Hídlap, 2003. augusztus-december (1. évfolyam, 1-82. szám)

2003-12-04 / 66. szám

FtfdTap RÉGIÓ 2003. december 4., csütörtök Vissza a természetbe Lapunk hasábjain ebben a ro­vatban általában valami olyan dolgot örökítünk meg, amely kirí a környezetéből. Néhány vélemény szerint túl gyakoriak az olyan képek, amelyek vala­milyen negatívumot tárnak Önök elé. Nos, ezúttal szeret­nénk azoknak kedveskedni, akik a pozitív dolgokra fogé­konyabbak. A várost elkerülő, új út környékét már az átadá­sakor rendbe rakták, egy hó­nappal ezelőtt pedig a Város- szépítés munkatársainak kö­szönhetően, több száz facse­mete is kiültetésre került. Még jó néhány évnek ugyan el kell telnie, mire megerősödnek, és a természet befogadja magába az új aszfaltcsíkot és környé­két. Bízom abban, hogy a kö­zeljövőben néhány vandál pol­gártársunknak köszönhetően nem kell majd a Hídlap hasáb­jain a derékban kettétört, megcsonkított facsemetékről fotót és cikket közölnünk. Kép és szöveg: Bukovlcs Krisztián — A szendvicsért meg kell szenvedni Bukovics Krisztián írása Szokásos reggeli rohanás, megint késésben vagyok, reggeli - szintén szokás szerint - még nem volt. Nem baj, irány a Pesti Pisti által megénekelt csoda szendvicsek lelőhelye, a kis cse­megebolt. Belépek az üzletbe, előttem mindössze ketten van­nak, szuper. Minden érzékszervem csak a szendvicsekre kon­centrál, amikor egyszerre csak kitisztul a fejem, és azt látom, hogy egy idősebb hölgy penderül elém, és az eladó felé fordul. Elkéstem, megelőztek, elémtolakodtak! Na mindegy, még fél perc késés, most már úgyis mindegy, amúgy sem illik tolakodó­nak nevezni egy idősebb hölgyet. Ő nem is zavartatja magát, nyugodt kimért hangon megszólal. Kér­nék egy olyan kisdobozos kocsonyát, milyen? Finom, mondja a bol­tos. (mi mást lehetne erre mondani?) Kémék még 20 deka sonkát, főtt? Igen, az. Szeletbe kérném, nem abból, a másikból! Köszönöm. Az ott téliszalámi? (nem, dobostorta, már megint micsoda kérdés, sze­rintem direkt az időt húzza) Abból is kérnék tíz dekát. A boltos méri a szalámit, a hölgy közben nemes egyszerűséggel szétlapít a két ujja között egyet a zacskóba csomagolt, előre kimért pogácsákból. A po­gácsa friss?- kérdezi ártatlanul (micsoda arcátlanság?!). Igen, akkor kérek egy zacskóval. A franciasaláta? Azt is kérek, meg egy kis szar­dellát, azt a kis hasas üvegeset.(tutira elkéstem, hopp, indul a pénztár felé, van még remény.) Pannónia sajtot nem tartanak, ugye?- fordul vis­sza a hölgy. De igen (miért ne tartanának?!), mennyit tetszik kérni? Húsz dekát legyen szíves. Más valamit? Nem, illetve milyen mustár az ott? (a mustár helye a bolt legtávolabbi sarka, alsó polc, erősen elrejt­ve). Csípős, kéri? Nem, mégsem. Mennyivel tartozom? 4800forint lesz (én balga meg kisnyugdíjasnak néztem). Nem gond, ha kétszázasok­kal fizetek? (ezt komolyan nem hiszem, szerintem ezt az egészet előre megszervezte) Nem baj - leheli megadóan a pultos hölgy. Még egy kis kavarodás a pénz körül, és a boltba lépé­semtől számított tizedik percben végre - megtörve bár, de (le)fogyva nem - magamhoz ölelhettem a szendvicsemet. * Elt-halt a tanítói hivatásért Stampay János emlékezünk Köbölkút község legjelen­tősebb és messzi földön is­mert személyisége, Stampay János egykori igazgató - ta­nító és kántor. Jó egészség­ben, ritka szép, hosszú életet élt, 1960. január 27-én 96 éves korában hunyt el. 1891. szeptember 17-én lett Köbölkút kántortanítója és majd 70 évig a faluhoz kötő­dött az élete. Itt dolgozott igaz­gató-tanítóként, és kántorként egészen haláláig. Énekes ima­könyve 1895-ben jelent meg. A Katholikus egyházi énekek és imák című könyve százezer példányban forgott közkézen, és 1944-ig 42 kiadást ért meg. Régi családi házán emléktábla őrzi a nevét. Köbölkút község főutcáját az önkormányzat 1994-ben róla nevezte el. Szü­letésének 135. évfordulóján a Magyar Tannyelvű Alapiskola Stampay János nevét vette fel. Esztergomban él Stampay János unokája, Ferlich Lola - Lovas Róbert felesége, aki hosszú évekig a Labor Műszer­ipari Művek előtt álló könyv­pavilonban kínálta az olvas­nivalót a vállalat dolgozóinak és a környéken lakóknak. Lola így emlékezik anyai nagyapjára, Stampay Jánosra:-Nagyon sokat segített a fa­luban az embereknek. Kisgye­rekként emlékszem, hogy kará­csonykor és húsvétkor hosszú sorokban álltak a háza előtt az udvaron a faluban élő szegény emberek. Nagyapám nagyjá­ból tudta, hogy hány szegény család van a településen, és előre elkészítette az ajándék- csomagokat, amit ezeken az ünnepeken átadott. Nagyon jellemes, becsületes ember volt, és élt-halt a tanítói hiva­tásáért. Amikor nyugdíjba ment, szórakozásból foglalko­zott a gyerekekkel és korrepe­tálta őket. Jó egészségben élt és még 90 éves korában is kor­repetálta a gyerekeket.-Nagyapádnak hány gyerme­ke vök?-Négy gyermeke született - azonban közülük ketten fiatalon meghaltak. Édesanyám és a nő­vére érte meg a felnőtt kort. Az unokabátyám, Szoleczki Ferenc Budapesten él.-Ti hogyan kerültetek Eszter­gomba?-A háború után szüleimmel Köbölkútra költöztünk, majd innen az 1947-48-as áttelepíté­sek idején jöttünk Esztergom­ba. Nagyanyám röviddel a há­ború befejezése után meghalt, és akkor nekünk is el kellett menni Köbölkútról. Nagyapám 82 évesen egyedül maradt. Azonban nem hagyta el ma­gát. Kántorizált, és korrepetál­ta a házban lakó család gyer­mekeit. Rendszeresen meglá­togatott minket Esztergomban. Az akkori engedély szerint egy hónapig lehetett Magyarorszá­gon. Nagyapám sokat levele­zett, és kiterjedt levelező bará­ti köre volt. Egy régi, nekünk írott levelében a nagy utazó Kittenberger Kálmán haláláról így emlékezett: „Sajnos egy le­velező baráttal kevesebb lett.”-Mikor láttad utoljára nagy­apádat?-A halála előtt egy hónappal még nálunk volt Esztergomban. Tőlünk vitte a mentő Komárom felé haza, Köbölkútra, mert ott akart meghalni. Hosszú és gaz­dag életet élt, de felkészült a ha­lálra is. Mindent előkészített a temetésére, amelyen az egész falu ott volt. Az iskola és az önkormányzat minden évben megrendezi a Stampay napokat, amelyekre minket is meghívnak. Muzslai Ágnes FIDESZ kulturális tagozat alakult Újabb város a megyében?- Lábatlan ­December 1-jén, hétfőn es­te Hoffmann Rózsa, a kultu­rális tagozat országos elnök­ségének tagja vezetésével tar­totta a Fidesz - Magyar Pol­gári Szövetség Komárom- Esztergom Megyei Kulturális Tagozata alakuló ülését, amelyen a megyei tagság megválasztotta vezetőségét. A Mindszenty József Római Katolikus Általános Iskola aulá­jában tartott ülést megnyitva Hoffmann Rózsa bemutatta a kulturális tagozat szervezetét, céljait, történetét és működését. Ezek után megválasztották a ta­gozat megyei elnökét, dr. Horváth Istvánt, a megyei múzeum vezető­jét (Esztergom), és az elnökséget, Basky Péter megyei sportigazgatót (Tata), Kiss János iskolaigazgatót (Komárom), dr. Magyarsóki Fe­renc nyugalmazott főorvost (Esztergom) és Vereckei Attila ze­nepedagógust (Esztergom). A ta­gozat megyei tanácsa az Országos Tanács megyei küldöttjévé válasz­totta Ács Gábor iskolaigazgatót (Tata), dr. Hegedűs Andrást, az ér­seki levéltár vezetőjét (Esztergom), Modrián Vilmos kiállítás-szervezőt (Oroszlány) és dr. Kolumbán György ügyvédet (Esztergom). A tagozat ülésének szünetei­ben Vereckei Beáta és Vereckei Attila muzsikájában gyönyör­ködhetett a tagozat közgyűlése. A megyei tagozat tervei közt szerepel tudományos konferenci­ák és előadások, irodalmi, művé­szeti estek, képzőművészeti kiállí­tások szervezése, rendezése, hogy a kultúra különböző eszközeivel szólítsa meg azokat, akik hasonló értékrendet vallva segítségére le­hetnek céljai, a nemzet jövőre vo­natkozó tervének kidolgozásában és megvalósításában. Az országos kulturális tagozaton belül külön­böző szekciókra bontják a felada­tokat, van tudományos, művésze­ti, média-, sport-, valamint és egészségnevelési kérdésekkel fog­lalkozó CSOpOrt iS. vhi Kedden testületi-ülést tar­tott Lábatlan nagyközség önkormányzata. Az előző ülés óta eltelt idő­szakban adták át a Díszpolgári Okleveleket a településen. Nádasi Lászlóné és Török Gézáné november 15-én, a Gerenday Közösségi Házban vehette át a kitüntetést, majd Primusz Sándorné részesült a „Lábatlan Nagyközségért” elis­merésben. Elkészült a testület 2004. évi munkaterve, melyben meghatá­rozták a jövő évi ülések idő­pontjait és témáit, valamint a közmeghallgatások idejét és helyszínét. A lábatlani intézmények be­adott létszámigényeit a testület elfogadta. A helyi Arany János Általános Iskola 1 fő angol ta­nárt, a Zengő Óvoda 1 fő konyhai kisegítőt 4 órás mun­kaidőre, a Micimackó Óvoda pedig 1 fő gondozónői állást igényelt az önkormányzattól. A 13. havi illetmény december hónapban történő kifizetéséről is döntött a testület. Török István polgármester beszámolójában kifejtette, hogy az önkormányzat a ciklusidő­szakra vonatkozó gazdasági ^programjában célul tűzte ki, hogy Lábatlan nagyközség a ciklus időszak alatt várossá vál­jon. A készülő pályázati anyag a Polgármesteri Hivatalban megtekinthető, és javaslatokkal kiegészíthető. A testület termé­szetesen vállalja, hogy a város­sá válással együtt járó szerveze­ti és személyi feltételeket teljesí­ti. A felmérésre kirendelt szak­emberek meg voltak elégedve a településen látottakkal, a hiva­tal dolgozói nagy reményeket fűznek ahhoz, hogy Lábatlan valóban város lesz. magyar Közös összefogás a hulladékgazdálkodásra Komárom-Esztergom megyében, Fejér megye északkeleti részén, valamint Pest megye nyugati-északnyugati területén lévő települések közös összefogásával megkezdődött a Duna-Vértes köze regionális hulladékgazdálkodási rendszer kialakítása. A most megkezdett prog­ram legfontosabb célja a régi hulladéklerakók rekultivációja, a szelek­tív hulladékgyűjtés kiterjesztése, valamint modern komposztáló tele­pek létesítése. Az új rendszer szerves részét jelenti az illegális lerakók felszámolása, az építési törmelékek elszállítása és feldolgozása. Korsze­rű újrahasznosítók létesítését is tervezik, valamint hulladéklerakók bő­vítése mellett azok átalakítását is szeretnék véghezvinni. Adventi vásár Süttőn A Süttői Német Kisebbségi Önkormányzat december 14-én 9 órától Adventi vásárra várja a látogatókat. A süttői Templom té­ren megrendezett eseményen a szervezők igény szerint pavilono­kat, valamint asztalt és székeket is biztosítanak a vásározóknak. A süttői vásár a karácsonyi és az adventi ünnephez kapcsolódik, en­nek hangulatát szeretnék a rendezők biztosítani. Mikulás Sárisápon Idén Sárisápon nem az óvodába, hanem a Bányász Művelődési Házba érkezik a Mikulás. A december 6-i ünnepség délután 3 órakor kezdődik, és az óvodások rövidműsorral köszöntik a megjelenteket. Korlátozzák a nehéz­gépjárművek közlekedését- Bajna ­- Kitiltják a 12,5 tonna .össztömeget meghaladó jármű­veket az 1. és a 10. számú főút határolta térségről. A területen csak a célforgalommal és az en­gedéllyel rendelkező járművek közlekedhetnek. A drasztikus in­tézkedést az utak által behatárolt községek kérték a Komárom- Esztergom Megyei Állami Közút­kezelő Kht.-től, mivel a Pest me­gyében bevezetett forgalomkor­látozás miatt jelentősen megnőtt a területen a nehézgépjárművek forgalma, és ez jelentőén rontja az ott lakók életkörülményeit. A járművek zaja és a közlekedésből keletkező por mellett megnőtt a balesetveszély is. A szakhatóság képviselői december 5-én, pén­teken személyesen adnak bő­vebb felvilágosítást a települések képviselőinek a forgalomkorláto­zás rendjének változásáról, illet­ve a változás életbe lépésének pontos időpontjáról. A tájékozta­tóra Bajnán, a polgármesteri hi­vatalban kerül sor. akaree Mikulás ünnepség- Letkés ­Letkésre szombaton 16.00 óra­kor érkezik meg Vincze Lilla kísé­retében a Mikulás és a kram­pusz. Az ünnepségre a község Művelődési Házában kerül sor és a település óvodás és iskolás gyerekeit várják. Nekik a Miku­lás az önkormányzat ajándékait fogja átadni. Tóthné Klagyivik Ágnes - a művelődési ház veze­tője - szerint különleges jelentő­sége van az idei Mikulásnak, hi­szen ritka, hogy pont szombati napra esik. Ez lehetőséget ad a családoknak, hogy közösen ve­gyenek részt az ünnepségen, és együtt ünnepelje a család a Mi­kulás érkezését. Vincze Lilla mű­sorát a résztvevők 16.00 órától tekinthetik meg és az idősebb gyerekeket Tinidisco várja öt órától egészen este nyolc óráig. Mindenkit sok szeretetettel vár­nak a szervezők. ák

Next

/
Thumbnails
Contents