Hídlap, 2003. augusztus-december (1. évfolyam, 1-82. szám)

2003-12-05 / 67. szám

Ftfdlap REGIO 2003. december 5., péntek _____5. Jo bban kellene vigyázni rá! Makovecz Imre építész fantázi­ájának köszönhetően a köböl­kúti Ardea üdülőközpontban található nádfedelű szabadtéri színpad egész Közép-Európá- ban egyedülálló építménynek számít. A különleges formájú nádfedél szimbolizálja a köz­ség és a környék nádkultúráját. Az Ardea elnevezés Köbölkút mocsaraiban élő ritka madár­tól ered (Ardea-purpurea - vö­rösgém) , melyre büszkék az ot­taniak. Az üdülőközpont kultúrközpontként is szolgál. Bár egy gyönyörű és egyedülál­ló építészeti alkotás a szabad­téri színpad, mégis kissé elha­nyagoltnak tűnik. Igaz, hogy csak nyáron használják, mégis a téli hónapokban is fontos lenne az állagmegőrzés. Érde­kes kérdés, hogy a nyári hóna­pokban is a puszta betonszegé­lyeken ül-e a közönség, vagy akkor visszahelyezik az ülőké­ket a rendeltetési helyükre? A padok megóvására lehet, hogy gondolt a fenntartó, de a szín­pad leszakadt széle biztosan elkerülte a figyelmét. Elfogadás ... még egyszer Gál Kata írása Hihetetlen. Élek itt a városban már jó pár éve és még sohasem tűnt fel, hogy léteznek fogyatékosok is, és léteznek intézmények az ő gondozásukra. Lehet, hogy elmentem már párszor mellettük, otthonuk mellett, de tudomást sem vettem létezésükről. Ez inkább szörnyű, mint hihetetlen. És most olyan helyzetet teremtett a sors, hogy lépten-nyomon beléjük botiok és mindannyiszor szembesülök emberi kicsinységemmel, korlátozott felfogásommal. Hányán vesszük őket figyelembe, és hányán segítettünk már nekik? Pedig megérdemlik, hiszen nem sokban különböznek tőlünk, csak nekünk lehetőségünk van, hogy munkák, megélhetésünk legyen, nekik pedig nincs. De ha lenne, biztosan megtennék. Nem mi dön­tünk sorsunkról, nekik behatároltabbak az életlehetőségeik. De élnek, szeretnek, szeretnek minket, és mi nem segítünk. Szerdán i adományokat adtak át a városban működő Szent Rita Otthon lakói­nak. Csak ültem és hallgattam a műsorukat, éreztem és láttam a felénk irányuló szeretetüket. Elfelejtettem egy pillanatra, hogy miért is ülök ott, hogy jegyzetelnem kéne, mert ez a munkám, hogy tudósítsak az eseményről. És azt kérdeztem magamtól, hogy érthet­nék meg az emberek azt, amit leírok, hiszen igazából leírhatatlan az érzés. Csak az érti, aki már látta őket, volt köztük, csak az tudhatja, milyen mélyen megérintik az ember lelkét. Láttam a nevelőiket is, akik saját „gyerekükként” szeretik az otthon minden lakóját. Segítenek nekik nap-nap után, és én és mi mit teszünk? Hihetetlen hogy milyen gyáva és kicsinyes lények vagyunk. Aztán feleszméltem és rájöttem, mit tehetek. Ez az ő életük. Irigylem és csodálom nevelőiket kitartásukért és áldozatos munkájukért. Ez az ő életük. Én annyit tehetek, hogy írok róluk, felhívom rájuk a figyel­met, hogy ne menjük el mellettük, gondoljunk rájuk minden egyes napon. Mert ez az én életem és ez a munkám. Önök mit tesznek? A méltányossági nyugdíjemelési kérelmek elbírálása Tájékoztató A méltányossági nyugdíj - emelés jogintézményének visszaállítását követően, 2002. július hónaptól a Ko- márom-Esztergom megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgató­sághoz hozzávetőleg 19 000 kérelem érkezett. A rendkívüli kérelemszám el­sősorban annak tudható be, hogy a méltányossági nyugdíj- emelés másfél év kihagyás után került ismét bevezetésre. A jog- intézmény visszaállításáról szóló törvény és végrehajtási rendelet a kihirdetés napján (2002. júni­us 29.) lépett hatályba, így az igazgatóságnak előkészítés nél­kül, azonnal meg kellett kezde­nie - más szakterületekről törté­nő átcsoportosítással - az új szervezeti struktúra és a feladat- ellátáshoz szükséges ügyviteli és informatikai háttér kialakítását. A kezdeti nehézségeken túl szeptember hónaptól felgyorsult a kérelmek elbírálási üteme, en­nek eredményeként november hónap közepére a 2002. évi mél­tányossági nyugdíjemelésre biz­tosított keret felhasználásra került. A kormány a magas kérelem­szám miatt kialakult helyzetre te­kintettel még 2002-ben pótkere­tet biztosított, amelynek felhasz­nálása országosan 2002. decem­ber 1-jei hatállyal kezdődött meg, és az év végéig befejeződött. Az engedélyezett nyugdíjeme­lések átlaga 2149 Ft volt. Az elbí­rálásnál az az elv érvényesült, hogy a nehéz életkörülmények között élő kérelmezők közül minél többen részesülhessenek nyugdíj- emelésben, így csak kisebb mérté­kű differenciálásra volt lehetőség. A 2003. évi méltányossági nyugdíjemelésre biztosított elői­rányzat nem nyújtott kellő fede­zetet, ezért a kormány további pótelőirányzatról rendelkezett. A költségvetés végrehajtásáról szóló törvény kihirdetését köve­tően, 2003. november 27-től ke­rülhetett sor a jogszabályi felté­teleknek megfelelő, előkészített kérelmek konkrét elbírálására, a méltányossági nyugdíjemelésről szóló határozatok elkészítésére, illetve kiküldésére. A rendelkezésre bocsátott pót­keret Komárom-Esztergom me­gyében mintegy 2400 kérelme­zőnek teszi lehetővé nyugellátá­sának kivételes emelését. Ezzel az intézkedéssel idén 3929 fő ré­szére átlag 2200 Ft méltányos- sági nyugdíjemelést lehetett megállapítani. A 2002-2003. évi engedélyezéseket figyelembevé- ve az összes beérkezett kérelem 43 százalékában született kedve­ző döntés (ez magasabb az or­szágos átlagnál). Mint azt Bielyák Józsefné osz­tályvezető elmondta, az igazga­tóság mindent megtesz annak érdekében, hogy az érintettek a kedvező döntésről szóló értesí­tést minél előbb megkapják, és a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság - nagy erőfeszítések árán - bizto­sítani tudja a pénzügyi intézke­dések ez évi megtételét. Forrás: Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság, Tatabánya Dülle és Kandika- Zselíz ­Illusztráció A Katedra klub évente is­kolánként öt rendezvényt támogat anyagilag. Az elő­ző évekhez képest, az idei tanévtől, már nemcsak nagyszabású műsorokat, hanem kisebb kulturális vagy pedagógiailag hasznos programokat is segíti. Egy ilyen keretén belül a zselízi alapiskola egyik osztálytermében N. Tóth Anikó Dülle és Kandika című mesekönyvének bemutatá­sára került sor, majd beszélgetés következett a szerzővel. N. Tóth Anikót Forgács Miklós színház­rendező faggatta múltjáról, sike­reiről, kudarcairól s persze a most megjelent kötetéről. A szerző elmondása szerint a gyermekirodalom, valójában csak a 20. században vált ketté, a fel­nőtt irodalomtól. Azelőtt nemigen volt. aki felvállalta volna, aki pe­dig írt, azok válójában a tiltott tol­lú költők, írók voltak. Aki ma me­sekönyvet ír magyarul Szlovákiá­ban, jórészt olyan emberek verse­iből, meséiből meríthet, mint Lá­zár Ervin, Kulcsár Ferenc vagy a régi paraszti kultúrából táplálkoz­hat. A most megjelent kötet tulaj­donképpen nem is igazán mond­ható mesekönyvnek, hiszen hat olyan mesejáték szövegkönyve, amelyek az ipolysági Csillagszóró színjátszó csoport részére készítet­tek. A szöveg mellett a dalok kot­tái, a mesejátékhoz szükséges kosztümök tervei is megtalálhatók a könyvben. Ez utóbbit bárki könnyűszerrel meg is valósíthatja. A mesekönyvben olvasható hat darab közül csupán kettő nem került színpadra, a többi vi­szont különböző fesztiválokat, versenyeket járt meg. Érdekes az is, hogy csupán kettőnek van bol­dog végkifejlete, ami a mai min­den tökéletes, mindenki boldog világban kicsit furcsán hat. Nincsenek konkrét hősök ki­emelve, hiszen a meséket gye­rekszereplők játsszák, ezért fon­tos, hogy minden gyerek hasz­nosnak érezze magát. A mese a fáról tartalmazza a legtöbb kifejezési módot, a Zene­bona a legdinamikusabb. A Ka- cor király az egyetlen mesefeldol­gozás, amelyben benne van a ka­maszkori viselkedés, a kamaszos pimaszság. A kakukkmadár tulaj­donképpen egy beavatás, amikor egy naiv kislány rájön arra, hogy létezik emberi gonoszság. Az Alacindruska az egyik legkülönle­gesebb dalt tartalmazza, hiszen ebben a műben található az illat­dal. Ez tulajdonképpen egy ha­landzsa szöveg, amely megpró­bálja megéreztetni a nézőkkel, hallásuk alapján, milyen az Alacindruska illata. A Dülle és Kandika központi témája az egyén, a társaság, a magány, ami a szerző bevallása szerint saját vá­gyait, álmait tükrözi. -baj­Nem készülhetett el az új menetrend Mint az ismeretes, decem­ber 14-től megváltoznak az autóbusz-menetrendek Szlovákiában. Az Autóbusz­közlekedési Vállalat meg­kezdte kidolgozni a részletes változásokat, ám az utolsó pillanatban kénytelen volt leállítani a munkát. A menetrendváltozásoknak ere­detileg már a jövő hétre el kellett volna készülnie, de le kellett állítani az új menetrendek kinyomtatását. A vasút ugyanis váratlanul megvál­toztatta menetrendjét. Ezzel jelen­tős gondokat okozott az SAD-nak, nem beszélve az anyagi károkról. Csepregi Zoltán, a Szlovák Au­tóbusz-közlekedési Vállalat párká­nyi kirendeltségének vezetője la­punknak elmondta, hogy előzőleg már megkapták több helyről is a vasúti menetrendek alakulását az egész országra vonatkozólag. Ez alapján készítették el az új autó­busz-menetrendeket, igazodva a vonatok indulásához, illetve érke­zéséhez. Hétfőn azonban a me­netrend olyan változatát kapták meg a vasúttól, ami nem felelt meg az eddigieknek. „A változásra teljesen véletlenül bukkantunk rá. A vasút, amikor már kiadta egy végleges változatát a menetrend­nek, utána még változtatott rajta, de ezekről nem tájékoztatott min- l^et.”-mondta Csepregi Zoltán. Három változtatás történt, eb­ből kettő elhanyagolható, mert csak percekről van szó, de a Po- zsony-Érsekújvár vonalon közle­kedő vonat módosítása okozta a vállalatnak a legnagyobb fejtörést, mivel itt kb. húsz perces eltérésről van szó. Ez azért is jelent problé­mát, mert Kövesden, Szálkán és Helembán nincs vasút, tehát az autóbuszoknak maximálisan fed­niük kell az induló és érkező vona­tokat. „A változtatások a mi me­netrendjeinket teljesen fölborítot­ták. Ha nem látjuk meg időben ezeket változtatásokat, akkor ma­gam sem tudom, mihez kezdtünk volna. Azt viszont biztosan tudom, hogy az emberek ismét bennün­ket hibáztattak volna." czm Borbála-napi kiállítás- Csolnok ­Tegnap délután, a bányászok védőszentjének, Borbálának a neve napján nyitották meg Csolnokon a Duna Művészkör kiállítását. A bányász emlékház­ban Bérces József, Csolnok pol­gármesterének köszöntője után Sziklai Károly, a művészkör volt vezetője adományozta négy sa­ját festményét a csolnoki Bá­nyász Múzeumnak. Víg János, a Duna Művészkör jelenlegi irá­nyítója egyéni, bányászati témá­jú kiállítását is december 4-étől látogathatják a helybeliek. Sziklai Károly elmondta, hogy ez év végéig még megtekinthető az esztergomi buszvégállomás­nál álló evangélikus templom­ban rendezett saját kiállítása. A művészkör bemutatkozásokat tervez 2004-ben a Duna túlsó partján is, így például Párkány­ban és Nánán. magyar Rákóczi emlékest- Oroszka ­Rákóczi Ferenc Nagyságos Fe­jedelem címmel ünnepi emlék­műsort tartanak 2003. december 6-án az oroszkai Kantinban. A program délután 16.00-kor kez­dődik Rákóczi-indulóval és vers­sel. Ezt követi A fejedelem jelkép című kiállítás ünnepélyes meg­nyitása, majd ugyanilyen cím­mel Novák Veronika, a vágselyei Állami Levéltár igazgatója tart előadást. Az éden elvesztése címmel Boráros Imre, a Komá­romi Teátrum Polgári Társulás művésze mutatja be műsorát Rá­kóczi Ferencről és a kuruc korról. A műsor szervezője az oroszkai Magyar Koalíció Pártja és a lévai MKP elnöksége. A szervezők mindenkit szeretettel várnak. Az emlékestre a belépés ingyenes. czm

Next

/
Thumbnails
Contents