Hídlap, 2003. augusztus-december (1. évfolyam, 1-82. szám)
2003-11-18 / 54. szám
4 2003. november 18., kedd RÉGIÓ Ftfdlap INTERJÚ Üj feladatokkal Beszélgetés Erdő Pérerrel kibővülve kerül * vissza az esztergomi Oszeminárium falai közé a hittudomány oktatása Esztergom szellemi és társadalmi életében mindig meghatározó szerepet játszott a katolikus egyház. A város polgárai mindig büszkék voltak arra, hogy prímási székhelyként Esztergomot, Magyar Vatikánként is emlegették. A második világháború után a Hild József tervei alapján épített hatalmas szeminárium épülete eredeti funkciójától megfosztva sok viszontagságon ment keresztül. A rendszerváltás után a Buda- pest-Esztergom Főegyházmegye megkezdte az épület felújítását. A legfelső emeleten kapott helyet a Mindszenty Emlékhely, amelyet egy kis híd köt össze a Várheggyel. Erdő Péter bíborost az épület jövőjéről kérdezzük. Bíboros úr! Az esztergomi ószeminárium épületével kapcsolatban mi/yen tervei vannak a főegyházmegyének? Az épület jellege nagymértékben meghatározza a funkciót is. Az eredeti feladat, a papnövendékek oktatása és nevelése valószínűleg vissza fog térni az épületbe. Elsősorban az oktatásra gondolok itt, hiszen a papnövendékek megfelelő kisebb méretű, komfortos épületben laknak. Azonban a hittudományi főiskola, benne a hittanárképzés is - esetleg ennek a bővítése - méltó elhelyezést kíván. Hozzátenném, hogy a szeminárium könyvtára nagyon értékes, ko- moly gyűjtemény, amély most nem itt a Bibliothékában van, hanem a szemináriumban, kevésbé kutatható állapotban. A Nagyszombati Jezsuita Kollégium Könyvtárának nagy része például ebben található. A másik része a budapesti Egyetemi Könyvtár állományához tartozik. Azután a Vitéz János Római Katolikus Tanárképző Főiskolának új karszakokkal való bővítése is a már elfogadott intézményi fejlesztési tervben szerepel. A fenntartó oldaláról méltányosnak látszik, hogy ennek az infrastrukturális feltételeit megadja. Részben a főiskolai használat is az elképzelések között szerepel. A Keresztény Múzeum anyagának egy része már jelen van az ószeminárium épületében a Mindszenty Emlékhely révén. Felújításra került ott már a legfelső emeleten több nagy helyiség is, ami lehetővé teszi, hogy a Keresztény Múzeum gazdag anyagából - a keresztény művészet köréből - többet is bemutassunk. Olyan anyagot, amelyet azok a turisták is meg tudnának tekinteni, akik esetleg a bazilika meglátogatása után egyébként nem keresnék fel a Prímás Palotában lévő gyűjteményt. Ezen kívül tudjuk azt is, hogy a Prímási Levéltár középkori és barokk anyaga olyan dokumentumanyag, amely a mai Szlovákia területének nagy részéről is értékes információkat tartalmaz. Jelenleg a bazilika tetőterében, gyakorlatilag nem kutatható állapotban található. Ennek az anyagnak a méltó, korszerű elhelyezése, és a kutatás számára való feltárása is fontos feladatnak látszik. Terveink között szerepel még egy nagy befogadó- képességű továbbképző- és konferenciaközpont kialakítása. Hiszen, akár a pedagógus-továbbképzés a katolikus iskolák számára vagy hittanárok százainak a képzése, akár tudományos konferenciák, lelkipásztori találkozók megrendezése a katolikus egyházban nehézségekbe ütközik, mert nincsen egy igazán nagy befogadóképességű termünk és épületünk erre a célra. Ezek szerint a Főszékesegyházi Könyvtár korszerű könyvtári funkciókat ellátó szellemi bázisként továbbfejlődik? A Főszékesegyházi Könyvtár esetében, azt hiszem, közvetlen következménye lenne ez a rekonstrukciónak, amennyiben az épületből kikerül a jelenleg itt működő hittudományi főiskolai oktatás. Megnő a használható terület, javulnak az elhelyezésnek, a kutatásnak a feltételei. Főleg, ha ezt sikerül megfelelő elektronikus módon a nagyszemináriumban kialakuló kutatóhelyekkel összekötni, akkor egészen jelentős tudományos bázis alakul ki a városban. Már most is évente 1500 kutató keresi fel a Főszékesegyházi Könyvtárat. Nemegyszer e- mailen kémek komoly külföldi katalógusokhoz anyagot. Az informatikai alapok már meg vannak, esetleg ennek továbbfejlesztésére is sor kerülhet? Ez szakmai kérdés. Állandóan fejlődnek, mind a programok, mind az internetes kapcsolatnak az intenzitása. A kulturális tárca képviselőjétől, a Főszékesegyházi Könyvtár 150 éves évfordulóján hallhattuk, hogy bizonyos fejlesztésekre ezen a téren állami támogatás is kapható, és a pályázati feltételek rövidesen kiírásra kerülnek. Reméljük, hogy némi támogatásban részesedni fogunk! Erdő Péter bíboros úrtól hallott főegyházmegyei fejlesztési tervek összhangban állnak a város vezetés fejlesztési elképzeléseivel. Hiszen a Várhegyet és a bazilikát övező egykori kanonoki házakat az önkormányzat oktatási célokra kívánja hasznosítani. Az északi szárnyon lévő épületbe a felújítás után a Berzeviczy Gergely Közgazdasági Szakközépiskola költözik. Az Árpád-fejedelem Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola egy része már a volt Kisprímási Palotában működik, és a déli oldalon lévő kanonoki házakba is oktatási intézmény működhet majd. Muzslai Ágnes A kovácspataki hegység északnyugati részén, völgykatlanban terül el Bajta. Csupán 401 lakosa van, amelynek zöme, 375 fő magyar ajkú, a többi szlovák és cseh nemzetiségű. Mint a környékbeli falvakban általában, itt is vallási szempontból többségében római katolikusok laknak. A munka- nélküliség aránya 15 százalékos. Munkavállalásra a falun belül is van lehetőség, hiszen a helyi élelmiszerbolt, a helyi vendéglő, óvoda biztosít a falusiaknak megélhetést, s természetesen a Községi Hivatal mellett működő építkezési és gazdasági tevékenységek is. A település szervezetekben gazdag, hiszen Bajtán aktívan működik a tűzoltó szervezet, a sportszervezet, a vadászegyesület és a Csemadok. A túrázás lehetőségei is adottak a helyi erdőben. Nevezettessége a római katolikus templom és az 1. és II. világháború áldozatainak emlékműve. A falu polgármestere Struhár József Bajta történelme Az első írásos emlék a településről 1261-ből származik, akkor még a Boytha nevet viselte 1311- ben Csák Máté trencséni várúr Bajta Lezajlott a Dunakanyar Szépe 2003 választás első esztergomi selejtezője hadai elpusztították. Károly Róbert trónra lépése következtében az országban rend lett, az élet zavartalanná vált. 1594-ben ismét pusztulás várt a lakosságra, mivel az esztergomi ostrom alatt, szinte teljesen kiirtották községet. Mikor megkezdődtek a török elleni harcok, újabb megpróbáltatások következtek. Esztergom visszafoglalásá dicsőséget, de egyben nyomort is hozott magával. A községen átvonuló hadak raboltak, fosztogattak. Megszenvedték a vallonok latorkodását, fosztogatásait. Ali pasa lé05-ben másodszor is elfoglalta Esztergomot. 1625- ben a sok panasz hatására a királyi biztosok tárgyaltak a törökkel, és 1625 májusában megkötötték a szógyéni, más néven gyarmati békét. Sajnos az álszent törökkel ez a béke csak papíron létezett, hiszen továbbra is sanyargatta a népet. 1685-ben Esztergom, Érsekújvár és Párkány visszavétele után a településen örökre megszűnt a török uralom. De nemcsak az uralom, hanem az élet is, hiszen a harcok alatt, ismét teljesen elpusztult Bajta. 1696-ban még mindig lakatlan volt, ám a földesurak ösz- szefogásával ismét benépesítették. Mindenképp szükséges volt számukra ez a lépés, hiszen a földet nem volt, aki művelje, s egy idő után ellepte a gaz. 1725-ben már 17 jobbágy élt itt. Engedményként háromnégy évig nem kellett adót fizetniük. 1825-ben már 349-en lakták. Nemzetiségi összetétele szerint 344 magyar, öt cigány. 1938-ban fogadta a magyar megszálló alakulatokat, és közigazgatásilag Esztergom vármegyéhez került. 1944-ben két zsidó családod, akik egyben tősgyökeres bajta- iak voltak, elhurcoltak a nyilasok. További sorsuk ismeretlen, hiszen a két családból senki sem tért vissza a faluba. A község római katolikus templomát, mint a kápolnát még II. században építették. A lakosság 1872-ben átépítette. Az oltár felső részén Szűz Mária-szobor áll. Az orgona 1934-ben készült Érsekújvárban, Tattinger Ferenc orgonaépítő mester kezei alatt. D. Bajkai Katalin Megkezdődött régiónk első hivatalos szépségversenye, a Szentendre-Dunaka- nyar Szépe választás 2003. Ezzel a rendezvénnyel a szervezők nem titkoltan hasonló, hagyományteremtő eseményt kívánnak létrehozni, mint a Visegrádi Palotajátékok vagy az Esztergomi Várjátékok, amelyek minden évben a Dunakanyar kulturális színfoltjainak számítanak, idevonzva ezzel látogatók ezreit. Ezen a szépség- versenyen a Dunakanyar 66 településéről érkező 17-27 év közötti hölgyek mérkőzhetnek meg több fordulóban. Esztergomban november 13-án lezajlott az első selejtező, ahol városunk és környékbeli településeink lányai vonultak fel. Helyszínéül a Múzeum Cukrászda szolgált. A felvonuló hölgyek - szám szerint 7-en - magabiztosan, ám csöppnyi izgalommal mutatták meg a zsűrinek, hogy milyen szépek is az esztergomi lányok. A bemutatkozás civil ruhás felvonulással kezdődött, a jelentkezőkről felvételek készültek, amelyek jövő héttől megtekinthetőek lesznek az interneten, ahol a hölgyekre szavazni is lehet. Ezt követte a fürdőruhás bemutató, ennek során a lányok testi adottságai kerültek fókuszba. Ám a zsűri egyöntetű véleménye az volt, hogy elsősorban a belső kisugárzás az, ami számít, nem pedig a tökéletes alak, a popsi vagy a mell mérete. Aki úgy gondolja, szeretné megmérettetni magát, és esélyesnek érzi magát a Dunakanyar Szépe posztra, még nem késett le semmiről. Esztergomban még két selejtező biztosít lehetőséget a szép lányoknak: 2003. november 22-én 14-16 óra között, és november 26-án 17-19 óra között a Múzeum Cukrászda ad otthon a további selejtezőknek. A döntőbe a 11 selejtező során legszebbnek ítélt 21 szépség kerül. Az előválogatások folyamatosan zajlanak Vácott, Szentendrén, Esztergomban és Dunakeszin. A végső megmérettetésre 2003. december 20-án 18 órakor kerül sor Szentendrén < Kinizsi Pál Tiszthelyettes Szakközépiskola színházter- m é b e n , ahol egy nagyszabású show keretén be- ' lül szakmai zsűri dönt arról, ^ ki legyen a 2003-as év Dunakanyar Szépe. Az eseményről így nyilatkozott Pethő László, a rendezvény főszervezője és kezdeményezője: „Ezzel a regionális szépség- versennyel egy folyamatot szeretnék elindítani, hosszú távú terveim között szerepel a Budapest Szépe, az Európai Nagyvárosok Szépe, illetve a Világ Fővárosainak Szépe választások megrendezése. A Dunakanyar Szépe szépségverseny egy kis rendezvényként indult Szentendre polgármestere és az én kezdeményezésemre, de mivel a Dunakanyar 66 településből áll, mostanra ez a kis rendezvény átment nagy eseménybe. A döntő a Miss Universe Hungary szépségversenyhez lesz hasonlatos, viszont teljesen más lesz ez a szépségkirálynő választás, mint a hagyományos megmérettetések. Egyrészt szeretnénk visszaállítani a szépségkirálynő-vá- lasztás jó hírnevét és régi fényét. Azt szeretnénk, hogy azok a lányok, akik ezen a versenyen elindulnak, úgy éljék meg, mint egy jó bulit, és büszkén képviseljék településüket. Másrészt szeretnénk a Dunakanyar régió településeinek vezetői között egyfajta szövetséget létrehozni, mellyel a fiatalok helyzetét segítenénk. De visszatérve a Dunakanyar Szépe választásra: ez egy teljesen egyedi esemény lesz, fantasztikus show- elemekkel, sztárvendégekkel, tűzijátékkal. A versengő lányok párbajozni is fognak, a nézők is szavazhatnak, mind a helyszínen, mind az interneten keresztül. A díjazás sem mellékes szempont. Az első helyezett egymillió forint összegű jutalmat kap, illetve nagyszerű ajánlatot egy neves francia autógyártó cégtől. Természetesen a két udvarhölgy sem távozik majd üres kézzel. Esztergomi lányok! A verseny főszervezője szerint Magyarország legszebb hölgyei a Dunakanyarban élnek, ne féljetek megmutatni hát szépségeteket és bájaitokat! Sok sikert! sue
