Hídlap, 2003. augusztus-december (1. évfolyam, 1-82. szám)

2003-11-12 / 50. szám

ftfélap JOBB PART 2003. november 12., szerda Jövőre 200 forint lesz egy kiló kenyér? Az idén 2,8 millió tonna búza termett az országban, az export miatt az év végére 2-300 ezer tonna hiány is lehet. Októberben 10 százalékkal emelték a molnárok a liszt árát, januárban további 20 százalékos drágítás várható. Ehhez még 15 százalék az ÁFA-kulcs, így jövőre akár 200 forint fölötti is lehet egy kiló kenyér ára. A kenyér árának drágulása Szlovákiában is esedékes. Arról kérdeztünk két esztergomi és két párkányi lakost, hogy vajon reális-e ez az ár. Sanyi (benzinkutas) Ez az ár egyáltalán nem reális. Én benzinkutas vagyok, de félig mezőgaz­dász a szakmám. A búza ára nem nö­vekszik évek óta, én is szállítottam va­lamikor, s most is annyiba kerül. Míg a búzából kenyér lesz, az hosszú idő, de hogy ilyen drága legyen mire az üzlet­be kerül, az hihetetlen. Éva (tanuló) Nem tartom valósnak ezt az árat, Szlovákiában is hasonló drágulás vár­ható. Sokkal finomabb a Magyarorszá­gon készült kenyér, de egyre többet kell érte fizetni. Az a legnagyobb probléma, hogy 2004 elejétől nemcsak a kenyér árát emelik, hanem minden drágulni fog, de a fizetések? Laci (technikus operátor) Nagyon nem reális ez az ár. Sajnála­tos dolog, de nem lehet mit tenni, az ár­emelésekkel együtt kell élni. Bármelyik évbe is lépjen az ember, mindig drá­gábbak a termékek, legyen az kenyér, vagy akár egy liter tej. Lehetne áreme­lés, csak akkor a fizetéseket Is úgy kel­lene alakítani, hogy rendben legyen. Éva (kórházi higiénikus) Hihetetlen! Mindent emelnek, nem­csak a kenyér, hanem a tej, a legszük­ségesebb élelmiszertermékek árát is. Nehéz ez ellen mit tenni, talán, ha a fi­zetéseket megemelnék, akkor lehetne változás, de azokat szerintem nem fogják. Az áremelés mindig érzéke­nyen érinti a lakosokat. Uj vezetés a Magyar Energetikai Hivatal élén Csillag István gazdasági és közlekedési miniszter tegnap délelőtt átadta a ki­nevezési okmányokat a Ma­gyar Energetikai Hivatal ve­zetésének. Az új elnök Hor­váth J. Ferenc, helyettese pedig Pataki István. Csillag István köszöntőjében kifejtette, hogy a Magyar Ener­getikai Hivatal rendkívül fontos szerepet tölt be a szektorban, de a státusza megváltozott. Azt kí­vánta a kormány elérni, hogy a környező országok között első­ként hazánkban alakuljon ki egy olyan - az árampiac, a gáz­piac működését figyelemmel kí­sérő - hatóság, amely á legna­gyobb önállóság keretei mellett gondoskodik arról, hogy az energiakereskedelem a tiszta verseny, az átláthatóság és a ki­számíthatóság jegyében mű­ködjön. Emiatt, a gázszolgálta­tásról szóló törvényben az Ener­gia Hivatalnak hatáskörét bőví­tette és miniszteri hatáskörbe emelte a kinevezést. A kibővült hatáskörű és megnövekedett függetlenségű szervezetnek ép­pen amiatt, hogy egy más mili­őben fog tevékenykedni az or­szággyűlés egy olyan törvényi hátteret biztosított, amelynek je­gyében pályázaton választották ki az új vezetőit. Az alelnöki és elnöki funkcióra beérkezett 7 olyan pályázat, ami magas szín­vonalú szakmai munka végzésé­re engedett következtetni. Az el­nöki pozícióra 4, az alelnöki funkcióra 3 pályázat érkezett, ezek közül választotta ki a Csil­lag István által kinevezett bizott­ság a 2 jelöltet. Csillag István el­mondása alapján az új elnök már régóta a Magyar Energia Hivatalban dolgozik különböző beosztásokban. Az elnökhelyet­tes az üzleti energetikai szektor­ból érkezett. Az előző elnökkel, Paderják Péterrel a miniszter többször folytatott megbeszélé­seket, hogy rábírja, induljon a pályázaton. Csillag István kije­lentette, hogy az exelnökre a magyar energiaszakma termé­szetesen továbbra is számit. Horváth J. Ferenc, a 60 éves, okleveles villamosmérnök vég­zettségű új elnök kifejtette, hogy a Hivatal 3 fő területet felügyel: a villamosenergetikát, a gáz­ipart, és a távhőszolgáltatást. 3 fő feladatköre van: szabályozás, felügyelet és fogyasztóvédelem. Az előtte álló feladatokról el­mondta: a legfontosabb, hogy a téli energiaellátás zavartalan, folyamatos és biztonságos le­gyen. Olyan programot állítot­tak össze, hogy az iparág prob­lémamentes ellátást tud biztosí­tani, ha az idei tél nem lesz ke­ményebb, mint a tavalyi. A Hivatal dolgozik a gázpiac 2004. január 1-jével történő megnyitásán is, amikortól a fo­gyasztók szabadon választhat­nak gázszolgáltatót. Epress József MAGYARORSZAG Corvin-lánc - bizonytalan jövő előtt Kérdéses az Orbán-kormány alatt újjáélesztett Corvin-lánc jövő­je, mivel késik a jelenlegi kormány állásfoglalása az ügyben, a Corvin-lánc testület pedig (Balogh János és Teller Ede halála után) jelenleg döntésképtelen helyzetbe került - írja a Magyar Nemzet. A polgári napilap elemzésében rámutat arra, hogy a Glatz Ferenc ál­tal vezetett jelképbizottság hivatalosan még nem foglalt állást a ki­tüntetés jövőjével kapcsolatban, de a grémium sem a Corvin-lánc megszüntetését, sem annak kiterjesztését nem javasolná a kor­mánynak. Mindenesetre a díj működtetéséhez elengedhetetlen iro­dát a Medgyessy-kabinet megszüntette, így a Corvin-lánc testület jelenleg tetszhalott állapotban van - foglalja össze a kialakult hely­zetet az elemzés. Székelyföldi turisztikai konferencia - várják az anyaországiakat Székelyudvarhelyen, a múlt hét végén hatodik alkalommal ren­dezték meg az Udvarhelyszéki Kis- és Középvállalkozások Szövetsé­gének szervezésében a Székelyföldi Turisztikai Konferenciát - adta hírül a Krónika című erdélyi napilap. Szász Jenő polgármester ün­nepi megnyitóján az anyaországból érkező turizmus nagy jelentősé­gét hangsúlyozta. Mint mondta: „ha minden magyar állampolgár évente egyszer a Székelyföldre kirándulna, ez a régió teljes lakossá­gának megélhetését biztosítaná”. A fórumon felszólalók értekeztek a hargitai halászat és vadászat jelentőségéről, a történelmi értékek megőrzését és bemutatását elősegítő kulturális adatbázis kiépítésé­nek szükségességéről, s a turizmus egyéb új kihívásairól. A konfe­rencián elhangzott, hogy a tömeges vendéglátás helyett az egyéni utakon járó, kisautós turisták számának növekedésére kell a falusi vendéglátóknak Európa-szerte, így Székelyföldön is felkészülniük. EU óriás-beruházások - zöld út a Dlavaca-Budapest vasútvonalnak? Romano Prodi 13 projektet választott ki az Európai Bizottság asztalán heverő 29-ből, melyek a bizottság olasz elnöke szerint el­sőbbséget élvezhetnek az unió növekedési csomagjában. A várha­tóan 2004 elejétől induló óriás-beruházásokról szóló elnöki előter­jesztést várhatóan a napokban jóváhagyja az EU versenyképessé­gi tanácsa, így lehetővé válik a közösség decemberi csúcsértekez­letén a gazdasági fellendülés serkentését célzó program elindítása. Jó hír térségünk lakóinak, hogy a brüsszeli előterjesztés tartalmaz­za a Dlavaca-Budapest vasútvonallal kapcsolatos beruházások tá­mogatását is. A projekteket csak részben (30%) fedezik uniós „adományból”, a költségek 50 százalékát az érintett államoknak kell viselniük, míg 20 százalék erejéig magántőkét is bevonnak. Tamás Gáspár Miklós - antiszemita vádak A marxista filozófus nyílt antiszemitizmussal vádolja a magyar bírói kart, konkrétan pedig a másodfokon ifj. Hegedűs Lóránt re­formátus lelkészt felmentő bírát a Magyar Hírlap hét eleji számá­ban. Tamás Gáspár írásában kiemelte: „a bírák jelentős része ah­hoz a felső középosztályhoz tartozik, amely cigányellenes, nőelle­nes, homofób, idegengyűlölő, antiszemita, és mélyen lenézi a kita­szított szegényeket”. A kijelentésekre reagálva Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke felháborodásának adott hangot. Lomnici hozzátette, hogy válaszolni fognak a kirekesztő támadásra a hamarosan összeülő Országos Igazságszolgáltatási Tanács nevé­ben. A bírói kar egyes képviselői szerint példa nélkül álló politikai támadás éri napjainkban a harmadik hatalmi ág képviselőit. Folytatódik a Schlecht-ügy A nyomozás folytatását javasolja a rendőrség a Kaya Ibrahim és Josip Tot nevével feltüntetett cégek ügyében. A 88 millió forin­tos köztartozással fan- tomizált Centum Kft-t Schlecht Csaba adta el, de a rendőrség 2001-ben meg­szüntette ellene az eljárást. A most feltűnt tanú nyilat­kozata miatt azonban lepo­rolják az aktákat. A BRFK szóvivője, Kozák Lász­ló elmondta, hogy a csütörtöki Népszabadságban megjelent, Egy fantommal kevesebb című cikk­ben közölt adatok miatt Gergényi Péter főkapitány utasítására elő­vették az irattárból a már meg­szüntetett Schlecht Csaba elleni nyomozás iratait. A szóvivő közöl­te: a dossziék átolvasása és értéke­lése után megállapították, hogy csak további nyomozás során le­het tisztázni a cikkben megjelent Uj tanú a láthatáron? állításokat. A napilap a sajtóban „Fidesz-közeli” vállalkozásokként emlegetett ügy egyik szereplőjét, Weisz Józsefet szólaltatta meg, aki elmondta: 1995-ben ő továbbítot­ta faxon Kaya Ibrahim és Josip Tot útlevelének másolatát Tasnádi Zsolt vállalkozóhoz. A BRFK Nyo­mozó Főosztály Gazdaságvédelmi Osztálya közokirat-hamisítás és más bűncselekmények miatt Schlecht Csaba és ismeretlen tár­sai ellen, csődbűntett és adócsalás alapos gyanúja miatt folytatott nyomozást. A büntetőeljárás ered­ményeképpen a rendőrség megál­lapította, hogy egy ismeretlen em­ber Kaya Ibrahim Németország­ban élő török férfi adatainak és nevének felhasználásával 13 gaz­dasági társaságban szerzett tulaj­don- és irányítási jogot. Ezek a vál­lalkozások miután bejelentett szék­helyükről eltávoztak, nem teljesí­tettek adatszolgáltatási kötelezett­séget és tartozásaik behajthatat­lanná váltak. A rendőrség 2001. szeptember 11-én azonban meg­szüntette a nyomozást, mivel nem volt megállapítható bűncselek­mény elkövetése. A BRFK két év­vel ezelőtti közlése szerint a nyo­mozást megszüntető határozattal a felügyeletet gyakorló ügyészi szer­vezet egyetértett. A rendőrség ugyanakkor azt is tudatta: ha az el­évülési időn belül az üggyel kap­csolatban újabb érdemi adat me­rül fel, úgy a nyomozás folytatásá­ra a rendőrség intézkedik. gk Év végi roham várható a lakáspiacon A parlament a napokban elfogadta a Pénzügyminisz­térium egy hónappal ez­előtt nyilvánosságra került javaslatát az építési telkek­re bevezetendő áfáról. Eszerint a telkekre kirótt áfateher a legmagasabb, 25 százalékos lesz. Gerő András, az Otthon Centrum vezetője elmondta, ar­ra a tervezetre mondtak igent, amely szerint már 2004. január elsején bevezetik a módosítást. A szakmai szövetségek hetek óta tiltakoztak a tervezet ellen, hiába. A módosításnak már az elmúlt hónapban keresletnöve­lő hatása volt. Az októberi bi­zonytalan időszak alatt még el­maradt a vásárlási láz, de amint kiderült, hogy mégis életbe lép a szigorítás, máris megnőtt az érdeklődők száma. így nem túl nehéz megjósolni, hogy igazi év végi roham várható a lakáspia­con. A szakértő rámutatott, hogy az eddig kivárók a mosta­ni módosítás hatására jobban mérlegelik majd az idei újlakás­vásárlást, hiszen a december 31-ig megkötött és a földhiva­talnál bejegyzett szerződések esetén még marad az áfa­mentesség. Gerő megerősítette azt az általános ingatlanpiaci vélekedést, miszerint az áfatörvény módosítása a ha­szon csökkenése által természe­tesen a lakásépítő cégeket is je­lentősen érinti majd. Rossz esetben akár a projektek teljes nyereségét is veszélyeztetheti. Az eddigi tendencia, miszerint az új projektek esetében a fej­lesztések értékében minél ma­gasabb telekhányadot érvénye­sítettek, leszorítva a csak a laká­sokra érvényes áfateher mérté­két, vélhetően megfordul majd. Mostantól a telekhányad csök­kentésével próbálják majd meg a lehetőségekhez képest na­gyobb nyereséget elérni. GK Kiadják Kulcsár Attilát Az osztrák bíróság keddi, nem jogerős döntése szerint Kulcsár Attilát, a brókerbotrány egyik gyanúsítottját kiadják Magyaror­szágnak. A gyanúsított védője várhatóan fellebbez majd, így Kulcsár valószínűleg csak jövőre kerülhet Magyarországra. A ki­adatási kérelemben négy bűncse­lekménnyel gyanúsították meg az álbrókert: sikkasztással, pénzmo­sással, hamis okmányok felhasz­nálásával és jogosulatlan szolgál­tatásnyújtással. A bíróság indo­koltnak látta a sikkasztás és a ha­misított okmányok felhasználása miatti kiadatási kérelmet, de nem fogadta el a pénzmosás és a jogo­sulatlan szolgáltatásnyújtás bűn­tettére hivatkozó magyar kérel­met. Simonfay Géza, Kulcsár osztrák védőügyvédje várhatóan fellebbez a döntés ellen, az ítélet írásos indoklásának kézhezvétele után. A fellebbezés bejelentésére két hét áll rendelkezésre, így a bí­rói döntés még nem jogerős. Kul­csár kiadatásáról már október 21- én is tárgyalt az osztrák bíróság, de akkor formai okokra hivatkoz­va elhalasztották a döntést, gk

Next

/
Thumbnails
Contents