Hídlap, 2003. augusztus-december (1. évfolyam, 1-82. szám)

2003-11-27 / 61. szám

JOBB PART Fjídlap 2003. november 27, csütörtök Mi is az Advent? Az eredeti formájában megérkezést, eljövetelt jelentő Advent kezdete az András napjához legközelebb eső vasár­napra esik. Az ezt követő négy hetes időszak a keresztény egyház legnagyobb ünnepére történő felkészülés ideje. Az esztergomi járókelőket arról kérdeztük, hogy tudják-e azt, hogy mit jelent az ünnep, illetve hogy ők és családjuk hogyan és mivel készülnek ez alatt az időszak alatt a karácsonyi ünnepekre. Péter (főiskolai hallgató) Márti (üzletvezető) Edina (tanuló) József (nyugdíjas) Az Advent maga végül is azt jelend, hogy várakozás. A családom meg szok­ta tartani, anyukám mindig készít adventi koszorút, minden vasárnap, amikor elkezdődik, összeülünk és meg­gyújtunk egy gyertyát. Édesanyám mindig készít karácsonyváró díszeket, amiket kiteszünk az ablakba, ajtókra Igen, megtartjuk az ünnepet, ná­lunk a lányom csinálja az Adventi ko­szorút, ez minden évben hagyomány. A lányomnak úgy magyarázom, hogy a szeretethez kapcsolódó dolog, vára­kozás, felkészülést időszak. Gyertyafé­nyes vacsora keretén belül gyújtjuk meg a gyertyát, és beszélgetünk a ka­rácsonyról. Én keresztény vagyok, ennek köszönhetően kiskorom óta tanuljuk, hogy ilyenkor négy hetet kell várni arra, hogy megszülessen a kis Jézus. Nálunk minden évben van Adventi koszorú, sokat sütünk karácsonyra. Megvesszük a fát és próbálunk egymás felé ked­vesebbek lenni ebben az időszakban. Tősgyökereses református vagyok, így mi is torijuk az Adventét Mivel már nyolcvan éves elmúltam, így a család - az unokák, fiatalok- nálunk szokott összegyűlni és együtt gyújtjuk meg az adventi gyertyát. A közös ebéd vagy vacsora mellett ilyenkor van idő arra, hogy beszélgethessünk egymással. Jelentés a gyermeki jogok helyzetéről 100 ezerrel nőtt a veszélyeztetett gyermekek száma Az 1998-ban közreadott első jelentés után A Gyer­mek-, Ifjúsági és Sportmi­nisztérium másodízben is elkészítette a felmérést a Genfben működő Gyerme­kek Jogainak Bizottsága ré­szére. Gyurcsány Ferenc, a tárca első embere, sajtótá­jékoztató keretében számolt be a részletekről. A jelentésben megállapított legfőbb hiányosságok a gyer­mekjólét, az oktatás, a gyermek­bántalmazás és a fiatalkorú bű­nözés tekintetében fedezhetők fel. Az elmaradások jó része ab­ból adódik, hogy a gyermekek jogainak védelmére illetve érvé­nyesítésére felhatalmazott intéz­mények és hatóságok sem isme­rik megfelelően a jogszabályo­kat. A sportminiszter elmondása alapján, a gyermekek nagyon is jól érzékelik, hogy vannak olyan csoportjaik, akikkel igazságtala­nul vagy legalábbis nem megfe­lelően bánnak a felnőttek. 38 százalékuk mondta azt, hogy fo­gyatékossággal élő társaikkal igazságtalanul viselkednek, és 45 százalékuk gondolta úgy, hogy szegényebb társaik nem rendel­keznek egyenlő jogokkal. Sokat elmond az a tény is, hogy 48 százalékuk úgy gondolja, más et­nikai csoporthoz tartozó gyerek­társaik nem egyenlőek velük. Az 1997-es gyermekvédelmi törvény szerint az ország terüle­tén élő bármely gyermeknek és családjának segítséget és támo­gatást, szükség esetén védelmet kell nyújtani a helyi önkormány­zatok által fenntartott gyermek- védelmi szolgálatokon keresztül. 1990 óta közel százezerrel nőtt a veszélyeztetett gyermekek szá­ma az országban, és ma több mint 260 ezer gyermek él olyan körülmények között, amelyben nem biztosítottak az egészsége testi-szellemi fejlődésükhöz szük­séges feltételek. Az ország elma­radott régióiban jóval nagyobb arányban vannak veszélyeztetett gyerekek, mint a fejlettebb régi­ókban. Míg Budapesten 1000 gyermekből 41-en veszélyezte­tettek, addig Szabolcsban 385- en, kiknek a 70 százaléka anyagi okok miatt kerül ebbe a kategó­riába. A gyemekjóléti szolgálatok nem fedik le teljesen az ország egészét, illetve az ellátás minősé­ge nem mindenhol felel meg a törvény előírásainak. A gyer­mekvédelmi szolgálatok műkö­dése kiváltképp a kistelepülése­ken nem biztosított. A jelentés az oktatáshoz való jog csorbulását állapítja meg a szegény, a kistelepülésen élők, és a roma családok gyerekeinél. A speciális iskolákba járók ará­nya magasabb, mint a környező országokban, és számuk folya­matosan növekszik. Míg Euró­pában a gyermekek 2.5-3 száza­léka tanul az enyhe értelmi fo­gyatékosok részére fenntartott iskolákban, addig hazánkban a gyerekek 5.3 százaléka jár ilyen intézménybe. Aggodalomra ad okot, hogy a statisztikák szerint az elmúlt évtizedekben rohamo­san nőtt a speciális iskolákban tanuló roma gyerekek aránya. A kisebbségi jogok országgyűlési biztosának jelentése szerint vol­tak olyan iskolák, amelyek azért tartották szükségesnek a gyer­meket speciális oktatásba része­síteni, mert cigány származású. Epress József Fidesz: Romlik a versenyképesség „A szocialista-szabadde­mokrata képviselők és a kormány nem olvasta el a Fidesz-Magyar Polgári Szö­vetség költségvetést jobbító javaslatait.” - jelentette ki Varga Mihály, az előző kor­mány pénzügyminisztere, a költségvetési szavazást, ked­di sajtótájékoztatóján „Nem olvasta, mert akkor nem mondhatna rájuk nemet - folytat­ta Varga, - hiszen azok a kivétel nélkül az itt élő emberek életét könnyítették volna meg-így kom­mentálta.” Az eddig elfogadott költségvetés nem javít az embe­rek mindennapi életkörülménye­in, nem javítja a gazdaság ver­senyképességét, és tovább rontja a vállalkozások esélyeit. A bevé­teli oldalon, az elmúlt 13 év leg­nagyobb adóemelésével kell szá­molni. Az elfogadott költségvetés, ront a versenyképességen, mert 50 milliárd forinttal megnövelte az államháztartás hiányát, és hiá­ba volt egy 80 milliárdos átcso­portosítás a költségvetésen belül, továbbra sincs életképes gazda­ságpolitika - jelentette ki Varga Mihály. A következő évben: in­novációs járulék, energiaadó, környezet terhelési díj címén, új adók jelennek meg. Tovább is megmarad az általános forgalmi adó növekedése, a 40 százalék­kal megemelt súlyadó, és duplá­jára növekszik a „cég-autók” adója. Röviden, marad az adó­terhek növekedése. A képviselő hozzátette, sajnálattal kellett megállapítaniuk, a kormánypárt­ok felrúgták azt a konszenzust, hogy a beterjesztett hiányszámo­kat elfogadva, a parlament nem törekszik a költségvetés hiányá­nak a növelésére. Kik jártak jól - tette fel a kérdést az, ex pénzügy- miniszter. Elsősorban, Kis Péter és Nagy Sándor, a Miniszterelnö­ki Hivatal politikusai, hiszen 8 milliárd forintos átcsoportosítás­sal, növelni tudták a forrásaikat a következő esztendőben. Ok az egyedüli és legnagyobb nyerte­sei a hétfői szavazásnak. Vesz­tesekből azonban jóval több van-tette hozzá. Epress József MVSZ reagálás a Schröder-nyilatkozatra A Magyarok Világszövet­sége megdöbbenéssel érte­sült a német kancellár buda­pesti látogatása alkalmából tett kijelentéséről miszerint: azt tanácsolja, hogy több más ország ellenkezése miatt „a magyar kormány ne he­lyezze előtérbe a kissebségi jogok rögzítését az Európai Alkotmányban - idézte a kancellárt, a Magyarok Vi­lágszövetségének elnöke. Hidegzuhanyként ért minket a hír, miszerint épp annak a né­met népnek a kormányfője nyil­vánult így meg, amely nép fiai­nak egy csoportja közel 8 évszá­zaddal ezelőtt telepedett le a ko­rabeli Magyar Királyság dél-ke­leti részén - jelentette ki Patrubány Miklós. A magyar ki­rály, II. Endre 1224-ben, az ANDREANUM-ban biztosította számukra a teljes önkormány­zást, melyet a történészek a vi­lág első területi autonómiája­ként tartanak számon. Ez tette lehetővé a szászok sok évszáza­dos fejlődését. A sors fintora, hogy „hálaként” Trianon kap­csán a szászok mégis Romániá­hoz kívántak csatlakozni, mely államban alig hetven év alatt számuk néhány ezerre apadt. A Magyarok Világszövetsége ismételten felajánlotta a 2003. július 14-én nyilvánosságra ho­zott és angol, francia, német nyelven is készen álló EU-alkot- mány kiegészítő javaslatát, amely a különböző autonómia­formák, becikkelyezett változa­ta. Amennyiben ezt a teljesség­re törekvő kiegészítést nem si­kerülne elfogadtatnia, a magyar kormánynak legalább annyit el kellene érnie, hogy az EU-alkot- mányban a nationality/nation- alité szót ne használják az ál­lampolgárság megjelölésére, hanem eredeti értelme szerint, csupán a nemzetiség fogalma- ' ként. Mert ellenkező esetben a kisebbségi jogok alanyait - a nemzetiségeket - a leendő EU- alkotmányban meg sem lehet nevezni majd. Epress MAGYARORSZÁG Gallup felmérés a nyelvtudásról - hátul kullogunk Nagy teret szentel legutóbbi számában a The Budapest Sun cí­mű angol nyelvű, magyarországi hetilap a Gallup Intézet egyik kö­zelmúltbeli felmérésének elemzésére. A főleg külföldi üzletembe­reknek és nyelvtanulóknak megjelentetett lap közli, hogy az Euró­pai Bizottság megbízásából a csatlakozás előtt álló országok fiatal­jainak nyelvtudását vizsgálva, az intézetnél hazánkra nézve szomo­rú eredmények jöttek ki. A kutatás során a mintegy 10 ezer, 15 és 24 év közötti fiatal válaszaiból leszűrt végkövetkeztetés szerint Ma­gyarországon a fiatalok 48 százaléka beszél valamilyen szinten an­golul, amivel még az első tízbe sem sikerült bejutni a listán. E te­kintetben egyébként Málta áll az élen 97 százalékkal, a környező országok közül Szlovéniának 88 százaléka, Romániának 55 száza­léka van, de még Szlovákia 50 százaléka is fölötte van a magyar aránynak. Az eredmény annak tudatában még különösebb, hogy Magyarország a térség messze legjobban globalizált állama, azaz a külföldi tőke szerepe a gazdaságban sokkal jelentősebb hazánk­ban, mint például Romániában, vagy akár Szlovéniában. Bihari kalauz uniós pénzből - kiaknáznák a turizmus kincseit Mintegy 30 millió forint (112 ezer euró) értékben nyert a közössé­gi Phare CBC program pályázatán a Bihar - Hajdú-Bihar eurorégió, mely összeget a turizmus fejlesztésére fordították. A Krónika tudósí­tása szerint a pályázati díj több mint kétharmadát (78 ezer euró) a magyarországi, a maradékot pedig az erdélyi fél használhatta fel. Az erdélyiek nagy sikerre számító kiadványukban a megye valamennyi településének részletes ismertetője szerepel, román-angol nyelvű CD-melléklettel ellátva. Az eurorégió a pályázók szerint hatalmas le­hetőségeket rejt magában, évezredes történelmével, gyógyfürdőivel, valamint a Kárpátok hegyeivel a turisztikai lehetőségek széles skálá­ját kínálva az odalátogatóknak. A győztes eurorégiós pályázat kitű­nő példája lehet a Kárpát-medence más tájegységein élők előtt is az uniós, határokon átívelő együttműködés sikerének. Dávid Ibolya az MDF partnereiről - velük vagy nélkülük? A KDNP és az MDNP felé egyszerre nyitó Magyar Demokrata Fó­rum elnöke szerint nem okoz feszültséget a párt számára a politikai párbeszéd többféle kísérlete. Dávid Ibolya a Hír TV-nek adott nyilat­kozatában megemlítette, hogy a potenciális jobbközép szövetség ré­szét képezheti az említetteken kívül az FKGP és a Vállalkozók Pártja is. A kereszténydemokrata együttműködést szorgalmazó négyfős plat­form (Kereszténydemokrata Fórum) a párton belül fontos szerepet tölt be - tette hozzá az elnökasszony - mivel a névben viselt értékrend jelenleg gazdátlan Magyarországon. „A '98-as és a 2002-es választá­sok üzenete az, - fogalmazott a pártelnök interjújában - hogy minden erőre, csoportosulásra szükség van, aki partner abban, hogy új kor­mánya legyen hazánknak a következő megmérettetésben”. A Fidesz- től való különállás ugyanakkor továbbra is fontos az MDF számára. Közeleg a karácsony - újra Fénykorona szertartás Budapesten A tavalyi Szent Korona szertatás sikerén felbuzdulva, idén is meg­rendezi az „Ember fia” alapítvány a szertartással egybekötött foga­dalomtételt december 25-én, karácsony első napján. A tavalyi harmincezres tömeg után idén a Hősök terére legalább ugyanennyi érdeklődő várható a 16 órakor kezdődő ünnepi rendezvényen. A szervezők - köztük Hargitai András úszó világ- és Európa bajnok, az alapítvány elnöke - felhívása értelmében a fogadalomtételre a hely­színen lehet jelentkezni, fogadalmat mindenki szabadon tehet. Az alapítvány nem titkolt célja a nemzet szellemi nemesítésének előse­gítése, legfontosabb nemzeti ereklyénk erejének felhasználásával.. Allianz - Magyarország 2009-től az Eurozónában? Magyarország csak legfeljebb 2009-től, a második körben csatlakoz­hat az európai monetáris unió (EMU) tagjaihoz, azaz a jelenleg terve­zettnél később valósulhat meg az euró bevezetése hazánkban - áll az Allianz csoport „Az EU-bővítés perspektívái” elnevezésű tanulmányá­ban. A napokban nyilvánosságra került elemzés szerint először a Balti­kum mellett Ciprus és Málta kaphat helyet már 2007-től az EMU-ban, míg Magyarországgal egy időben Csehország, Szlovákia és Lengyelor­szág élvezheti a közös valuta stabilitásából adódó előnyöket. A pénz­ügyi csoportnak a Világgazdaságban közölt előrejelzése a növekedés felgyorsulását jósolja a bővítés egyik legkedvezőbb hatásának a térség­re nézve. Míg 2003-ban az egy főre jutó GDP (bruttó nemzeti összter­mék) 6843 euró lesz hazánkban, addig ez az összeg 2004-re már elér­heti a 8608, 2013-ra pedig a 12824 eurót. Negatív elemként említi az elemzés a jövő évi csatlakozás következtében várható fiskális (azaz költ­ségvetési bevételeket érintő) válságot, melynek oka az eleve magas hi­ány mellett, az uniós támogatások befogadására és elosztására még nem kielégítően felkészült intézmények lassú átállásában keresendő. Lelőtt magyar fiatalember - újabb verzió Irakból A keddi híradások beszámolói szerint elképzelhető, hogy nem egy ellenőrző pontnál, hanem közlekedési baleset következtében lőtték le amerikai katonák Varga-Balázs Péter győri fiatalembert a múlt héten Irakban. Peremiczky Attila újságíró, hivatalosnak nem tekinthető infor­mációi szerint, Ramádi körzetében egy, a magyar fiú által vezetett fur­gon előtt haladó kisbusz belehajtott egy amerikai harci járműbe, mire az abban ülő amerikai katonák lövöldözni kezdtek mind a balesetet okozó kisbuszra, mind a karambplozókat kikerülni már nem tudó Var­ga-Balázs Péter vezette kocsira. Állítólag a magyar fiatalembert hátul­ról érte a halálos lövés. A kutakodásban a sajtó élelmes képviselői mö­gött bő egy héttel lemaradt Külügyminisztérium az újabb verzióra re­agálva megismételte, hogy semmilyen hivatalos információt nem kap­tak még az esetről. A szaktárca szóvivője kijelentette, hogy az Irakba küldött diplomaták mandátuma néhány napra szól, ez idő alatt alatt igyekeznek mindent kideríteni az esetről.

Next

/
Thumbnails
Contents