Hídlap, 2003. augusztus-december (1. évfolyam, 1-82. szám)

2003-12-04 / 66. szám

Hajléktalan melegedő Esztergomban ✓ Újra közelít a tél. A tél, ami tavaly nagyon hosszú, nagyon fagyos volt. A tél, ami idén már október végén megvillan­totta oroszlánkörmeit. A tél, amikor bosszankodva söpörjük a havat, töröljük a sós latyakot, sóhajtva fizetjük be az egy­re növekvő fűtés-számlát. Vannak, akik nem söpörnek ha­vat a házuk elől, nem fizetnek fűtésdíjat. Hajléktalanok. A tavalyi télen sokan fagytak halálra közülük, ezért ebben az évben a költségvetésből elkülö­nített összegből már október­ben, ún. krízisközpontokat hoz­tak létre, ahol 24 órás ügyeletet tartanak. Fogadják a hajléktala­nokkal kapcsolatos bejelentése­ket, a rászorulókat pedig a leg­közelebbi hajléktalan szállóra, melegedőre irányítják. Esztergomban is működik - bár létezéséről a hajléktalano­kon kívül kevesen tudnak - haj­léktalan melegedő, a Baross G. utca 3. szám alatt. Újnak tűnő épület, kívülről félig bekőporozva. Az ablako­kon függönyök. Belül, a folyo­són szőnyegek és mindenhol vi­rágok. Tisztaság, rend. Nem egyszerűen „intézményi” tiszta­ság, hanem gondos „háziasszo­nyi” kezeket dicsérő otthonos ápoltság fogadja a belépőt. A melegedő működéséről, mindennapjairól az első pilla­nattól fogva ott dolgozó Gresch Sándorné adott felvilágosítást.- Mióta működik az intéz­mény?- Két éve, decemberben nyitot­tunk meg. Az épület még nem volt teljesen kész, ám az akkori jegyző a rendkívüli hidegre való tekintettel, azonnali hatállyal el­rendelte a melegedő megnyitá­sát, mivel több hajléktalan meg­fagyhatott volna. Először csak egyedül dolgoztam, majd később négy órában egy kolléganő is se­gített a feladatok elvégzésében. Itt a hajléktalanok nemcsak enni kapnak, tisztálkodhatnak, mos­hatnak, hanem ügyeik intézésé­hez is segítséget nyújtunk.- Milyen ügyekről van szó?- Segítünk nekik a hiányzó hivatalos papírjaikat - tb. kár­tya, személyi igazolvány - pó­tolni, ugyanis a körülményeik okán ezek többször is eltűnhet­nek. Betegség esetén hozzáse­gítjük őket a megfelelő orvosi ellátáshoz. Tájékoztatjuk őket a segélyezés rendszeréről is. Ne­gyedévente juthatnak hozzá a 3-4 ezer forintos juttatáshoz, ami különleges indok esetén - pl. téli cipő, ruha vásárlása - néha több is lehet. Segítünk munkát keresni, és megőrizzük a ránk bízott anyagi értékeiket, ruháikat, egyéb dolgaikat.- Hogyan kerülhetnek be ide a hajléktalanok?- Akinek szüksége van rá, és aki szeretne bekerülni - mert van olyan is, aki nem - azt tud­juk fogadni. Ám először el kell küldenünk őket orvosi vizsgá­latra. A higiénés előírás miatt szükség van egy negatív tüdő­leletre és egy negatív bőrgyó­gyászati-leletre is. Az itt dolgo­zók nem végezhetnek el sem­miféle vizsgálatot, a legegysze­rűbbet sem - gondolok itt, pl. a tetvességre - ezért szakorvosok­kal működünk együtt. Ennek a leletnek a birtokában már jöhet a hajléktalan. Itt - amint észre­vehette - ügyelünk a tisztaság­ra, ezért megköveteljük azt. Nemcsak az itt tartózkodóknak, hanem a ruháiknak is rendben kell lenniük, amihez mindent biztosítunk. Mosógépünk már van, helyette most egy mosó­szárítógépet szeretnénk venni. Mi egy házirend szerint műkö­dünk, amit magunk állítottunk össze, és ami eddig bevált. Az egyetlen ok, ami miatt nem en­gedélyezzük a benntartózko- dást, az a részegség. Nem a tel­jes alkoholmentességre gondo­lok, hiszen a legtöbb hajlékta­lan fogyaszt alkoholt a körül­mények miatt, ám részegen nem jöhet be.- Hogyan tartanak nyitva?- Reggel nyolctól délután né­gyig. Ebben az időben tisztálkod­hatnak, moshatnak, pihenhet­nek, tévét nézhetnek, és ha meg­éheznek, ehetnek is. Ne gondol­jon itt nagy dolgokra. Mi csak hi­deg élelmet adunk, kenyeret, te­át, de abból elegendőt.- Ki fedezi az étkeztetés költ­ségeit?- Az önkormányzat a fenntar­tónk. Ezen kívül egy sütőipari kft. szállít ide kenyeret, egyéb péksüteményt, adományként, valamint vannak esetenként más adományozóink is. Tavaly a karácsonyi ünnepekre a sze­retetszolgálatok szaloncukorral és karácsonyi vacsorával - sült csirkével, süteménnyel - aján­dékozták meg a hajléktalanjain­kat, ezzel meghittebbé tették a szeretet ünnepét és enyhítették a család hiányát.- Hány hajléktalant képesek etetni, elhelyezni?- Tizenöt - húsz ember tud egy időben benn tartózkodni, asztalhoz ülni. Altatni ennél ke­vesebbet tudunk, de ha hideg van, és már tizenöten vannak benn, ám szeretnének még öten itt aludni, azt is megoldjuk. Még eddig senkit sem küldtünk el,- Nemcsak napközben van­nak nyitva?- Nem. Általában december elsejétől, mint például tavaly télen, lehetőség van arra, hogy éjjel se kelljen a hajléktalanok­nak a szabadban éjszakázniuk. A mostani enyhe időjárás mi­att azonban ez az időpont kito­lódott, és csak nulla fok körüli hőmérséklet esetén nyitjuk meg éjszakára is a melegedőt. Erre azonban már most meg­kezdtük a felkészülést.- Mi a helyzet a nyári idő­szakban? Akkor hová fordul­hatnak a rászorulók?- Ez az intézmény nyáron is nyitva tart. Akkor természetesen csak a szokott rend szerint, éjsza­kára nem maradhatnak, de min­den másban a rendelkezésükre állunk. A hajléktalanok szívesen jönnek ide, legtöbbjükkel igen jó kapcsolatot sikerült kialakítanunk. Eddigi működésünk során még semmilyen problémánk nem volt, sőt az ide járók között - talán, mert ételhez és szálláshoz jutnak - tudomásunk szerint bűnöző életmódot folytatók - gondolok itt, pl. a bolti lopásokra - sincse­nek. Szeretném hozzátenni, hogy nyáron, hatósági vizsgálat kereté­ben az állampolgári jogok ombudsmani hivatalának mun­katársai is megfordultak nálunk. Elmondták, hogy az országban kevés az ilyen jól működő, és fő­leg nem leromlott, lelakott állapo­tú menhely, amire nagyon büsz­kék vagyunk.- Tényleg nagyon barátságos minden. Látom még házőrző kutyájuk is van.- Lédi. Neki is története van. A gazdája meghalt, őt el akarták pusztítani. Nem engedtük. Idevet­tük. Etetjük, sőt be is oltattuk. Öreg már szegény, teljesen vak, de nagyon ragaszkodó. Be szok­tam engedni ide, az irodába is... Itt, a Baross G. utca 3-as szám alatt úgy tűnik tényleg helye van minden elesettnek. Az otthonta­lan hajléktalannak, a gazda nél­kül maradt, árva kutyának is. HA Cigléd- a legendákkal teli kegyhely Szent Borbála a bányászok védőszentje Kürt kataszterében, de in­kább Fürhöz közelebb talál­ható a ciglédi búcsújáró­hely. A Kopaszgóré neveze­tű szőlőhegy nyugati olda­lán, festői környezetben, ta­lálható. A kegy hely a kör­nyék szakrális emlékhelyei közül a legismertebb. A régi Esztergom vármegye határa mentén húzódik a hatalmas kiterjedésű Törzsök-erdő szegélyébe beépülve. Egy­kor Pilis néven ismerték. A kegyhely nevéhez nagyon gazdag mondaanyag fűződik, ami szájhagyomány útján mind a mai napig él. Cigléd, a hagyo­mány szerint, mint település léte­zett, de a törökdúlás idején el­pusztult. Valaha itt remeték él­tek, és pálos-kolostor működött itt. Danczi Lajos, kürti származá­sú plébános könyve szerint ro­mánkori templom állt itt valaha. A magyar nyelv szótára szerint a „cigié” kifejezés értelme „parti fűz”, vagy „kosárkötő fűz”. A Cigléd elnevezés ezek szerint fü­zest, fűzberket jelöl. Az itt letele­pedett emberek valószínűleg a fűzfa ágait használták kosárfonás­ra, teknő, kanál, tálak készítésére. Danczi Lajos plébános szerint el­képzelhető, hogy itt pogány áldo­zati hely létezett egykor, és tálto­sok laktak itt, csak később tele­pedtek le itt a szerzetesek. 1571-ben Csigléd-puszta né­ven említik. A törökdúlás idején Cigléd Fürhöz tartozott, és a fűrieknek kellett adót fizetni utána. Az írásos emlékek szerint 1732-ben már éltek itt remeték. A remetetelep első ismert lakója Bosternák János volt 1728-1775 között. Saját maga által össze- eszkábált kunyhóban lakott. Ká­polnáról ekkor még nem esett szó, a remete valószínűleg egy egyszerű fakereszt alatt végezte imádságát. A ciglédi kápolna építésére vonatkozólag nincse­nek pontos adatok. De annyit azért elárulnak az írásos emlé­kek, hogy még Bosternák reme­te kezdeményezett gyűjtést a Cigléden létesítendő kápolna építési költségeire. Feltehetően 1754-1761 között épült, ugyanis az 1766-os látogatási jegyző­könyv már említést tesz róla. Az 1780-ból származó jegyző­könyv már részletes leírást ad a kápolnáról. E szerint a kápolna szilárd anyagból készült, fa elő­csarnokkal, boltíves, cseréppel fedett kápolna. A szenthárom­ság képe díszíti, két rácsos abla­ka, és az oltár mögött egy kis ablaka van. Búcsúja pünkösd másodnapján van. Ezen a na­pon a plébániatemplomból kör­menet indult a kápolnához. Az ásatások három holttestet találtak a kápolnában, a negye­diket a küszöb alatt. Danczi La­jos szerint ez azt jelképezte, hogy a kápolnába csak a reme­te holttestén keresztül lehet be­jutni. Ez számos találgatásra adott okot. Egyesek szerint ő volt a kegyhely őre vagy a re­meték főnöke, mások szerint a remete halálig tartó hűségét akarta ezzel kifejezni, vagy em­lékeztetni akarta ezzel az arra járót, hogy csak rajta keresztül jut be az üdvösség honába. 1858-ban felújítják a kápol­nát, két év múlva pedig új tető és torony is került a kápolnára. A XX. század elején épült itt a ma is álló, pompás, karcsú épület. A kegyhely három létesít­ményt foglal magába. A Mária kápolna 1933-ban téglából épült a kürti, Szent-Ist- váni, fűri, szőgyéni, hidegvölgyi és a nagyölvedi hívek adomá­nyából. Á kápolna két méter ma­gas, az oltáron szűz Mária szobra látható. A kápolnában van egy „szentkút” is, amelynek a forrása az oltár alatt található. Azt nem tudni, hogy mikor tört fel itt a for­rás. A néphit szerint itt Mária-je- lenések történtek. A vízből bárki ingyen fogyaszthat, de ahhoz, hogy lelki felfrissülést is adjon, tisztelettel és áhítattal kell fo­gyasztani a vízből, tartja a néphit. A kápolnától enyhe emelke­dő vezet a kálváriára. Előbb a Fájdalmas Szűz hét stációja lát­ható, utána pedig Krisztus 14 stációjából álló keresztút. A kálvária 1939-ben épült. Min­den egyes állomás felállításá­nak költségét más-más család állta. Az eredeti stációképek színes, aranyozott dombormű­vek voltak, méretük 50x50 cm volt, de ezek a képek vandálok áldozatául estek. A dombtetőt Hármaskereszt díszíti. A nagykápolna kis területen van, de annál értékesebb a belső díszítése. Régi kisharangja a há­ború áldozata lett. A jelenlegi to­rony a kürti, fűri, szőgyéni és a nagyölvedi hívek adományainak köszönhetően kerülhetett az új toronyba. A nagykápolna Szűz Mária hét örömének (Szent An­na leánya, Jézus Anyja, József jegyese, A menybe vitt Szűz­anya, Menyország Királynéja, Szentolvasó Királynéja, Keresz­tények segítsége) kápolnája, mi­vel a stációk itt teljesülnek be. A kápolna egyben mauzóleum és síremlék is. Itt van eltemetve az utolsó négy remete. czm A bányászat ősi foglalkozás, amelynek művelésével az em­ber egyre beljebb, majd egyre mélyebbre hatolt a Föld gyom­rába. A bányamunka végzése szakadatlan harcot is jelentett az elemekkel; a kőzetnyomással, a vízzel, a gázokkal és a tűzzel. Ehhez a küzdelemhez gyakran fohászkodtak oltalomért az Is­tenhez. Védőszentjüknek Szent Borbálát választották. Több mint egy évezredre nyúlik vissza Szent Borbála tisztelete és év­századok óta a bányászok vé­dőszentje. Oróla nevezték el a dorogi bányatemplomot is. A templom felszentelésekor, 1931. augusztus 23-án vette fel Szent Borbála nevét. Rómából Erdős Mátyás személyesen hoz­ta a Szent Borbála csonterek­lyéjét. Ez a főoltárban került el­helyezésre. Az ereklye hitelesítő okirata is Rómából származik, ma is megtekinthető a plébáni­án, a hazai bányásztársadalom számára viszont fájdalmas em­léket is idéz. Borbála napon 1988. december 4-én a lencse­hegyi szénbányában történt szénporrobbanás 16 bányász életét követelte. Szerencsés Zsoltot, a templom esperes-plé­bánosát kérdeztem. Mit tudunk a bányászok 1945 előtti hitéleti kötődéséről? Mielőtt a bányászok leszálltak a mélybe, egy személy előimád- kozásával közösen fohászkod­tak a Szent Borbála imával, amely dorogi keletkezésű: „MINDENHATÓ ISTEN GONDVISELŐ ATYÁNK SZENT BORBÁLA IMÁJÁVAL EGYESÍTJÜK A MI GYÖNGE EMBERI KÖNYÖRGÉSÜNKET. KÉRÜNK ALÁZATTAL ADJ NEKÜNK A NAPVILÁGON ÉS A FÖLD MÉLYÉBEN EGYARÁNT BÉKÉS MEGNYUGVÁST SZENT AKARATODBAN. OLTALMAZD CSALÁDUNKAT, VÉDJ MEG MINKET A CSAPÁSOKTÓL ÉS MINDEN SZERENCSÉTLENSÉGTŐL SZENT KEZED TARTSA TÁVOL TŐLÜNK A PUSZTÍTÓ TÜZEKET, MÉRGES GÁZOKAT ÉS A RÁNK LESELKEDŐ ÁRTALMAS VIZEKET. ADD MEG A MINDENNAPI ÉLETHEZ A MELEGEDÉS KENYERÉT ÉS TÁPLÁLJ MINKET FÖLDI VÁNDORLÁSUNKBAN, FŐKÉNT HALÁLUNK ÓRÁJÁN AZ ÖRÖK ÉLET KENYERÉVEL” A Borbála nap 1945-ig a bá­nyászok ünnepnapja volt. Nap­jainkban ünnepi szentmisével fejezzük ki tiszteletünket, foly­tatva őseink ragaszkodását Szent Borbála tiszteletéhez. Kép, szöveg: SZEGI JÁNOS.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents