Hídlap, 2003. augusztus-december (1. évfolyam, 1-82. szám)
2003-12-12 / 72. szám
2003. december 12, péntek RÉGIÓ frídlap M A I T É M A ) Fenyőfa, a karácsony egyik jelképe A karácsonyfa története és a fenyő idei árai Szenteste világszerte állítanak az emberek otthonukban karácsonyfát. A fenyő már az ősidőkben mágikus jelkép volt, a téli napfordulóhoz kapcsolódott. Az örökzöld ágak az újjászületést, a fény és a melecj visszatértét, az ártó szellemek távozását szimbolizálták. Újév napján a rómaiak ajándékoztak egymásnak zöld ágacskákat, az ún. strenaét. A karácsonyfa bibliai eredetű magyarázata szerint Jézus családfáját is jelenti, de a bibliai tudás fájával is azonosítják. Az első karácsonyfát a 15. század végén Strasbourgban állították. Az akkori hit szerint a téli napforduló idején a gonosz szellemek elszabadulnak a világban, és a kísértetektől az emberek az élet örökzöldje, vagyis a fenyő alá menekültek. A díszítések, az angyalhaj, a gyöngysor és papírlánc a bibliai kígyót, vagyis a bűnbeesést jelképezték. A gyertyák az új fény eljövetelét szimbolizálták, és utat mutattak a három királyoknak a kis Jézus megtalálásához. A narancs, az alma a tudás fájának gyümölcsét, és a megváltás kegyelmét jelképezték, míg a mogyoró és a dió termékenységi szimbólumok. A fa alá tett ajándékokat ételek formájában a család eltávozott tagjainak, a szellemeknek szánták. A gyertyával díszített fáról 1685-ből, Strasbourgból való az első hiteles adat, Európa többi részére evangélikus szokásként terjedt el a karácsonyfa. Egy másik hagyomány szerint Luther Márton állított először gyermekeinek karácsonyfát. Az erdőben járva egy gyönyörű fát látott, és azt gondolta, hogy hazaviszi a gyerekeinek, hadd gyönyörködjenek benne ők is. 0 a fán lévő gyertyákat Jézüs születésének tiszteletére gyújtotta meg. Magyarországon a bécsi udvar ösztönzésére kezdtek karácsonyfát állítani az 1800-as évek közepétől a nemesi családok, majd a módosabb polgárok és a parasztok is. A hagyományok szerint, a faállítást egy, a mestergerendára felakasztott karácsonyi életfa vagy termőág előzte meg. Először Brunszvik Teréz, az első magyarországi óvoda megalapítója állított karácsonyfát 1824-ben. Díszei kezdetben mindenféle örökzöld termések voltak, valamint az oly sok gyerek által nagyon is szeretett mézeskalács. Megjelentek az üveggömbök, és a színes figurák milliói lepték el a boltok polcait. Ötletek, vásárlási tanácsok, fenyőtípusok Mára már a faállítás nemcsak hagyomány, hanem családi program is karácsony napján. A családoknál fontos kérdés, hogy milyen fajtájú fenyőt választanak az ünnepekre. Nemcsak a fenyő fajtája számít, hanem az is, hogy vá- gottat vagy cserepesei válasszunk. A földlabdás fenyő a legjobb megoldás, de nem mindenki tudja tárolni, kiültetni az ünnep után. Ha vágott fát veszünk, akkor Szentestéig a lakás leghidegebb helyiségében kell tárolni, lehetőleg egy vödör vízbe állítva. Ha erkélyen vagy ablakból lógatva tartjuk, érdemes az összekötözött fenyőt nedves ronggyal, és fóliával burkolni. A beültetett fenyőfa is jobb, ha díszítésig hűvös, világos helyen, nedves földben van. Aki élőfát szeretne, az keressen fel egy faiskolát. Könnyen felisnálatban. Nagyon dekoratív, tűiket kiszáradás után sem hullató, rendkívül szabályos koronájú fák. Tűik viszonylag szélesek, laposak, merevek, fonákjukon egy vagy két hófehér csík húzódik végig, kérgük még a nyolc-tíz éves törzsön is teljesen sima, fénylő szürke. Leggyakrabban a kaukázusi jegenyefenyőt, vagy normannfenyőt láthatjuk eladásra kínálva. A tűknek fényeszöld a felszíne és lekerekített vagy középen kicsípett a vége. A karácsonyi kínálatban ritka és nagyon drága az andalúz jegenyefenyő. Ilyen a kolorádófenyő, amelynek hosszú, puha, széles és hamvaskék tűi, szabályos koronája elegáns, ünnepélyes hatást kelt. Ritka még a nemes jegenyefenyő kék változta is. A lucfélék puha, szúrós, rövid, élénkzöld, keskeny tűi illatosak, száradáskor lehullnak. Hajtásai sárgásvörösek, törzse rücskös, fénytelen, idős korában repedező, szürkésbarna. A lucfélék tűi 1-3 centisek. Az amerikai rokona az ezüstfenyő. A Koster és a Hoopsii nevű fajták mindig a legezüstösebbek. Szelídebb árú, de szépségben felveszi a versenyt az előbbiekkel a szerb lucfenyő. A hosszútűs fenyők legismertebb képviselője, a feketefenyő merhető zsákvászonnal borított földlabdájáról, amely összetartja és védi a gyökeret. Nem mindegy, milyen fa mellett döntünk. Először győződjünk meg róla, hogy ép és egészséges, úgy, hogy megfogjuk az egyik ágát, és végighúzzuk rajta az ujjainkat. Ha sok tűlevél maradt a kezünkben, nézzünk másik fenyő után. Az élő fenyőfa optimális magassága 150-180 cm. Az újonnan vásárolt fenyőt tartsuk a kertben vagy erkélyen, és öntözzük naponta. Tíz napnál tovább nem javasolt bent tartani a lakásban, mert károsodhat. Az ünnep előtti hetekben több rengeteg fenyő közül választhat a vásárló. A mai karácsonyfának használt fenyők négy csoportba sorolhatók. A jegenyefenyők, a lucfélék, hosszútűs fenyők és a duglászfenyők. A jegenyefenyők csak az utóbbi évtizedben jelentek meg a kíritkás ágrendszerrel, 5-25 centi hosszú, viszonylag vastag, merev, többé-kevésbé csavarodott tűk jellemzik, amelyek sötétzöldek. Hatalmas, 3-6 centis rügyei szürkésfehértől barnásvörösig változó színűek. A hajtás és a törzs rücskös, ripacsos, a tűk száradás után sem hullanak le. Közeli rokona az erdei fenyő. Ezt rövidebb, kékes árnyalatú zöld tűk jellemzik. Rügyei kicsik, vörösesbarnák, hajtása vékony, sárgásvörös, ripacsos, tűi száradás után is a hajtáson maradnak. Közeledik a karácsony, és egyre sürgetőbbé válik a családok számára az ünnep elmaradhatatlan részeként, és egyfajta jelképeként is felfogható fenyőfa megvásárlása. Nagyon sok helyen már ugyan kitették az erkélyre vagy eltették a hűvös pincébe a leendő karácsonyfát, sokan azonban majd csak közvetlenül az ünnep előtt vásárolják meg. Körbejártunk, hogy hol és milyen áron lehet fenyőfát vásárolni. Esztergomban az árusok egyik ré-, sze méterre, míg a másik része darabra árulja a fát. Párkányban sajnos sokkal kisebb választékkal találkoztunk, és az árak is jobban függnek az eladótól. Sokan jönnek a határ magyar oldalára fenyőt vásárolni a választék és a minőség miatt. A határon a jelenlegi vámszabályok szerint a vágott fenyőt át lehet vinni, míg a földlabdásat nem engedik át. Esztergom: Lucfenyő: 300-5000 Ft /db, vagy 2 méterig 1000 Ft/méter 2-2,5 méter 1200 Ft/méter A duglászfenyő sajátos átmenet a jegenyefenyők és az alaszkai-kanadai Tsuga-fenyők között. Létezik kékes-ezüstös és fénylő zöld változatban is. Mindkettő impozáns: tűi laposak, fonákjukon fehér sávval, rügyei barna pikkelyekből álló dárda- szerűen éles és hegyes képződmények, hajtásuk sima. Zöld változatuk a jegenyefenyőkkel, ezüstös fajtái a legszebb ezüstfenyőkkel vetekszenek. Tűi nagyon sokáig megmaradnak, mert szinte alig hullanak le. Összeállította: árpási 2,5 métertől 1500 Ft/méter Ezüstfenyő: 2500 forinttól/db vagy 2000 Ft/méter Erdei fenyő: 1500 Ft/méter Normannfenyő 2500-15000 Ft/db vagy 3000 Ft/méter Konkolorfenyő 3000 Ft/méter Egyéb karácsonyi kiegészítők: Luccsokor 200 Ft/db Ezüst- és normanncsokor 300 Ft Fagyöngy 250 Ft A dézsás fenyő ára 5-6 ezer forint körül mozog. Párkány: Erdei fenyő 450-500 Sk/'db vagy 200 Sk/méter Lucfenyő 250-350 Sk/db vagy 150-200 Sk/méter A fa méterének ára magasságfüggő is. Elő fenyőt árifsítóval nem találkoztunk. A községben már a rézkor időszakából találtak leleteket. A Nagyhegyi-dűlőben koravaskori leletek is előfordultak. A legtöbb régészeti lelet a római korból való. Az Árpád-korból falmaradványok, edénytöredékek, használati eszközök maradtak fenn. Első okleveles említése 1225-ből való, ekkor Epöli Benedek földet és erdőt vásárolt itt. A falu egy része királynéi birtok volt. Az itt lakók a királynak boradóval szolgáltak. 1270-ben V István koronázásának emlékére Epöl falut az esztergomi káptalannak adományozta. A királyné harcos jobbágyainak birtoka is a káptalané lett. Az úgynevezett Oregszentegyházi- dűlőben épült középkori templomáról 1332-től az 1700-as évek elejéig vannak adataink. Az 1520-as években még szerepel a káptalani jegyzőkönyvekben a Becse-birtokkal együtt, amely az epöli majorsághoz tartozott. Az 1564-es királyi adólajstrom már az elpusztult falvak közt említi. Csak a török kiűzése után kezdett lassan benépesülni. A XVIII. század elején Sándor Menyhért gróf szlovákokat és németeket telepített le. Az egyházlátogatási könyvek tanúsága szerint a község ismét az esztergomi káptalan tulajdona lett, s mindvégig az is maradt. A XIX. század elejére a református magyarok elköltöztek a községből, és a Sándor gróf által betelepítettek nagy része elmagya- rosodott. A lakosság az 1820-as évek végére 100 fővel gyarapodott. Elsősorban rozsot termesztettek, a század közepén is még több vízimalma őrölt gabonát. A lakók közül 200 fő vett részt az I. világháborúban és 28-an áldozták életüket. A két világháború között a kereskedelmet két szatócsüzlet, valamint az 1920- ban alakult Epöli Hangya Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezet látta el. Iskolája 1929-ben épült a kultuszminisztériumtól kapott 25 ezer pengő államsegélyből. Közigazgatásilag 1871- 1920 között az únyi körjegyzőséghez, majd ezután 1950-ig a bajnai körjegyzőséghez tartozott. A lakosság lélekszámához mérten az egyesületi élet igen élénk volt. A Levente Egyesület, a Polgári Lövészegylet, az Önkéntes Tűzoltóegylet, a Gazdakör és a Bükkfalevél Vadásztársaság működött. A község 1932-ben megváltotta földjeit az esztergomi káptalantól. A 11. világháború harcai 1945. március 21-én értek véget a településen. AII. világháború utáni évtizedekben a lakosság főként a bányánál talált munkát. Epölt Bajnával 1973. január 1-jétől közös községi tanács alatt összevonták. 1984-88-ig Dorog vonzáskörzetéhez tartozott. 1989-ben ismét önálló lett. Késő barokk kori katolikus temploma műemlék jellegű, természeti értékei közül ismert az érdekes alakú Babály- szikla. A községben egy óvoda és egy általános iskola működik. A kulturális rendezvények a könyvtárban és a kultúrházban zajlanak. A község polgármestere Muszela Imre, alpolgármestere Villányi Imre. Lakosainak száma 677 fő. gk Ezzel a címmel nyűt kiállítás december 10-én az esztergomi Szabadidőközpontban. A kiállítás témája a fűtéssel járó környezetterhelés, a globális felmelegedés, Esztergom levegőállapota, valamint a lehetséges takarékos- sági módszerek bemutatása. A kiállítás az Esztergomi Környezetkultúra Egyesület szervezésében jött létre azzal a céllal, hogy ismertessék a fűtés gazdaságosabb és környezetkímélőbb módszereit. A kiállítást Szendi Gábor, az egyesület elnöke nyitotta meg. Szuhi Attila programfelelős elmondta, hogy a kiállítás időtartama alatt praktikus tanácsokat is kaphatnak az érdeklődők, amelyek nem igényelnek anyagi befektetést. Bemutatják továbbá az okozott problémákat, a szeny- nyező anyagokat, légszennyező- dési adatokat, információt nyújtanak az egészségi kockázatokról, valamint Esztergom városának konkrét levegőállapotáról. „Áttekintést nyújtunk arról is, hogyan alakultak a fűtési módszerek a történelem folyamán, mekkora készleteink vannak a meg nem újuló energiaforrásokból, illetve, hogy az évek folyamán hogyan változott a szennyező anyagok jelenléte Esztergom légterében.” Mint elmondta, Esztergom az ország 20 legszennyezettebb városa közé tartozik. Egy statisztika alapján a légúti megbetegedések magas aránya erre a tényezőre vezethető vissza. Ehhez még hozzájárul a város rossz földrajzi elhelyezkedése is. A kiállításon bemutatják a gazdaságos fűtési módszereket. Az érdeklődők megismerkedhetnek különféle alternatívákkal, amelyek a jövőben jelentős szerephez jutnak. Ilyen például a napkollektor, vagy a vákuumcsöves kolektor, amelynek működésével is megismerkedhetnek az odalátogatók. Ezek felszerelését az egyesület végzi. „Bemutatjuk, hogy a napenergiával, szélenergiával, geotermikus energiával, illetve biomasz- szával hogyan tudunk fűteni. 2025-re a magyar energiaszükséglet 25-30 százalékát ebből lehetne fedezni. Ezek ráadásul nem károsítják a környezetet.” A kiállítás egész decemberben megtekinthető, és az érdeklődéstől függ időtartama. Az egyesület irodájában ingyenes tanácsadást is vállalnak. Czm Epöl Fűtsünk okosan!
