Hídlap, 2003. augusztus-december (1. évfolyam, 1-82. szám)
2003-12-03 / 65. szám
A Mikulás története és hagyománya A Mikulás az első keresztény századok egyik kedves szentjének, Szent Miklósnak emlékét őrzi. Igaz, napjainkban furcsára torzult életét éli, hiszen már hordóhasú reklámfigurává süllyesztve vagy kirakati figuraként hastáncot járó babaként ismerünk rá december 6-án. Nevezik Mikulásnak, Santa Clausnak, Father Christmasnak, Pere Noelnek és még vagy száz egyéb néven. A pirosköpenyes, hófehér sza- kállú öregúr már régóta hordja az ajándékot a gyerekeknek. Némely országban névnapján, december 6-án, de sok helyen karácsonyeste látogatja meg a gyerekeket. Szent Miklós püspök - Mikulás Szent Miklós életéről történetileg hiteles adat nem maradt fenn. Annyi ismert, hogy már a IV században az ősi, apostoli egyházak helyén, a kis-ázsiai Myra városában volt püspök. A források szerint 270 körül született Patarában. Szülei nagyon gazdagok voltak. A szülők halála után szétosztotta a vagyonát a szegények között, majd Myra városába zarándokolt. Érkezése előtt halt meg Myra előző püspöke, és a püspökválasztó papok nem tudtak megegyezni az új püspök személyében. Ezért úgy határoztak, hogy Istenre bízzák a választást. Aki másnap elsőnek lép a templomba, az legyen a püspök. Miklós erről mit sem tudva korán reggel a templomba ment, hogy hálát adjon Istennek a szerencsés útért. Nehezen, de elfogadta a véletlen püspökséget. A keleti kereszténységben nagy tiszteletnek örvendett a szent püspök. Konstantinápolyban bazilikát emeltek Hagiosz Nikolaosz tiszteletére. A VIH-iX. századi ikonokon, templomok freskóin maradt ránk Szent Miklós ábrázolása. Amikor 1087-ben itáliai kalmárok ellopták a szent ereklyéit Myrából, és a dél-olaszországi Bariba vitték, jelentősen megnőtt a nyugati egyházakban is a püspök népszerűsége A város zarándokhellyé vált. Európában Szent Miklós csodáit mirákulum- játékokban jelenítették meg. A XIII. században az ünnepet aprószentek napjára tették, mely ekkor még december 6-án volt. Legendák A püspök rokonszenves alakja több legendát szült. Ezek közül a legismertebb a három szegény leány története, akik meg szerettek volna házasodni, de nem volt elég pénzük. A szent, a lányok ablakán három zacskó aranyat dobott be, hogy tisztességgel férjhez menjenek. Más alkalommal lecsendesítette a háborgó tengert, és a vízbe esett hajóst feltámasztotta. Szent Miklós gabonacsodája az éhezőket segítette, amikor a császári hajókról kért kevés gabonával két éven át táplálta népét. Rengeteg történet született gyermekek iránti szeretetéről is. Ezek közül az egyik egy gonosz mészárosról szól, aki meggyilkolt és feldarabolt három gyermeket, és a sós vizes hordóba rejtette testüket. Szent Miklós összehívta a városka gyerekeit, és segítségükkel megtalálta, majd feltámasztotta a három fiút, a gonosz mészárost pedig megbüntette. Valószínűleg ez a történet az alapja a keresztény iskolákban kialakult szokásnak, hogy a Mikulás felkeresi a gyerekeket, kikérdezi őket, és ki-ki érdeme szerint ajándékot vagy virgácsot kap. Krampusz A Mikulás állandó kísérőjének, az ördög formájú figurának személye és neve is osztrák területről származik. A gyerekeket rémisztgető alak legjellemzőbb tulajdonságai és megjelenései, hogy a láncát csörgeti, virgáccsal fenyegeti a gyerekeket, a rendetleneket megbünteti. A Krampusz figurája a téli napforduló pogány kori hiedelemvilág szellemeinek megjelenítője. Az ördög formájú, patás, szőrös, szarvakkal ellátott ábrázolása a keresztény gondolatkör gonoszáprázolásra vezethető vissza. A jó megtestesítője mellett szükség volt a büntetést osztó alak megalkotására is. A gyerekek kíváncsiságukból adódóan tudni szeretnék, mit csinál a Mikulás, amikor nem ajándékot osztogat. Megszületett a legenda. mely szerint a finn Lappföldön lakik a Fül-hegyen. A nyúlfülre emlékeztető kopár hegy a Mikulás füle, aki egész évben azt hallgatja, jól viselkednek-e a gyermekek. Csapatnyi manó segíti ajándékgyártó munkáját. Ebből a legendából aztán sokféle, az adott terület kultúráját is jelképező történet szövődött tovább. Hazánkban a Mikulás december 6-án este érkezik a gyerekekhez, akiknek a kitisztított cipőibe rejti el az édességeket. akaree Szinte minden élelmiszerboltban vásárolhatunk kisebb-nagyobb értékben édességet a gyerekeknek. A december 6-ának elmaradhatatlan kelléke a csokimikulás vagy a Mikulás-csomag. A mikulásfigurák árai függnek a mérettől és a márkától. Az egészen kicsi 10 grammos névtelen termékek Magyarországon 30-50 forintba, Szlovákiában 8-10 koronába kerülnek. A nagyobban természetesen ennek a többszörösei. A hatalmas márkás csokimikulások egy-kétezer forintot, illetve 150-250 koronát is kóstálhatnak. Majdnem minden bolt kínál előre összeállított Mikulás-csomagot is. Ezeknek az ára nagyban függ a bennük lévő tartalomtól. Szlovákiában az előre összeállított csomagok ára 29.90-től indul és a tartalom függvényében emelkedik. Magyarországon a Mikulás-csomagok ára 200-300 forintról indul, de természetesen a tartalom határozza meg az árat itt is. Az egyes csokoládégyárak a saját termékeikből borsosabb (1000-1500 Ft vagy még magasabb) áron is kínálják a Mikulás-napi édességcsomagot. Mindkét országban a kisebb boltokban lehet kérni, hogy egy általunk meghatározott értékben állítsanak össze édességekből csomagot. A piros zacskó mellé gyakran kerül a csizmába egy-egy figyelmeztető virgács is. Ezek az aranyszínűre fújt vesszők nem drágák. Mérettől függően 40- 100 forintért, illetve 10-20 koronáért már hozzájuthatunk egy-egy csomóhoz. ák Annavölgy A közigazgatásilag a közelmúltban újonnan alakult község területén már az őskorból van régészeti adat és bizonyíték a megtelepedésre. A településnek középkori előzményei nincsenek, így okleveles említése sincs. A vidék benépesítésére a XVII. században tettek kísérletet, azonban a török támadásainak még ekkor is kitett vidék a század végén ismét elnéptelenedett. A környék földesura a Sándor-család volt és a XIX. századig az ő tulajdonuk is maradt. Az 1807-es év alapvető változást hozott, hiszen az újonnan feltárt kőszén átformálta az itt élők gazdasági tevékenységét és életét is. A bányászat 1833-tól vált rendszeressé és az újonnan bányászott szénre új település létesült. A település első megnevezése az 1842-es anyakönyvekben fordul elő. 1847-től Anna Thal néven említik, német elnevezése utal az itt dolgozó bányászok származási helyére. A megszaporodó népesség kulturális élete is megélénkült. A XIX. század végén az oktatás a négy tantermes és négy tanerős iskolában folyt, amelyet a bánya tartott fenn. Ez idő tájt alakult meg a bányász fúvószenekar, amely még később, a két világháború között is működött. A XX. század első felében sorra alakultak a különböző társadalmi szervezetek, elsőként 1907-ben a Bányász Ifjak Olvasóköre, majd 1930-ban a Sári- sáp-Annavölgyi Polgári Lövészegylet, végül 1943-ban a Sportegyesület. A hitélet folytatását 1926-tól egy irodaépületből kialakított kápolnában tették lehetővé. 1948-ban megszüntették önálló plébániáját, azonban 1957-től újra önálló lelkészsége lett a településnek. 1974-ben új kápolnát és lelkészlakot építettek. A második világháború harcai 1945. március 21-én értek véget a község területén. Ezután az újjáépítés évei következtek. 1959-ben alakult meg az Új Élet Mgtsz, amely a bánya mellett biztosított megélhetést. Annavölgy Sárisáppal közösen 1984-88 között Dorog vonzáskörzetéhez tartozott. A rendszerváltást követően megerősödtek az önállósulási tendenciák, ezért egy sikeres helyi népszavazást követően a köz- társasági elnök rendelet alapján 1997. január 1-jétől Annavölgy közigazgatásilag is különvált Sárisáptól. Önkormányzati képviselőit 1997. február 9-én választották meg, hét fős képviselő-testülete 1997. február 14-én alakult meg. A községben egy működik óvoda, az alapiskolai képzést a helyi általános iskolában biztosítják, a középfokú oktatás a közeli Dorogon és Esztergomban lehetséges. Napjainkban a kulturális életet az Erkel Ferenc Bányász Művelődési Ház fogja össze. Itt egy színjátszó csoport működik, valamint a kézimunka szakkör. Évente rendszeresen szerveznek kiállításokat is. A község polgármestere Bánhidi József, alpolgármestere B. Tódor Imre. Lakosainak száma 1000 körüli. gk Célkeresztben a polgármester- Szőgyén (Folytatás az 1. oldalról) A polgármester szerint a hír csupán azért jelent meg az országos sajtóban, „mert két és fél ember nem bír magával Szőgyénben, ők ragaszkodtak ehhez.” Úgy véli, hogy „személyes ellentétek” miatt tárták az országos nyilvánosság elé az ügyet, erről és az illetők kilétéről azonban nem volt hajlandó nyilatkozni lapunknak. Arra a kérdésünkre, hogy vajon miért csak Szőgyénben tudatosították a lopást, holott a gépkocsi feltörését már Párkányban regisztrálták, Nágel Dezső polgármester azt válaszolta, hogy „azt gondoltam, hogy a hideg miatt nem tudom kinyitni a zárat, eszembe sem jutott, hogy lopás történt. Az ügyben bizonyos mértékig én is felelősnek érzem magam, ezért a község számára felajánlottam háromhavi fizetésemet, az első félévre megszavazott jutalmamat pedig fel sem vettem.” Ugyanakkor a hon.svodin.sk szőgyéni honlapon éles hangú nyílt levelekben, valamint a témával foglalkozó fórumokon bírálják a polgármestert. A „Polgármester nem lopott, mégis botrányszagú a levegő” című írás szerzője kifogásolja azt, hogy - állítása szerint - az eltűnt pénz okozta hiány pótlására a polgármester által felajánlott háromhavi fizetésről, valamint arról, hogy nem vette fel a megszavazott jutalmat, csupán az országos lapokból értesültek a helyiek. Mánya László helyi lakos pedig a fent említett honlapon közzétett nyílt levéllel fordult a község képviselőihez, amelyben azt kéri, vonják meg a bizalmat Nágel Dezső polgármestertől. Az Új Szó információi szerint a képviselő-testület peres úton igényli vissza a teljes elvesztett összeget a polgármestertől, de a bizalmat továbbra sem vonják meg tőle. Bukovics Krisztián Párkányi és visegrádi továbbjutók A visegrádi Mátyás Király Múzeumban tartották az 1. Országos Mátyás király mesemondó verseny középdöntőjét. A területi középdöntőbe Párkányból az Ady Endre Alapiskola tanulói és a visegrádi Aprily Lajos Általános iskola tanulói kerültek be. Az I. kategóriában Szurcsík Gábor (Ady-iskola) 4. osztályos és Paulusz Anna (Ápri- ly iskola) 2. osztályos tanulója jutott tovább a döntőbe. A felsőtagozatosok közül a mesemondó verseny II. kategóriájában Rákota Bianca (Ady iskola) 8. osztályos és Waczek Luca (Aprily iskola) 6. osztályos tanulója lett döntős. A visegrádi gyerekeket Mezei Anna, az iskola igazgatója és Pálmainé Vass Zsuzsanna tanítónő készítette fel az országos mesemondó versenyre. A párkányi gyerekek felkészítő tanára Himmler Zsófia igazgató- helyettes volt. A zsűri elnöke, Kóka Rozália mesemondó elismeréssel szólt a gyerekek teljesítményéről, a szép kiejtéséről és a Mátyás királyról szóló mondák teljes átéléssel történő előadásáról. Lapunk kérdésére Kóka Rozália elmondta, hogy a mesemondó verseny felhívásra 640- en neveztek be, sokan a határainkon túli magyar nyelvű iskolákból. A versenyzők nagy létszáma miatt módosítani kellett a döntő eredetileg meghirdetett időpontját, mivel még több területi középdöntőre is sor kerül. A budapesti Vajdahunyadvárban 2004. február 21-22-én dől majd el, hogy ki a legjobb mesemondó széles ez országban. muzslai Mennyibe kerül a Mikulás?
