Hídlap, 2003. augusztus-december (1. évfolyam, 1-82. szám)
2003-11-18 / 54. szám
2 2003. november 18., kedd BAL PART FjídTap SZLOVÁKIA Ki legyen a köztársasági elnök? November 17. a bársonyos forradalom ünnepe Dagmar Bollová, a Szlovák Kommunista Párt alelnöke szerint „tekintettel arra, hogy 1989 óta a lakosság egy részének életszínvonala csökken” november 17-én nincs mit ünnepelni. Egyébként őt személyesen is rossz emlékek fűzik 1989-hez, akkor ért véget iskolaigazgatói pályafutása. „A szakmai ismeretektől és tapasztalatoktól függetlenül elmozdítottak állásomból, mert nem voltam hajlandó visszaadni a pártkönyvemet.” A kormánykoalíció szerint 1989. november 17-e legfőbb hozadé- ka, hogy Csehszlovákia számára kiutat jelentett a zsákutcából. Az ellenzék elismeri a bársonyos forradalom jelentőségét, ugyanakkor az utóbbi évek fejleményei kapcsán csalódásának adott hangot. Ján Budaj, a bársonyos forradalom egyik jeles résztvevője szerint „a hatalmon lévő politikusoknak elnézést kellene kérniük az elmúlt évek hibáiért. Az elmúlt tizennégy év alatt az államot kifosztották. Az emberek zöme elégedetlen a szocializmusból a demokráciába történt átmenettel. Demokrácia csupán szavakban létezik, az állampolgárt pedig magára hagyták” - hangsúlyozta Budaj. Szlovákiában a Volkswagen a legnagyobb vállalat A Trend gazdasági hetilap adatai szerint tavaly a vállalatok közül 109,7 milliárd koronával ismét a Volkswagen érte el a legnagyobb forgalmat. 67,2 milliárdos forgalommal a Szlovák Gázművek leszorította a 63,1 milliárdot elkönyvelő Slovnaftot a második helyről. A Slovnaft pozícióvesztését a kőolaj árának csökkenése okozta. A kassai U.S. Steel 53,6 milliárddal a negyedik legnagyobb vállalat, az ötödik 42,5 milliárddal a Szlovák Villamosművek. Az említett öt társaságon kívül egyetlen vállalat sem lépte túl a 20 milliárdos forgalmat. A legtöbb személyt, mintegy 20 ezret a Szlovák Vasutak alkalmazza. Mibe kerül az Unió? Szlovákiának EU-csatlakozása után rögtön az első évben 10,165 milliárd koronát kell befizetnie az Európai Közösség pénztárába. 2005-ben a tagsági díj már 10,501 milliárd, 2006-ban pedig 15,924 milliárd korona. Ezzel az összeggel értelemszerűen megrövidül a költségvetés. Az előírások szerint többek között a vámbevételek 75 százalékát, a harmadik világ országaiból behozott mező- gazdasági termékre megszabott illetéket és a cukorgyártással kapcsolatos pénzeket kell befizetni a közös kasszába. Az ANO tagja lett az európai liberálisoknak Az Európai Liberális-demokratikus Reformpárt (ELDR) amster- dami közgyűlésén tagként felvette soraiba az Új Polgári Szövetséget. Az ANO az első szlovákiai politikai párt, amelyik az Európai Parlament politikai tömörülésének teljes jogú tagja lett. Az amszterdami közgyűlésen Pavol Rusko pártvezér és Katarina Gloncáková-Golev alelnök képviselte a szövetséget. Az ELDR jelenleg 49 európai liberális pártot tömörít, közülük 23 tizennyolc országban kormánytényező. Hat európai államban a liberálisok vannak hatalmon. Egyébként az ELDR az Európai Parlament harmadik legerősebb politikai tömörülése. Az európai intézményekben erős pozíciót tölt be a liberális értékeket valló ír Pat Cox és az olasz Romano Prodi. fotó: Illusztráció Bugár Bélának nincsenek köztársasági elnöki ambíciói. Az MKP elnöke ezt a párt Országos Tanácsának szombati ülése után jelentette ki. Szerinte ugyanis nála megfelelőbb jelöltet is találhatnak az államfői tisztségre. Az MKP OT tagjainak többsége amellett szavazott, hogy a párt önállóan indítson jelöltet a jövőre esedékes köztársaságiel- nök-választáson. A megfelelő jelöltet egy öttagú csapat hivatott kiválasztani. A párt közelebbről meg nem nevezett öt tagjának az OT jövő január végéig adott időt, hogy mindenki számára elfogadható embert találjon az egyik legfőbb közjogi méltóság posztjára. Az MKP olyan magyar nemzetiségű jelöltet szeretne indítani, aki a többségi nemzet tagjai számára is elfogadható lesz. Azok, akiket eddig megszólítottak, nem vállalták az indulást a párt színeiben, így az MKP tovább kutat megfelelő jelölt után. Bugár Béla szerint az a sajnálatos szlovákiai realitás, hogy a legmegfelelőbb és legrátermettebb jelölt számára is hátrányt jelenthet az a tény, hogy a magyar párt támogatja. Annak ellenére, hogy Bugár népszerűségi indexe tartósan 10 százalék fölött mozog, az MKP elnöke nem kíván indulni a köztársasági elnöki választásokon. A párt Országos Tanácsa döntött azokról a kritériumokról is, amelyek alapján az MKP jelölteket állít a szintén jövőre esedékes európai parlamenti (EP) választásokra. Az elfogadott határozatot parázs vita előzte meg. Olyan vélemény is elhangzott, hogy ne indulhasson az európai parlamenti képviselőségére olyan politikus, aki az MKP színeiben jelenleg fontos államigazgatási tisztséget tölt be. Végül az MKP OT tagjai úgy döntöttek, a jelenlegi miniszterekből és államtitkárokból is válhatnak EP-képviselőjelöltek, feltéve, hogy a párt képes lesz helyükbe megfelelő embert találni, hogy ne gyengüljön az MKP kormánypozíciója. Bár konkrét nevek nem hangzottak el, a magyar párt leendő EP- képviselőjének megfelelő szinten kell beszélnie az angol nyelvet, és vállalnia kell, hogy az Európai Néppárt EP-frak- ciójában fog dolgozni. Szombaton Bugár Béla értékelte az országban kialakult belpolitikai helyzetet is. Elmondta, az MKP nem támogatja a KOZ által kezdeményezett és az ellenzék által támogatott előrehozott parlamenti választásokat, mivel szerinte felelőtlenség lenne a megkezdett reformfolyamat közepén feloszlatni a parlamentet és a kormányt. Bugár azzal érvelt, hogy a Dzurinda-kabinet négy évre kapott bizalmat és mandátumot a választóktól. Az MKP OT csak érintőlegesen foglalkozott a főügyészválasztással. Bugár szerint az lenne a legjobb megoldás, ha folytatódnának a tárgyalások és sikerülne megegyezni egy közös, koalíciós jelölt személyében. 0) Pártszakadás fenyegetné az SDKÚ-t? Múlt héten csütörtökön a legerősebb kormánypárt Ivan Simko, volt védelmi miniszter nélkül próbálta megoldani problémáit. A Simkot támogató párttagok véleményt nyilvánítottak a pártvezetés irányítási módszereiről, de egyben támogatásukról biztosították Mikulás Dzurinda kormányát. A párt alelnöki szerepét betöltő Zuzana Martináková ismét nehezményezte Ivan Simko fél- reállítását (miután Simko nem támogatta a Nemzetvédelmi Hivatal igazgatójának menesztését, megfosztották őt védelmi miniszteri és a pártban betöltött alelnöki posztjától). Állítólag hasonló hangnemben nyilatkozott Simko több szimpatizánsa is. Martináková meggyőződésének adott hangot, hogy a szabad véleménynyilvánítás párton belül nem okozhat különösebb gondot. Az SDKÚ parlamenti képviselőinek egy része vasárnap Ivan Simko kezdeményezésére tanácskozott és Szabad Fórum néven létrehozott egy párton belüli frakciót. Zuzana Martináková szerint a Simko által életre hívott frakció egészséges versenyhelyzetet teremt, amelyből végül is a Szlovák Kereszténydemokrata Unió fog profitálni. Egyúttal kísérletet tesznek arra nézve, hogy nyíltan vitázzanak a párt gondjairól, javítsanak a közvéleménnyel, a párt híveivel és választóival folytatott párbeszéden. A Szabad Fórumhoz csatlakozott Martináková hangsúlyozta, hogy elítéli a vitás kérdések hatalmi úton történő rendezését. „Azt szeretnénk, hogy a megértésen és párbeszéden alapuló SDKU kormánykoalíciós parlamenti többség megerősödjön. Ugyanakkor az SDKÚ választási programjához ragaszkodunk, és ilyen hangnemben akarunk a párton belül is vitázni” - közölte a TASR távirati irodának. Mikulás Dzurinda a találkozóról még pénteken úgy nyilatkozott, hogy Ivan Simko kezdeményezésének tekinti, és ami nem ellenkezik a párt alapszabályzatával, az megengedett. Dzurinda cáfolta az olyan vádakat, amelyek szerint frakciózás miatt Simko eltávolítására törekedne. Mind Dzurinda, mind Eduard Kukán, a párt alelnöke megerősítették, hogy az SDKÚ- n belül bárki bántódás nélkül elmondhatja véleményét. A másik alelnöknek, Milan Hortnak nincs róla tudomása, hogy pártszakadás fenyegetné az SDKÚ-t. Merőben más nézetet vall Frantisek Miklosko (KDH), aki szerint Ivan Simko egy olyan frakciót próbál életre hívni, amely teljesen elkülönülhet a Dzurinda nevével fémjelzett szárnytól. Nyilván ezzel függ össze Mikloskonak mély válságot prognosztizáló kijelentése. A kereszténydemokrata honatya úgy véli, hogy a frakcióba csoportosult személyeket végül kizárják a pártból és ezek után csupán az a kérdés, hogy a kormánykoalíció képes lesz-e tovább kormányozni. o.f. A roma pártok támogatják az előrehozott választásokat „A szociális helyzet már tarthatatlan a romák számára és ezért változásra van szükség” - fogalmazott a Szlovákiai Roma Kezdeményezés (RIS) és a különböző roma szerveződések. Felszólítják Szlovákia polgárait és az összes romát, hogy írják alá a kérdőíveket, támogassák az előrehozott parlamenti választásokat. „Szlovákia polgárai tisztában vannak a társadalmi reformok szükségességével, de elfogadhatatlanok a tehetetlen kormánytagok olyan megszorító intézkedései, amelyek koldusbotra juttatják a tömegeket. Csupán olyan reformokat kellene bevezetni, amelyek az állampolgárok érdekeit szolgálják” — nyilatkozta Alexander Pat- koló, a RIS elnöke. Szlovákiában járt a bolgár államfő Bulgária EU-csatlakozásával kapcsolatban Georgi Parvanov bolgár államfő számít Szlovákia szakmai és politikai támogatására. Egyébként Bulgária 2004. június végéig szeretné lezárni a csatlakozási tárgyalásokat és az előzetes tervek szerint Romániával együtt 2007-ben válna az EU teljes jogú tagjává. Á bolgár vendég két területet jelölt meg a szlovák-bolgár együttműködés elmélyítésére: „úgy vélem, hogy egyrészt közös vállalatokat kellene létrehozni, másrészt a harmadik világ fejlődő országaiban van esély a közös együttműködésre. Elsősorban Közép-Ázsia országai mutatnak érdeklődést Európa és Bulgária iránt. Ilyen formában Bulgária kapu lehetne, és közvetítő szerepet játszhatna az ázsiai és európai országok között.” Emellett a kapcsolatok elmélyítése a hagyományos - a tudomány, művelődés és kultúra - terén is fontos Bulgária számára. Összeállította: Oravetz Ferenc Gyűlnek a kormány megbuktatását szolgáló aláírások A Szakszervezetek Konföderációja és az ellenzék hívei szombat óta gyűjtik az előrehozott választásokat támogató aláírásokat. Robert Fico, a legnagyobb ellenzéki párt vezére azonban hasonlóan, mint a választások előtt 2002-ben, nem árulja el, hogy hatalomra kerülése esetén melyik politikai párttal képzeli el a kormányalakítást. „A Smer hajlandó lenne részt venni egy olyan kormányban, amely biztosítaná a szociális reformok elviselhetőségét” - állította Fico. Szerinte a jövőben kevesebb pártnak kell kormányoznia, amelyeknek világos szociális programja lesz. Ha ebben meg tudnak egyezni, a partner ideológiai hovatartozásától függetlenül bárkivel hajlandóak együttműködni. Túl korai viszont valamelyik politikai pártot eleve kizárni a leendő koalíciós formációból. Fico úgy véli, hogy valószínűleg ismét a jelenlegi parlamenti pártok kerülnek majd be az Országgyűlésbe. Az előrehozott választások esetén a parlamenti viszonyok azonban átrendeződnek. Rajtuk kívül még a Szlovák Nemzeti Párt lépheti át a parlamenti küszöböt. A Smer elnökének nézete szerint jövőre ősszel lehetnének a parlamenti választások, bár ezeket kedvezőbb lenne összekapcsolni a júniusi európai parlamenti referendummal. Áz összevonás garanciát jelentene arra nézve, hogy az emberek nagyobb számban járulnának az urnákhoz. Fico hangsúlyozta, hogy az aláírásgyűjtéssel kapcsolatos jog egyike a legelismertebb polgárjogoknak, amelyet az Alkotmány sem korlátoz. „Az olyan típusú érveléseknek, mint a nehezén már túl vagyunk, most már csak a jólét jöhet, már senki sem hisz. A Dzurinda-kabinet hatodik éve kormányoz és országosának eredménye egyre siralmasabb - az emberek egy részének életszínvonala folyamatosan romlik” - mondta a populista pártvezér. Felszólította a választókat, hogy ne féljenek, a jelenlegi kormányt a nép választotta és jogában áll leváltania. A kormányfő felé megjegyezte, hogy nem akkor kellene az izraeli-palesztin kérdést megoldania, amikor a gyógyszertárak zárva vannak, Szlovákiában drága a gázolaj, a legalacsonyabbak a bérek és a kötelező autóbiztosítás számos esetben az emberek egy havi fizetésének felel meg. A Smer az aláírásgyűjtésben tevékenyen kiveszi részét. Minden járási székhelyen lesznek agitátoraik. December 15-ig legalább 100 ezer aláírást szeretnének begyűjteni, a maradék 250 ezer összeszedése a szakszervezetek és a kommunisták feladata. A legnagyobb ellenzéki párt vezérének meggyőződése, hogy a jelenlegi kormányt sikerül leváltani. A népszavazás eredménye viszont nem lesz kötelezőérvényű a parlamentre nézve. Az előrehozott választásokat a kormánykoalíció képviselői egy részének is meg kell Szavaznia. Oravetz Ferenc
