Hídlap, 2003. augusztus-december (1. évfolyam, 1-82. szám)

2003-12-12 / 72. szám

Ftfdlap RÉGIÓ 2003. december 12., péntek Variációk egy kompozíció értelmére Talárt valaki úgy gondolta, hogy a jövő évi Matáv-tarifái­nak emelkedése folytán in­kább az egyik mobiltelefon­szolgáltatónak a reklámjából ismert mozdulattal dobja ki az öreg vezetékes készülékét. Persze könnyen meglehet, hogy a szemétdíj körüli her­cehurca után lett nélkülözött a kuka, és nagy magányában beszerzett egy telefont, hogy a többi kukacimborájával lé­tesítsen kommunikációs kap­csolatot. Még az is lehet, hogy segélykérésre szerelték fel a készüléket, arra az eset­re, ha már egy jól megtermett elefántláb sem tudna egy papírfecnit belepréselni a ku­kába, és kéne hívni a szemét- szállítókat. Az utolsó, álta­lam gondolt verzió szerint a csóró kukabúvárok így gyor­sabban tudják tájékoztatni a hasonló sorsú társaikat, ha valami „finom falatra" buk­kantak. És közben nem utol­só, hogy még el sem kell men­ni a „kincs” lelőhelyéről. Kép és szöveg: akaree Miről is szólnak az ünnepek? Magyar Eszter írása A minap egy hetilap akadt a kezembe. Buszon utaztam, la­pozgattam, olvasgattam. Az egyik oldalon bájos gyermekarc né­zett rám, nagy őzbarna szemekkel. Tovább lapoztam, aztán el- j jutott a tudatomig, amit láttam. Visszapergettem az oldalakat, I vissza a vidám, karácsonyi díszektől, az ajándéktippektő!, a té­li divatoldalaktól és tévésztárjaink mindennapos problémáitól. A kisfiú tejfölszőke hajpihéi alig látszottak, szinte kopasznak tűnt a rácsos kiságyban, ahonnan félig nyitott szájjal, mosolyta- lanul és valami mélyen ülő bánattal a szemében nézett a gép lencséjébe. Mintha engem nézett volna. Mindenki mást, aki a rácsokon kívül van. Aprócska, figyelemmel teli kiskölyök, több száz lehet belőlük világszerte. O személy szerint azért különle­ges, mert egy kórházban éli hétköznapjait, itt Magyarországon, a fővárosban. Nincs gyógyíthatatlan betegsége, csak hosszú a kezelési folyamat, ami szükséges a teljes gyógyuláshoz. Néha belázasodik. Olyankor nyűgösebb. A Mikulás hozzá a rácsos ágyhoz jött, nem az otthoni gyerekszobába. Es lehet, hogy a Jé­zuska is itt találja őt, bár a szülők reménykednek, hogy a láz megkönyörül rajtuk, és hazavihetik a kisfiúkat az ünnepekre. Ilyenkor el kell gondolkodnom: mi is az én problémám? Hogy nem tudom, mit vegyek a családtagjaimnak karácsonyra? Hogy mikor lesz időnk fenyőfát venni, és feldíszíteni? Mi legyen az ün­nepi menü? Hát vannak ennél nagyobb gondok is. Például, hogy együtt legyen a család a fa alatt. Csak így, egyszerűen: EGYÜTT. Azt kívánom az őzikeszemű aprócska embernek, hogy kerülje el a láz karácsony este, és otthon lehessen a szüle­ivel az ünnepekre. Neki ez lenne a legszebb ajándék. Es a legértékesebb is egyben... Nem volt még ilyen tehetséges tanítványom... „Közel harminc éve taní­tok zeneiskolásokat, de nem volt még ilyen növendékem, akinél ennyire együtt van a tehetség, a nyitott értelem és a befogadó lélek. Azonnal felfogja, érti és megoldja a feladatait.” így jellemzi ta­nárnője Pruzsinszki Imre Gusztávot, aki első lett az or­szágos versenyen.- Hogyan alakult ki a kapcso­latod a zenével?- A szomszéd kislány furu­lyázni tanult. Nekem is megtet­szett, és én is elkezdtem a tanu­lást. Szolfézst Gréts Katalin ta­nárnőnél, a furulyázást Kissné Kulcsár Sarolta tanárnőnél ta­nultam. Két év után átváltottam klarinétra. Ez kicsit nehezen in­dult, de később már örültem, hogy Sára néni tanácsát megfo­gadtam, és hangszert váltottam. Már három éve klarinétozom.- Nem érzed tehernek a ze­netanulást?- Nem. De elszomorít, ha nem sikerül szépen játszani. A gya­korlásban mégis sokkal több az örömöm, és élvezet is számomra a szép hangzás. Példaképem is van: Kovács Béla, világhírű kla­rinétművész. Szeretem a zene­karok játékát is, de az egyéni hangzást jobban. Különbséget mégsem akarok köztük tenni.- Iskolád, a dorogi Erkel Fe­renc Zeneiskola versenyre je­lölt téged, és ragyogó ered­ményt értél el.- Országos versenyen vettem részt, Budapesten a Szent Ist­ván Király Zeneművészeti Szak- középiskolában. Két szabadon választott és két kötelező dara­bot kellett eljátszani. Nagyon iz­gultam, és még el is sírtam ma­gam a felkészülés során, mert nem voltam megelégedve a já­tékommal. Csak akkor nyugod­tam meg, amikor megláttam a zsűri elnökét, Horn András ta­nár urat. Vele már találkoztam, mert a Bartók konzervatórium tanáraként részt vett a területi válogatón. Amikor kihirdették, hogy első lettem, nem mertem elhinni. Csak másnapra fogtam fel, mert játszanom kellett a gá­lahangversenyen.- Zavar-e, hogy amíg te ke­ményen gyakorolsz addig a ba­rátaid vagy osztálytársaid szóra­koznak, játszanak?- Egyáltalán nem zavar. Ha rosszul játszom, az viszont el­keserít. Aztán újra kezdem, és ha szépen szól, annak nagyon örülök. Ilyenkor ugyanis eszembe jut az édesapám, hogy ő is biztosan örülne, ha hallaná, de sajnos ő öt éves koromban meghalt.- Zenei pályára készülsz?- Azt nagyon szeretném, de az édesanyám még bizonytalan. Remélem, az ilyen sikerek előbb-utóbb őt is meggyőzik! Kép, szöveg: Szegi János Egymást tanították a gyerekek- Kisújfalu ­Szombaton, december 6-án a kisújfalui iskola pe­dagógusai kézműves dél­előttöt szerveztek a falu is­kolásai, óvodásai részére a falu kuítúrhelyiségében. Mindenki a saját érdeklődé­séhez mérten válogathatott a sok érdekes foglalkozás közül. A gyerekek megtanulhatták a taní­tó nénik bemutatói alapján, ho­gyan kell papírból nyakláncot készíteni, hogyan születnek cso­dálatos virágok, angyalkák, fe­nyődíszek drótból, papírból, csuhéból. Egyes foglalkozásokat már az idősebb tanulók vezet­ték, akik ügyes tanítóknak bizo­nyultak. Az óvodások, kisisko­lások, sőt a szülők is önfeledten hajtogatták a papírt, üveget fes­tettek, megismerkedtek a gyer- tyamártogatás és az origami technikájával. Nagy sikert ara­tott a harisnyanadrágból készült rózsa. Sokuknak eszükbe jutott, hogy talán nem minden hulla­dék haszontalan szemét. Min­den résztvevőt elkapott a munkahév, hisz különleges anyagokból és érdekes módsze­rekkel készíthették el akár kará­csonyi ajándékaikat is. Az effajta közös foglalkozás első alkalommal került meg­rendezésre Kisújfalun. Jó volt nézni a gyerekeket, akik szinte minden technikát ki szerettek volna próbálni, örültek egy­más sikereinek, őszinte örö­müket lelték munkájukban. Ebéd után a foglalkozásra a Mikulás is megérkezett, aki a Budaörsi Vöröskereszt Alap­szervezete, a Budaörsi Rok­kantnyugdíjasok Szervezete és Budaörsi Szlovák Kisebbségi Önkormányzat ajándékait osz­totta ki a gyerekek között. Geri Valéria Ajándék a tűzoltóknak- Esztergom ­Tegnap reggel Esztergom Város Polgármesteri Hivata­la értékes ajándékokat adott át az esztergomi tűzoltóknak A kedves eseményen jelen volt a Polgármesteri Hivatalból Knapp János Pál alpolgármester, Tóth Tivadar jegyzői osztályvezető, Kö­vecs István tűzoltó alezredes, Esz­tergom tűzoltó parancsnoka, Mol­nár Pál tűzoltóhadnagy és a tűzol­tóság állománya. Kövecs István beszédében elmondta, hogy az ajándékozás nagy megtiszteltetés a tűzoltóknak, mert ebben az év­ben sokkal több esetet kellett megoldaniuk, mint eddig. A tűzol­tókat 680 esethez riasztották ösz- szesen, de ebben még nincsenek benne az év végi ünnepnapok. Az alpolgármester megköszönte a tűzoltóknak az áldozatos munkát, az ajándék (hűtőgép, mikrohullá­mú sütő, videomagnó) egyfajta jelkép és gesztus az elért eredmé­nyekért. Mondandójában kiemel­te az augusztus 12-ei párkányi mentést is, ami példátlan volt az eddigi esztergomi tűzoltóság törté­netében. Az ajándékok növelik az alkalmazottak komfortérzetét, hiszen a tűzoltók életük egyhar- madát a parancsnokságon töl­tik. Az esemény végén állófoga­dást tartottak. -nh­„Mindenki, aki magyarul ír, adós neki.” A Kazinczyról elnevezett, országosan meghirdetett Szép magyar beszéd ver­seny iskolai fordulóját tar­tották december 10-én az esztergomi Petőfi Sándor Általános Iskolában. Az évente meghirdetett ver­senysorozat nagy népszerűség­nek örvend, hiszen az országos döntőbe jutó diákok közül a 15 legjobb Kazinczy-díjjal térhet haza, ami egyenes út az egyete­mek magyar nyelvi karai, vala­mint a különböző médiumok, művészeti iskolák irányába. A versenyen összesen 19, 5-8. osztályos kisdiák képviseltette ma­gát, egy-egy szabadon választott és egy, a szervezők által kijelölt prózarészlet felolvasásával. A ver­senykiírás szerint a szabadon vá­lasztott szöveg maximum 25 sor­nyi próza vagy leírás lehet, kizáró­lag 20-21. századi szerzőtől. A szö­vegben nem szerepelhet párbe­széd, idegen- és tájnyelvi szó. Mint azt Varga Brigitta főszer­vező elmondta, a versenyzők szö­vegválasztásával nem volt problé­ma. Mindenki betartotta a verT seny szabályait, és - a zsűri nagy örömére - a gyerekek nem ra­gaszkodtak a Kazinczy-versenye­ken különösen kedvelt,- klasszikus szerzőkhöz. Többen választották Szabó Magda és Fekete István írásainak valamelyikét. A tanulók két kategóriában versenyeztek: 5-6. osztály. 7-8. osztály. A „kicsik” kategóriájá­ban első helyezést ért el Müller Mátyás, a 7-8. osztályosoknál pedig megosztva Barna Berna­dett és Vati Mónika. A február­ban megrendezésre kerülő vá­rosi fordulón ők képviselhetik majd iskolájukat. A zsűri tagjai minden versenyzőt megjutal­maztak, hangsúlyozva: nyel­vünk szeretete, ápolása mind­annyiunk közös feladata, füg­getlenül attól, ki, milyen helye­zést ért el. A szerény ajándék mellé pedig mindenki hazavi­hette Kosztolányi Kazinczy Fe­rencről írt gondolatait: „Nem szabad sohase felednünk, hogy nagyra növekedett, csodálato­san simulékony, zengő nyel­vünk az ő kezén acélosodött meg, hogy a börtönben született újjá, s hogy ma is olyan nyelven beszélünk és írunk, melynek szavait a bilincse rozsdájával, a tulajdon vérével rótta papírra. Hála szellemének. Egyébként e két előbbi szó - a hála is, a szel­lem is - az ő alkotása.” sem Kazáncsere- Köbölkút ­Sok helyen nagyon költséges a fűtés, pedig lehet melegedni ked­vezőbb árak mellett is. Ezt a tényt sokan nem veszik figyelembe. Nem így Mihálik Gábor, Köböl­kút polgármestere, akinek meg­választása után az volt az első lé­pése, hogy néhány községi épü­letben lecserélte a kazánokat. Ahogy azt a szakértők állítják,, a magas hatásfokú kazánok ugyan elég drágák, de néhány éven belül megtérülnek a befek­tetett költségek. Ahány százalé­kos a kazán hatásfoka, ugyan­annyi százalékos az energiameg­takarítás - vallják a hozzáértők. Mihálik Gábor, Köbölkút polgár- mestere csak 11 hónapja gyako­rolja hivatalát, de az első lépése az volt, hogy áttérjen a takaré­kosabb energiagazdálkodásra. „Energetikai szempontból sze­retném a községi épületeket fel­újítani, mert nagyon költséges az energia ellátásuk. A jövőben egész Szlovákia területén fel­mennek a gáz- és villanyárak, ezért sokkal gazdaságosabb módszereket keresünk. Az iskola és a községháza épületében a kazánokat már kicseréltük. Ezzel 40-50 százalékos energia-meg­takarításhoz jutottunk. A régi gázkazánok már több mint tíz évesek voltak, tehát nagyon el­avultak. Igaz, hogy az újak sok­kal drágábbak voltak, de sókkal modernebb kazánok kerültek fel, amelyekkel lényegesen töb­bet megspórolunk.” Azt sem szabad figyelmen kí­vül hagyni, hogy a kazánok pontos beállításával akár öt százalékos energia-megtakarí­tást is elérhetünk. czm

Next

/
Thumbnails
Contents