Hídlap, 2003. augusztus-december (1. évfolyam, 1-82. szám)

2003-11-27 / 61. szám

2 ____2003. november 27, csütörtök BA L PART Ftfdlap SZLOVÁKIA „A csatlakozás után nem kell tartani a romák tömeges kivándorlásától” Erre a végkövetkeztetésre jutottak a romák Csehországba törté­nő kivándorlásával foglalkozó cseh-szlovák vegyes bizottság szlo­vák tagjai. A szlovák szekció Csáky Pál miniszterelnök-helyettes irányításával kedden tartotta első összejövetelét. Csáky arra ala­pozza feltevését, hogy Szlovákia EU-csatlakozása után az unió tel­jes jogú tagjává válik, és ezért polgárai más EU-tagországban nem kérhetnek menedéket. A szlovák bizottság foglalkozott a roma településeken tetten ér­hető uzsora visszaszorításának lehetőségével, és a romák társadal­mi beilleszkedését elősegítendő programok támogatásával. Csáky Pál tájékoztatta a szlovák szekció tagjait cseh kollégája, Petr Mares közelgő pozsonyi látogatásáról. Mares látogatását összekapcsolják a cseh-szlovák vegyes bizottság ülésével. Egyébként a miniszterel­nök-helyettes által életre hívott szekcióban a különböző tárcák- a belügy, külügy, egészségügy és szöciálisügy - képviselői kaptak helyet. A szlovák bizottság munkájának koordinálásával Csáky Pál a Belügyminisztérium államtitkárát, Martin Padot bízta meg. Jövő héten várható a Hyundai döntése A jelek szerint Magyarország és Csehország elveszítette a Hyundai autógyárért folyó versenyt. Várhatóan Szlovákia és Len­gyelország között dől el a küzdelem. Kedden Pavol Rusko gazdasá­gi miniszter bejelentette, hogy a dél-kóreai Hyundai autógyár új gyárának közép-európai telephelyéről jövő héten születik döntés. A tervek szerint 2005-2007-ig tartó építkezés révén évente 300 ezer Hyundai és Kia autót gyártó üzem jönne létre. A négy pályázó - Magyarország, Csehország, Szlovákia és Len­gyelország - közül Rusko szerint már csupán Szlovákia és Lengyelor­szág maradt állva. A hírt Milos Drienko, a dél-kóreai Szöulban tevé­kenykedő kereskedelmi tanácsadó is megerősítette. A dél-koreai au­tógyár vezetése állítólag már levélben értesítette a cseh Czechlnvest beruházási ügynökséget arról, hogy a cseh Zatec ipari parkban fel­kínált telephellyel nem számol. A Hyundai vezetése viszont a jelöl­tek számának leszűkítését még hivatalosan nem jelentette be. Szlovákia a mintegy 60 milliárd koronás beruházás megvalósítá­sára egy Zsolna környéki. 270 hektárnyi terültet kínált fel. A telep­helyet könnyen rá lehet csatlakoztatni a vasúthálózatra, és a köz­úti közlekedés is könnyen megoldható. A tetőszerkezetek 92 százaléka hibás „A Szlovákiában található összes épület tetőzetének felülete mintegy 275 millió négyzetméter. Ennek 92 százalékánál kimutat­ható valamilyen hiba és, a tetők 65 százaléka javításra szorul” - ál­lította tegnap Jozef Oláh, a Szlovák Műegyetem Építészeti Karának professzora a pozsonyi Vystavisko Rt területén rendezett Tetők cí­mű kiállítás megnyitóján. A kiállításon mintegy 40 hazai, osztrák, német és cseh cég mutatja be termékeit. A kiállításhoz kapcsolódik a „Tetők” névvel november 26-27-én megrendezett 10. nemzetkö­zi szimpóziumon, amelyre 50 résztvevő jelentkezett. Az utóbbi években Jozef Oláh szerint ismét a cseréptetők kerültek az érdeklődés középpontjába, az épített lapos tetők száma érzékelhetően visszaesett. A tervező, beruházó és kivitelező hármas közül legtöbb gondot a tervező okozza. Gazdasági megfontolásból olcsó rövidebb élettartamú tetőket terveznek, amelyek gyengébb minőségük folytán számos esettren nem telelnek meg a megrendelő elvárásainak. Jövő héten foglalkozik a költségvetéssel a parlament A parlament december 2-án kezdődő 19. ülésének legfontosabb törvénytervezete a jövő évi állami költségvetés. Ezzel együtt a kép­viselőknek 75 programpontot kell megvitatniuk. A költségvetés el­fogadása előtt három, az államfő által megvétózott törvény és szá­mos, a költségvetéshez kapcsolódó, második olvasatban tárgyalt jogszabály is terítékre kerül. Pavol Hrusovsky házelnök szerint a megvétózott egyenadó elbuká­sa esetén a jövő évi költségvetés kérdésköre jelentősen megnehezíte­né a parlament munkáját. Jelenleg nehezen elképzelhető, hogy egy ilyen vészhelyzetben a költségvetésen belül milyen átcsoportosítások­ra lenne szükség, és milyen intézkedéseket kellene foganatosítani. Mára tisztázódott, hogy Rudolf Schuster országértékelő beszéde után nem lesz parlamenti vita. A parlamenti klubok vezetői abban is megegyeztek, hogy a legfőbb ügyész posztjára kiszemelt szemé­lyek nem kapnak lehetőséget a parlamenti szereplésre. A legfőbb ügyészt a költségvetés jóváhagyása után fogják megválasztani. Összeállította: Oravetz Ferenc Beszélni kell az ország bajairól A politikusok és a lakos­ság zöme érdeklődéssel vár­ja Rudolf Schuster államfő december 5-ére tervezett országértékelő beszédét. Az ellenzék a beszéd elhangzá­sa után rögtön vitázni sze­retne, a kormánykoalíció­ban erről megoszlanak a vé­lemények. A koalíciós több­ség azonban, tekintettel a közelgő elnökválasztásokra, nem tartja etikusnak az el­lenzék által forszírozott vitát. Július Brocka, a KDH aielnö- ke úgy véli, hogy „az országértékelő beszéd teljesen más, mint egy miniszteri beszá­moló”. Ráadásul a köztársasági elnök közvetlenül nem felel az általa felhozott problémákért. A vita helyett minden érintettnek le kellene vonnia a rá vonatko­zó tanulságot. Egyébként szerin­te Rudolf Schuster sem készül a parlamenti vitára.” Lubomír Lintnert (ANO) nem zavarná a vélemények ütközteté­se. Úgy gondolja, hogy a koalíci­ón belül többségben vannak azok, akik elutasítják a vitát. Ivan Simko, volt védelmi miniszter szerint az alapvető problémákról mindenképpen beszélni kellene. Mikulás Dzurindát a Rudolf Schuster által előadott beszédek eddig nem örvendeztették meg. A legkeményebb bírálatot 2001- ben kellett elszenvednie. Akkor az államfő Dzurindának és a kor­mánytagoknak kertelés nélkül a szemére vetette, hogy a vélemé­nyét semmibe veszik. Beszéde elhangzása után csupán Jozef Migasnak, az akkori házelnök­nek nyújtott kezet. A politikusok megítélése szerint Schuster be­széde túlzottan személyeskedő volt, az ellenzék viszont ujjongott az örömtől. A kormányfő a 2001-es országértékelő beszédre azt nyilatkozta, hogy „Rudolf Schuster a kételkedők népes tá­borához csatlakozott”. A tavalyi választások előtt a köztársasági elnök ismét bírálta a kormányt, a személyeskedő je­gyek viszont eltűntek a szótárá­ból. A koalíció egy része kiegyen­súlyozottnak ítélte, az ellenzék túlzottan kíméletesnek tartotta az akkori szónoklatot. Schuster kriti­zálta a magas munkanélkülisé­get, a reformok halogatását, az egészségügyben uralkodó áldat­lan állapotokat, a korrupciót és néhány jogszabály hiányosságát. Mikulás Dzurinda a kormányfő által megfogalmazott kritikákat el­fogultnak minősítette, mert a be­szédben elhangzott számok állító­lag nem feleltek meg a valóság­nak. Mások szerint az expozé sta­tisztikai halmazokra épült. Nyilván ez is közrejátszott abban, hogy a kormány teljesítményének és az ország helyzetének jelenlegi mélta­tása jóval kevesebb statisztikai ada­tot fog tartalmazni. Oravetz Ferenc Bútora indulna az elnökválasztáson Martin Bútora polgári je­löltként kíván indulni a jövő évi államfőválasztáson. Szlovákia volt washingtoni nagykövete ezt tegnap je­lentette be. Tegnap meg­kezdődött egy petíciós ak­ció, melynek során össze akarják gyűjteni a Bútora indulásához szükséges 15 ezer támogató aláírást. Jelölésével kapcsolatban hóna­pok óta ellentmondásos hírek ke­ringtek, a volt washingtoni nagykö­vet egészen tegnap reggelig nem erősítette meg indulási szándékát a köztársasági elnöki választásokon. Az íróként és szociológusként is je­lentős sikereket elért Bútora pár­toktól független jelöltként indul a megmérettetésen. A múlt héten a „Jó elnökért” kezdeményezésbe tömörülő, mintegy ötven ismert személyi­ség szólította fel őt, hogy indul­jon a jövő tavaszi államfőválasz­táson. Bútora a „Nyilvánosság az Erőszak Ellen” egyik alapító tagja volt, és nagyban hozzájá­rult ahhoz, hogy a Független Magyar Kezdeményezés kor­mánytényezővé vált a bárso­nyos forradalom után. Martin Bútora jelölésével kapcsolatban egy újonnan létre­jött internetes honlapon tájéko­zódhatunk, a www.martinbuto- ra.sk címen. Innen tölthető le a petíciós ív is, amelyen aláírá­sunkkal támogathatjuk a füg­getlen államfőjelöltet. (j) A kormány jóváhagyta a kisebbségi nyelvek chartáját A frissen elfogadott doku­mentum tájékoztat a ki­sebbségek nyelvhasználati jogairól és a kérdéskörben foganatosított különböző intézkedésekről. Szlovákiában kilenc kisebb­ség él: bolgár, cseh, horvát, ma­gyar, német, lengyel, roma, ru­szin és ukrán. A kisebbség a nyelvét olyan településen hasz­nálhatja, amelyben számaránya meghaladja a 20 százalékot. Szlovákiában 638 ilyen helysé­get tartanak számon, és az or­szág lakosainak 14,2 százaléka tartozik valamelyik csoporthoz. A dokumentum megállapítja, hogy Szlovákiában a végrehajtó hatalomnak nincs olyan szerve, amely a regionális vagy kisebbsé­gi nyelvek védelmét, illetve a chartában rögzítettek gyakorlatba történő átültetését felügyelné. A kisebbségi nyelvek védelme vi­szont az alapvető emberi- és sza­badságjogok szerves részét képezi. A tegnap elfogadott dokumen­tumot Eduard Kukán külügymi­niszter haladéktalanul az Európai Tanács főtitkárának továbbítja. Nem helyeslik az elnöki vétókat Rudolf Schuster államfő az utóbbi időben számos jogszabályt nem írt alá és ezeket visszaadta átdolgo­zásra. Kedden az adóreform kulcsát jelentő 19 százalé­kos egyenadót és a Bírósági Akadémiáról szóló jogsza­bályt vétózta meg. Lassan már szokássá válik, hogy a parlamenti munka az ál­lamfő által visszaadott törvé­nyek megvitatásával kezdődik. Eddig az államfői vétók hiába­valók voltak, mert a parlament rendszerint újra megszavazta a megtorpedózott jogszabályokat. A kormánykoalíció vezető poli­tikusai állítják, hogy Rudolf Schuster döntései politikai okokra vezethetők vissza. Erre utal Pavol Hrusovsky házelnök keddi nyilatkozata, amely sze­rint „az aránylag gyakran visz- szaadott törvények azt sugallják neki, hogy az államfő döntései mögött inkább politikai okok húzódnak meg”. Rudolf Schuster pár hete a Sme napilapnak azt nyilatkoz­ta, hogy a jogszabályok megvé­Egyébként a chartáját Szlová­kiának már tavaly kellett volna elfogadnia, de Csáky Pálnak fenntartásai voltak annak tartal­mával kapcsolatban. A charta az Európai Tanács miniszterei által elfogadott, 1998-ban hatályba lépett nem­zetközi dokumentum. Elsődle­ges célja, hogy az élet különbö­ző területein - a művelődés, bí­róság, közigazgatás, média, kul­túra, gazdaság, társadalmi élet és határon átívelő együttműkö­dés terén - megteremtse a regi­onális és kisebbségi nyelvek fej­lődésének feltételeit. Szlovákia egyébként 2001-ben írta alá és 2002-ben lépett érvénybe. Eddig 17 ország vállalta magára a chartából eredő kötelezettsége­ket, a csatlakozásra váró országok közül pedig Ciprus, Magyarország, Szlovákia és Szlovénia. -o­tózásakor a törvények alkot­mányellenessége, vagy más törvényekbe ütközése játszik döntő szerepet. „Nem vagyok hajlandó azért meghátrálni, mert a parlamentben gondot okoz a 76 voks begyűjtése” - fogalmazott az államfő. A tör­vény újbóli elfogadásához ugyanis a koalíciónak 76 sza­vazatra van szüksége. Az alkotmány értelmében, a köztársasági elnöknek jogában áll a parlament hatáskörébe visszautalni egy törvényt, a vétó feltételeit viszont nem taglalja. Peter Kresák alkotmánybíró sze­rint, az államfőnek egy jogsza­bályt akkor kellene visszaadnia, ha összeegyezhetetlen az alkot­mánnyal. „A törvényalkotás nem a köztársasági elnök feladata. Ha­táskörének kereteit olykor kiter­jeszti, de ez a politikai kultúrával függ össze” - véli Kresák. o.f Elfogadott EU kisebbségi jogok Hamis bankókat találtak A Népszabadság értesülése sze­rint a nemzeti kisebbségek jogai­nak védelme belekerült az EU- alkotmány tervezetébe. Az olasz el­nökség kedden küldte el tizenöt tagállamnak, a tíz csatlakozó és a három tagjelölt országnak az emlí­tett dokumentumot. A magyar diplomácia sikerét hi­vatalosan tegnap jelentették be Rómában, amikor Kovács László külügyminiszter felkereste itáliai kollégáját, Franco Frattinit. Az alkotmánytervezet taglalja az EU eddigi közös vívmányait, a mai és a leendő tagok által az unió alaptörvényébe foglalan- dónak tartott értékeket, vala­mint azokat a javaslatokat, amelyekkel a soros elnökség közös nevezőre kívánja hozni az álláspontokat. o/ Térségünk tőszomszédságá­ban november 21-e óta hamis ezerkoronások kerültek forga­lomba. A bűnüggyel kapcsolatos nyomok az ógyallai posta és az érsekújvári Tescóba vezetnek. Egy ismeretlen személy valószí­nűleg az ógyallai postán fizetett egy ilyen hamis ezerkoronással, amelyre a komáromi posta egyik alkalmazottja figyelt fel. A másik hamis ezerkoronást az újvári Tesco munkatársa szűrte ki, ami­kor a napi bevételt ellenőrizte. Az érsekújvári hamis bankó novem­ber 23-án került az áruház elekt­romos tárgyakat értékesítő rész­legének pénztárába. A komáromi és érsekújvári rendőrség pénzhamisítás vádjá­val ismeretlen tettesek ellen kezd­te meg a nyomozást. o.f.

Next

/
Thumbnails
Contents