Hídlap, 2003. augusztus-december (1. évfolyam, 1-82. szám)
2003-11-22 / 58. szám
2 2003. november 22., szombat BAL PART Ftfdlap SZLOVÁKIA Újabb gond a koalícióban Az e-Slovakia tervezet keretén belül további 230 iskolát csatlakoztattak az internetre A Szlovák Telekommunikációs Vállalat a Művelődési és Közoktatási Minisztériummal karöltve idén 600 általános és középiskolát tervezett rácsatlakoztatni a világhálóra. Az e-Slovakia tervezetnek köszönhetően 230 iskola kapott internet-hozzáférést. Az internetezés lehetőségének megteremtése céljával az Infovek projektum értelmében 370 oktatási intézményt terveztek felszerelni a szükséges számítástechnikai berendezésekkel. A 370 iskolán kívül 230-nak viszont már megvolt a szükséges műszaki háttere és a közoktatási tárca kezdeményezésének köszönhetően ezek az iskolák a napokban már élvezhették is a világháló nyújtotta lehetőséget. Szigeti Lászlótól, a közoktatási tárca államtitkárától megtudhattuk, „a tárca az olyan iskolák fejlesztésére különített el anyagi erőforrásokat, amelyeknek már megvolt a műszaki hátterük, vagy önerőből képesek voltak beszerezni a szükséges számítógépeket. Az internetes csatlakozásból eredő költségeket a tárca állta. 2003 végéig az összes intézmény 44 százalékának, pontosan 1445 iskolának lesz internet-hozzáférése. A világháló elterjedésének legnagyobb akadálya a megfelelő számítógépek hiánya. Míg Európában csupán 20 diákra, nálunk 120-ra jut egy számítógép. A fejlődés mostani tempójával 32 évre lenne szükség az európai szint elérésére. Ezért a jelenlegi állapotokon sürgősen változtatnunk kell. A diákoknak el kell sajátítani a számítástechnika fortélyait, ezt a lehetőséget az iskoláknak kell megteremteni” - állítja Ján Kondás, a Szlovák Telekommunikációs Vállalat alelnöke. A szlovák Parlament Pavol Hrusovsky házelnök a parlament januári ülésére akarja beterjeszteni az új házszabályt. Addigra viszont meg kell győznie a politikai pártokat, hogy támogassák az általa szorgalmazott parlamenti bizottság létrehozását, amelynek elsődleges feladata különböző javaslatok elkészítése lenne az EU-s szervezetekben fellépő és voksoló kormánytagok számára. Egyelőre úgy fest, hogy a parlamenti bizottság létrehozása komoly problémát okoz, mert az SDKÚ mereven elzárkózik a bizottság életre hívása elől. Pavol Kubovic (SDKÚ), a Külügyi Bizottság alelnöke szerint az említett parlamenti bizottság létrehozásával csorbát szenvedne az államhatalom megosztásának elve, a kormány mint végreható hatalom és a parlament mint ellenőrző szerv között. Vitákat és az EU-s intézményekben Szlovákiát képviselő miniszterek elleni támadásokat válthatnának ki a nemzetállami érdekek. Kubovic megjegyezte, hogy a nemzetállami érdekek alatt mindegyik politikai párt valami mást ért. Egyfajta popu- lizmusnak tartaná, ha az alkotmánymódosítás érdekében a koalíciós pártok (MKP KDH és az ANO) szövetkeznének az ellenzékkel. „Jelenleg némelyik politikai formációnak ez meg is felelne” - fogalmazott Kubovic. Pavol Hrusovskyt meglepte az SDKU álláspontja. Ennek ellenére meggyőződésének adott hangot, hogy a kormány munkájának parlament általi ellenőrzése elől az akadály végül is el fog hárulni. „Az EU és politikája nem csupán a koalícióról szól, az ország és az összes parlamenti párt érdeke, hogy a javaslat átültetéséhez megkapjam a kellő támogatást nyilatkozta a parlament elnöke, aki dániai hivatalos látogatásáról tért haza. Az EU-s kérdések megítélése szempontjából éppen Dániának sikerült példásan megoldania a kormány és a parlament közötti viszonyt. A dániai találkozón az EU-tagorszá- gok házelnökei azzal a céllal vettek részt, hogy megismerkedjenek a példaértékű dán parlamenti bizottság működésével. Az EU-csatlakozás után a nemzeti parlament szerepének nem lenne szabad gyengülnie, éppen ezért figyelemreméltó a dán modell. Hrusovsky szerint a szlovák kormánynak előbbutóbb tudatosítania kell, hogy valójában mi is a parlament szerepe, amely az EU-s tárgyalások előtt mandátummal ruházná fel a kormánytagokat. Várhatóan a vita folytatódik. Hrusovsky javaslatának átültetése érdekében az ellenzéki képviselőkkel is tárgyalni szeretne. Egyébként az alkotmánymódosításra azért is szükség van, hogy a házelnök kiírhassa az európai parlamenti választásokat. Oravetz Ferenc Jobban fizetnek a szerencsejátékok külföldön Szlovákiában az eddigi legnagyobb lottós (korábban Sportka) főnyeremény valamivel több, mint 39 millió korona volt. A szomszédos országokban - például Magyarországon - a főnyeremény többszörösen meghaladja a Szlovákiában megszokott összeget. Az ok a magyarországi és szlovákiai lottóban rejlő különbségekben keresendő. Szlovákiában például két szám eltalálásának a valószínűsége háromszor nagyobb, mint Magyarországon. Míg Szlovákiában a lottózók idén tízszer vitték el a főnyereményt, Magyar- országon november közepéig csupán egyetlen egyszer. Ráadásul a lottózók számának növekedésével a főnyeremény is növekszik. Ezen kívül Magyarország lakosainak száma 10,2, Szlovákiáé mindössze 5(1 millió. Egy magyar lottószelvény 21 korona, Szlovákiában csupán 12. A családok egyharmada nem spórolhat Szlovákiában a családok egyharmada nem engedheti meg magának, hogy havi jövedelméből bármilyen összeget félretegyen, vagy kölcsönt vegyen fel. Ez derül ki a GfK Slovakia felméréséből, amelyet szeptemberben 1000 felnőtt személy megkérdezése alapján készítettek. A háztartások másik harmadának a kiadások fedezése mellett spórolásra is futja. A maradék 33 százalékon belül két csoport különíthető el. Az egyikbe azok a háztartások tartoznak, amelyek a felvett kölcsönük mellett takarékoskodnak, a másik, nagyobb csoportba azok tartoznak, akik ugyan nem spórolnak, de az általuk felvett kölcsönt rendszeresen törlesztik. Részben a GfK Slovakia felméréséhez kapcsolódik a Statisztikai Hivatal októberi felmérése, amely szerint szeptemberhez képest a családok pénzügyi helyzete mintegy öt százalékkal romlott. Az Európai Unió statisztikai hivatalának legfrissebb jövedelmi összesítéseiből kiderül, hogy jelenleg az EU-tagországokban élők 9 százaléka tekinthető szegénynek. Az EU-ban azt a személyt sorolják a szegények közé, akinek a havi jövedelme nem éri el az adott országra jellemző havi átlagjövedelem 60 százalékát. Amíg Dél-Eu- rópában a szegények számaránya 13-14, addig a skandináv államokban csupán öt százalék. Tizenkét millió korona a vízierőmű körüli kérdések megoldására A Külügyminisztérium 12 millió koronát különített el Bős-Nagymaros vitás kérdéseinek megoldására. Ezt az összeget abban az esetben használnák fel, ha Bős-Nagymaros kérdéseiről Magyarországgal újra csupán jogászok segítségével lehetne tárgyalni. Eduard Kukán szlovák külügyminiszter úgy véli, hogy az elkülönített összeg az előző évekhez hasonlóan nem kerül felhasználásra. Ennek ugyanis csekély a valószínűsége, mert a szakmai vegyesbizottság tagjainak kellene közös nevezőre jutniuk. A vegyesbizottság működése viszont sok kívánnivalót hagy maga után, hisz annak magyar társelnökét még ki sem nevezték. Kukán, a Külügyi Bizottság tagjainak megemlítette, hogy Budapestnek és Pozsonynak nem sikerült megegyeznie a hágai bíróság 1997-es végzésének gyakorlatba történő átültetésével. Összeállította: Oravetz Ferenc Egyeztetett a szlovák Dzurinda visszaél ellenzék titkos értesüléseivel? Tegnap a HZDS, a Smer és a Kommunista Párt (KSS) vezetőinek harmadik találkozójára került sor. A találkozó fő napirendi pontja Rudolf Zajac egészség- ügyi miniszter, Ludovít Kaník munkaügyi miniszter és Daniel Lipsic igazságügyi miniszter visszahívása volt. A Smer vezetése már korábban jelezte, hogy indítványozni fogja Rudolf Zajac leváltását. Az egészségügyi miniszter reformjai a Smer vezetése szerint veszélyeztetik a betegek egészségét, és némelyik Zajac-intézke- dést alkotmányellenesnek tartja. Úgy fest, hogy a Smer hűen másolja a HZDS előző választási ciklusban tanúsított magatartását. Előrehozott választásokat kezdeményez és megpróbál leváltatni egy-két kormánytagot. A kommunisták viszont Ludovít Kaník menesztését szorgalmazzák, mert egyszerűen képtelenek megemészteni a műhelyében készült szociális reformjait. A HZDS Daniel Lipsic teljesítményével elégedetlen. A tegnapi egyeztetés eredménye alapján az említett három miniszter közül először Rudolf Zajac menesztését fogják szorgalmazni. Az államfő országértékelő beszédét a parlamentben meg akarják vitatni. A három pártvezér követeli, hogy vonják vissza a szociális jogszabályokat a stratégiai vállalatok privatizációjáról és a közigazgatásról szóló törvényeket. Meciar utalt rá, hogy „az Ivan Simko volt védelmi miniszter által életre hívott Szabad Fórum révén megváltozhatnak a parlamenti erőviszonyok. Rajta kívül az MKP és KDH kezdeményezheti a kormány bukását.” Az ellenzék olyan személyt fog támogatni a legfőbb ügyészi posztra, aki síkra száll az ügyészség önállóságáért. A három párt között megegyezés született - „a jövő évi költségvetést nem fogják támogatni, mert rossz, antiszociális és embertelen”. Oravetz Ferenc Ivan Simko, az SDKÚ volt alelnöke, a Szabad Fórum életre hívójának atyja szerint komoly a gyanú, hogy Mikulás Dzurinda kormányfő visszaél a titkosszolgálattól szerzett értesüléseivel. „Az államfő rendhagyó módon nyilvánosan felhasznál titkosított jelentéseket” - nyilatkozta Simko, aki szerint a titkos értesülések befolyásolják az államfő magatartását. A kormánytagoktól ezek alapján követeli meg az egyes problémákhoz Csütörtökön és pénteken Mikulás Dzurinda Varsóban a Közép-Európai Kezdeményezés kormányfőinek találkozóján vett részt. A kormányfők értékelték a tagországok eddigi tevékenységét, az együttműködés kilátásait tekintettel a tíz ország EU-csatlakozására. A Közép-Európai Kezdeményezés célja, hogy segítsen felszámolni azokat az akatörténő viszonyulást, a szavazás módját. A szabadság hiánya már túlnőtte az SDKU kereteit, és a félelem egy idő óta a politikai harc szerves részét képezi - állította Simko. Mikulás Dzurindát azzal vádolta meg, hogy politikai tevékenysége hatalmának megszilárdítására irányul. Az államfő kijelentését - amely szerint az SDKÚ-nak nem árt a szabad véleménynyilvánítás - nem tartja őszintének. A Szabad Fórum frakció tagjai jelenleg nem mérlegelik, hogy politikai párttá alakuljanak át. o. f. dályokat, amelyek gátolják az integrációs folyamatot, és elősegítse az egyes tagországok gazdaságának átalakulását. A szerveződésen belül 16 különböző területre szakosodott munkacsoport tevékenykedik. Szlovákia Olaszországgal karöltve a szervezett bűnözés elleni harcot egyezteti, Szerbiával és Montenegróval közösen a kultúrával és az oktatással foglalkozó csoport tevékenységét irányítja. Kormányfők Varsóban Lapszemle Romániai Magyar Szó Új Magyar Képes Újság Filmet forgatnak Szatmáron Koitai Róberték, akik kedden érkeztek Szatmárnémetibe a munka helyszíneinek kiválasztása érdekében. A sajátos humora, finom iróniája miatt közkedvelt színművész és filmrendező, a nehéz helyzetben is életvidám kisemberek megformálója, a Romániai Magyar Szó kérdésére válaszolva először az előzményekről szólt. Elmondta, hogy néhány hónapja Budapesten járt egy szatmári barátja, Bódi Attila, akivel egy színházi előadás után a tervezett filmről beszéltek. Bódi Attila javasolta Koltainak, hogy több jelenetet Szatmárnémetiben forgassanak. A színművész szívesen fogadta az ajánlatot, ugyanis korábban nagyon kedvező tapasztalatokat szerzett Szatmáron, például amikor a Csocsó című film bemutatása volt, amelynek sikere Koitai legszebb elképzeléseit is felülmúlta. De miről is szól majd a film, amelynek jeleneteit Budapesten és Nyíregyházán is forgatják? A viharos XX. századról és a benne sok mindent megért, kiszolgáltatott emberekről. Azaz rólunk. Főszereplője egy olyan ikerpár (Koitai és Gáspár Sándor alakítják), akiknek az apja bohóc, és cirkuszi körülmények közt születnek. Innen indul útjuk a tragédiákkal teli XX századba. A film producere Koitai Gábor (a művész fia), gyártásvezetője Óvári Lajos. Játszik benne Bodrogi Gyula, Bács Ferenc, Jirí Vencel, Tordi Géza. A forgatás tavasszal kezdődik, a bemutatót jövő nyár Végére vagy őszre tervezik. •> A FIDESZ MPSZ elnöke, Orbán Viktor volt miniszterelnök a párt budapesti székházában kedden délután fogadta a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének küldöttségét: Jakab Sándor ügyvezető elnököt, Ádám Jenő elnökségi tagot, K. Kettős János elnökségi tagot, a Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház püspökét, valamint Kriják Krisztina elnökségi tagot, az Eszék- Baranya Megyei Magyar Kisebbségi Önkormányzat alelnökét. A két párt közötti jó kapcsolat az előző ciklusra vezethető visz- sza, amikor a Fidesz-kormány- nak a HMDK horvátországi partnere volt. Orbán Viktor miniszterelnökként már megbízatásának elején ellátogatott Horvátországba, hogy segítse az itt élőket. Aztán hamarosan érkezett is a 200 millió forintnyi újjáépítési segély. A miniszterelnök úr később is többször járt Kopá- cson, Vörösmarton, Eszéken, Kórógyon. Az ittenieknek pedig felbecsülhetetlen értékkel bírt, hogy a magyar miniszterelnök köztük járt, és érdekelte sorsuk. Orbán Viktort még ma is érdekli a határon túli magyarság, köztük a horvátországiak. Ezért jött létre ez a találkozó Budapesten, ahol tárgyalásaik legfontosabb napirendi pontja a HMDK-nak a kettős állampolgársággal kapcsolatos nyári kezdeményezése volt. A Fidesz elnöke támogatásáról biztosította a horvátországi magyaroknak az anyaországi állampolgársággal kapcsolatos kérelmét, aminek fontossága az úgynevezett schengeni határ „leereszkedése” utáni pillanatokban válik világossá.
