Hídlap, 2003. augusztus-december (1. évfolyam, 1-82. szám)
2003-12-16 / 74. szám
Ftfdlap JOBB PART 2003. december 16., kedd _____3l A harmadik negyedév végén rekordmagas az államháztartás hiánya Mennyiből és hol vásárolunk karácsonyra? A karácsonyi vásárlás már a végéhez közeledik. Nagy a verseny a multik és a kisebb boltok között. Szinte mindenütt várják a vásárlókat valamilyen kedvezménnyel, akcióval. Arra voltunk kíváncsiak, hogy az esztergomi emberek hol vásárolnak, milyen szempontok dominálnak az üzletek kiválasztásánál, illetve mennyi pénzt szánnak körülbelül a karácsonyi ajándékok beszerzésére. Nati (főiskolai hallgató) Ez attól függ, hogy kinek mit szeretnék venni. Arról, hogy mi hol olcsóbb előzetesen tájékozódom úgy, hogy körbejártam. Utána döntöm el, hova megyek vásárolni. Az összes megtakarított pénzemet erre költőm, mert nekem az a legfontosabb és a legnagyobb öröm, ha tudom, hogy szépet és jót tudok ajándékozni szeretteimnek. A multikban veszek meg mindent, mert ott szinte mindent meg lehet kapni egy helyen. Igaz, a nejem intézi a vásárlás legjavát. Nekem sokszor csak a fenyőfa beszerzése jut. Általában ezt is hamar letudom, nem húzom sokáig. A családi kassza körülbelül 30-40 ezer forintot enged meg az ünnepi ajándékokra. A nagy áruházakban vásárolok, mert szerintem ott a legolcsóbb. Máshol szúkebb a választék, amiért sokáig tarthat az ajándékok beszerzése. Idén még nem vettem semmit, de az erre szánt 80-100 ezer forintot szerintem valamelyik bevásárlóközpontban költőm majd el. Persze könnyen lehet, hogy ruhaneműért a fővárosba utazom. Nálam mindig a választék és az ár a fontos. Minél olcsóbb és jobb legyen az, amit meg szeretnék venni. Karácsony előtt már hetekkel korábban beszerzem az ajándékokat, már most is megvan szinte minden. Körülbelül 100 ezer forintot költők a karácsonyi ajándékokra, ebből viszont mindent meg tudok venni az egész családnak. Laci (pincér) Ili (gondnok) Attila (biztonsági őr) Az államháztartás - helyi önkormányzatok nélküli - hiánya szeptember végéig 809.4 milliárd forintot ért el, amely az éves előirányzat 97,3 százalékát teszi ki. Az államháztartás bevételei szeptember végéig az előirányzat 73 százalékára teljesültek - hangzott el László Csaba pénzügyminiszter keddi sajtótájékoztatóján. „Szeretném vázolni, hogy milyen állapotban vettük át a gazdaságot 2002-ben” - kezdte beszámolóját a pénzügyminiszter. Ezek szerint az említett időpontban egy alacsony növekedés jellemezte a magyar gazdaságot. Láthatóan a nemzetközi környezet romlása és a korábban beindult folyamatok miatt ez jelenleg is alacsonynak tekinthető a magyar gazdaság fejlődési potenciáljához képest. A várakozások szerint 2006- ban - az uniós csatlakozás után - a remélhetőleg némiképp kedvezőbb nemzetközi feltételek hatására, egy magas és fenntartható gazdasági növekedést kell, hogy eredményezzen. A lakossági fogyasztás által vezérelt gazdasági növekedés helyett sokkal inkább az exportra és a beruházásokra kell támaszkodni, mert az alacsony exportnövekedés helyett mindenképpen egy magasabb progresszió lenne kívánatos a területen. A túlfizetési mérleg hiánya magasnak tekinthető, és az a fordulat, aminek a gazdaságban be kell következnie sajnos átmenetileg további folyófizetési mérleg hiánynövekedést fog eredményezni. A 2003-as évet tekintve törékeny eredményekről számolt be László Csaba. A központi költségvetés 2003 szeptember végi hiánya 588.6 milliárd forintban, azaz az éves előirányzat 103,4 százalékában teljesült. Szeptember végéig a bevételek a tavalyi év azonos időszakának bevételi arányához képest magasabban alakultak. Ebben szerepet játszott a fogyasztáshoz kapcsolt adók aránya, ezen belül is különösen a magasabb általános forgalmi adóból származó bevételek alakulása. A kiadások az előirányzat 75,4 százalékában alakultak, amelyek közül az időarányosnál magasabban teljesültek az agrárgazdasági és lakástámogatások, valamint az adósságszolgálat kamattérítési kiadásai. Az elkülönített állami pénzalapok szeptember végi egyenlege összességében 35,4 milliárd forintos szufficitet mutat. A Munkaerőpiaci Alap bevételei közül a munkaadói járulék 75,7 százalékra, a munka- vállalói járulék 77,3 százalékra, a kiadások közül a munkanélküli ellátások 76,6 százalékra teljesültek az előirányzathoz viszonyítva. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak szeptember végi egyenlegében 256,2 milliárd forintos deficit alakult ki, amely a Nyugdíjbiztosítási Alap 10,5 milliárd forintos többletéből, illetőleg az Egészségbiztosítási Alap 266,7 milliárd forintos hiányából alakult ki. Az idei többletbevételekről a pénzügyminiszter elmondta, hogy ÁFA- befizetésekből 2003-ban 80 milliárd, fogyasztási és jövedéki adóból 13 milliárd, a társasági adóból 23 milliárd, az ÉVA- és illeték-befizetésekből 26 milliárd, egyéb adó- és adójellegű befizetésekből 16 milliárd forint többletbevétel folyt be a központi költségvetésbe. Ezek együtt 280 milliárd forintra tehetőek. A pénzügy- miniszter szerint tartható az államháztartás hiánya, ami számításaik szerint 4,8 százalék körül lesz év végén. Epress József Rendhagyó Rákóczi- emlékmű Sárospatakon A Sárospataki Református Kollégium Gimnáziumának meghívására Okos Márton MVSZ-küldött tartott könyvbemutatóval egybekötött előadást „A Rákóczi- szabadságharc jelszavával Budapesttől Párizsig” címmel - adta tudtunkra az MVSZ sajtószolgálata. Az előadó ismertette a 14 évvel ezelőtti, a romániai falurombolási terv ellen tett Budapest- Párizs tiltakozó gyalogútjuk történetét - amelynek jelmondata a Rákóczi-szabadságharc jelszava: Cum Deo pro patria et libertate volt - és bemutatta az erről szóló könyvét. A nagyszámú érdeklődő diák számára az előadóterem kicsinek bizonyult, így az előadást meg kellett ismételni. A szerző beszédében felhívta a diákok figyelmét, hogy a mai globális érdekközpontú pénzhajhászó világban vannak más értékek is, és örök értékű példaképként állította II. Rákóczi Ferencet, aki a korabeli Magyarország leggazdagabb és Európa egyik legvagyonosabb főuraként népe szolgálatát tartotta legfontosabbnak. Erre feláldozta nemcsak vagyonát, hanem családi boldogságát és egyéni szabadságát is. Az előadás végén a szerző a kollégium vezetősége által tervbe vett tornateremépítés alapkő- letételének költségeire felajánlotta a bemutatóra hozott könyvek bevételét, és ezzel megkezdte a gyűjtést a sárospataki Rákóczi- emlékműre. Ezt nyomban kiegészítette az MVSZ Védnöki Testületé tagjának, Csete György Kos- suth-díjas építésznek segítségét is. Emellett Patrubány Miklós MVSZ-elnök támogatási szándékát is tolmácsolta. Epress József Alkotmányellenes a kórházprivatizációs törvény Az Alkotmánybíróság tegnapi döntésében kimondta, hogy alkotmányellenes a szocialista kormány által létrehozott kórház-privatizációs törvény, mivel közjogilag alkalmatlan. A döntést követően Pokomi Zoltán, Selmeczi Gabriella és Mikola István tartott sajtótájékoztatót. Nem pusztán egészségügyről van szó - mutatott rá Pokomi Zoltán a taláros testület döntésének megismerését követő sajtó- tájékoztatón. A bíróság leszögezte: a rendszerváltoztatás óta példa nélküli, hogy közjogi alkalmatlanság miatt kellett érvényteleníteni egy törvényt. Erre pedig azért került sor, mert a kormány és a kormánypártok visszaéltek a hatalommal, nem tisztelvén a törvényesség és a demokrácia szabályait, és sokmillió embert tettek így kiszolgáltatottá. Selmeczi Gabriella kijelentette: a szocialisták arroganciája vezetett odáig, hogy az Alkotmány- bíróságnak meg kellett semmisítenie a kórház-privatizációsjör- vényt. Emlékeztetett, hogy a kormány úgy akart törvényt alkotni, hogy egyaránt semmibe vette a köztestületi kamarák, a civil szervezetek, a köztársasági elnök és az ellenzék érveit. Mikola István elmondta: a törvény visszavonása az embereknek visszaadta az esélyt. Mindenki újra reménykedhet, és leszögezte: nem lenne jó, ha a rendelkezés visszakerülne a Parlamentbe. Az Orbán-kormány egészségügyi minisztere rámutatott arra, hogy az egészségügyben szinte mindenütt csődhelyzet alakult ki, a kormánynak ennek rendbetételével kellene foglalkoznia. Hozzátette: örül, hogy az emberek gyógyulásba vetett hite újból feléledhet. -ejForrás: fidesz.hu MAGYARORSZÁG Bőd Péter Ákos a gazdaságról „Ha a számoknak hinni lehet, a forint viszonylag erős volt, úgyhogy a forintnak a sorsa nem szomorú sors” - állította a jegybank volt elnöke a magyar nemzeti valuta árfolyamingadozásával kapcsolatban. A Magyar Rádiónak adott nyilatkozatában Bőd hozzátette, hogy a forint napjai amúgy is meg vannak számlálva, mivel fizetőeszközként hamarosan megszűnik. A jelenlegi válsághelyzet kialakulásáért a közgazdász a jelenlegi gazdaságpolitikát okolta. A Medgyessy-kormány által kialakított több mint ezermilliárdos deficitet ugyanis a pénzvilág változatlan feltételek mellett nem volt hajlandó tovább finanszírozni, a forint stabilitását pedig a gazdaság ingatagsága nagyban veszélyeztetiFBod Péter Ákos szerint hiba lenne a spekulánsokat kárhoztatni a forint elleni támadásaik miatt, mivel „amit velünk csinálnak, az teljesen racionális. Ha nem ugrálna a forint árfolyama, és nem lehetne várni, hogy itt valamit kaszálni lehet, akkor nem spekulálnának velünk, hanem mennének arrébb, és máshol boldogítanák a nagyérdeműt.” A világot túl sokáig rángatta a magyar állam - tette hozzá a jegybank volt elnöke - és a világ most elkezdett visszarángatni. Megalakult az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alakuló ülésén Kolozsváron Tőkés Lászlót választották elnökké. Jellemző az esemény romániai fogadtatására, hogy Funar polgármester korábban a rendőrség fellépését kérte a tanácskozás ellen, ami elmaradt. A közel 400 küldöttből 380-an vettek részt a Tanács alakuló ülésén. Tőkés László elnök a sajtó képviselőinek elmondta, hogy főképpen politikai feladatai lesznek, mivel a karácsony miatt még nem körvonalazódik a konkrét ügyrend. A királyhágó-melléki református püspök a közeljövőben minden irányban kapcsolatfelvételre törekszik. Mind Romániában, mind Magyarországon vagy akár az Egyesült Államokban, politikai és egyházpolitikai téren. Mint mondta, „az ügynek a sajtóban való megjelenése nagyon sokat jelent. Közben pedig folyik az eszmei munka a statútumok, a törvénytervezetek létrehozására”. A Tanács létrehozói szerint az EMNT nem az RMDSZ ellen, és nem az RMDSZ mellett jön létrte, hanem az autonómiáért. Ennek legfőbb bizonyítéka, hogy kezdettől fogva részt vettek kialakításában az RMDSZ markáns egyéniségei, de olyanok is, akik hallani sem akarnak egyik vagy másik politikai körhöz való csatlakozásról. A román politikai elithez felzárkózva élesen bírálta az újfajta autonómiatörekvéseket az RMDSZ elnöke is a hétvégén. Markó Béla hangoztatta, hogy az EMNT gyengíti az erdélyi magyarságot, amelynek politikai képviselete szerinte csak az RMDSZ-en belül képzelhető el. Kuncze a gazdaságról és a párt jövőjéről - eltörölné a jelenlegi GYED-et „Kemény intézkedéseket a kormányok a ciklus elején szoktak meghozni. Ez a kabinet nem így cselekedett” - mondta Kuncze Gábor a Magyar Hírlapnak adott interjújában. Az SZDSZ elnöke szerint a gazdaságpolitikát érintő első rossz döntéseket 2000-ben az Orbán-kormány hozta meg, amikre még rátett egy lapáttal a jelenlegi kabinet is. A trend megfordításának érdekében a pártelnök szerint „további megszorító intézkedéseket kellene hoznia a kormánynak a szociálpolitika területén is”. Kuncze Gábor kijelentette, hogy a családtámogatási kedvezmények rendszere átalakításra szorulna. Cél, hogy a „gazdagok” gyereknevelését az államnak ne kelljen támogatnia, a jövedelemhatárról pedig vitatkozni kéne (a Horn-kormány GYED-eltörlésének idején magyarok széles rétegei bizonyultak hirtelen „gazdagnak”). Az SZDSZ elnöke interjújában kitért az EP-választásra is. Hangsúlyozta, hogy az SZDSZ nem ad fel semmilyen választást. Minimális követelmény az öt százalék elérése. Ha ez nem sikerül, akkor lemond az SZDSZ elnöki posztjáról. Hende Csaba: „Nagy a tét az EP-választásokon!” „A kormány elveszíti valódi legitimitását, ha az európai parlamenti választáson a többség nem a hatalmon lévő pártok listáira szavaz” - jelentette ki Hende Csaba szombaton, a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség és a polgári körök rendezvényén Szombathelyen. A politikus hozzátette, hogy jövő nyári veresége esetén „csak egy ügyvezető kormányhoz hasonlóan működhet tovább a Medgyessy-kabinet”. Hende Csaba szerint az európai parlamenti választás belpolitikai tétje, hogy a népnek ki kell nyilvánítania bizalmatlanságát az MSZP- SZDSZ-kormánnyal szemben. Mint mondta, „le kell szavaznunk ezt a kormányt, ezzel piros lapot mutatunk fel nekik és megkérjük őket, hogy távozzanak a hatalomból”. A polgári körök főszervezője kitért arra is, hogy szerinte Kovács László politikai magatartása miatt teljesen alkalmatlan lenne köztársasági elnöknek. A szocialisták közelmúltbeli felvetésére reagálva Hende Csaba emlékeztetett, hogy az MSZP elnökét a közelmúltban a bíróság jogerősen elítélte rágalmazás miatt, mert „azt hazudta”, hogy a Fidesz annak idején hamis röplapokat gyártatott,, amelyekkel rossz hírbe akarta keverni az MSZP-t.
