dániel napokban megjelent új könyvével kapcsolatban a Vasárnapi Újságnak nyilatkozva kifejtette, hogy a világválsággal nap mint nap szembesülnie kell az embereknek. A szerző a világban tapasztalt negatív gazdasági és társadalmi folyamatok ellenére optimistán tekint a jövőbe, mivel szerinte a Kárpát-medencében adottak a feltételek a kivezető út megtalálásához. A nemzeti adottságok: a magyar föld és a magyar koponyának, a szellemi erőforrásnak az ereje az, ami a felemelkedés kulcsa lehet. „Amennyiben ezt végre felismerjük, és elkezdjük kiaknázni valamilyen szinten, tehát elérjük azt, hogy ne mások aknázzák ki helyettünk, akkor lehet esélyünk arra, hogy ezt a világválságot csúnya szóval élve megúsz- szuk”. Z. Kárpát Dániel hangsúlyozta, hogy a magyar nép túlélésben nagyon profi, mivel matematikailag nézve már nem is szabadna a világon lennie. „Mindig jött egy Isteni szikra, mely megmentette a keresztény magyarságot” a történelem során. Jelenleg a könyv szerzője (egyben a Kárpátja című folyóirat főszerkesztője) a legnagyobb problémának a népesség rohamos fogyását tartja, amit csak „tudatos munkával” lehet megállítani. ká. EP választási törvényt - elfogadva Az Országgyűlés hétfőn elsöprő többséggel elfogadta az Európai Parlament tagjainak megválasztásáról szóló törvényt. Jövő júniusban az Európai Parlament huszonnégy magyar képviselőjére pártlisták alapján szavazhatnak a választók. Listát a bejegyzett pártok állíthatnak. A listaállításhoz legalább húszezer választópolgár aláírással hitelesített ajánlása szükséges. A megszerezhető mandátumok száma megegyezik az Európai Parlamentben Magyarország számára fenntartott képviselői helyek számával. Mandátumot arról a listáról lehet szerezni, amelyre az összes leadott szavazat több mint öt százaléka jut. A mandátumokat a listákra leadott szavazatok arányában osztják szét. A listáról a jelöltek a párt által eredetileg bejelentett sorrendben jutnak mandátumhoz. gk
