Hídlap, 2003. augusztus-december (1. évfolyam, 1-82. szám)

2003-12-05 / 67. szám

Frfdiap JOBB PART 2003. december 5., péntek Előnyös-e a közoktatási A tegnap Köbölkúton rendezett, járási oktatásügyi fórumon ismertették a közoktatás reformjáról szóló törvényt, mely­nek lényege, hogy decentralizálja az szlovák állam jogkörét, nagyobb szabadságot biztosítva a helyi intézmény fenntar­tóinak. Ugyanakkor új normatív finanszírozás bevezetését is elhatározták, ami hátrányosan érintheti a kisebb diáklét­számú iskolákat. A törvény előnyeiről illetve hátrányairól kérdeztük a konferencián megjelent intézmények igazgatóit. Fodor Zsuzsa (Párkányi alapiskola) A nagy iskolák, így miénk is min­denképpen jól jár a normatív finanszí­rozás bevezetésével. A kisiskolák szempontjából, úgy gondolom, nem túl előnyös ez a reform. Biztos vagyok benne, hogy több iskola bezárásátfog­ja előidézni az új törvény, elsősorban a kisebb intézményekét. Geri Valéria (Köbölkúti alapiskola) A véleményem az, hogy voltak olyan hézagok, amelyeket ez az új tör­vény és a reform megszüntethet. De vannak benne, olyan dolgok is, ame­lyek negatívan fogják érinteni az isko­lákat. A kis iskolák lassú halálát hozza ez a törvény, mert képtelenek lesznek fennmaradni. Elgondolkoztató, azon­ban, hogy menynyire éri meg pénz­ügyek miatt bezárni egy iskolát. Mészáros Zsuzsa (Kisújfalusi Alapiskola) Jó dolog mindenképpen a reform, csak a mi iskolánk kis iskola, és minket pont rosszul érint az új törvény. A kis községeknek sajnos nincs anyagi fedeze­te, más bevétele. Végre élet van a falunk­ban, tizenkét éve működik csak az iskola, de ez most megszűnhet, ha az iskola és az óvoda nem tud fennmaradni (Kéméndi Petőfi Sán­dor Alapiskola) A reformokkal egyet kell értenünk, és bízunk benne, hogy pozitív folyamatot indítanak el, persze időre van szükség hozzá. A normatíva bevezetésével végre lesz költségvetése az intézményeknek, amiből ki lehet indulni, és tervezni le­het. Ha megkapják a pénzt az önkor­mányzatok, talán meg tudunk majd élni. Tudásra építünk Közös sajtótájékoztatót tartott az Oktatási és a Fog­lalkoztatáspolitikai és Mun­kaügyi Minisztérium, kiegé­szülve az Informatikai és Hírközlési Minisztériummal. A három tárca által közösen elkészített Tudásra építünk című program, az érintett minisztériumok 2004-es ter­veit taglalja. Persányi Miklós, a kormány jö­vő évi munkaerő-piaci céljairól el­mondta, hogy rendkívül fontos a foglalkoztatás növelése, és az inaktívak számának jelentős csök­kentése. Ennek érdekében a kor­mány foglalkoztatáspolitikai akci­ókat indít a következő évtől. Ter­veik szerint, az állami beruházá­soknál, közbeszerzéseknél érvé­nyesíteni kívánják a foglalkozta­tás, különösen a hátrányos hely­zetű rétegek foglalkoztatásának elősegítését. Felülvizsgálják a Fog­lalkoztatási Törvényt és a Munka Törvénykönyvét, ezen belül széle­sítik a rugalmas és biztonságos munkavállalás jogi kereteit. Véle­ménye szerint, a felnőttképzés fej­lesztése növeli a magyar gazdaság és a hazai munkavállalók verseny- képességét, majd hozzátette, hogy a költségvetésben a felnőttképzés támogatása a rendszerváltás óta az idén először jelent meg jogsza­bályi háttérrel és jelentős mértékű költségvetési forrással. Míg 2003- ban 475 millió forint volt erre a célra, és 5340 főt érintett, addig 2004-ben 2900 millió forintot kü­lönítenek el, és 21000 főt kíván­nak bevonni a programba. Az idén mintegy 60 ezer munkaválla­lót képeztek a vállakózások, a hozzájárulási kötelezettség terhére történt támogatással. 2004-ben a képzésbe bevont munkavállalók száma 65 ezer főre, a felhasznál­ható támogatás pedig 4100 milli­óra emelkedik. Az iskolarendsze­ren kívül felnőttképzési célú keret várhatóan 5 milliárd forinttal segí­ti elő a szerkezetváltáshoz, techno­lógiai fejlesztéshez szükséges kép­zések támogatását, az életen át tartó tanulás gyakorlatának széle­sebb körű bevezetését. Csepeli György, az IHM politikai államtit­kárától megtudtuk, hogy a foglal­koztatás növelése érdekében, a tárca elkészítette a Közháló nevű programját. A Közháló a közcélú intézmények, közösségi hozzáfé­rési helyek (a kormányzati infor­matikába nem tartozó helyi köz- igazgatási szervek, közintézmé­nyek, iskolák, civil szervezetek) elektronikus kommunikációs inf­rastruktúráját hivatott szolgálni. Ennek megfelelően olyan infor­matikai hálózat, amely egymással összekapcsolt, de önálló egysé­gekből, úgynevezett alhálókból áll össze. Az FMM és az IHM közös pályázatot híredett új távmun­kahelyek létrehozásának támo­gatására. A program javítani kí­vánja a hátrányos helyzetűek esélyegyenlőségét, társadalmi integrációját és foglalkoztatási esélyeit. A programon belül maximum 500 ezer forintos ösz- szegben támogatható egy-egy távmunkahely létrehozása. Ez tartalmazza, számítógép, számí­tástechnikai kiegészítők, speciá­lis eszközök fogyatékkal élők­nek, szoftverek és Internet szol­gáltatás vásárlását. Magyar Bá­lint elmondása alapján, folya­matosan épül a Nemzeti Digitá­lis Adattár. Ez egy olyan kezde­ményezés, amely összeköti mindazokat a szereplőket, akik arra törekszenek, hogy a nem­zeti kultúránk szempontjából fontos értékeink, a digitális vilá­gon belül minél több ember szá­mára elérhetővé váljon. Már el­érhető az Interneten az IHM és az MTA kutatási együttműködé­sében készülő Magyar Virtuális Enciklopédia első 150 címsza­va. Ennek megszervezésében és elkészítésében közreműködik a magyar tudóstársadalom legja­va. Az oktatás kiterjesztésének új formája, a Digitális Középis­kola kiépítése, és elterjesztése. Azok számára jött létre, akikben megvan a képesség és a szán­dék, hogy leérettségizzenek, de hátrányos helyzetük, anyagi vagy közlekedési nehézségeik miatt eddig erre nem volt lehe­tőségük. Ez az innovatív képzés, az Internet segítségével megva­lósuló, sajátos iskolarendszerű távoktatási modellel biztosítja hallgatóinak az oktatást. Epress József Keresztek az országban A Jobbik és az Ifjú Magya­rok Egyesülete, az adventi időben, 27 keresztet kívánt felállítani az ország külön­böző településein és Buda­pest több kerületében. Teg­nap délelőtt a Moszkva té­ren megtartott sajtótájékoz­tatójukon ismertették azon településeket, illetve kerüle­teket, ahol nem engedélyez­ték a keresztek felállítását. Nagy Ervin választmányi el­nök elmondása szerint, a kü­lönböző engedélyek megszer­zése után a következő önkor­mányzatok szavaztak a keresz­tetek felállítása ellen: Makó, Orosháza, Kecskemét, Szolnok, Békéscsaba, Vác, Győr, az 5. és a 6. kerület. A Jobbik Vízkeresztig tartó rendezvényt jelentett be a rend­őrségen azzal a szándékkal, hogy lehetőséget adjon, a karácsonyi vásárlás lázában égő emberek egy percre megállhassanak, el­mondjanak egy imát, és elgon­dolkozhasson az ünnep valódi értelmén. Orosházán, a rendőr­ség jóváhagyása után, az önkor­mányzat lebontatta és elszállítot­ta a keresztet. Nagy Ervin véle­ménye szerint, az önkormányzat megsértette a vallásgyakorlás al­kotmányos jogában a polgáro­kat. A Jobbik köszönetét fejezi ki azoknak az önkormányzatoknak és polgármestereknek, akik segí­tették és támogatták ügyüket: Tata, Tatabánya, Kaposvár, Bu­dapest Főváros Főpolgármesteri Hivatal, (Móricz Zsigmond kör­tér, Moszkva tér) III. kerület (Szentlélek tér). A Jobbik Ma­gyarországért Mozgalom sajná­lattal vette tudomásul, hogy egy több mint 1000 éves keresztény államban ilyen nehézségekbe és ennyi elutasításba ütközzön egy közterületen felállítandó kereszt. Éppen ezért kérik a történelmi keresztény egyházakat, hogy tá­mogassák ezt a szándékot. A kö­vetkező keresztállítás, melyen részt vesz a Jobbik elnöksége is, Budapesten a Nyugati téren lesz, péntek délelőtt 10 órakor. Veszélyben a húsüzemek A gazdasági tárca január el­sejétől legalább száz húsüzem bezárásával számol. A Fidesz szerint gyors kormány-be­avatkozással még megakadá­lyozható lenne a több mint ezer munkahelyet biztosító vállalkozások megszüntetése. A tömeges bezárásokra azért kerülhet sor, mivel sok húsüzem képtelen megfelelni az Európai Uniónak az iparágra vonatkozó előírásainak. A magyar húsüze­meknek igazodniuk kellene az élelmiszerbiztonság, az egyedi ál­latazonosítás, valamint a minőség- biztosítási rendszer kiépítésében a többi tagállam normáihoz. Erre vi­szont a hazai vállalkozások jelen­tős része képtelen. Járvás István fideszes országgyűlési képviselő szerint a kormány által említett száz üzemnél jóval magasabb lesz azoknak a családi vállalkozások­nak a száma amelyek január else­jétől megszűnnek. Járvás úgy tud­ja hogy a kormány országszerte több száz felfüggesztő határozatot küldött szét a húsüzemeknek, hű­tőházaknak és feldolgozóknak. Ennek alapján az érintett vállalko­zóknak december 31-ig kell arról nyilatkozniuk, hogy fejlesztenek-e vagy bezárnak. A fideszes politikus szerint a kormánynak kötelessége olyan javaslattal előállni, amellyel megakadályozná az ezernél is több munkahely megszüntetését. Véleménye szerint átfogó szabá­lyozással, valamint kamatmentes, állami garanciás hitelekkel mindez I elkerülhető lenne. -bk­MAGYARORSZÁG Forint zuhanás - nincs vége? A forint válsága a hét közepére olyan méreteket öltött, hogy még piaci előrejelzők sem tudták megmondani, mennyire romlik tovább a nemzeti valuta értéke egy adott napi zárás után, illetve, hogy milyen további intervenciós lépések várhatóak a jegybank részéről. A szaksajtó piaci félelemről cikkezett, jelezve, hogy a külföldi kötvényesek kénye-kedve szerint alakított pénzpiaci egyensúly a legkevésbé sem nevezhető stabilnak az utóbbi napok­ban. Nem járt sikerrel az MNB diszkont kincstárjegy kibocsátási akciója: az elenyésző kereslet bebizonyította, hogy már nem lehet „kisebb” engedményekkel visszanyerni a befektetők megrendült bizalmát. Bőd Péter Ákos volt MNB elnök HirTV beli magyaráza­ta szerint, ha túl olcsón kínálnak valamit, akkor az már gyanús lesz a vevőnek, azért nem veszi meg. Szakértők nem látnak más kiutat a válságból, csak a 250-260 forintos eurósáv feladását, bár azok a korábbi pletykák sem váltak eddig valóra, hogy 275 forintos árfolyam felett a jegybank beavatkozik. Nem avatkozott be Hazánk eközben felkerült a vezető gazdasági napilapok menü­pontjai közé, negatív példaként. A Bank of Amerika szerdán Londonban kiadott elemzésében már Magyarországot jelöli meg a feltörekvő térség „legárfolyamkockázatosabb” országaként, és a Financial Times (www.ft.com) is napi rendszerességgel számol be a helyzet alakulásáról. A zuhanás, esés szavakra rengeteg szino­nimát találhatnak a nyelvgyakorlók az említett cikkekben. Az EU-csatlakozás a nyomor terjedésével fenyegethet Közép-Európában Budapesten kétnapos konferenciát rendeztek a közelmúltban az Európai Unió szegénységre gyakorolt hatásairól a régióban. A konferencia szervezője a Konrad-Adenauer alapítvány volt, akinek vezetője, Klaus Weigelt beszédében kifejtette: együttes erővel kell felvenni a harcot a nyomor ellen Közép-Európában, mely küzdelemben az unió bővítése segíthet. Kádár Béla, volt kereskedelmi miniszter, jelenleg a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának ugyanakkor rámutatott arra, hogy, Magyarország 10 milliós népességéből több mint 1 millió ember él nagy szegénység­ben. A volt tárcavezető szerint „ez politikai instabilitást, társadalmi elégedetlenséget, feszültségeket eredményezhet, melyek sem­miképpen nem kívánatosak egy felzárkózni készülő gazdaságban”. A konferencián felszólaló szociális munkások egyöntetű véleménye volt, hogy az EU bővítése a szegények számának növekedéséhez vezethet hazánkban, (forrás: fuggetlenseg.hu) Medgyessy Péter - Csökkenő népszerűség A nemzeti valuta értékének csökkenésével párhuzamosan esett az utóbbi időben a magyar miniszterelnök népszerűsége. A Gallup novemberi felmérése szerint Medgyessy Péter munkájával elégedet­tek aránya 32%-ra csökkent novemberben, az azzal elégedetleneké viszont már 50%-ot tesz ki. Ez utóbbi adat magasabb, mint eddig bármikor ebben a ciklusban, a felmérés alapján kimondható tehát, hogy a kormányfő mélyponton van. A pártpreferenciák tekin­tetében októberhez képest novemberre nem történt lényeges vál­tozás az erőviszonyokban, bár ennek csak az ellenzék örülhet teljes szívből: a november 9. és 13. közötti felmérések szerint 33% szavaz­na a Fideszre, és 23% az MSZP-re. Az összes többi pártra együtte­sen is csak a lakosság kevesebb, mint egytizede (8%) adná a vok- sát, ha most lennének a választások (a Parlamentbe nem jutna be sem az SZDSZ, sem az MDF). A pártot választó biztos szavazók egyre szűkülő körében (48%) a Fidesz tábora 53, az MSZP-é 36%- os, az MDF-re és az SZDSZ-re pedig 3-3% szavazna, a MIEP 1%- os támogatottságot élvez, a Jobbik nincs is a listán. Utóbbi érdekessége, hogy még mindig 2%-on tartja magát az a Centrum párt, amely gyakorlatilag a választások óta megszűnt létezni. Tovább nő az államadósság Tovább emelkedik az államadósság azzal az 500 millió eurós hitellel, amelyet a magyar állam múlt pénteken vett fel - közölte az Info Rádió tegnap. Búzás László, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigaz­gató-helyettese az Info Rádiónak elmondta, hogy a tranzakció het­eken belül létrejön. A hitelkeret célja az adósságkezelés eszközrendszerének bővítése, valamint a devizabevételek és kiadá­sok éven belüli időbeli eltérésének összehangolása. Az ÁKK vezérigazgató helyettese kijelentette, hogy a hitelfelvétel ugyan nem függ össze a forint pillanatnyilag tapasztalható árfolyam­ingadozásával, de mégis egyfajta tartalékot jelent majd a magyar állam számára. A mintegy 135 milliárdnyi újabb hitellel az álla­madósság mértéke a kormányváltás óta mintegy 2300 milliárd forinttal emelkedett. A külső és a belső államadósság mértéke ennek következtében már meghaladja a 10 ezer milliárd forintot, aminek törlesztésére minden évben a költségvetésből jelentős összegeket kell elkülöníteni.-bk-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents