Hídlap, 2003. augusztus-december (1. évfolyam, 1-82. szám)
2003-12-17 / 75. szám
4 2003. december 17, szerda REGIO MAI TÉMA Jövőre emelkedik a diákhitel kamata A Magyar Köztársaság kormányának 119/2001. (VI. 30.) számú kormányrendelete teremtette meg a jogi alapot, hogy 2001 szeptemberétől hazánkban egy olyan, országos szintű hallgatói hitelrendszer működhessen, amelynek lényege, hogy a felsőoktatáshoz való hozzáférés esélyének növelése, a megélhetési és tanulási feltételek javítása érdekében, a hallgatóknak hitelt biztosítson tanulmányaik idejére. A Diákhitel Központ Rt. 100 százalékban a magyar állam tulajdonában van, a tulajdonosi jogokat a Pénzügyminisztérium gyakorolja. A hallgatói hitelrendszer célja, hogy minden tehetséges fiatal számára esélyt teremtsen a felsőoktatásban való részvételre, függetlenül az egyén, illetve családja anyagi teherviselő képességétől. Hallgatói hitelt vehet fel az a magyar állampolgárságú, illetve menekült jogállású személy, aki:- felsőfokú akkreditált iskolai rendszerű szakképzésben, valamint felsőoktatási intézmény által folytatott akkreditált főiskolai és egyetemi szintű alapképzésben, illetve kiegészítő alapképzésben vesz részt, beiratkozott - államilag finanszírozott, illetőleg költségtérítéses - hallgatóként vagy tanulóként, a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. tv. által meghatározott képzési formákban (nappali, esti, levelező és távoktatás)- a hiteligénylés időpontjában a 35. életévét még nem töltötte be- a hallgatói jogviszonya nem szünetel- nincs korábban kötött - jelenleg is érvényes - Diákhitel-szerző- dése, sem korábban kötött, de azóta már megszűnt Diákhitel-szer- ződésével kapcsolatos tartozása Külföldi állampolgár nem kaphat diákhitelt. Hitelbírálat nincs. Ha az igénylő megfelel a jogosultsági feltételeknek, és eleget tesz a hiteligénylés követelményeinek (hiteligénylési adatlap pontos kitöltése), akkor jogosulttá válik, és folyósítják számára a diákhitelt. A hitelt bármelyik évfolyamra beiratkozott hallgató igényelheti, tehát az is, aki már a bevezetése előtt megkezdte tanulmányait. Külföldön tanuló magyar hallgató csak abban az esetben veheti fel a hitelt, ha a magyar akkreditált felsőoktatási intézmény beiratkozott hallgatójaként részesül külföldi ösztöndíjban (pl. ERASMUS). Ha a szóban forgó felsőoktatási intézmény akkreditált, de nem államilag finanszírozott intézmény (pl. alapítványi vagy magániskola), a beiratkozott hallgató akkor is jogosult a hitel igénylésére. A hallgatónak nem kell igazolnia, hogy a hitelt milyen célra fordítja, tehát a hallgató akár a tandíját is fedezheti a hitelből. A diákhitelt bármikor lehet igényelni, de az első félévtől kezdődő jogosultság megszerzéséhez a hiteligénylési adatlapot legkésőbb december 15-ig, a második félévtől kezdődő jogosultság megszerzéséhez május'15-ig be kell adni. A hitelt félévenként 5 hónapon keresztül lehet felvenni. A legmagasabb felvehető összeg félévente maximum 125 000 forint. 2002 március 15-től lehetőség van az aktuális félévre eső összeget egyben, előre is igényelni. A visszafizetés akkor kezdődik, amikor a diáknak megszűnt a hallgatói jogviszonya, de legkésőbb akkor, amikor lejárt a hiteligénylés ideje - normális estben az iskola elvégzésekor. Az első két évben az adós egy vélelmezett jövedelem alapján törleszt, amelynek összege az adott év január 1-jén érvényes minimálbér 6 százalékával egyezik meg. Ezt követően az adóhatóság által megküldött jövedelemadatok alapján a Diákhitel Központ Rt. minden év december 15-ig közli a hitelfelvevővel a következő évben befizetendő havi törlesztő részletek összegét. Amennyiben a törlesztő részlet éves alapja nem éri el a minimálbér összegét, akkor a minimálbért kell a törlesztési kötelezettség alapjának tekinteni. Az új törlesztési szabályok a már megkötött hitelszerződésekre is vonatkoznak. Az egyéni kölcsöntartozás mindenkori mértéke két részből áll: kölcsöntartozásból és kamatból. A kölcsön törlesztésének mértéke a törlesztési kötelezettség alapjául meghatározott jövedelem (tárgyévet két évvel megelőző év jövedelme) 6 százalékának megfelelő összeg. A diákhitel változó kamatozású, de mértéke alacsonyabb a hasonló célra igénybe vehető kereskedelmi banki hitelek kamatánál, teljes hiteldíj-mutatójánál. A kamat az alábbi elemekből áll: -átlagos forrásköltség -a hallgatók közösségének nemfizetési kockázatát fedező kockázati prémium -a hallgatói hitelrendszer működési költségét fedező prémium A kormány 145/2001 (VIII. 13.) kormányrendelete értelmében a Diákhitel Központ Rt.-nek a 2001/2002, 2002/2003 iskolai évben az utóbbi két kamatelemet, a 127/2003. (Vili. 15.) kormányrendelet értelmében a 2003/2004 iskolai évben azonban már csak a legutolsó kamatelemet nem kellett felszámítani. Az ok egyszerű: nem lenne igazságos egy induló rendszer esetén a működési és egyéb költségeket rögtön a még vélhetően kevés számú résztvevőre hárítani. A javasolt rendszerben a hitel kamata nem azt a kamatszintet jelenti, amelyet a bankok egy szokványos kereskedelmi banki konstrukcióban az egyén számára meghatároznának. A rendszer és az állami szerepvállalás lényege éppen az, hogy olcsón lehet magánforrásokat bevonni a hitel- rendszer finanszírozásába, másrészt, hogy biztonsággal visszafizethető lesz a hitel a lehető legalacsonyabb adminisztratív és tranzakciós költségek mellett. Mivel a Diákhitel Központ Rt. nem profitorientált szervezet, a kamat mértéke lényegesen alacsonyabb, mint a hasonló célra igénybe vehető szokványos kereskedelmi banki kamatok. Mint azt Őri András, a Diákhitel Központ Rt. kommunikációs igazgatója elmondta, a 2001. június 30-i kormányrendelet rögzítette a kamat megállapításának módját, így annak változtatása nagyon szigorú feltételek mellett zajlik. A Diákhitel Központ Rt. az aktuális tanulmányi félév megkezdése előtt hét nappal, országos médiumok segítségével teszi közzé a mindenkori kamat mértékét. A diákhitel kamata 2001 szeptemberétől 9,5 százalék volt, azonban a pénz a tőkepiacon tapasztalható kedvezőtlen mozgás okán ez év szeptemberétől 9,92 százalékra nőtt. Kérdésünkre Őri András elmondta, hogy - bár a vizsgált időszaknak még nincs vége - 2004. január 31. után várhatóan tovább emelkedik majd a diákhitel kamata. A nyár óta tartó kedvezőtlen pénzpiaci mozgásokat legérzékletesebben a jegybanki alapkamat 6 százalékos növekedése példázza. A diákhitel kamata nem fog ilyen drasztikus mértékben emelkedni, de azt egyelőre nem tudják, és nem is szeretnék megjósolni, hogy mennyi lesz februártól. Ez elsősorban attól függ, hogy a következő, közel két hónap alatt hogyan alakulnak a pénzpiaci viszonyok, azaz mekkora lesz a rendszer átlagos forrásköltsége. sem Tokodaltáró Tokodaltáró község közigazgatásilag 1992-ig Tokod nagyközséghez tartozott. A jelenlegi falu területéről elmondható, hogy már az őskortól lakott településnek számít. Ezt igazolják a talált régészeti leletek: őskori cserepek, rézkori és bronzkori edénytöredékek, nagyobb kiterjedésű koravaskori telepek. A talált leletek alapján arra következtethetünk, hogy a kelták is hosszabb ideig éltek e területen. A megye egyik legfontosabb római kori lelőhely-együttesét tárták fel századunkban. A tokodaltárói Erzsébet akrtából és a környékén található ásatásokból római kori kemencék, pénzek, Nagy Constantinus korából származó villák maradványai kerültek elő. A Brigetio- Aquincum közötti római út részletei is láthatók. A telepet a marko- mannok és a kvádok felégették, és elpusztították. Az V század folyamán működött itt egy fazekas telep. Népvándorláskori és avar régészeti leletek is fellelhetők a község területén. Tokodaltáró az Árpád-korban és a török korban nem bírt olyan fontossággal, mint a korábbi időszakokban. Új élet csak a bányák megnyitásával, a XIX. századtól kezdődött. A bányában dolgozó lakosok kis kolóniákon élték hétköznapjaikat. 1889-ben Tokod- altárón hattanerős bányaiskolát létesítettek. A társadalmi élet a XX. század elejétől különösen megélénkült a község területén. Egymás után alakultak az egyesületek: 1927-ben a Tűzoltó Egylet és a Bányatiszti Kaszinó, 1928-ban a Bányász Atlétikai Klub, a Bánya- és Kohómunkások Tokodaltárói Csoportja, a Tokodaltárói Polgári Olvasókör, a Szocialista Bányamunkások Tokodaltárói Csoportja, 1932-ben a Bányatisztek és Felügyelők Köre és a Bányamunkások Temetkezési Segélyegylete, 1940-ben a Tokodaltárói Kultúr- és Sportegyesület. Az 1930-as években két énekkarát, a Tokodaltárói Vegyeskart és a Férfikart is jegyezték a vármegyei Dalosszövetségben. Bányászzenekara sok sikert aratott. A számban is igen magas egyesületek azt bizonyítják, hogy a lakók valamennyi rétege megtalálta a maga számára alkalmas szórakozási és kultúrálódási formát. A XIX. század végétől a tokodi szénbányászat fokozatosan Tokodaltáró területére tevődött át. A növekvő széntermelés szénosztályzó megépítését tette szükségessé, amely 1925-ben épült, majd 1965- ben továbbfejlődött. Tokodaltáró 1992-ben vált ki Tokod központi belterületének egy részéből, ezért statisztikai adatok csak ettől az időtől állnak rendelkezésre. Népessége 1993-ban 2799 fő volt és a következő három év alatt 252 fővel gyarapodott. Leglátványosabb és legértékesebb műemléke a kőfallal körülvett római kori katonai tábor maradványa. Református templomát a Magyar Általános Kőszénbánya Rt. építette 1924-ben. A már nem működő bányaaknák ipari emlékek. A községben egy napköziotthonos óvoda található. Az oktatás és nevelés a Gárdonyi Géza Általános Iskolában folyik. A kulturális rendezvényeket a Művelődési Házban tartják. A községben alkalmanként autóversenyeket is rendeznek. Helyi újságja az Altárói Tükör. A község polgár- mestere, Varga János, alpolgármestere, Margit István. Lakosainak száma 3180 fő. gk Keresik a tetteseket- Kürt Múlt héten, szombaton éjjel egy óra tájban ismeretlen tettesek törtek be egy kürti vendéglőbe, és feltörték a vendéglőben lévő automatákat. A kár több ezer korona. A tetteseket nem sikerült kézre keríteni, az ügyben pedig még folyik a nyomozás. Meg nem erősített információk szerint a betörők csákányokkal verték szét a lakatokat és az ajtón lévő vasrácsokat. Szétvertek az ott található játékgépek közül is néhányat, de szerencsére még idejében a helyszínre érkezett a tulajdonos. Nem ez volt az első betörés a vendéglőben, a mostanival együtt ötször kísérelték meg kifosztani a vendéglőt. Egyesek szerint a falu nem nyújt megfelelő védelmet az itteni vállalkozóknak. Megbeszélést tartott múlt héten Esztergomban Túrós András, az Országos Polgárőr Szövetség elnöke és Horváth Béla, a Vármúzeum igazgatója. A találkozó kiemelt témája a polgárőrség jövő évi feladata a múzeumpk védelmében volt. Az Országos Polgárőr Szövetség elnöke elmondta, hogy jövőre, az idegenforgalmi szezonban a turisták civil biztosítását terveEddig három rendőre volt a községnek, de létszámukat csökkenteni kellett költségvetési okok miatt. Kürtnek jelenleg egyetlen rendőre van, aki viszont éjjel, kíséret nélkül nem járhatja a falut. Hóka László polgármester elmondta, hogy valóban nem tudják kellő mértékben biztosítani a község védelmét, de ugyanez a helyzet más településeken is. Eddig minden éjjel volt járőr-szolgálat, hogy elriasszák a betolakodókat, de így sem érték el a várt eredményt. A polgármester szerint ahhoz, hogy csökkenteni tudják a betörések számát, legalább öt községi rendőrt kellene alkalmazni ahhoz, hogy a 24 órás szolgálatot meg tudják oldani. Ez viszont több mint másfél millió koronába kerülne. Erre pillanatnyilag nincs anyagi fedezet. A község tervezte egy körzeti rendőrőrs létrehozását is a faluban, de ennek fenntartása is nagyon költséges lett volna. A település rendőre egyébként sem jogosult arra, hogy közbelépjen. Csak a helyszínt tudja biztosítani, amíg a rendőrség meg nem érkezik. Tervezték továbbá egy segédrendőri intézmény létrehozását, aminek az a lényege, hogy a rendőr mellett civilek is járnák a falut. Ez viszont csakis önkéntes alapon működhet, amire a polgármester szavai szerint nem volt vállalkozó. „Adott volt az lehetőség is, hogy a vállalkozók anyagiakkal segítsenek be a községi rendőrőrs fenntartásához szükséges költségekbe, erre viszont nem voltak hajlandók. A jelenlegi gyakori betörések természetes velejárói a rossz szociális helyzetnek.”- tájékoztatta lapunkat Hóka László. czm látogatott, mivel történelme és turistalátványosságai jelentős vonzerőt képviselnek. Az elnök elmondta azt is, hogy az országos turisztikai államtitkárság megállapodást fog kötni a polgárőrség szervezetével. A megállapodás szerint Magyarországon közel húszezer fővel több polgárőr lesz az utcákon a jövő évi idegenforgalmi szezonban, és ezzel remélhetőleg kevesebb lesz a bűncselekmény is. ák Jövőre a polgárőrség is védi a turistákat- Esztergom zik, és az előzetes tervek szerint az esztergomi polgárőrség kiemelt támogatásban fog majd részesülni. Túrós András hozzátette, hogy a bűnmegelőzési alapfunkció mellett fokozottan figyelnek a turisták tájékoztatására, útbaigazítására és értékeik őrzésére is, illetve fokozottan lesznek jelen a hazánkba érkező külföldi turisták által gyakran látogatott helyeken. A kiemelt támogatás oka az is, hogy hazánkban Esztergom különösen
