Hídlap, 2003. augusztus-december (1. évfolyam, 1-82. szám)
2003-11-21 / 57. szám
2 2003. november 21., péntek BAL PART SZLOVÁKIA A Smer és a Népi Unió nem támogatja a jövő évi költségvetést Az ellenzéki pártok szerdai egyeztetése után Vojtech Tkác, a Népi Unió elnöke közölte, hogy a Smer és a Népi Unió képviselői nem fogják támogatni a jövő évi költségvetést. A találkozón részt vettek a HZD képviselői is, a HZDS és a Kommunista Párt viszont távol maradt. Az ellenzéki pártoknak nem tetszik a költségvetés megszorító jellege, az egyes szociális csoportokra gyakorolt kedvezőtlen hatása. Pavol Paska (Smer) alelnök szerint - aki a találkozón Robert Fico pártvezért helyettesítette - „a költségvetés elkészítésekor a szakmai vélemények helyett politikai kupeckedés játszott döntő szerepet”. Ivan Gasparovic (HZD) úgy véli, hogy a kormány improvizál, és tekintettel a közelgő EU-csatlakozásra, jelenleg bármilyen költségvetést elfogadna. Tkác sürgette az ellenzék összefogását és a Szabad Fórum tagjaival sem zárta ki az együttműködést. Ivan Simkoval tárgyalni szeretne a legfőbb ügyész személyéről is. Tkác szerint Vladimír Meciar továbbra is az ellenzék megosztásán fáradozik. Rudolf Zajac és Ludovít Kaník visszahívása az ellenzéki pártok találkozóján nem került szóba. Marad a jelenlegi választási rendszer Szerdán a koalíciós pártok úgy döntöttek, hogy egy választókerülettel gyakorlatilag marad a jelenlegi hatályos választási rendszer. A koalíciós törvénytervezet abban jelent változást, hogy az eddigi szabályokhoz képest megnő a „karikázás” jelentősége. Továbbra is négy nevet lehet majd megjelölni, de elegendő lesz háromszázaléknyi preferenciaszavazat ahhoz, hogy valaki feljebb kerüljön a listán. Ezen túl külföldön is szavazhatunk és megmarad a voksolás előtti 48 órás kampánycsend. A választásokon induló pártoknak félmillió koronát kell letétbe helyezniük. Abban az esetben, ha a párt a voksok két százalékát sem szerzi meg, a befizetett félmillió korona az államot illeti. Az ellenzéki pártoknak nem tetszik a koalíció törvénytervezete. Amíg a Kommunista Párt négy választási kerület mellett kardoskodik, addig Sergej Kozlík (HZDS) 150 választási körzetet tartana elfogadhatónak. Ezen kívül a HZDS nem ellenezné a 75 körzettel működő vegyes választási rendszer sem. A Smer januárban valószínűleg saját törvényt terjeszt a parlament elé. Slota: a nemzetiségi nyelvhasználat küszöbének módosítása újabb nemzetellenes árulás lenne Az MKP javaslatának elfogadása esetén, amely szerint 20-ról 10 százalékra csökkentenék a nemzetiségi nyelvhasználat küszöbét, Ján Slota szerint újabb nemzetellenes árulást jelentene. „Megközelítőleg 130 ezer lakost érintene ez az államalkotó nemzet ellen elkövetendő tett” - nyilatkozta a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke. Ilyen formán hivatalos nyelvvé válna a magyar Léván, Losoncon és Vágselyén és soknemzetiségű ország kialakulásához vezetne. Csáky Pál kormányalelnök kijelentését - amely szerint a küszöb csökkentése a többi nemzetiségek számára is előnyös - farizeusinak nevezte. „A magyarok kimondottan a németek, illetve a cigányok mögé bújnak” - mondta. Szerinte megdöbbentő, hogy a kormánykoalíció többi három pártja időt kért, hogy átgondolja, párton belül megvitassa a magyar javaslatot. Újabb taggal bővült a Simko-frakció Újabb taggal bővült a Szabad Fórum elnevezésű, vasárnap életre hívott politikai csoportosulás. A volt védelmi miniszterhez csatlakozott Alexej Ivanko SDKU-s képviselő is. így a Simko-frakciónak már nyolc tagja van (Ivan Simko, Zuzana Martináková, Zuzana Plháková, Tibor Tóth, Lubica Navrátilová, Peter Bódy, Alexej Ivanko és Branislav Opaterny volt független, korábban ANO képviselő). Simko kizártnak tarja, hogy politikai párttá alakulnának át, továbbra is az SDKU-n belül szeretnének politizálni és fő céljuk a párt megreformálása. Elnöki igen több jogszabályra Rudolf Schuster szentesítette a parlament által elfogadott jogszabályt, amely szerint a bírák jövőre nem kapnak 14. havi fizetést. Ennek elmaradásával mintegy 54,8 millió koronát takarítanak meg az államkasszának. A földek kárpótlása is zöld utat kapott. A földtörvény aláírásával jövő januárjától az emberek ismét visszaigényelhetik az egykor elkobzott parcelláikat. Az 1948 február 25 és 1990. januári, között állami tulajdonba került földek visszaigénylésére kitöltött kérelmeket egy éven át lehet benyújtani a földhivatalokba. Csupán azok a személyek kérhetik vissza földjeiket, akik Szlovákiában állandó lakhellyel rendelkeznek. A parlament és az államfő által szentesített törvény lehetővé teszi azt is, hogy a nevesítetlen földek 2006-tól községi tulajdonba kerüljenek. Kivételt képeznek azok a parcellák, amelyeken össztársadalmi érdeket szolgáló utat vagy egyéb beruházást terveznek megvalósítani. Összeállította: Oravetz Ferenc Januártól változnak a szociális juttatások Az új törvény elfogadásával januártól szabálymódosításra kerül sor a szociális juttatások odaítélése és kifizetése szempontjából. A téma évente mintegy 290 ezer embert érint és szociális segély címén az állami költségvetésből mintegy 10,4 milliárd koronát folyósítanak. A szakemberek szerint a jelenlegi rendszer drága és a rászorulókra nézve nem eléggé ösztönző hatású. A szociális juttatások révén a munkanélküli családok számos esetben nagyobb bevételhez jutnak, mint az olyanok, amelyekben az egyik szülő munkaviszonyban van. Míg jelenleg a szociális segély összege szorosan függ a családban lévő gyermekek számától, jövőre a jogszabály igazságosabb elosztást ígér. 2004 januárjától két tételből fog állni - az alapösszegből és egy másik juttatásból, amelyet az állam csupán abban az esetben folyósít, ha az illető lakóhelyén közhasznú munkát végez, tanul vagy átképzésen vesz részt. A jogszabály ellen élesen tiltakozik a Szlovákiai Roma Kezdeményezés (RIS) és a Kommunista Párt. indítványozni akarják Ludovít Kaník munkaügyi miniszter visszahívását. Alexander Patkoló, a RIS elnöke úgy véli, hogy „az új jogszabály eredményeként csökkeni fog a roma családok életszínvonala, és kénytelenek lesznek kivándorolni”. Az új fizetési szabályok szerint csupán a tevékeny munkanélküliek kapnak nagyobb összeget. A szociális segély összegét a családban lévő gyermekek száma kevésbé fogja befolyásolni. Míg jelenleg egy négytagú család havonta 6100 koronára jogosult, januártól a négy-, öt-, vagy hattagú család 3210 koronára, plusz családi pótlékra tarthat igényt. Abban az esetben, ha a két munkanélküli szülő lakóhelyén közhasznú munkát végez, az említett összeg 6410 koronára módosul. „A rosszabbodó szociális helyzet következtében több száz roma család készül külföldre” - állította Patkoló. A vízumkényszer megszüntetése után az egyik végállomás Nagy Britannia lehet. Patkoló szerint a közelmúltban Csehországban mintegy ezer roma kért menedéket, és körülbelül háromszázan szeretnének Belgiumban, Hollandiában és más Nyugat-Európai országban szerencsét próbálni. Csáky Pál kormányalelnök úgy véli, hogy Alexander Patkoló és más roma vezérek saját nézeteiket tolmácsolják, és ezek híven nem tükrözik a romák állásfoglalását. Cáfolta a vádakat, amelyek szerint az úgynevezett roma hivatal egyetlen fő célja, hogy szavazatokat szerezzen az MKP számára. A romák gondjaival a Csáky által kinevezett tárcaközi bizottság foglalkozik, különös tekintettel a csehországi kivándorlásra. Oravetz Ferenc Nagyvonalú az EU beruházási programja Az EU beruházási listáján a Budapest-Ljubljana, a Budapest-Sopron-Bécs vasútvonal és a görög-bolgár- magyar autóutas összeköttetés mellett még számos figyelemreméltó tervezet szerepel. Ezzel az EU egyrészt lökést akar adni a gazdaság fellendítésének, másrészt korszerűsítené a közlekedési, energetikai, kutatási és informatikai infrastruktúrát. Az összesen ötvenhat terv kivitelezését gyakorlatilag azonnal megkezdhetnék, mert a listát úgy állították össze, hogy teljesen előkészített határon átívelő tervek legyenek rajta. Az EU részben segíteni fogja Szlovákia vasúthálózatának és vízi útjainak modernizálását. Óriási beruházási összeget hagyott jóvá a közlekedési útvonalak fejlesztésére és ezek közül három Szlovákiát is érinti. A legdrágább befektetés, a mintegy 1,33 milliárd eurót felemésztő Gdanskot Béccsel ösz- szekötő vasútvonal lesz. E tervezeten belül 2010-ig megépülne a Katowice-Zsolna-Vágújhely szakasz. Egy másik hatalmas beruházás a Párizs-Pozsony vasútvonalat érinti, és az EU 134 millió euróval támogatná a Pozsony- Bécs vasúti szakaszt is. A Bécs-Pozsony vízi út, illetve a 2015-ig tervezett, Duna és Rajna szakasz átkötésével kapcsolatos kiadásokra az EU 180 millió eurót különített el. A tervezetek zömét az Európai Beruházási Bank részvételével nagyrészt az EU finanszírozná. Az említett három magyar vonatkozású terv mellett a hosz- szabb távú elképzelések között szerepel a Duna egész magyarországi szakasza hajózhatóságának javítása. A mederkotrás elleni tiltakozás miatt azonban ez most még nem került a jelenlegi listára. A terv több alagút, gyorsvasút, híd és autópálya finanszírozása mellett uniós pénzt adna a szélessávú internet, az európai navigációs műholdrendszer (Galileo) és a mobil-internet fejlesztésére is. A kutatási tervek közül a hidrogén-üzemanyag, a biotechnológia és a nanotechnikai (különlegesen kicsi elektronikus szerkezetek) fejlesztések kapják a legtöbb pénzt és figyelmet. Múlt héten az EU elfogadta az űrkutatásról szóló terveket is. Ezek megvalósítása viszont egyelőre bizonytalan. Pénzhiány miatt az európai űrkutatási hivatal több programját kénytelen leállítani. Hasonló okok miatt nem indul útnak az a műhold sem, amely más naprendszerekben keresett volna a miénkhez hasonló bolygókat. o.f. „Az MKF-nak semmi köze a nacionalizmushoz” Dusán Caplovic szerint „az MKP a koalíciós pártok közötti válságot arra használja fel, hogy nacionalista programját megvalósítsa”. A Smer alelnöke vádaskodásában az MKP azon javaslatára utalt, amely a kisebbségi nyelv használatának küszöbét tíz százalékra módosítaná. Caplovic állítását Kvadra József az MKP elnökségének tagja abszurdnak nevezte. „Az ilyen megnyilvánulás illetlen és komolytalan. Úgy vélem, hogy az EU-csatlakozás és a jövő évi költségvetés elfogadása előtt éppen ő él vissza a politika eszközével és szédíti az embereket” - közölte Kvadra. Kvadra hangsúlyozta, hogy némelyik kisebbség számára még a tíz százalék sem elfogadható, mert nincs lehetőségük az anyanyelvűk használatára. „Csupán azokkal a dolgokkal foglalkozunk, amelyek bekerültek a kormány- programba. Ez pedig tartalmazza a kisebbségi és regionális nyelvek chartájának gyakorlatba történő átültetését is” - fogalmazott. Dusán Caplovic szerdán állította, hogy „az MKP a koalíciós pártok segítségével, Magyarország hivatalos politikája eszközeként - amely nem adta fel a szomszédos országokkal szemben támasztott területi igényét - nacionalista programját próbálja megvalósítani. A koalíciós partnerek az MKP voksokért a magyar egyetem létrehozásához hasonlóan hajlandóak újabb árulást elkövetni.” Rober Fico szerdán tett nyilatkozata csaknem szó szerint megegyezett Caplovicéval. Fico szerint „a többi koalíciós párt arról beszél, hogy az EU-ban a szlovák nemzeti érdekeket kívánják védeni, de még egy hazai nacionalista párt törekvéseinek sem tudnak gátat szabni”. Bugár Béla, MKP-elnök szerint éppen a Smer penget nacionalista húrokat. Ficoék politizálása kizárja az MKP és a Smer közti jövőbeni együttműködés lehetőségét. Oravetz Ferenc Nyugaton szokatlan a kormányok megbuktatása (folytatás az 1. oldalról) A képviselők többségének támogatásával vagy új koalíciós kormányt alakítanak - amely megpróbál a választási ciklus végéig kormányozni -, vagy a képviselők 3/5-ös többségével megszavazzák a választási időszak lerövidítését és a megszabott időpontig ideiglenes kabinet gyakorolja a hatalmat. A szakszervezetek és a Smer választotta stratégia ennél jóval bonyolultabb és a végeredmény is bizonytalan. Abban az esetben, ha össze is gyűjtik a 350 ezer szükséges aláírást, a népszavazás kiírásáról a köztársasági elnök dönt. Emellett egyáltalán nem egyértelmű, hogy egy ilyen referendum összhangban van a szlovák alkotmánnyal - ezzel kapcsolatban az Alkotmánybíróságnak kellene állást foglalnia. A politológusok úgy vélik, hogy Rudolf Schuster államfő, mielőtt határozna a népszavazásról, ki fogja kérni az Alkotmánybíróság véleményét. A kiírt népszavazás esetén nem biztos a szakszervezetek és a Smer győzelme, mert a voksolásra jogosult személyek legalább 50 százalékának az urnákhoz kellene járulnia. Az eddigi tapasztalatok bizonyítják, hogy ez nem könnyű feladat. A sikeres népszavazás valójában ajánlás a parlament számára, és a referendum eredményét a parlamentnek jóvá kell hagynia. Bár a képviselők többségéről nehéz elképzelni, hogy a választók akaratával szembehelyezkednének, de az érvényes referendum eredménye és a parlamenti szavazás között egyenes összefüggés nem létezik. Eric Lástic szerint „az előrehozott parlamenti választások szorgalmazása szorosan összefügg az egyes politikai pártok vezéreinek karrierista törekvéseivel. Egyszerűen nem képesek passzívan kivárni, míg a koalíciós pártok elveszítik parlamenti többségüket. Sőt, minden áron elő akarják segíteni a Dzurinda kormány időelőtti bukását.” Oravetz Ferenc
