Hídlap, 2003. augusztus-december (1. évfolyam, 1-82. szám)
2003-12-03 / 65. szám
Ftfdlap RÉGIÓ 2003. december 3., szerda Virgács és ajándék A gyermekek számára mi sem jelzi jobban a karácsony közeledtét, mint a fehérszakállas, pirosruhás ősz ember, aki a világ valamelyik meseországából rénszarvassal vontatott szánon érkezik. Egy napot dolgozik az évben, de ez alatt az egy éjszaka alatt az öreg sárgolyó milliónyi lakásába kell eljuttatnia kísérői, a krampuszok segítségével az ajándékokat. Na persze azért a csintalanabbaknak akad némi félnivalójuk is, hiszen az ő jutalmuk a remélt finomságok helyett a virgács lehet. A gyerekek a december hatodikát megelőző napokban egyáltalán nem meglepő módon segítőkészebbek, így próbálják feledtetni az év közben esetlegesen elkövetett csínyeket. A Mikulás pedig zord külseje ellenére hajlandó megfeledkezni az elkövetett kópéságokról, és a figyelmeztetésnek szánt virgács mellett azért bőséggel hagy mindenféle földi jót is. Kép és szöveg: Bukovics Krisztián Mi kerül a csomagba? Kiss Emese írása Az aprócska, bájos arcú kislány szokatlanul komolyan újságolja: tavaly az egyik barátnőjének zoknit hozott a Mikulás. Nem értem, mi ezzel a gond, ezért a kislány a segítségemre siet: ha zokni is van a csomagban, kevesebb csoki fér bele. Nézem a gyerek nagy szemeit, és a lehető legtermészetesebb hangon vetem oda: „a Mikulás azt pakol a csomagba, amire a gyereknek szüksége van...” A kislány - most már igencsak türelmetlenül - felvilágosít, hogy zokniról gondoskodni az anyukák dolga, nem a Mikulásé. A felelősség mázsás súlya alatt görnyedek, mégis mosolyt erőltetek az arcomra, és belevágok: „Tudod, az anyukák és az apukák dolgozni járnak, amiért cserébe pénzt kapnak. Ez azért fontos, mert ebből a pénzből vesznek házat, játékot, no meg zoknit. A baj csak az, hogy ebből a pénzből nem minden családban telik házra, ruhára, zoknira, ezért a Mikulás - mivel ő mindent lát - segít. Vannak gyerekek, akik sokkal kisebb házban laknak, és nincs annyi játékuk. Ez azért van így, mert az ő anyukájuknak kevesebb pénz van a pénztárcájában.” A gyerek ül, nézi az asztalt, majd a szobájába szalad. Pár perc múlva a nagyitól kapott, nyakba akasztható pénztárcával tér vissza, amiből darabra pontosan nyolc érmét borít az asztalra. Négyet elém tol, és annyit mond: „Ezt nekik adom.” Egy pillanatig úgy érzem, mintha ő lenne a felnőtt, én pedig a gyerek. O gyorsan elpakol, és folytatja a vacsorát; én pedig leteszem a villát, és keresem a választ a kérdésekre... Egy méltatlanul feledett orvos és történész - Wertner Mór Wertner Mór nem régiónk szülötte, tevékenysége és életének egy szakasza ugyanakkor mégis Párkányhoz köti. Polgári foglalkozását tekintve orvos volt, aki 13 éven át (1908 októberéről haláláig, 1921 júniusáig) párkányi járási orvosként dolgozott. Az utókor emlékezetében azonban más tevékenységi oldaláról őrződött meg neve. Orvosi munkássága mellett ugyanis komoly történészi tevékenységet fejtett ki, rövid idő alatt a nemzetség- és családfakutatással foglalkozó történeti segédtudomány, a genealógia szakavatott kutatójává nőtte ki magát. Életrajzi adatai meglehetősen hézagosak. 185Q július 26-án született a Pozsony megyei Spáczán (ma Spadnce). Még gyermekként Temesvárra került, ahol gimnáziumi tanulmányait végezte Az orvosi oklevelet Bécsben szerezte Ezután különböző helyeken tevékenykedett, majd 1894-ben telepedett le Muzslán mint járási orvos 1908-tól élt Párkánybaa A genealógia mint tudomány a 19. század 70-es éveitől indult jelentős fejlődésnek. Wertner hamar felismerte: a hazai nemzetségtan művelőitől a kortársak elsősorban új tudományos módszerek bevezetését, a hiteles források feltárását és helyes értelmezését várták. Vhtoí tyjíníTi Dr. Wertner Mór síremléke a párkányi izraelita temetőben Wertner megpróbált eleget tenni eme követelményeknek, s amint azt munkássága mutatja, sikerrel. Kutatási módszereit a levéltári anyagokban való alapos jártasság, a széles nyelvismeret, valamint a hatalmas munkabírás jellemezte Úttörő jelentőségű „A magyar nemzetségek a 14. század közepéig” c műve, melyben először állította össze az ősi nemzetségektől származó családokat, és határozta meg birtokaikat. E műve máig alapszakkönyvnek számít, a nemzetségkutatás megkerülhetetlen forrása. Genealógiai munkásságából „Az Árpádok családi története” c műve a legidőtállóbb. Első uralkodóházunk egészéről azóta sem készült a Wertneréhez hasonló nagyságú és mélységű tudományos feldolgozás. Több mint húsz éven keresztül foglalkozott e témával, műve egyúttal kutatói életének egyfajta szakmai csúcspontja. Az Árpád- ház egyes tagjait és azok családi kapcsolatait Almostól kezdve 111. András király leányáig, Erzsébetig mutalja be. A könyv férfi szereplőit, tehát az Arpád-ház királyait és hercegeit nagyjából időrendben haladva szerepelteti, megemlítve házastársaikat és gyermekeiket. Kitér a magyar hercegnők külföldi férjeire is Osztrák, német és cseh hercegek, német őrgrófok, bolgár cárok, lengyel és orosz fejedelmek mellett megismerhetjük II. Béla Margit nevű leányának a férjét, 11. Izsák bizánci császárt, 1. Jakab aragon királyt és számos más korabeli külföldi uralkodót, akik valamilyen módon rokonságban álltak az Árpádokkal. Genealógiai munkássága mellett orvos történészként is ismert. Cikkei és cikksorozatai az „Allamorvos” és a „Gyógyászat" című szaklapokban jelentek meg. Legismertebb ezek közül a „Miben szenvedtek és haltak meg a régiek” c sorozata, melyben az ókor egy-egy nagy alakjának veleszületett vagy éppen idült betegségéről ír. Megemlíthetjük még „Aesculap és utódai” név alatt megjelent sorozatát, mely már a genealógia felé mutat. Wertner Mór 1921. június 8-án halt meg Párkányban. Testét a helyi zsidó temetőben helyezték örök nyugalomra. Emlékére ezt követően 75 év homálya borult. Sírját cSak 1995 augusztusában fedezték fel újra, s halálának 75. évfordulója alkalmából 1996. június 8-án Párkányban emlékkonferenciát rendeztek tiszteletére. Az évfordulóra renoválták síremlékét, és sor került egy emléktábla felavatására is a párkányi Fő utca 13. számú ház falán. Tátyí mór ifcfltfectn&r flflór Spáca, 1649.jülius 26-Pórkmuj. I92ljúmus 8. orvos - történész, ijeneolóiyis üszázadfordulójeles tudÓsa.t908-l92i ffőxött városunkbanrj| ás mufódóit. mint megbecsült járási tisztiorvos és több /(aráid történeti ntunfpt szerzője. Érdemei műlhohtf Ionok. Uyzrummú vedecprelomu storoäa. t/rofjodi 1908*1921 Sil\ ajtósaidvrmsom meste tű(p ofjresra) leltár a autor mnofjych irzdcmfc/j /(istomcJyc/f Stúdü. . UUittatta a Párfymy és t/idéfje Kulturális tŰapitvány ■ és Párfjány vámsa 1996-bon Vállalkozni tisztességgel Korunkban, amikor egyelőre elkerülik térségünket (mármint a szlovákiai oldalt) a nagyobb befektetők, a munkanélküliséggel küszködő falvakban jó, ha akad vállalkozó, aki legalább pár embernek tud munkát biztosítani. Néha fenntartásokkal tekintünk rájuk, mert többen állami cégek vagyonának saját számlájukra történt átcsoportosításával gazdagodtak meg, hogy aztán a kisembert „én fizetek, te kussolsz" alapon kizsákmányolják. Akad azonban nem is kevés becsületes vállalkozó, aki kitartó munkával építette ki vállalkozását, aki nem éhbérért dolgoztatja a munkásembert. Ilyen vállalkozó Érsekkétyen Bohák Béla, aki most már a szövetkezetét is megelőzve a legnagyobb munkaadó a községben. 1987-től vállalkozom munka mellett, én tehát még a szocialista rendszerben kezdtem. Párkányban a papírgyárban voltam konstruktőr. Rögtön azután, ahogy megnősültem, vettem egy kis esztergapadot, s éveken keresztül csak egyedül dolgoztam főleg a papírgyár részére Egyre több megrendelést kaptam, és felfejlesztettem a céget - most már 28 géppel dolgozunk, és vettem fel munkásokat. Ezekből tizenöt helybéli. Mióta a tolmácsi cég elküldte munkásait, azóta azokat a szakembereket is én alkalmazom. Fémmegmunkálással, lánc- és fogaskerékgyártással, valamint egyéb lakatosmunkával foglalkozunk. Megrendeléseim 80 százalékát a papírgyártól kapom, de dolgozunk a környező szövetkezeteknek, a vállalkozóknak és más cégeknek is. Hogy látja, a kormány támogatja a vállalkozásokat? Nem nagyon foglalkozom ezzel a kérdéssel. Én soha nem igényeltem egy fillér támogatást és kölcsönt sem. Megpróbálok inkább a saját lábamon megállni. Lehet, később rá leszek utalva, de most még nem. Meglátása szerint miért nem vállalkoznak többen? Valóban kevesen vállalkoznak. Talán félnek a kockázattól, a felelősségtől. Attól vállalkozó valaki, hogy a saját vagyonával, a saját munkájával felel mindazért, amit csinál. Ennek ellenére muszáj merni, de nem szabad az azonnali meggazdagodást erőltetni. Az első pénzekből nem nyugati autót kell venni, hanem újra befektetni, a gépparkot modernizálni. Sajnos sok a megszorítás, nagyok az elvezetések az alapokba, de ha rendesen és becsületesen dolgozik az ember, meg lehet élni belőle. Lehet a mai gazdasági helyzetben tisztességesen vállalkozni? Lehet, és hosszú távon csak így éri meg. -bokorRákóczi-emlékest- Csata A Rákóczi szabadságharc kitörésének 300. évfordulójának alkalmából tartottak megemlékezést szombaton délután Csatán, a művelődési házban. Az est házigazdája a csatai MKP alapszervezet mellett működő Rozmaring asszonykórus volt. A műsort Kasnyik Andrea nyitotta meg, majd Szabó István pedagógus elevenítette fel a szabadságharc előzményeit, történetét. Ezután felcsendültek az ismert és kevésbé ismert kuruc dalok, amelyeket a Rozmaring asz- szonykórus adott elő. Szólót Trnavszky Béla énekelt, Buga Jakab énekét pedig Takács András szólaltatta meg. A témához kapcsolódóan két vers is elhangzott, Józsa Sándor és Fehér László előadásában. A felnőtteken kívül az alapiskola diákjai is képviseltették magukat, dalokkal, versekkel. Zárószámként elhangzott a Krasznahorka büszke vára című dal, majd a szabadságharc végkifejletéről Takács Anett tanítónő számolt be. A meghívott vendégek közt volt az MKP járási titkára, Szobi Kálmán, Csata polgármestere, Lakatos Lajos, a Csemadok csatai alapszervezetének elnöke, Farkas Margit, a csatai óvoda igazgatónője, Katona Irén. -bajÁrverést rendez a Laskai Antikvárium- Esztergom A Laskai Osvát Antikvárium árverés rendez december 7-én 10 órától az esztergomi Kereskedelmi és Iparkamara Székházában. Az árverésen 164 tételt, főként könyveket, metszeteket, kéziratokat és képeket fognak értékesíteni. A könyveket december 1-5. között lehet megtekinteni az antikváriumban, a IV Béla király u. 6. szám alatt. Az árverésen licitálni csak a névre kiadott, sorszámozott kártyákkal lehet, melyek az árverés előtt és alatt 'igényelhetők a helyszínen. Az aukción leütésre kerül több eredeti kiadású Babits Mihály-kötet (például a Jónás könyve, Az istenek halnak, az ember él), Dugonics András Magyaroknak uradalmaik; mind a’ régi mind a1 mostani üdőkben kötet 1801-es kiadása vagy a Jordánszky- kódex, 1516-19-es magyar bibliafordítás. Lehet licitálni többek közt Batthyány Lajos miniszter- elnök 1848-as kéziratos rendeletére Esztergommal kapcsolatban vagy Majer István Ezer műkereszt című művére is. arpasi Sajtóközlemény j 2003. november 27-én csütörtökön 10 órakor a párkányi Polgár- mesteri Hivatalban az Esztergomi Polgári Körök képviselői átadták a károsult családoknak a Jótékonysági est során összegyűlt adományokat. Köszönet Mindazoknak a polgároknak, akik jelenlétükkel megtisztelték és adományaikkal hozzájárultak a párkányi toronyháztűz károsultjainak javára rendezett Jótékonysági est sikeréhez. Megköszönjük a szereplők önzetlen közreműködését és minden kedves adományozó felajánlását. Külön köszönet illeti az alábbi támogatókat: Ettore Cukrászda, Hévíz Étterem, György Sándor vállalkozó. I Horváth Viktor vállalkozó, Kovács Cukrászda Esztergom- \ Kertváros, Szalma Csárda Kft. Esztergomi Polgári Körök
