Hídlap, 2003. augusztus-december (1. évfolyam, 1-82. szám)
2003-11-21 / 57. szám
JOBB PART 2003. november 21, péntek _____^ A TESCO mellé költözik a buszvégállomás Jövő év tavaszán minden helyi és helyközi buszjárat végállomása a TESCO áruház mellett lesz. A Táti út és környéke bekapcsolódik a helyijárat-közlekedésbe, a kertvárosi közlekedési rendszer pedig kibővül, így több utcán járnak majd az autóbuszok. Az önkormányzat szerint ezzel a döntéssel javulni fog a közlekedési rendszer. Arról kérdeztük az esztergomi érintetteket, hogy szerintük mennyivel javul majd a buszközlekedés, mennyiben érinti Esztergom lakosságát a változás. (főiskolai hallgató) (szerelő) (főiskolai hallgató) (főiskolai hallgató) A költözés részben pozitív, részben negatív következményekkel fog járni. Ha elköltöznek, akkor az utcát tisztábbá lehet majd tenni, mert jelenleg ra- mafy állapotban van. Pozitívum, hogy a vasútállomás sem lesz messze, aki vonattal érkezik, gyorsabban átér a buszhoz, mint most. Egyelőre még nem tudom eldönteni azt, hogy jó vagy sem, mivel két napja lakom Esztergomban. Tapasztalataim alapján, a változás nem mindig jó. A buszvégállomás elköltöztetését nem tartom jó ötletnek, de ha a buszjáratok sűrűsödni fognak, az a nyugdíjasoknak lesz igazán jó. Rossz ötlet. Az a problémám az egésszel, hogy a TESCO áruház kiesik az útvonalból, a mostani hely azért centrumosítva van. Induljunk ki abból, hogy rengeteg piacos árus busszal szállítja portékáját, nekik az új helyszín plusz fél órát jelent. Én Is busszal járok, nekem se lesz jó az időkiesés. Nem örülök annak, hogy tavasszal gyalog kell majd járnom a buszvégről, igaz most is úgy járok, de azért az már távolság lesz. Én Pestről járok kétszer hetente, így is egy picit messze van. Ha vonattal jár majd az ember, akkor nekik optimális lesz. Andi István Gábor Roland Hazánk szerepe az Unió közös kül- és biztonságpolitikájában A rendszeres politikai dialógus szerződéses kereteit az 1991-ben aláírt Magyar- EK Európai Megállapodás teremtette meg. A megállapodás kimondja, hogy a politikai párbeszéd a nemzetközi kérdésekben elfoglalt álláspontok harmonizálását szolgálja. A BM Duna Palotában megtartott „A bel- és igazságügyi szervek együttműködése a Schengeni akciótervben” című konferencián, hazánkra e téren váró feladatairól zajlott a megbeszélés katonák, határőrök részvételével. A közös európai biztonság- és védelempolitika kiindulópontját a maastrichti szerződés jelentette, amely az intézményesített közös kül- és biztonságpolitika útnak indítása mellett, kilátásba helyezte a közös védelem irányába mutató európai védelmi együttműködés lehetőségét. Magyarország társult országként 1994-től kapcsolódik az unió közös kül- és biztonságpolitikájához. Az együttműködés folyamatosságát segíti az EU-tanács brüsszeli főtitkárságát, illetve a társult országok külügyminisztériumait közvetlenül összekötő zártkörű, védett, kommunikációs rendszer, amely 2000 elejétől folyamatosan üzemel. Az uniós politikai akciókhoz való csatlakozás fontos eleme az EU-val folytatott együttműködésünknek. Hozzájárul a közösségi joganyag megismeréséhez, amely része a tagságra való felkészülésnek, hiszen a csatlakozással a joganyag automatikus átvétele is biztosított. Az idén létrejövő válságkezelő erőkbe felajánlottunk egy gépesített lövész zász- lóaljt és egy Mistral rakétával felszerelt légvédelmi szakaszt. Ebben az évben egy 107 fős rendőri egységet ajánlottunk fel a válságkezelő erőkbe. A boszniai EU rendőri misszióban részvevő magyar rendőrtisztekre vonatkozó felajánlásunkat most bírálja el az EU. Az EU-val folyatatott jelenlegi kül- és biztonságpolitikai együttműködésünk általános jellemzője, hogy alapvetően az uniós szinten már elfogadott politikához, döntésekhez történő igazodásra ad lehetőséget, politikaformáló szakaszra csak ritkán terjed ki. Epress József Az üvegzseb programban segít a KSH A Központi Statisztikai Hivatal meghatározta a feladatait az üvegzseb program megvalósítására és az adatok kezelésére. Az üvegzseb törvény szerint az államháztartás pénzeszközeinek felhasználásával, az államháztartáshoz tartozó vagyonnal történő gazdálkodással összefüggő nettó öt millió forintot elérő, vagy azt meghaladó értékű szerződések megnevezését (típusát, vagy tárgyát), a szerződést kötő felek nevét, az értékét, annak időtartamát, illetve az adatok változásait közzé kell tenni hatvan napon belül. A törvény a 2004. január 1-jét követően megkötött szerződésekre vonatkozik. Önkormányzati rendelet a kötelezően közzétételre kerülő szerződések értékhatárát nettó ötmillió forintnál alacsonyabb összegben is meghatározhatja. Ehhez a szükséges feltételeket már szeptember 30-ig kellett a KSH-nak biztosítani. A KSH adatvédelmi biztos bevonásával, intézményes keretek közt tartja számon a közérdekű adatokat, és biztosít meghatározott statisztikai adatszolgáltatást. A közzétételről az állami, illetve önkormányzati szerv nevében szerződést kötő személy gondoskodik. Az üvegzseb program mérésére alkalmas módszertan kidolgozása a Miniszterelnöki Hivatallal és a többi tárcával együttműködve jövő évben folyamatosan kerül kidolgozásra. Az állampolgárok tájékoztatására, az adatok közzétételi lehetőségének vizsgálatára, az információs rendszer korszerűsítésére vonatkozó mechanizmusokat folyamatosan vizsgálják, javítják és alakítják ki. A KSH folyamatosan méri az állampolgári elégedettséget a közfeladat ellátással kapcsolatban, és törekszik arra, hogy a lakosság minél jobban megismerje a közérdekű adatokat. ák Nehézségek az élelmiszerárusításban jövőre HACCP-rendszer fürkészi a boltokat Az üzletek kialakítására nincsenek uniós előírások, így ezen a téren nem lesz változás Magyarország uniós csatlakozása után. Az élelmiszert forgalmazóknak viszont be kell tartaniuk az élelmiszer előállítására és forgalmazására vonatkozó előírásokat. A HACCP-rendszer (Veszély- elemzés, Kritikus Szabályozási Pontok) szigorú szabályokhoz kötött minőségbiztosítási rendszer, amely a tagállamok számára kötelezően alkalmazandó. Ez alapján az élelmiszer-forgalmazók számára is kötelezővé teszi az élelmiszer-biztonság meghatározását. Jövőre a szabvány szerint mindenütt kötelező lesz betartani a következő szabályokat: az élelmiszerekre más élelmiszer káros hatást nem gyakorolhat. Élelmiszert a földre vagy falhoz rakni - a földben termő zöldségek és palackozott italok kivételével - nem szabad. Zöldség-gyümölcs kivételével élelmiszert épületen kívül, a szabadban sem lehet tárolni. Az üzletben fogyasztásra alkalmatlanná vált élelmiszert, vagy nem forgalmazható árut tartani, állatot bevinni tilos. Romlott, romlásra gyanús vagy a csomagolásában sérült élelmiszert árusítani sem lehet. Külön személy biztosításával kell árusítani a nyers húst, a zöldséget, a gyümölcsöt. Ahol ez nem megoldható ott nyers hús forgalmazása tilos. Önki- szolgáló jelleggel a zöldség-gyümölcs csomagoltan vagy tiszta zacskó kihelyezésével adható el. Tojást csak a zöldség-gyümölcs részlegen szabad árusítani. Kenyér és péksütemény önkiszolgáló árusításához megfelelő nagyságú csomagolóanyagot kell kitenni. Önkiszolgáló módszerrel csak zárt csomagolású élelmiszer árusítható. akaree Leépítés a rendészeti szerveknél Közbizonytalanság Annak érdekében, hogy a Belügyminisztériumhoz tartozó szervezetek (rendőrök, tűzoltók, határőrök) 2004. évi feladataikat maradéktalanul el tudják látni, a Fidesz 100 módosító indítványt nyújtott be a költség- vetés vitájához. A rendőrség részére 8 milliárd forint, fejlesztési forrást kell biztosítani, míg a határőrség részére 4 milliárd forintos többletforrást javasol a nagyobbik ellenzéki párt. Kontrát Károly, a Rendészeti Bizottság, fideszes tagja, sajtótájékoztatójában az Állami Számvevőszékjelentésére hivatkozva kijelentette, hogy 2004-ben nem biztosítottak a rendészeti szervek zavartalan működésének a feltételei. A Fidesz ezért azt javasolja, hogy a köztisztviselői illetmény- alap 33000 forintról, 37000 forintra emelkedjen. A 2003-as év első féléve a bérharc jegyében telt el a rendvédelmi dolgozók körében. A képviselő elmondása szerint október közepén, a Rendészeti Érdek- képviseleti Szervezetek szegedi tanácskozásán, elégtelenre osztályozták a 2004-es költségvetés rájuk vonatkozó fejezetét. A közbiztonság az egész nemzetet érintő kérdés, és a közbiztonság alapja az, hogy rend és nyugalom legyen azok körében, akik erre vigyáznak. Kontrát kifejezte, bízik abban, hogy a kormány szerdai döntése ellenére, az MSZP-s képviselők támogatják a módosító indítványokat. A Fidesz a rendvédelmi szervek működésének fenntartása érdekében, a dologi kiadások fedezetére mintegy 5 milliárd forint többletforrás biztosítását tartja szükségesnek. Továbbá, a rendőrség részére 8 milliárd, a határőrség részére 4 milliárd forintos többlet- forrásra tesznek javaslatot az ellenzéki honatyák. Epress József MAGYARORSZÁG Járai a gazdaságról - vannak biztató jelek A Magyar Nemzeti Bank elnöke szerint van remény a gazdaság fellendülésére, de korai lenne még győzelmi jelentéseket fogalmazni. Járai Zsigmond a Hír TV-nek adott közelmúltbeli interjújában az amerikai gazdaság fellendülését említette külföldi viszonylatban, a magyar piacot tekintve pedig a bizalmi indexek javulását, a beruházási aktivitás növekedését, mint olyan tényezőket, amelyek optimizmusra adhatnak okot. Nem tartotta azonban szerencsésnek a jegybank elnöke, hogy megtörik az infláció alakulásának kedvező folyamata, és az idei 4,6 százalékos szinthez képest jövőre 6,6 százalék várható éves szinten, hiszen ez ellentmond az ország stratégiai céljainak. Az eurozónához való csatlakozáshoz szükséges 3 százalékos kritérium teljesítéséhez ugyanakkor a 2004-es év után ismét közel kerülhet Magyarország, mert amennyiben nem lesznek újabb adóemelések, még mindig tartható lesz a 2005 végére kitűzött 4 százalékos szint. Interjújában a jövő évre tervezett adóemeléseket Járai elhibázottnak nevezte. Mint mondta: „a költségvetési egyensúlyt nem a bevételek növelésével, hanem a kiadások csökkentésével kellene helyreállítani”. Egyetértett ugyanakkor a jegybank elnöke a közszféra leépítésével, mivel az unióban nem tudná eltartani az állam a munkavállalók 20 százalékát kitevő jelenlegi közalkalmazotti, köztisztviselői réteget. Prima Primissima Közönségdíj - december 10-ig lehet szavazni Kudlik Júlia és Vitray Tamás és a Hír TV alkotja azt a három „jelöltet”, akik közül a közönség az elektronikus sajtó képviselői közül szavazhat az első Prima Primissima-díj odaítélésekor. A hazai tudományos, kulturális és művészeti élet kiemelkedő teljesítményeit, életműveit idén először jutalmazzák a díjjal. A jelöltek tíz kategóriában indulhatnak, a győztesek 2003. december 11-én ünnepélyes eredményhirdetés keretében vehetik át az 50.000 eurós pénzjutalommal járó Prima Primissima díjat. Az eseményt az MTV közvetíti. ír befektetők Budapesten - vérszagra gyűl az éji vad? Sajtóhírek szerint továbbra is rendkívül kapósak a budapesti ingatlanok a külföldiek körében. A Világgazdaság minapi elemzése az ír kisbefektetők megjelenését említi új elemként a piacon, akik az utóbbi hónapokban töbmilliárdos ingatlanvásárlást vittek véghez, V és VI. kerületi lakások megvételével. Szakértők szerint nyugati szemmel nézve még mindig olcsó ingatlanok vásárlói, számítanak az uniós csatlakozást követő esetleges nagyobb áremelkedésre is. Írországban például - írja a lap - a csatlakozás következtében a dublini ingatlanok 15-20 százalékkal emelkedtek. A hazai ingatlanpiacon ugyan - minden előzetes jóslat szerint - nem várható majd ekkora áremelkedés, de 5-6 százalékos megtérülésre minden befektető számíthat. Marosvásárhelyi szobor-ügy - mit szólna ehhez Rákóczi? II. Rákóczi Ferenc szobrának felállítását kívánták a magyar nemzetiségű városatyák feltételül szabni egy, a városnak adományozott Mihai Viteazul vajdáról készült alkotás elfogadásához, de a román többség nem ment bele az alkuba. Az aradi szobor-ügyön harcedzett vásárhelyiek már jó ideje nem tudják elérni, hogy a Rákóczi szabadságharc 300. évfordulójának tiszteletére emlékművet állíthassanak fel a fejedelemnek Vásárhelyen, ezért folyamodtak némi kényszerhez egy minapi tanácsülésen. Számításaik sajnos nem jöttek be, mivel - a Krónika című erdélyi újság tanúsága szerint - a városvezetés inkább átmenetileg lemondott a Viteazul-szobor elfogadásáról, mintsem hogy kompromisszumot kössön a magyar képviselőkkel. Januártól tovább emeli a nagyfogyasztók terheit a Főtáv - hideg telünk lesz? 19,7 százalékkal növeli árait a Fővárosi Távhőszolgáltató Rt. a közüzemi felhasználókkal szemben, ami ellen az érintettek tiltakoznak - adta hírül a Napi Gazdaság. Az amúgy is fellépő áfaterhek mellett, az újabb emeléssel így összesen 22-24 százalékkal kell többet fizetniük a szolgáltatásokért az intézményeknek. Az Ipari Energiafogyasztók Fóruma máris jelezte ellenvetéseit az ügyben, és kifejezte igényét a tervekben szereplő drasztikus emelések felülvizsgálatára. A Főtáv a döntést egyébként az erőművi hő árának 38-49 százalék közötti emelésével magyarázza. Kancellári villámlátogatás - nem a magyar javaslatra Szerdán egynapos munkalátogatáson vett részt hazánkban Gerhard Shröder német kancellár. Medgyessy Péterrel folytatott megbeszélései után a német kormányfő a sajtó képviselőinek kijelentette, hogy országa nem támogatja a kisebbségek jogainak uniós alkotmányba vételéről szóló magyar javaslatot. Mint mondta: „ezt a kérdést jelenleg nem kellene előtérbe állítani”. A spanyol elutasítás után az EU másik nagyhatalma is ellenzi tehát, hogy az új Európa lándzsát törjön a kisebbségek kollektív jogai mellett. Medgyessy Péter a kérdéssel kapcsolatban kijelentette, hogy a német állásponttól függetlenül, Magyarország a jövőben is kiáll kisebbségeket érintő javaslata mellett.
