Hídlap, 2003. augusztus-december (1. évfolyam, 1-82. szám)
2003-11-22 / 58. szám
JOBB PART 2003. november 22,, szombat ______3l Ki segíthet nekik? Napjainkban egyre több szervezet, speciális iskola foglakozik azzal, hogy fogyatékos embertársaink könnyebben beilleszkedhessenek a társadalomba. Az állami és szociális intézmények támogatásán kívül nagyon fontos az emberek hozzáállása is. A párkányi járókelőket arról kérdeztük, hogy szerintük mennyire adottak a feltételek ahhoz, hogy a fogyatékkal élők beilleszkedése könnyebb legyen. Erika (rokkantnyugdíjas) Úgy gondolom, hogy nem támogatják őket eléggé. Jobban oda kellene rájuk figyelni, segíteni őket abban, hogy beilleszkedjenek. Az igazi segítség az lenne, ha nem csak szociális juttatásokkal támogatnák őket, hanem azzal is, hogy megfelelő munkahelyet találjanak maguknak. (speditőr) Szerintem az a fontos, hogy az emberek elfogadják őket. Úgy vélem, hogy sokak a segítség helyett csupán sajnálják őket, ami nem biztos, hogy jó. Szerintem az embereknek a fogyatékosok irányában kialakult hozzáállásának kellene megváltozni, ez jelentené a legtöbb segítséget. (pincémő) Úgy látom, hogy egyre inkább igyekeznek könnyíteni a helyzetükön, egyre több olyan járda és feljáró épül, amin tolókocsival is tudnak közlekedni. Úgy gondolom, hogy az emberek közül azok, akiknek van fogyatékos ismerőse, azok sokkal jobban tudnak alkalmazkodni hozzájuk (munkanélküli) Azt hiszem, hogy a beilleszkedés az adod emberen is múlik A volt szomszédunk tolókocsiba kényszerült, és 6 nagyon jól feltalálta magát, egy rokkantnyugdíjas klub vezetője, programokat szervez nekik és talált magának munkát is. A munkahely szerintem nagyon fontos nekik Zsuzsanna Anna Anna Modernizáció a közoktatásban A jövő évi költségvetés oktatási fejezetében előirányzott összeg biztosítja a normatív támogatás idei szintjének megőrzését, jelentette ki Szabó Zoltán, az Oktatási Munkacsoport MSZP-s tagjának sajtótájékoztatóján. A forrás előirányzat biztosítja továbbá a sikeres nyelv- és számítógép-kezelői vizsga díjának visszatérítését, valamint a nyelvi- és informatikai előkészítő tanfolyamok kiegészítő támogatását. Mindemellett emelkedik a szakképző iskolák tanulóit foglalkoztató vállalkozások adókedvezménye, amely a minimálbér 20 százalékára, azaz a jelenlegi 6 ezer forintról 10 ezer forintra nő. A tanulók részére kifizetett díjazás a minimálbér 15 százalékáig adómentessé válik akkor is, ha a tanulókat szerződés nélkül foglalkoztatják. Elmondása szerint a normatív támogatás idei szintje megmarad, sőt néhány területen növekszik, majd hozzátette, hogy az önkormányzati közoktatási támogatások összege 2004-ben 447 milliárd forint lesz. A közoktatási törvény módosítása alapján a középiskolák 2004-től nyelvi, informatikai előkészítő évfolyamokat indíthatnak, amelyek részére 66 ezer forintos fejkvóta-kiegészítő normatív támogatás jár. A Közoktatási Törvény értelmében, a jövő tanévben bevezetésre kerül -az általános és a középiskola között- az úgynevezett nulladik évfolyam, ahol a tanórák 40 százalékában nyelvi és 25 százalékában informatikai képzésen vesznek rész a diákok. Szabó Zoltán kitért az utóbbi időkben nagy vihart kavaró, tanári titoktartás vitatott kérdésére. A pedagógusok titoktartásáról szóló törvényi passzus nem új találmány, hanem egy meglévő törvényi rendelkezésnek a közoktatási törvénybe történő rögzítése. A személyes adatok védelme során különbséget kell tenni azon adatok között, melyeket az iskola jogosultan kezel és amiket nem. Az iskola jogosan kezeli mindazon adatokat, amelyek a diák tanulói jogviszonyával összefüggésbe kerülnek. Ilyenek természetesen tanulmányi előmenttel, a szorgalommal, a tanuló magatartásával, iskolai fegyelmi problémáival kapcsolatos kérdések. Ezekre az adatokra nem vonatkozik az adatvédelmi törvény. Szemben azokkal az adatokkal, melyek nem a tanulói jogviszony kapcsán jutnak az iskola tudtára. Ennek kapcsán lapunk kérdésére Szabó Zoltán kifejtette, hogy ide tartoznak a személyes szokásbéli problémák, párkapcsolati kérdések, iskolán kívüli magatartási problémák. Mindezek olyan, a tanuló szigorú alkotmányos védelmet élvező személyes adatai, amelyek kezelésére az iskola nem jogosult, és ennél fogva nem is továbbíthatja őket senkinek. Epress József A közoktatás finanszírozásának felülvizsgálata Kórháztörvény: pénzt az egészségügynek Az Oktatási Minisztérium örömmel fogadta a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége és a Pedagógusok Szakszervezete által a tárcához eljutatott, a közoktatás felelősségi és finanszírozási rendjének felülvizsgálatára indított kezdeményezését. A dokumentumban kiemelték, hogy a demográfiai helyzet alakulása nemcsak az oktatási ágazat problémája, hanem össztársadalmi ügy, jelentette ki sajtótájékoztatóján Szabados Tamás, az OM politikai államtitkára. Az ajánlás utal arra, hogy a csökkenő tanulólétszám miatt szükségessé vált a helyzet kezelésére szolgáló, távlati program kidolgozása. Az oktatási tárca érzékelte a demográfiai hullámvölgy következményeit és a finanszírozási problémákat, ezért a helyzet megismerését elősegítő elemzések készítését kezdeményezte. A probléma orvoslására az Országgyűlés létrehozta Az óvoda- és iskolabezárások okait vizsgáló bizottságot, amely testület a bezárásokat kiváltó okokat vizsgálja, és december 30-ig elkészíti a jelentését. Az államtitkár hozzátette, a tárca nyitott arra, hogy a közoktatás finanszírozásának jelenlegi helyzetét az ön- kormányzatok és a társadalom képviselőivel egyeztesse, és az átalakítási tervek kidolgozásában aktív szerepet vállaljon. Ezért egy tárcaközi bizottság létrehozását kezdeményezi az oktatási minisztérium, melyben részt vesz a Belügyminisztérium, a Pénzügyminisztérium és a Miniszterelnöki Hivatal a kormány részéről, valamint az önkormányzati szövetségek, és a szakszervezetek képviselői. A bizottság feladata lesz kidolgozni a finanszírozási reformot. A finanszírozási rendszer modernizálásának alapfeltétele, hogy az átalakítás igényének és irányának kompromisszuma ország- gyűlési szinten is megfogalmazódjon, mivel több törvény - köztük a kétharmados helyi ön- kormányzatokról szóló törvény - módosítása elengedhetetlen. Epress József „A kórháztörvény nem a kórházak eladásáról, hanem arról szól, hogy a magyar egészségügybe így lehet legálisan pénzt áramoltatni, ezt a Munkáspártnak és a MIEP- nek is látnia kell, ha figyelmesen elolvassák a jogszabályt” - mondta Göndör István, az MSZP frakcióvezető-helyettese. A képviselő annak kapcsán nyilatkozott, hogy a MIEP közölte, támogatja a Munkáspárt által kezdeményezett, a kórházak privatizációját ellenző aláírásgyűjtő akciót. Mint mondta, A munkaügyi bírósághoz fordul a Központi Statisztikai Hivatal november 24-i hatállyal eltávolított vezetője. Mellár Tamás a sajtónak kijelentette, hogy menesztésének nem lehetnek szakmai okai, mivel korábban egyetlen bírálat nem érte az általa vezetett független intézmény működését. Többek szerint nyilvánvaló politikai leszámolásról lehet szó, mivel Mellárt még az előző kormány idején nevezték ki hat évre, s Kiss Péter kancelláriamia Magyar Orvosi Kamarával minden kérdésben egyeztettek a törvényről. Hozzátette: a kamara nem mondja ki, de az a baja a jogszabállyal, hogy „nem adták a kórházakat ingyen az orvosoknak”. Az Alkotmánybíróság múlt hétfőn döntött arról, hogy a Munkáspárt, a Baloldali Front - Munkás Ifjúsági Szövetség és a Társadalmi Demokráciáért Mozgalom megkezdheti az aláírásgyűjtést a kórháztörvény megsemmisítésére irányuló népszavazás kiírásáért. gk niszter - minden bizonnyal - a helyére saját helyettes államtitkárát, Pukli Pétert kívánja ültetni. A volt elnök a Magyar Nemzetnek elmondta, hogy Kiss Péter a leváltást az uniós csatlakozás miatt megváltozott feladatokkal indokolta. Mellár a lapnak nem bocsátkozott találgatásokba menesztésének valódi okait illetően, azt azonban megjegyezte, hogy a lépés „olyan precedenst indít el, amelynek az lesz a következménye, hogy ezt a pozíciót is politikai zsákmányszerzésnek fogják tekinteni. Menesztették a KSH elnökét MAGYARORSZÁG Mol-PKN együttműködés - mernek nagyok lenni? Igazolva a korábbi sajtóértesüléseket, a hét közepén Varsóban együttműködési szándéknyilatkozatot írt alá Hernádi Zsolt, a Mól Rt., valamint Zbigniev Wróbel, a PKN-Orlen elnöke. A cél: a közép- és kelet-európai régió legnagyobb olajtársaságának létrehozása, rövidtávon a hatékonyság növelése, valamint jobb versenypozíciók elérése. Az esetleges első közös fellépésre a román olajtársaság közeljövőbeni privatizációja adhat alkalmat. Román lapok már megszellőztették, hogy a két vállalat konzorciumot hozna létre az orosz és osztrák riválisok elleni sikeres szereplés reményében a romániai terjeszkedésért. A hétközi megállapodás közös munkacsoportok felállítása mellett is döntött, amelyekkel a két vállalat egy majdani fúzió feltételeit dolgozná ki. A Mól és a PKN együttes piaci tőkeértéke jelenleg hatmilliárd forint körüli, éves forgalmuk kilencmillió dollár. Összehasonlításképpen: Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató egy közelmúltbeli, Hír Tv-nek adott interjújában tízmilliós súlyú nagyvállalat kiépítésének szükségességéről beszélt. „Veszélyben a hungarikumok” - véli a Szövetség gazdatagozata Faludi Sándor, a Szövetség Gazdatagozatának elnöke szerint nagy baj lenne, ha a csatlakozás pillanatában uniós részről kivetnivalót találnának a magyar mezőgazdaság felkészültségében, mivel ez Brüsszelt könnyen védzáradék alkalmazására késztetné Magyar- országgal szemben. „A védzáradék sorompót jelentene a magyar élelmiszeripari termékek előtt” - fejtette ki Faludi a Demokratának adott nyilatkozatában. A jelenleg is szervezés alatt álló tagozat elnöke ezt a veszélyt a hungarikumokra (azaz a jellegzetesen magyar termékekre) nézve különösen veszélyesnek tartaná. Faludi tájékoztatott arról, hogy létrehozták a Magyar Gazdaszövetség Alapítványt, amelynek célja a gazdák uniós felvilágosítását szolgáló kiadványok, rendezvények, valamint (végveszélybe került termelők részére) kamatmentes hitelek fedezetének előteremtése. Kínai piacok - töretlen térnyerés Egyre dinamikusabban növekednek a magyarországi kínai piacok, amelyek népszerűségére jellemző, hogy a ruházati kereskedelem teljes forgalmának csaknem egyharmadát bonyolítják le. A Napi Gazdaság elemzése szerint a forgalom további növekedésére lehet számítani a piacokon, ahová a kisnyugdíjasok és szegényebbek mellett egyre szívesebben járnak ki tehetősebb vásárlók is. A hely vonzereje mögött az olcsó minőségi árucikkek sokasága, valamint a közvetlen alkudozás nyújtotta lehetőségek állhatnak. A piacokkal szemben a kínai boltok egyelőre elenyésző (volumenben 6 százalékos) részesedéssel bírnak, pedig az átláthatóság és ellenőrizhetőség tekintetében fontos lenne térnyerésük a kínai import áruk forgalmazásában. Nemzeti Fejlesztési Terv - önálló hivatal januártól A kormány e heti döntése értelmében a jövő évtől önálló intézménnyé válik a Baráth Etele vezette Nemzeti Fejlesztési Terv és EU Támogatások Hivatala. Az önálló hivatal élére a bejelentés szerint köztisztviselőt választanak, így Baráth Etele szerint garantált lesz a független működés. 2004-ben az új intézmény 150 milliárd forintnyi uniós forrás szétosztása felett rendelkezhet, a feladata pedig a pénzek magyarországi elosztásának megszervezése lesz, egy úgynevezett monitoringrendszer kiépítésével. A már hónapokkal ezelőtt erőteljes kampánnyal beharangozott (ám működni igazán csak a csatlakozással kezdő) Nemzeti Fejlesztési Tervet számos kritika érte megjelenése pillanatától kezdve. A bírálók szerint a program tartalmában nem a nemzet, hanem az unió igényeiből indul ki a fejleszthető területek tekintetében, szövege jellemzően fordításnyelv, azaz eleve idegen nyelvből magyarra fordított anyagról van szó. Végvári József nyelvész még az elnevezést is helytelennek tartotta, javasolva annak Nemzet-fejlesztési Tervre való megváltoztatását. Mindenesetre januártól a hivatal működésével rácáfolhat az előzetes aggodalmakra. Ragáts - hibák, következmények nélkül? A politikai kurátorok egyöntetű állásfoglalása ellenére maradhat az MTV elnöki tisztségében Ragáts Imre elnök, mivel - a kormány- váltás után jelentősen megrostált - civil szervezetek sorsolt képviselői nagy többséggel bizalmat szavaztak neki. Nem lett tehát egyelőre komolyabb következménye annak a botránynak, amely Ragáts titkos, a köztévé reklámidejének négyévre szóló eladása miatt tört ki a közelmúltban, s ami miatt valamennyi politikai párt alkalmatlannak tartja tisztsége további betöltésére. Az MTV Közalapítvány kuratóriumának a menesztés ellen szavazott többsége is úgy véli azonban, hogy Ragáts súlyos etikai vétséget követett el, a köztévét anyagilag jelentősen megkárosító reklámszerződések megkötésével. Döntésük hátterében az áll, hogy az elnök nélküli állapotot még mindig rosszabnak tartanák a jelenleginél. K.Á.
