Hídlap, 2003. augusztus-december (1. évfolyam, 1-82. szám)

2003-12-12 / 72. szám

BAL PART frfdiap 2003. december 12., péntek SZLOVÁKIA Kétkamarás parlament esetén az államfő hatásköre megváltozna Vojtech Tkác, a Népi Unió vezetője szerint az államfő hatáskö­rét alkotmányos úton kellene megváltoztatni. „A kétkamarás parla­ment esetén a köztársasági elnök illetékessége magától megváltoz­na. A törvényalkotás szerkezetében szerepe magától korlátozódna, és nem fékezhetné a törvényalkotást” - mondta újságírók előtt Vojtech Tkác. A másik, regionális jelleget magán hordozó kamara közvetlenül választott képviselőinek lenne az a feladata, hogy oly­kor visszautalják a számukra elfogadhatatlan törvényeket az első kamara hatáskörébe. Rudolf Schuster alkotmány adta jogánál fogva nem írta alá azo­kat a törvényeket, amelyeket a parlamentnek már egyszer vissza­adott, de a képviselők másodszor is elfogadták. Annak ellenére, hogy hiányzik az elnöki aláírás, az említett jogszabályok, köztük az egyenadó is a tervezett időben életbe lépnek. Törvénytelen medvevadászat Jozef Tárcák, volt HZDS-képviselő a zsolnai megyei hivatal veze­tője egy erdészeti iskolához tartozó vadászterületen az iskola enge­délyével lőtt ki egy medvét. Tárcák az említett oktatási intézmény­ben tanít és az iskola igazgatója is vele volt az eset bekövetkeztekor. A törvénysértésért az oktatási intézményt fogják megbüntetni, a büntetés összege meghaladhatja a 100 ezer koronát. A volt HZDS- képviselő nem mutat nagy hajlandóságot a büntetés átvállalására. A költségvetési vita a parlament félig kiürült termében zajlik A jövő évi költségvetési vitában való részvétel nyilván unalmas időtöltésnek számít. Erre utalnak a parlament üres padsorai - a szerdai ebédszünet után alig több mint harminc képviselő volt jelen. Az ellenzék következetesen visszautasítja a törvénytervezetet, és át­dolgozásra vissza akarja adni a kormánynak. A büdzsét a kommu­nisták támadják a legkeményebben. „Csupán azon csodálkozom, hogy nem támogatják a magánszektort. Minél nagyobb lenne ez a szektor, annál többet államosíthatnának belőle” - tréfálkozott Jozef Bánás (ANO). A vitában eddig többnyire ellenzéki képviselők vet­tek részt. A különböző területek erőteljesebb pénzügyi támogatásá­ra számos módosító javaslatot terjesztettek be. Robert Kalinák (Smer) 150 millió koronát kért a rendőrség műszaki hátterének ja­vítására, további 45 milliót a Nemzetvédelmi Hivatal támogatására. Százezer koronás jutalmak Tizenhárom magas beosztású állami hivatalnok fizetésének há­romszorosát kitevő, hozzávetőleg 100 ezer koronás összegnek megfelelő jutalomban részesül. A jutalom címén összesen 1,2 mil­lió korona kerül szétosztásra. Az elismertek között találjuk a nyolc megyei-hivatalvezetőt, a személyes adatok védelmét felügyelő hi­vatal vezetője, a Nemzetvédelmi Hivatal igazgatóját és három kor­mánymegbízottat. A kiemeltek névsorát és a jutalmak összegét Stefan Hudec, a Kormányhivatal vezetője terjesztette a kormány elé. Állítása szerint a hatályos törvénnyel összhangban járt el. Ötre bővül a koalíció Erről döntött szerdán a kormány Koalíciós Tanácsa. A kormány­pártok által aláírt szerződést viszont egyelőre nem fogják újratár­gyalni. Pavol Hrusovsky házelnök szerint a Szabad Fórum frakció­val először a parlamenti klubok elnökei ülnek asztalhoz. Ivan Simkonak meg kell neveznie feltételeit, amelyek teljesítése fejében hajlandó támogatni a jelenlegi Dzurinda-kormányt. Abban az eset­ben, ha feltételként egy miniszteri bársonyszéket jelölne meg - amelyet az SDKÚ nem támogat - a tárgyalások a Koalíciós Tanács­ban folytatódnának. Kiszivárgott hírek szerint Ivan Simko - aki ere­detileg nem szeretett volna tárcavezető lenni - megváltoztatta állás­pontját és legalább egy bársonyszékre igényt tart. A Pravda című napilap úgy tudja, hogy a tárcavezetői bársonyszéket egy parla­menten kívüli, a Szabad Fórumhoz közel álló szakembernek szán­iák. Úgy fest, hogy az MKP és KDH hajlandó támogatni Simko fel­tételeit. „Megvárjuk, hogy Mikulás Dzurinda kormányfő mit fog ja­vasolni a parlamenti erőviszonyok helyreállítása érdekében” - nyi­latkozta Bárdos Gyula, az MKP frakcióvezetője. Jelenleg a kor­mánypárti képviselőknek ugyanis csupán 68 voksuk van. Jövő héten kinevezik a hivatalvezetőket A kormány jövő héten megközelítőleg 280 hivatalvezető kineve­zéséről dönt. A 280 poszton a koalíciós pártok állítólag egy megha­tározott rend szerint fognak megosztozni, bár a politikusok ezt hatá­rozottan cáfolják. Bugár Béla az MKP minisztereire hivatkozva kö­zölte, hogy a különleges hivatalok élére pályázat útján nevezik ki a hivatalvezetőket. Hasonlóképpen nyilatkozott Pavol Minárik (KDH) és Jirko Malchárek (ANO). Ivan Simko úgy véli, hogy „politikai je­lölésekről van szó, amellyel egyszer, s mindenkorra fel kellene hagy­ni”. Az ellenzék állítása szerint számos hivatalvezetői poszt váromá­nyosa már ismert. Pavol Paska, a Smer alelnöke óva int a szakma­ilag képzetlen személyek kinevezésétől. „Ha a különleges hivatalok elére nem szakemberek kerülnének, az az adott térségre nézve vég­zetes következményekkel járna” - fogalmazott Paska. Összeállította: Oravetz Ferenc 13 éve vizsgálják a vonatrablás körülményeit Tizenhárom évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a privi- gyei illetőségű Ladislav M. (39) és Vladimír S. (44), va­lamint Marián S. (37) bíró­ság elé kerüljenek. Az ügy érdekessége, hogy a bűntett elkövetéséért már 1993-ban vádat emeltek ellenük. Két évet vizsgálati fogságban töl­töttek, a bűnüldöző szervek viszont csupán 2000-ben fe­jezték be a vizsgálatot. A vizsgálat eredményének megszületése után az első bírósá­gi tárgyalás időpontjának kitűzé­séhez a bíróságnak három évre volt szüksége. Nyilvánvaló, iga­zuk van azoknak a bírálóknak, akik a bíróságok és bűnüldöző szervek tevékenységét, intézkedé­seit enyhén szólva nehézkesnek, kevésbé hatékonynak tartják. Az említett idő alatt a három privigyei cinkosa, Libor Oller - aki feltételezhetően a bűntény kitervelője, talán a banda vezére volt - Ausztriában 20 éves bör­tönbüntetésének felét már letöl­tötte. A Szlovákiában nagy vo­natrablásként számon tartott, gyilkossággal végződött bűncse­lekmény egy Bécsbe tartó sze­mélyvonaton 1990. április 9-én történt. A négy elkövetőnek egy toalettablakon keresztül sikerült bejutnia a szerelvény postakocsi­jába. Megtámadták a kocsikísé­rőket és egy 49 éves postai alkal­mazottat - aki megpróbált ellen­állni - két pisztolylövéssel megöl­tek. A 35 millió koronás nem mindennapi zsákmányt a bécsi vasútállomáson váró cinkosuk­nak adták át. A pénz azóta sem került elő, a bűnbanda feltétele­zett két tagját megölték. A három privigyei vállalkozó kedden ártatlanságáról próbálta meggyőzni a trencséni bíróságot. „Nem vagyok az a típusú ember, aki egy ilyen szörnyű bűntett után kettős életet tudna élni” - ál­lította Ladislav M. Mindhárom vádlott megdönthetetlennek lát­szó alibivel rukkolt elő. Ladislav M. állítása szerint a bűntény nap­ján autóját vámolta el Beszterce­bányán. Vladimír S. állítólag Lengyelországban tartózkodott és állítását az útlevelébe beütött pecséttel bizonyította. Marián S. édesapjánál tartózkodott. Az Ausztriában elítélt Libor Oller 1990 után gazdag és sike­res üzletember lett. Az osztrá­kok szerint egy vállalatóriást alapított és olyan befolyásra tett szert, hogy egy ízben a pénzügyminiszteri poszt váro­mányosaként is felmerült a ne­ve. Az említett három jómódú privigyei vállalkozó Libor Oller rokona. A vagyonra szerintük nem rablással, hanem becsüle­tes vállalkozással tettek szert. Ausztriában még abban az idő­ben nyitottak folyószámlát, amikor az osztrák valuta na­gyon jól kamatozott. A bírósági eljárás a tervek szerint ma befe­jeződik, de az eredményre az ügy bonyolultsága miatt nyil­ván egy darabig még várni kell. Abban az esetben, ha bűnössé­gük beigazolódna, a vádlotta­kat 12-től 15-ig terjedő börtön- büntetésre ítélhetik. Oravetz A bírák magas nyugdíjától hangos a szlovák média 2004 januárjától a bírák és ügyészek negyvenéves bírói munkaviszony után kiugróan magas, 50 ezer korona nyugdíjra is számíthatnak. A képviselők szerint a feszített tempóban készült reformtör­vények során állítólag a tör­vényalkotók követték el a hi­bát. A kellemetlen bakiért rajtuk kívül az egyes tárcák között nem megfelelő együtt­működés is okkal bírálható. Az új szociális biztosításról szóló törvény megalkotásánál az érin­tettek elfeledkeztek arról, hogy minden ledolgozott év után a bí­rák öregségi penzuma eleve 3,75 százalékkal emelkedik. Ráadásul a jogszabály szerint az eddigiek­hez képest az újonnan megszabott összeg magasabb lesz. A 40 ledol­gozott év után a bírák nyugdíja például 22400 koronának felel meg, de az említett 3,75 százalé­kos kedvezménnyel ez akár 50 ezer koronára kerekedhet. Januártól módosul az összeg megállapítási módja is. A végered­mény szempontjából a nyugdíja­zott személy előző keresete lesz a mérvadó és a jól keresők értelem­szerűen kedvezőbb elbírálásra szá­míthatnak. A bírák és ügyészek fi­zetése a képviselők járandóságá­nak 1,3-szorosa, amely hozzávető­leg 43 ezer koronának felel meg. Ennek alapján kerekedik ki a so­kak által bírált, rendhagyóan ma­gas 50 ezer koronás összeg. A Munkaügyi Minisztérium cáfolja a vázolt tényeket, szerinte a bírákra és ügyészekre nem az új jogsza­bály, hanem az Igazságügyi Mi­nisztérium előírásai vonatkoznak. A bírák viszont tiltakoznak - váltig állítják, hogy a 2004 előtt nyuga­lomba vonulóknak jóval kevesebb havi járandóságuk lesz, mint az új jogszabály életbe lépése után. A kérdés megoldása nyilván az Igaz­ságügy Minisztériumra vár. o.f. A romák ismét Angliába készülnek December 18-tól Angliá­val megszűnik a vízumkény­szer, és ezután jóval köny- nyebben utazhatunk a szi­getországba. A roma veze­tők úgy vélik, hogy a vízum- kényszer okozta akadály felszámolását több száz ke­let-szlovákiai roma fogja ki­használni, hogy Angliában keresse jobb boldogulását. Az 1997 'és 19984toz képest vi­szont most várhatóan nem kérnek menedékjogot, mert annak oda­ítélésére szinte semmi esély. A ro­mák kiutazási hulláma 1997-ben kezdődött és tömeges angliai megjelenésük váltotta ki 1998- ban a vízumkényszer bevezetését. A romák kivándorlása mögött nyilván szociális okok, vélt vagy valós megkülönböztetésük húzó­dik meg. A januári megszorító in­tézkedések bevezetése után ezek még inkább felszínre kerülhetnek és fokozhatják a nyugati utazás iránti érdeklődést. A felmérések szerint a múltban zömében azok indultak nyugatra, akik nem tud­ták visszafizetni hitelezőiktől fel­vett kölcsönt. Az utazáshoz szük­séges pénzt általában házuk el­adásából teremtették elő, vagy hi­telhez folyamodtak. Sikertelen próbálkozásuk után hazájukba visszatérve ház nélkül és a hitel visszafizetésének nehézségei miatt rendszerint megint útnak indultak. A roma vezérek úgy vélik, hogy a sorstársaik nagyobb számban karácsony után kelnek majd útra. A karácsony számuk­ra is az egyik legnagyobb ünnep és a szentestét érthetően otthon szeretnék eltölteni. Alexander Patkoló, a Roma Kezdeménye­zés elnöke szerint ők nem szólí­tanak fel senkit arra, hogy ne utazzon Angliába, és ne kérjen menedékjogot. „A Dzurinda- kormány mostohaként bánik a romákkal, miért kellene Szlo­vákiában maradniuk?” - fogal­mazott a roma vezér. Oravetz Ferenc Beerősít az ország a Hyundai csalogatására A Hyundai 1,5 milliárd dolláros beruházásának megszerzése érdekében a szlovák kormány nagy erő­feszítéseket tesz. Erre utal Pavol Rusko gazdasági mi­niszter legújabb nyilatkoza­ta, amely szerint a szlovák kormány legalább olyan összegű támogatást biztosít a dél-koraiaknak, mint a lengyel Kormányhivatal. A lengyelek már jelezték, hogy hajlandóak 100 millió eurós ösz- szeggel (4,11 milliárd korona) tá­mogatni a számukra is létfontos­ságú dél-koreai beruházást. Pavol Rusko gazdasági miniszter úgy véli, hogy a munkaerő, a telep­hely, az infrastruktúra és az adó szempontjából Szlovákia esélyei egyértelműen jobbak. Rusko kö­zölte, hogy a dél-koreai vállalatot hasonló támogatásban kellene részesítni, mint a francia PSA Pe­ugeot Citroen autógyárat. „Nem vetne ránk nézve jó fényt, ha az egyes külföldi befektetőkkel Egyes elemzők szerint a dél-ko­reai befektetőt elriaszthatja a bo­nyolult szlovákiai belpolitika - az SDKÚ pártszakadása és az ebből eredő koalíciós válság, valamint a már lassan megszokottá vált politi­kai csatározások. A külföldi befek­tetők számára a jelenlegi Dzurinda kormány egyfajta biztosítékot jelent arra nézve, hogy a további fejlődés szempontjából kulcsfontosságú re­formokat belátható időn belül vég- hezviszik. Kisebbségi kormány, vagy kormánybukás esetén viszont a reformok megvalósítása erősen megkérdőjelezhető. A Hyundai vezérkara vélhető­en december 16-án, majd ismét januárban látogat el Zsolnára. Pavol Rusko szerint a koreaiak ja­nuár végéig kiválaszthatják az évi 300 ezer autót gyártó összeszerelő üzemük telephelyét. o.f. szemben különböző mércét alkal­maznánk” - fogalmazott a gazda­sági miniszter. A franciák nagy- szombati épülőfélben lévő autó­gyárát közvetlenül és közvetve Szlovákia hétmilliárd koronás összeggel támogatja.

Next

/
Thumbnails
Contents