Hídlap, 2003. augusztus-december (1. évfolyam, 1-82. szám)
2003-12-05 / 67. szám
2003. december 5., péntek REGIO Ftfdlap NAP T Er: A Névadóját ünnepli az alapiskola Köbölkúton Stampay János köbölkúti kántor-tanító születésének 135. évfordulóján a Magyar Tannyelvű Alapiskola Stampay János nevét vette fel Köbölkúton. Ezen a héten tartották a névadójuk ünnepi hetét az iskolában. Erről a hétről és a programokról beszélt lapunknak Czibor Katalin, az iskola igazgatóhelyettese. Czibor Katalin Iskolánk 1999-ben vette fel Stampay János, köbölkúti kántor-tanító tiszteletbeli nevét, és azóta hagyományt teremtettünk abból, hogy névadónkra emlékezzünk. Minden év decemberében megtartjuk a Stampay János szakmai hetet. Ez a hét a tanulóknak, pedagógusoknak és a falu nyilvánosságának szól. Olyan napi programokat próbálunk összeállítani, amelyek közt mindenki megtalálja a neki megfelelőt. Az idei év egy vasárnapi ünnepi misével indult. Ilyenkor meghívjuk az iskola névadójának leszármazottait, akik nagy örömmel fogadják, hogy híres felmenőjükre emlékezik a köbölkúti magyar iskola. Hétfőn megnyitottuk az Évszakok varázsa fantázianevű rajzkiállításunkat az iskola folyosóján. A kiállításon a tanulók munkáit gyűjtöttük össze, akik komoly szakmai irányítás mellett készítették el remekműveiket. A kiállítás megnyitójára meghívtuk a szomszédos iskolák tanulóit, valamint a falu lakosait is. A gyerekek a rajzok mellett karácsonyi díszeket is készítettek. Az ünnepi héten különböző rendezvényeink vannak. Sportnapot szerveztünk, ahol kosárlabdában, futóversenyen és teremfocin mérhetik össze a tudásukat a gyerekek. A tanulók komáromi művészek zenés előadásában láthattak egy színvonalas műsort is. Ezeken kívül nyelvi vetélkedőket is rendezünk. Tegnap folyt a 7 és 8. osztályosok között a Simonyi Zsig- mond helyesírás-verseny, amelynek győztesei a járási versenyen vesznek majd részt. Meghirdettük az iskola legjobb költő és prózaíró-versenyét is. Erre a gyerekek adhatták, be saját műveiket, munkáikat. Az eredményhirdetésre ma kerül sor. A pedagógusok részére pénteken és szombaton dr. Bordás Sándor neves pszichológus tart kommunikációs, önismereti és stresszoldó tréninget. Erre az előadásra a járás több iskolájából várunk vendégeket, pedagógusokat. Megszerveztük a Komáromi Pedagógiai Intézettel közösen a járási pedagógiai konferenciát. Erre a járás összes iskolája és óvodája kapott meghívót. Idén teremtettük meg annak a hagyományát is, hogy bemutassuk Köbölkút nagyjait. Olyanokat kutattunk fel, akik Köbölkúton laktak, a magyar iskolában tanultak, és komoly életművet tudnak felmutatni. Idén megtaláltuk Málasi Csömör István aranydiplomás közgazdászt, aki nagyon büszke arra, hogy Köbölkúton lakott, és a magyar iskolában tanult. Sokat jelentett a látogatása a diákok és a pedagógusok részére. Fantasztikus történeteket mesélt nekünk, amelyek erőt adhatnak a gyerekeknek és oktatóknak egyaránt. Hétfőn indítottunk egy vitafórumot is, amelyre sajnos nagyon kevesen jöttek el a faluból. A fórum témája: Szeretné, hogy gyermeke érvényesüljön az Európai Unióban? Főként fiatal szülőket próbáltunk megszólítani közösen az igazgatónővel. Próbáltuk megbeszélni, hogy mi várható májustól az oktatásügyben, és milyen változások lesznek az iskolánkban. Pedagógiai lehetőségeket próbáltunk keresni, hogy a gyerekek méltón tudjanak majd az EU állampolgárai lenni. A tanulók nagy lelkesedéssel várták az ünnepi hetet. Örömmel díszítették a folyosót, és maguk is beleszóltak abba, hogy milyen programok legyenek. Külön kérték az osztályközösségi és kézműves foglalkozásokat. Drótékszereket készítettek, gipszet öntöttek és karácsonyi fenyődíszeket csináltak. Kedden tini-disco volt. A heti program zárása Halász Róbert mérnök és afrikai vadász látogatása lesz. Ő köbölkúti lakos, de már többször járt Afrikában vadászni. Már sokszor járt az iskolánkban, és elmesélte az afrikai élményeit, kalandjait. Ma mondja el a legújabb történeteit, és bemutatja az általa lőtt vadak preparátumait, amely biztosan nagy élmény lesz a gyerekeknek. Ez a program, úgy gondolom, méltó befejezése a Stampay-hétnek. Kép és szöveg: árpási Helyesírási-versenyt rendeztek tegnap a Köbölkúti Magyar Tannyelvű Alapiskolában. A Simonyi Zsigmond versenyt az iskola magyar nyelv és irodalom szakos tanítónője, Cserge Anikó szervezte. Ő az, aki minden évben felkészíti a tanulókat a versenyre. Az idén hét feladatot és egy tollbamondást kellett megoldaniuk a 7. és 8. osztályos gyerekeknek a lehető legkevesebb hibával. Cserge Anikó elmondta, hogy az iskola tanulói között sokan vannak, akik nagyon szép eredményeket érnek el ezen a versenyen. Akik tegnap a legjobban teljesítettek, tovább jutnak a járási elődöntőre. Őket majd különórákkal készítik fel a nagy megmérettetésre. Eddigi legjobb eredményük, amikor az egyik tanuló mindössze egy ponttal maradt le az országos döntőbe kerülésről. Nagysáp A régészeti leletek tanúsága szerint, már az őskortól lakott település. Avar és keltakori edénytöredékek is találhatók a község határában. A Gerendás-hegyen Árpád-kori sáncok maradványai vannak, de írásos nyoma nem maradt fenn. Megmaradt és még a XVIII. században is látható volt Sáp Szent Mártonról elnevezett temploma. Sáp első okleveles említése 1248-ból való. A Baar- Kalán nemzetség birtoka volt. 1302-ben a margitszigeti apácáknak is volt Nagysápon birtoka. 1332-ben már templom is állt a faluban. 1526 után folyamatosan pusztult, és a török korban el is néptelenedett a település. A XVII. század végén Sándor Menyhért birtoka lett, és az ő idején a község újra benépesült. Többnyire magyar anyanyelvűek és reformátusok lakták. A XVIII. század közepére a katolikusok száma is emelkedett, ezért Sándor Mihály birtokos a középkori templom anyagából új templomot építtetett nekik. Ugyanakkor bezáratta a református imaházat, és megtiltotta az istentiszteletek tartását is. Vallásukat csak a türelmi rendelet bevezetése után gyakorolhatták újra. Az 1820-as években Sándor Móric volt a község birtokosa. Ezekben az években jelentősnek mondható a falu gyarapodása. Jó megélhetést biztosított szőlőiben termelt fehér és vörös bora, amit Komáromban, Győrben és Pozsonyban egyaránt jól ismertek. A község új katolikus temploma 1890-ben épült, és Bajnához tartozott 1923-ig. Az I. világháború után jelentősebb földosztásra került sor, de földjeinek többségét továbbra is a Sándor-Metternich- család birtokolta egészen az 1930-as évekig. Gazdasági jellegű testületéi közül a Legeltetési Társulat és a Gazdakör emelhető ki. A kereskedelmet hat szatócsüzlet és a Helyi Hangya Szövetkezet látta el. Iparát 18 kisiparos képviselte. A társadalmi élet az Önkéntes Tűzoltó Egyletben és a Polgári Lövészegyletben zajlott. A II. világháború harcai 1945. március 22-én fejeződtek be a település területén. A két világháború áldozatainak csak 1990- ben állítottak emléket. A község 1984-87 között Dorog vonzás- körzetéhez tartozott. Műemlékei közül a község plébániája említhető, mely középkori eredetű. 1732-35 között Sándor Mihály templomot építetett az ősi Szent Mártonról elnevezett templom romjaira, annak faragott köveit is felhasználva. Ezt villámcsapás pusztította el, ezért 1890-ben a Metternich család új templomot emelt a régi romjaira. A községben az oktatás és nevelés a helyi óvodában és az általános iskolában zajlik. Az általános iskola két kisegítő osztállyal működik. Középiskolába Dorogra és Esztergomba járnak a tanulók. A közösségi élet a Művelődési Házban zajlik. A község polgármestere Balogh Mihály. gk Három év haladék Beszélgetés Szigeti Lászlóval * A szlovák parlament nemrég elfogadott közoktatási reformja alapjaiban változtatja meg a közoktatás finanszírozási rendszerét. A csütörtökön Köbölkúton rendezet oktatásügyi fórum keretében Szigeti László, az Oktatásügyi Minisztérium államtitkára Oktatásügyi kihívások és válaszok: az EU-s és a hazai oktatásfejlesztési törekvések áttekintése és összevetése címmel tartott előadást és ismertette az új törvényt.- Mi az új közigazgatási törvény lényege?- A közoktatási törvény a köz- igazgatási reform részeként tovább decentralizálja az állam- hatalmat, és újabb jogköröket ruház át a települési iskola fenntartóhoz. Ez érinti a megyei iskolafenntartókat is a középiskolák terén. Nagyobb jogkörökkel fognak rendelkezni a települések, melyek létrehozhatnak olyan tanügyi szakosztályokat, településközti együttműködés keretén belül, amelyek közelebb hozzák az oktatás szervezését, irányítását, finanszírozását a szülőkhöz, pedagógusokhoz és a tanulókhoz. Arra kell törekedni, hogy a regionális együttműködés keretein belül helyi szinten jöjjenek létre ezek a tanügyi szakosztályok, mert így közelebb vannak az iskolákhoz.- Az elv lényege tehát a szubszidiaritás?- A decentralizációs folyamat egy következő eredménye ez a törvény, ami két évvel ezelőtt indult a közigazgatási reform keretén belül. Az államhatalom lebontása, helyi illetve regionális önkormányzatokra való jogkörátruházás. Ezt jelenti a szubszidiaritás megvalósulása, vagyis ott oldjuk a problémákat, ahol keletkeznek, és csak akkor forduljunk magasabb szintű állami szervekhez, ha már helyben nem lehet őket megoldani.- Az Európai Uniós elvárásokhoz történő alkalmazkodás jegyében jött létre a törvény?- Részben igen, de ezt a törvényt mindenképpen meghozta volna a kormány.- Hogyan működik ezután a finanszírozás?- Áttér az állam a normatív finanszírozására január 1-től. Meghatározza az állam iskolatípustól függően, mennyi pénzt költ egy tanulóra az intézmény, attól függően, hogy alapiskoláról, középiskoláról van szó, illetve, hogy mekkora a gazdasági igénye az iskolatípusnak. Ezután az iskola tanulóinak száma után kapnak egy bizonyos ösz- szeget, amivel gazdálkodniuk kell. Az új törvény pozitívan érintheti a magas létszámmal működő iskolákat, hátrányos helyzetbe hozhatja az alacsony diáklétszámú intézményeket. A település közti együttműködés keretén belül ezért olyan oktatáspolitikai stratégiát kell kidolgozni, aminek keretén belül meghatározható, hogy mely iskolák fejleszthetők, mert ebben a rendszerben az alacsony létszámmal működő iskolák forráshiánnyal fognak küszködni.- Lesznek tehát kisebb iskolák, melyeket be kell majd zárni?- Az állam egyetlen iskolát sem fog bezárni. Ha fenntartónak van egyéb forrása, pályázatokból, saját önkormányzati forrásból, amiből fenn tudja tartani az iskolát, akkor fennmarad.- Egységes lesz a normatíva?- Nem, differenciált normatíva lesz, attól függően, hogy alsó tagozatos összevont osztályokkal működő iskolákról, vagy alsó tagozatos, de nem összevont osztályokról van szó.- Miből gazdálkodhatnak majd az önkormányzatok?- A közigazgatási reform következő része a pénzügyi decentralizáció. Ez azt jelenti, hogy megváltoznak a helyi és regionális adók, és ezek egy jelentősebb része helyi szinten marad. Ebből lehet majd finanszírozni az oktatási intézményeket.- Mikorra várható ennek a bevezetése? Mennyi időt kell túlélnie az intézményeknek?- A pénzügyi és adóreform bevezetés a következő év végére várható. A törvény biztosítja az intézmények számára azt a garantált minimumot, amiből még három évig fenn tudnak maradni. Ezután már csak a kiszámított normatívát fogják megkapni. Gál Kata
