Hídlap, 2003. augusztus-december (1. évfolyam, 1-82. szám)

2003-11-18 / 54. szám

JOBB PART 2003. november 18., kedd _____3l El égedett a város infrastruktúrájával? Arra voltunk kíváncsiak a város lakói szerint megfelelő-e Esztergom infrastruktúrája. Elégedettek-e az utcák tisz­taságával, a közvilágítással, a járdák és az utak állapotával. Andrea (gyesen lévő kismama) Egyáltalán nem vagyok megeléged­ve az infrastruktúrával. Ahol én lakok, nincs közvilágítás már legalább egy éve, pedig újonnan felújított lakásról van szó. Ki kéne jönnie a polgármes­ternek megnézni, hogy milyen körül­mények között élünk. Az utak minősé­ge is rossz, szerintem. Zsuzsa (iktató) Én nagyon elégedett kezdek lenni a várossal. Látom a fejlődés előrehaladó útját. Észre lehet venni a mostani városvezetés tevékenységét. Csak legyen hozzá elég pénz, hogy folytatni lehessen ezt a pozitív folyamatot. Marika (pedagógus) Nem kielégítő a város infrastruktúrá­ja. Én régi esztergomi vagyok és emlék­szem a fő utcára, hogyan nézett ki. Ah­hoz képest sokat romlott az utca képe. Több utat kéne felújítani és gondolni kéne a külföldiekre, vagy a más város­ból érkezőkre is. Több táblát kéne kihe­lyezni és a nyilvános illemhelyek hiá­nyát is meg kéne oldani. Ilona (tanár) Az utcák tisztaságával nem vagyok megelégedve, szerintem piszkosak. A fejlődés viszont látványos és tetszik Is, gondolok itt például a híd megépítésére. Tetszenek az új lámpák is az utcákon, de sajnos sok a vandál. Az ilyen fajta ga­rázdaság ellen kéne valamit tenni Fidesz, MDF: Embertelen a létszámcsökkentés Embertelen, szakszerűt­len és indokolatlan a köz­szférában elrendelt lét- számleépítés. Így kommen­tálta a kormány döntését, Balsai István, a Foglalkoz­tatási Bizottság MDF-es el­nöke és Bernáth Ildikó, a Bizottság Fidesz-es tagja hétfő délelőtti, közös sajtó- tájékoztatójukon. A Kormány meghirdette a közigazgatás reformját, mely­nek célkitűzése a hatékony, szakszerű, és az indokolt költsé­geknél nem drágább működés feltételeinek a megteremtése. Ennek megvalósítására a MÉH keretein belül külön apparátus jött létre, melyet Vadász János államtitkári rangban irányít. Vé­leményünk szerint emelte ki Balsai - a munka során fel kell mérni minden egyes közigazga­tási intézmény jelenlegi felada­tát és hatáskörét, ezek egymás­hoz való viszonyát, valamint az állam által ellátandó feladato­kat. A mai és jövőbeni állami feladatok hatékony és szakszerű ellátásának szem előtt tartásá­val lehet elhatározni az intézmé­nyek feladatát és hatáskörét, az ezeket szabályozó jogszabályok módosításával. Majd a megújult struktúrához kell hozzárendelni az emberi erőforrást. Ebbe a munkába - a jogszabályi és szerződéses kötelezettségek sze­rint - a szakszervezeteket is be kell vonni. A közigazgatási reform szak­szerű megvalósításban az ellen­zék partnere lenne a kormány­nak, e célkitűzést mindkét párt támogatja-jelentette ki Balsai. Abban azonban már nem partner az ellenzék, ha a kor­mány e szükséges és fontos célki­tűzést hangoztatva, az állam ta­karékos működésének megvaló­sítását hirdetve, de valójában az állam és a közigazgatás működé­se szempontjából felesleges, szakszerűtlen, az érdekegyezte­tést megkerülő létszámleépítést határoz el, és csupán a végrehaj­tásról folytat egyeztetést. A kormány határozat áttanul­mányozása után a két ellenzéki párt arra a következtetésre ju­tott, hogy a létszámleépítés elő­készítésére a tárcáknak nem állt megfelelő idő és szakértelem rendelkezésre, és semmi más nem vezérelte a kormány tagja­it, csupán az, hogy a rájuk kirótt számokat teljesítsék. Ennek a legszemléletesebb példája a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium leépítési tervezete. A GKM költségvetési fejezetébe 22 intézmény tartozik, és a kor­mány határozat 15 intézményt sorol fel, mint a létszámleépítés­sel érintett szervezet. A 22 intéz­ményből 9 saját bevételeiből tartja fenn magát, vagyis a be­vételei fedezik mind a személyi, mind a dologi kiadásaikat. A kormányhatározatban felsorolt 15 intézmény közül 8 szervezet részesül költségvetési támoga­tásban a többi 7 nem. A GKM fejezetébe tartozó intézménye­ket érintő létszámleépítés össze­sen 417 főt érint, közülük 303 főt olyan intézményből bocsá­tanak el, amely nem részesül költségvetési támogatásban, va­gyis a költségvetés az elbocsátá­sukkal elesik az adójuktól és a járulékoktól és a munkáltatói befizetésektől, viszont a költség- vetés számára semmilyen meg­takarítás nem jelentkezik. Az intézkedési tervvel ellen­tétben, az Unióhoz való csatla­kozás okán történő foglalkozta­tás bővítés elve sem valósul meg, ugyanis a 2003 szeptem­beri állapotot tükröző országje­lentés szerint a Polgári Légiközlekedési Hatóság létszá­mának további bővítésére lenne szükség, mégis 8 fő kerül itt le­építésre. A közúti közlekedés el­lenőrzésében az adminisztratív állomány kapacitásának erősí­tése ajánlott, mégis az elrendelt létszámleépítés mértéke 152 fő. A közlekedési felügyeletek nem részesülnek költségvetési támo- gatásban-tette hozzá Balsai. Bernáth Ildikó szerint az elbo­csátási hullám embertelen, szakszerűtlen és indokolatlan. Embertelen, mert az 50 százalé­kos béremelés után következik az elbocsátás, és a mai napig szó nincs arról, hogy a közigaz­gatásban dolgozók illetményét emelnék. Szakszerűtlen, mert nem előzte meg semmilyen fel­mérés arra vonatkozóan, hogy egy-egy közigazgatási szervezet­nek a feladat és hatásköre vál­tozik vagy nem. Indokolatlan, mert a kormány nem fogadta el a szakszervezetek javaslatát arra vonatkozólag, hogy a hátrányos helyzetű megyékben védettsé­get élvezzenek azok, akik a köz- igazgatásban dolgoznak. Ezzel ismét a vidéket hozzák nehéz helyzetbe, mert a közigazgatás­ból kikerülő képzett szakembe­reknek nincs lehetőségük újból elhelyezkedni. Epress József A Fidelitas Tankönyvkiadó A Fidelitas Országos Elnöksé­ge a Nemzeti Tankönyvkiadó privatizálásáról A kormány no­vember 12-i ülésén úgy döntött, hogy eladja a Nemzeti Tan- könyvkiadót; részvényeinek 75%-át értékesíti a piacon. A Fidelitas az új nemzedék képvi­seletében határozottan tiltakozik - az önmagát rendszerint a szo­ciális érzékenység kormányának beállító - szocialista-szabadde­mokrata kabinet újabb privatizá­ciós lépése ellen. Úgy véljük, hogy az eddig állami kézben tar­tott vállalat magánosítása nem szolgálja a magyar diákok és szülők érdekeit: a magyarországi tankönyvpiac jelentős részét el­lenőrző cég privatizálása ár­emelkedést, a színvonal csökke­nését és uniformizálódást idéz­het elő. Az előkészítetlen és a kormányzat által semmivel nem a Nemzeti privatizálásáról indokolt tranzakció eredménye­képpen kialakulhat olyan hely­zet is, hogy a piacon jelehlévő valamely külföldi tőkeerős cég felvásárolja a Tankönyvkiadót, s így monopolhelyzet jöhet létre. Ezért a Fidelitas Országos El­nöksége felkéri a kormányt, hogy tekintsen el a Nemzeti Tankönyvkiadó privatizálástól: a következő nemzedékek esély- egyenlőségének érdekében is. Hivatali harc a prostitúció ellen Hétfő délután a Magyar Prosti­tuáltak Érdekvédelmi Egyesülete a hivatal előtt tartott demonstráci­ót, ahol Földi Ágnes petíciót nyúj­tott át Lévai Katalinnak, a minisz­ter azonban nem fogadta a prosti­tuáltak küldötteit. Az Esélyegyen­lőségi Kormányhivatal elutasítja a prostitúció legalizálásához vezető kezdeményezéseket. A hivatal a prostitúció megelőzését és haté­kony társadalmi kezelését elősegí­tő programok indítását helyezi előtérbe. A közleményben az esélyegyenlőségért felelős kor­mányhivatal nemet mond a pros­titúcióra, nem ért egyet a New York-i egyezmény felmondásával, nem ért egyet a prostitúció, s vele a legembertelenebb bűnözői kö­rök legalizálásával. A prostitúció nem tekinthető munkának, a má­sik ember kihasználásának igénye - függetlenül attól, hogy önként vagy kényszer hatására mondott-e le alapvető emberi és szabadságjo­gairól - nem tekinthető piaci igénynek. A közlemény szerint a prostituáltaknak nem abban kell segítséget nyújtani, hogy rendes állásuk legyen, hanem abban hogy kiszabaduljanak lealacsonyí­tó helyzetükből. Az esélyegyenlő­ségi miniszter és az egész hivatal a nők és más hátrányos helyzetű csoportok esélyeinek javítását, szakemberek képzését, felvilágosí­tó kampányokat tervez. A hivatal a prostitúció világában élők és a veszélyeztetettek számára mun­kaerő-piaci pozíciójuk javítását, áldozat-segítő szolgáltatásokat helyez előtérbe. Ha bordélyhá­zakat létesítenének Magyaror­szágon, az a New-York-i egyez­mény megsértését jelentené, amely súlyos külpolitikai kudarc­ként érné a hivatalt. -nb­MAGYARORSZÁG Egyetlen jelöltre szavaztak Demecseren - mint a régi „szép” időkben A vasárnap megismételt demecseri időközi polgármester-válasz­tást az egyetlen induló, az MSZP az SZDSZ és a Szövetség Demecserért jelöltje, Kiss Gyula nyerte meg. A részvétel 52 %-os volt. A korábbi választások eredményét a bíróság megsemmisítet­te, mivel Kiss Gyula korábbi kampányában több ízben is megsér­tették a választási törvényt, ami a végeredményt döntően befolyá­solta. A FIDESZ jelöltje, Fáky Lászlóné életveszélyes fenyegetések­re hivatkozva a második forduló előtt visszalépett, így Kiss Gyula önmagával versenyzett. A helyi MSZP a november 16-i választá­son Kiss Gyula 1617 szavazatot kapott, ami az október 19-i ered­ménynél (1547) 60 vokssal több. Más, említésre érdemes esemény nem történt vasárnap Demecseren. Ukrajnai nemzetiségi törvény — egy lépés előre, kettő hátra A módosításra váró ukrajnai nemzetiségi törvény jelenlegi terve­zete szerint csorbulnának a kárpátaljai magyarok jogai - adta hírül a Magyar Nemzet. A javaslat a kisebbségek kollektív érdekérvénye­sítő lehetőségeinek megszüntetését eredményezné, a mai értelem­ben használt kulturális autonómia kiüresedne, és nem állítanának fel minisztériumot sem a nemzetiségi ügyek kezelésére. Az állami szervezeteknél - írja a polgári napilap - nem lehetne a nemzetisé­gi nyelvet használni. A jövőben a kárpátaljai magyaroknak nem lenne joga jelöltállításra a választásokon, valamint nem lehetne külföldről támogatni szervezeteiket. A lapnak nyilatkozó Kárpátal­jai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, Kovács Miklós megemlítette, hogy a közelmúltban ratifikált kisebbségi és regioná­lis nyelvek európai chartája visszalépést jelentett már magyar ügy­ben, hiszen azzal kiiktatták a korábbi, a nemzetiségek nyelvhaszná­lati jogait garantáló változat több passzusát is. Az új chartával és a tervezett módosításokkal Ukrajna nemzetközi megítélése tovább javulhat- véli a KMKSZ elnöke. Keszeg sem kér a hulladéklerakóból - nem eszik meg a kishalat Ahogy arra számítani lehetett, 4 korábbi település után Keszeg lakói is a regionális hulladéklerakó ellen voksoltak a hétvégi helyi népszavazáson. A községben az önkormányzat beruházási tervei nagy felháborodást keltettek a közelmúltban, a helyiek aláírásgyűj­téssel tiltakoztak a szemétlerakó üzem felépítése ellen, később még a népszavazás kiírását is próbálták megakadályozni. A felfokozott hangulatnak köszönhetően a hétvégi voksolásra a község választó- polgárainak közel 80 %-a ment el, akiknek 82 %-a nemmel szava­zott a tervekre. A Nógrád megyei falu önkormányzatának a felépült létesítmény 40 millió forint adóbevételt jelentett volna. Sajtóérte­sülések szerint, amennyiben decemberig nem sikerült kijelölni a le­rakó új helyszínét, akkor elvész az erre a célra felajánlott 3 milliárd forintos (az összköltség csaknem felét képező) uniós támogatás. SZNT-kampány - nemzetközi színtérre lépnek A Csapó József-féle autonómiastatútum nyilvános vitára bocsá­tásával kezdetét vette a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) kampá­nya a székelyföldi autonómiáért - adta hírül az erdélyi Krónika cí­mű napilap. A módosításokat a tanács vezetői december 12-ig vár­ják, a dokumentum elfogadására pedig 2004. január 6-ig kerül sor, ami után a román parlament elé terjesztik a javaslatot. A napilap értesülései szerint nemzetközi kampányra is készül az SZNT, mely során a szervezet budapesti és bécsi bemutatkozására is sor kerül. A statútum szövegét lefordították már románra, angolra és német­re, hogy a e heti budapesti és bécsi sajtótájékoztatón konkrét, írá­sos anyagot is kapjanak a megjelentek az SZNT fő célkitűzéseiről. Csapó József elnök szerint a közelmúltban megalakult szervezettel a székelyföldi magyarság számára eljött a cselekvés ideje, a soro­zatos, utólagos tiltakozások után az építésé a jövő. Kiugró negyedév a BÉT-en - szárnyalnak a papírok Az elmúlt negyedévet a Budapesti Értéktőzsde kiemelkedő ered­ménnyel zárta, számos korábbi rekord megdöntésével - adta hírül a Világgazdaság. Az elemzés szerint a MÓL, az OTP és a Richter óriásit teljesített, de még a korábbi tevékenységei miatt kereszttűz­be került Pannonplast is pozitív eredménnyel zárta az időszakot. A kedvező iparági környezet, valamint bizonyos „egyszeri tételek­nek” köszönhetően például a MÓL Rt. a legutóbbi privatizáció óta a legnagyobb nyereséget termelte ki. A társaság, papírjainak árfo­lyama 7000 forint körül mozog jelenleg. Az elmúlt heti 0,38 száza­lékos csökkenés éppen ezért nevezhető váratlannak, bár egyesek szerint ez valószínűleg csak a nemzetközi értékpiaci pesszimizmus reagálása volt, így nem várható változás a negyedéves jelentésnek köszönhető, felfelé ívelő folyamatokban.

Next

/
Thumbnails
Contents