Hídlap, 2003. augusztus-december (1. évfolyam, 1-82. szám)
2003-11-27 / 61. szám
2003. november 27, csütörtök RÉGIÓ Ftfdlap MAI TÉMA Az Advent hagyománya és jelképei meggyújtottak. Később az , egyszerűség kedvéért már csak négy gyertyát helyeztek el a koszorún, és minden vasárnapon eggyel több gyertyát gyújtottak meg. A gyertyákat vörös és aranyszalagokkal, az élet és fény jelképével díszítették. Az I. világháború idején, a protestáns vidékeken már minden családnál meggyújtották az adventi koszorúk gyertyáit. A legtöbb helyen elfelejtették már, hogy miért kör alakúak a koszorúk, de a kedvenc forma és a kedvenc színek máig fennmaradtak. A varázskor gondolata azokból az időkből származik, amikor még boszorkányokban, gonosz lelkekben és a régi istenben hittek az emberek. Koszorút fontak szalmából, fűzfavesszőből vagy zöld fenyőágakból, ezt vörös és aranyszín szalagokkal díszítették. A zöld a termés színe, a piros az életé, a sárga és az arany a fényé. A koszorú vagy varázskor az örökkévalóság jelképe, hiszen soha nem törik meg, nem szakad meg. Az ilyen szent koszorúkkal minden gonosz szellem elől el lehet zárni a házat. Ez az ősi pogány varázslat idővel feledésbe merült. Az adventi koszorút általában kötözik. Készíthetjük magunk is otthon. Ehhez a munkához legelőször is valamilyen karikára van szükségünk, amely a koszorú vázát képezi. Szükségünk van továbbá a kötéshez zöld növényi hajtásokra, valamint hajlékony tekercsdrótra. Az advent színei eredetileg a zöld, a piros és az arany, de ha a lakás színeivel akarunk harmonizálni, vagy a kedvenc színeinket szívesebben látjuk viszont az asztalon, készíthetünk bármilyen színű koszorút is. Adventi naptár Egy édesanya találta ki, mert a kisfia minden este azzal faggatta, hogy hányat kell még aludnunk, hogy megjöjjön a Jézuska? Fogott egy kartont, huszonnégy mezőre osztotta, mindegyikre rátűzött egy bonbont. A kisfiú mindennap egyet vehetett róla. A kisfiú, Gerhard Lang felcseperedett, és úgy gondolta, más gyerekeknek is örömet szerezhet, ha adventi naptárakat készít és árusítja azokat. Nagy sikere lett. Adventi naptárt már hetekkel karácsony előtt mindenfelé vásárolhatunk. A 24 préselt ajtócska mögött kis meglepetések várnak a gyerekekre. összeállította: árpási A karácsonyt megelőző nem egészen négy hét az advent időszaka. Ezek a hetek a karácsony örömteli várakozásának, a felkészülésnek jegyében telnek el, amikor környezetünket is ünneplőbe öltöztetjük. Az ünnepi díszítés kellékei az adventi koszorúk a bejárati ajtón, az ablakban. Az asztalra helyezett díszek, a fenyővel készített gyertyatálak, az ünnepi teríték is az adventi hagyomány részei. Főleg a kisgyermekes családok nem feledkezhetnek meg az adventi naptárról és az adventi süteményekről sem. Adventi muffin: Hozzávalók kb. 12 darabhoz: 20 dkg aszalt sárgabarack, 5 dkg mazsola, 3 evőkanál barackpálinka, 12,5 dkg vaj, 10 dkg cukor, 25 dkg liszt, fél csomag sütőpor, fél mokkáskanál őrölt fahéj, fél mokkáskanál mézeskalács fűszerkeverék, 2 tojás, 1 evőkanál méz, fél dl tej Elkészítés: Először az aszalt barackot és a mazsolát apró darabokra vágjuk, és összekeverjük a barackpálinkával. A vajat felolvasztjuk, és a muffinformát kikenjünk vele. A maradék vajat félretesszük. A sütőt 200 fokra előmelegítjük. A cukrot összekeverjük a liszttel, a sütőporral, a fahéjjal és a mézeskalács fűszerkeverékkel. Hozzáadjuk a barackot és a mazsolát. A tojást habosra keverjük, hozzáadjuk a vajat, a mézet és a tejet. Kanalanként a lisztes keverékhez adjuk. Ne legyen túl folyékony a massza! A tésztát a formába töltjük és a sütőben kb. 20 percig sütjük. felkelte előtti hajnali miséket angyali misének is nevezték. 1611-ben a nagyszombati zsinat az advent kezdetétől vízkeresztig tiltotta az esküvőket és a hangos mulatságokat. Ezzel függ össze a Katalin-napi bál is, hiszen az ekkor rendezett bálok után már nem lehetett rendezvényeket tartani. Az adventi koszorú Az adventi koszorú hagyománya kapcsolatban van a téli napforduló szokásaival. Első nyomait a néprajzkutatók a Balti-tenger partvidékén és szigetvilágában találták meg. A Keleti-tenger partvidékén a falusiak ősidők óta december elején fűzfavesszőből koszorút fontak és örökzöldet csávartak köré. Ez a szokás Európa más vidékein is hamar teret nyert. Az adventi koszorú készítése a 19. században jött divatba. Egy hamburgi lelkész, Johann Heinrich Wiehern által vezetett gyermek- otthonban hatalmas fenyőkoszorút erősített a mennyezetre, amelyen 24 gyertya volt. Minden adventi napon egyet-egyet Az adventus szó latin eredetű, és megérkezést, eljövetelt jelent. Jézus születésére való várakozás a felkészülés, a reménykedés időszaka. Krisztusnak négy adventusa, eljövetele van. Midőn a testben megjelenik, midőn a szívbe beszáll és az embert megtéríti, midőn halála óráján elmegy az emberhez, és midőn eljő az utolsó ítéletre. Advent kezdete az András napjához legközelebb eső vasárnap (ez idén pont egybe esik). Az ezután következő, december 25-ig tartó négyhetes szent időszak a karácsonyra való lelki felkészülés ideje. Régen éjféli harangszó hirdette az advent kezdetét. Eredete az V-Vl. századra nyúlik vissza. Ekkor az emberek szigorú böjtöt tartottak. A napIpolypásztó Az Ipoly jobb partján fekszik Ipolypásztó, a Duna- menti síkság legkeletibb részén. Szomszéd községei Zalaba, Ipolybél, magyarországi részről Vámosmikola. Az 561 lakost számláló falucska nagy része, 413 fő magyar, 136 fő szlovák, 11 fő cseh nemzetiségű. Vallásilag nagyon összetett, római katolikusok, reformátusok, görög katolikusok, jehovisták, babtisták élnek békés egyetértésben. A sportszervezeten kívül működik a vadásztársaság szervezete és a Csemadok. Nevezetességként a római katolikus templomot és a református templomot lehet említeni. A magyar tannyelvű 1-4-es alapiskolában jelenleg 11 kisdiák tanul, az apróbb csemeték pedig óvodába járnak. Híres szülöttei a községnek: Kovács Sebestyén Endre, aki Arany János, Jókai Mór és Deák Ferenc kezelőorvosa volt, Haynaut vakbélgyulladással mű- tötte, valamint Zalabai Zsigmond író, irodalomtörténész, kritikus. A falu polgármestere Mészáros. Ottó. A település története Már az időszámításunk előtti V-II. évezredből találtak itt régészeti leleteket. A területet az 1-iV századokban a kvádok és a markomannok vették birtokukba. A kvádok után a rómaiak vették át a terület felett az uralmat. Hanyatlásuk után az avarok jelentek meg, birodalmat építettek ki, majd 804-ben a Nagy Károlytól elszenvedett vereség után eltűntek. Ipolypásztó legelső írásos emléke 1135-ből származik. Ez egy oklevél, amelyből kiderül, hogy a falut Szent László adta hozományul húgának, Zsofiána hercegnőnek. Az oklevél Paz- tuhként említi a települést, ami egy ősi forma, jelentése mén, csődör, pásztor. A XIII. században nagy tűzvész pusztított a községben, nagy károkat okozva, hiszen az akkori házak nádból és sárral tapasztott szalma keverékéből készültek. Az első világháború 40 áldozatot követelt a falutól, negyvenen pedig fogságba estek . Ebben az időben a falu lakossága több mint ezer volt. 1938- ban Magyarországhoz csatolták, és még ebben az évben bevezették a telefont. A II. világháborút is megszenvedte a lakosság, hiszen az Ipoly környékén váltakozva álló és mozgó háború volt, ezért Ipolypásztó lakosait kitelepítették. Később a Vörös hadsereg kiszorította a németeket a területről, majd a csehszlovák rendfenntartók lepték el. A háborúban elesettek emlékét a templom előtt állított feketemárvány-emlékmű őrzi. A falu egyházhelyes voltáról 1465-ből maradtak fent adatok. Valószínű, hogy már a XII. században állt itt egy kisebb fajta templom. Az egyik lelkész szerint, a vámosmikolai egyházi levéltárban maradtak feljegyzések arról, hogy Kálmán király húgát, Gizellát Ipolypásztón temették el. Kálmán 1095-1116 között uralkodott, tehát Gizella is ez idő tájt élhetett. A falu krónikája szerint 1138- ban a premontrei rendnek itt állt kolostora, majd az 1546-os törvény elrendelte, hogy a kolostort meg kell erősíteni a törökök miatt. Mint később kiderült, nem sok értelme volt, mert a török seregnek nem tudott így sem ellenállni. A templom keleti része gótikus, a nyugati része román stílusban épült. A két világháború között a templommal szemben álló telek egyikén, pinceásás közben, a talaj beszakadt. Egy alagutat találtak, mely a templom alá vezetett. Akik bemerészkedtek az alagútba, tíz-tizenkét csontvázat találtak a templom alatt épült altemplomban. D.BaJkal Katalin Bíborpiros A hétvégén került megrendezésre Dunaszerdahe- lyen a IV. Bíborpiros szép rózsa elnevezésű országos népzenei fesztivál. A kétnapos versenyen hatvannyolc produkciót láthatott a zsűri és a közönség. A régióból több hagyományőrző csoport is képviseltette magát. A farnadi Rozmaring menyecskekórus, a Nádas énekkar, Nagyné Baka Ella szólistaként, az érsekkétyi Pacsirta vegyes éneklőcsoport, a Búzavirág citerazenekar és menyecskekórus, a karvai Vasa Bianca szólistaként, a nánai vegyes éneklőcsoport, a százdi citerazenekar, és a százdi gyerek citerazenekar. Közülük a százdi citerazenekar ért el eredményt. Járási oktatásügyi fórumot szervez Oktatásügy és közoktatás címmel december 4-én Kö- bölkúton az ARDEA üdülőközpontban a Szlovákiai Magyar Pedagógusszövetség Ersekújvá- ri Területi Választmánya és a Comenius Pedagógiai Intézet. A konferencia szervezői azt szeretnék, ha a fórum résztvevői leképeznék az iskolahasználók körét. A fórum a hangsúlyt az európai uniós oktatási törekvések áttekintésére, valamint a szlovákiai oktatáspolitika aktuális eseményeire, kiemelten a múlt héten elfogadott két oktatásügyi törvény értelmezésére kívánja fordítani. szép rózsa Megkapták a vetélkedő nívódíját, továbbá azon tíz csoport közé tartoznak, akik képviselhetik a felvidéki magyarságot az V Vass Lajos Népzenei verseny kárpát-medencei döntőjében. A százdi citerazenekar tavaly ünnepelte 30 éves fennállását. Több ízben nyertek arany minősítést a budapesti nemzetközi citeratalálkozón. 1999-ben ők rendezték az első országos cite- ratalálkozót, amely azóta másmás községben évente kerül megrendezésre. 2002-ben a zenekar és a zenekar szólistája, Borka László, aki egyben a vezető is, elnyerték az országos döntőn az arany fokozatot. Emellett állandó résztvevői a Tavaszi szél vizet áraszt elnevezésű népzenei vetélkedőnek, -bajEzek mellett a helyi kistérségi problémákra, az önkormányzatoknak a közoktatást érintő feladat-ellátási kötelezettségükre és az oktatási/nevelési intézmények fejlesztéseinek kérdéseire is szeretnének választ találni. A cél, hogy a résztvevők szemléletet váltsanak és felismerjék a tényeken, adatokon, elemzéseken alapuló oktatásszervezés szükségességét és fontosságát. A fórum résztvevői egy kérdőívet kaptak, amely a helyi, körzeti és regionális oktatásszervezést segítő önkormányzati lehetőségeket méri fel. Ezeknek az adatlapoknak a kiértékelése is meg fog történni, ák Oktatásügyi fórum- Köbölkút -
