Hídlap, 2003. augusztus-december (1. évfolyam, 1-82. szám)
2003-12-12 / 72. szám
frídlap JOBB PART 2003. december 12., péntek _____3. Erdei f enyő vagy műkarácsonyfa alá kerülnek az ajándékok? Alig két hét van hátra karácsonyig. Az utcákon, piacokon megjelentek a fenyőfaárusok, akik különböző árkategóriákban próbálják értékesíteni portékájukat. Nem mindegy milyen fenyő, nem mindegy milyen magas, milyen szép. Párkányi lakosokat kérdeztünk arról, élő fenyőt vásárolnak vagy inkább a műfenyőfát választják. Marika (óvónő) (konyhavezető) Tériké (takarítónő) Zsuzsi (szakácsnő) Mindenképp élő fenyőfát választunk. Ez volt nálunk mindig a szokás és nem is akarunk ezen változtatni. Az élő fa sokkal hangulatosabb, sokkal jobban megteremti karácsony meghittségét Nem a rövidlevelűt, hanem a hosszúlevelűt részesítjük előnyben. Igaz, nem olcsó, de egy ilyen alkalom van az évben. Én az élő fenyőfát szeretem, elsősorban az illata végett. Mikor belép az ember a lakásba rögtön érzi a fenyőfa illatát. Eddig mindig Magyarországon vásároltunk, sokkal szebbek vannak és nagyobb is a választék. A határon sem volt gond, nyugodtan áthozhattuk vám fizetése nélkül. Nálunk, családi körben az élő fenyőfa viszi a prímet, soha nem is volt műfánk. Sokkal jobb az illata, sokkal olcsóbb is, igaz ebből minden évben újat kell venni. Nem mindig szoktam vásárolni, van, hogy úgy kapja a család, de Idén mindenképp körülnézek a piacon, milyen a választék. Én a műkarácsonyfát szeretem. Azért mert olcsóbb és szebb, nem kell állandóan, minden évben venni. Műfenyővel kezdte a család, de nem nagyon tetszett, aztán voltak évek mikor élő fát vásárol, tunk, de most már Jó pár éve újra műfenyőnk van. Minden rávalót, szaloncukrot, díszt Magyarországon veszem. Alagútban az északi MO-ás Elhárulnak az akadályok az MO-ás északi híd építése elől. A megoldást a körgyűrű Üröm alatt vezető alagútban való elvezetése jelentheti. Az összes település elfogadja a gazdasági minisztérium javaslatát, és feloldaná az építést akadályozó vétót. Ha sikerül megegyezni, akkor 2006-ra megépül az MO-ás híd, 2008-ig az alagútban vezetett csömöri-pilisboros- jenői szakasz, 2010-ig pedig a szi- getmonostori-szentendrei híd. Az út Üröm község alatt haladna el, és ezt a tervet a polgármester, La- boda Gábor is pozitívan értékelte, hiszen a vita már tíz éve húzódik. Az út jórészt a föld alatt, és felszíni csőalagútban haladna. A javaslat szerint a 10-es út és a 11-es út közötti szakasz 2008-ra épülne meg. Mihályi Miklós, a GM főosztályvezetője közölte, hogy a tárca becslése szerint az északi MO-ás első, a 2-es út és 11-es út közötti szakasza a híddal együtt 35-40 milliárd forintba kerülne. A Bécsi útig tartó alagutas szakaszra még nem készült költségbecslés. ák Fogyatékosok sorsán segíthet a sorsjegy 400 ezer forintot kereshetnek évente Karitatív sorsjegy árusító program indult a fogyatékos emberek munkavállalási lehetőségei javítása érdekében. Az Európai Bizottság 2003-at a fogyatékkal élők személyek évének nyilvánította, és programot dolgozott ki annak érdekében, hogy a fogyatékkal élők társadalmi beilleszkedését, munkavállalását, teljes értékű életvitelét elősegítse. Ennek jegyében tegnap a Szerencsejáték Rt. az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium, a Kórházszövetség valamint az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesülete a fogyatékos emberek munkavállalási lehetőségeinek javítását célzó megállapodást írt alá. A Szerencsejáték Rt. már az esztendő első felében megkezdte egy olyan sorsjegy-értékesítő hálózat kiépítését, amely kizárólag megváltozott munkaképességű, fogyatékkal élő embereket foglalkoztat - tudtuk meg Székely Gábortól, az Rt. igazgatójától. Ez a munkahelyteremtés lehetőséget ad az új munkatársaknak arra, hogy a korábbiaknál biztonságosabb, kényelmesebb életet élhessenek. A sorsjegyforgalmazásban résztvevők napi 4-6 órás munkával mintegy 400 ezer forinttal növelhetik éves jövedelmüket. Az immáron 150 főt számláló, de folyamatosan bővülő, és az eddigi eredmények alapján jól működő hálózat tevékenysége a karitatív jellegű sorsjegy forgalmazásában teljesedhetne ki. A karitatív sorsjegy ugyanis nem csupán stabil munkához juttatná a fogyatékos emberek százait, hanem az értékesítésből befolyt összeg meghatározott része közvetlenül a fogyatékkal élők javát szolgálná. Azoknak a fogyatékosoknak, akik részt kívánnak venni a programban, egy előzetes orvosi szűrővizsgálaton át kell esni, amelyre a speciális munkakör miatt van szükség. Székely Gábor kiemelte, hogy a sorsjegyforgalmazására, a Szerencsejáték Rt-nél lehet jelentkezni. Kökény Mihály szerint, már 1997-ben tárgyalásokat folytattak a Szerencsejáték Rt. akkori vezetésével, egy hasonló program elindításáról. Hozzátette, hogy nem ér véget 2003-ban a Magyarországon a fogyatékossággal élők támogatása. A szaktárca területén közel 1 milliárd forintot szánnak különböző fogyatékosokat segítő programokra. A Kórházszövetség és az ESZC- SM támogatják, hogy a karitatív sorsjegyprogram megvalósítása érdekében a sorsjegyek árusítására alkalmas korházi területeket ingyenesen bocsássák az értékesítési hálózat rendelkezésére. Epress József Miniszterelnöki főhajtás Antall József sírjánál Medgyessy Péter, a Magyar Köztársaság miniszter- elnöke csütörtökön délután személyesen rótta le kegyeletét Antall József néhai miniszterelnök síremléke előtt a Nemzeti Sírkertben. A kormányfő decembér 13- án, az Antall József Emlékbizottság által tervezett közös megemlékezés idején Brüsszelben képviseli a Magyar Köztársaságot az Európai Unió csúcstalálkozóján. Történelmi egybeesés, hogy Antall Józsefre épp azon a hétvégén emlékezik méltósággal és egyetértésben az ország, a különféle politikai erők, amikor Európa vezetői az EU új alkotmányáról döntenek. A szabad Magyarország történetében Antall József tette először politikai hitvallása alapjául azt, hogy hazánk mindenkori politikai elitje nem pusztán az anyaországi, de a határokon túl élő magyarok iránt is felelősséggel tartozik. Antall József tudta, hogy hazánk európai integrációja kínálja a határok feletti békés, nemzeti újraegyesítés esélyét. A Magyar Köztársaság miniszterelnöke Antall József politikai örökségéhez is méltón képviseli hazánkat az Európai Unió, benne Magyarország jövője szempontjából történelmi jelentőségű brüsszeli csúcstalálkozón. Forrás: MÉH Megnyirbált lakáshitel - kényszerlépés? Veres János, a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára a Klubrádió szerda esti műsorában elmondta, hogy az elmúlt időszakban nagymértékben növekedett a döntően használt lakásokra folyósított hitelek miatt a lakosság eladósodottsága. Ezt a folyamatot akarta megakadályozni a kormányzat a lakáshitel-kamatok emelésével. A Lakásbérlők és Lakók Egyesületének elnöke viszont a kormányzat zavarát érzékeli. Az államtitkár közölte, hogy egy év alatt a lakáshitel-állomány annyival növekedett, mint amennyi az állami költség- vetés hiánya. Az állampapírhozam és a jegybanki kamatláb változása összefügg egymással, így ha csökken a jegybanki alapkamat, csökken a magyar állampapírok hozama, és akkor kevesebb kamatot kell majd fizetni a lakáshitelek után is. Veres úgy gondolja, hogy ha a kormányzat hozzányúlt volna a megkötött hitelszerződések kamataihoz, az már alkotmányossági aggályokat vetett volna fel. Olyan intézkedések nem lesznek, ami ilyen értelemben folytatást vagy további kedvezőtlennek tűnő intézkedéseket jelentene. A szociálpolitikai kedvezmény a kormányzat ígéretének megfelelően jövő áprilistól emelkedik, és ennek fedezete benne van a 2004-es költségvetésben. Batta Pál, a Lakásbérlők és Lakók Egyesületének elnöke szerint ez egy kényszerlépés. A lakókat és akik lakáshoz szeretnének jutni, maga az eredmény érdekli. Főként az, hogy bővül- e a lakáspiac, lesz-e szociális támogatás. A bejelentett intézkedés 6-8-10 százalékkal emeli a lakáshitelek törlesztőrészleteit. ÁK MAGYARORSZÁG Leállított Mol-privatizáció - alacsony áron nem eladó? Az APV Rt. és a Mol a hét közepén elhalasztotta az olajtársaság magánosítására kiírt programot. A kisbefektetők - akik a közelmúltban már jegyezhették az eladásra szánt papírok egy részét - napokon belül visszakapják a befizetett pénzt. A piac a Mól részvénykibocsátásának elhalasztását váratlan, de a körülmények (elsősorban a magyar forint drasztikus gyengülése) ismeretében nem meglepő lépésnek tartja. Állítólag a pályázat kiírói nem voltak elégedettek a korábban maximált 7000 forintos jegyzésárhoz képest alacsonynak tekinthető 5700-5800 forint körüli ajánlatokkal. Az Index internetes fórum ez ügyben megjegyezte, hogy a közelmúltban már 6100 forintos árfolyamon forogtak a vállalat papírjai, ráadásul a Mól értéke azóta jelentősen megnövekedett, így a döntéshozók nem kívánták elkótyavetyélni a stratégiai fontosságú (23 százalékos) állami tulajdonrészt. Varga Mihály volt pénzügyminiszter üdvözölte a döntést, hozzátéve, hogy a jelenlegi pénzügyi válsághelyzetben a privatizációnál sokkal nagyobb gondokkal kell megküzdenie a kormánynak. Az ellenzéki képviselő a Hír TV-ben idézte a Financial Times cikkét, miszerint a magyar piacokba vetett bizalom romokban hever, ez pedig logikusan vonja maga után a privatizáció felfüggesztését. Ingatlanpiac - a többség drágulást vár Ingatlanpiaci szakértők korábbi megnyugtató üzenetei ellenére a lakosság több mint egyötöde jelentős áremelkedésre számít az uniós csatlakozás körüli időszakban. Bár a szakma képviselői az elmúlt időszakban rendre azt jósolták, hogy a csatlakozás nem jár majd együtt drasztikus áremeléssel, jelentős arányú az üzenetben kétkedők száma - derül ki a Magyar Hírlap által ismertetett Ecostat-felmérésből. A napilapban megjelentek szerint a megkérdezettek további 59 százaléka vár kisebb drágulást az ingatlanpiacon az elkövetkezendő hat hónapban a stagnálásban bízók aránya a 10 százalékot is alig éri el. A jelentős emelkedésre számítók súlyát növeli az utóbbi hónapokban jelentősen megnövekedett külföldi kisbefektetők aránya a piacon. Váratlan elem az írek megjelenése, akik személyenként akár 5-6 budapesti lakást is felvásárolnak (ösz- szesen immár többmilliárdos értékben) befektetési célból. A sziget- országiak bátorságának megértéséhez tudni kell, hogy Írország csatlakozásakor Dublinban ugrásszerű árrobbanás következett be a lakáspiacon, igaz ezt a példát magyar szakértők nem szívesen említik előrejelzéseikben. Változik az adórendszer? „Az adó- és járulékrendszer továbbra is rendkívül bonyolult, és legfőbbképp túlzott adminisztrációs terheket ró az adófizető polgárokra és vállalkozásokra” - állítja a szerdai kormányhatározat hatodik pontja. A mindenki számára közismert állapotok megváltoztatására a kabinet szándéknyilatkozatot tett közzé, hogy „tavasszal olyan törvénycsomagot készít elő, amelynek célja kifejezetten az adózási rendszer egyszerűsítése, az adminisztráció csökkentése." A Világgazdaság értesülései szerint a várhatóan népszerű bejelentés mögött egyelőre semmilyen érdemi munka nincs. A Civil Adótanácsadó Testület (mely grémium feladata tartalommal megtölteni az elhangzottakat) tagjai között tudhatja a nem éppen civil Kupa Mihályt is, aki a tevékenységét kizárólag a választások idejére koncentráló Centrum Párt elnökeként esetleg megvalósíthatja jelenleg tetszhalott pártjának idevonatkozó programját is. Faludi Sándor: „Kilátástalan az állattenyésztők szerepe” A Fidesz Gazdatagozatának elnöke a Hír TV-nek adott nyilatkozatában kifejtette, hogy teljes válságban van a tej-, sertés- és baromfiágazat Magyarországon. A szakpolitikus szomorúnak tartja, hogy a közelmúltban a szaktárca illetékesei körülbelül 100 vágóhíd és feldolgozó bezárását rendelték el. A drasztikus lépés következtében ugyanis azok a kisvállalkozók, akik korábban az említett üzemekbe nyomott áron ugyan, de leadhatták a húst, most végveszélybe kerültek. Faludi Sándor mindezekhez hozzátette, hogy a „vész” elérte már a nagy állattenyésztési telepeket (szövetkezeteket, gazdasági társaságokat) is, aminek következtében megkezdődött a nagyértékű sertésállományok felszámolása. Jobbik a keresztállításról - ajándéknak szánják Az elmúlt napok fejleményeiből következően valószínűsíthető, hogy blöffölt Bárándy Péter igazságügy-miniszter, amikor az MTV Nap-kelte című adásában azt állította, hogy a menóraállítási akcióval ellentétben a Jobbik keresztállításai nélkülözik az egyházi áldást - derült ki a Hír TV szerda esti adásából. A hírre először a Mazsihisz részéről Heisler András elnök reagált, aki a Magyar Nemzetnek kijelentette, hogy semmilyen formában nem támogatják Salamon Berkowitz (az elítélt Traubi-gyáros) alapítványának menóraállításait. „Ez a hagyományos családi ünnep része" - jelentette ki a zsidó hitközségek elnöke. Bár a menórák Budapesten városszerte (Európában egyedülálló) tiszteletnek örvendtek az elmúlt időszakban, a Jobbik adventi keresztjeit több fővárosi (és vidéki) önkormányzat letiltotta a közterekről. A Hír TV-nek adott interjújában Novák Előd a Jobbik részéről kijelentette, hogy ugyan nem kértek egyházi támogatást az akciókhoz, de minden esetben egyeztettek a helyi felekezetekkel, és meg is áldatták a kereszteket.
