Hídlap, 2003. augusztus-december (1. évfolyam, 1-82. szám)
2003-11-11 / 49. szám
JOBB PART 2003. november 11, kedd _____3l Mi kerül az asztalra Márton-napkor? A krónikák szerint e nap a fizetés, tisztújítás, jobbágytartozás lerovásának napja volt. A legenda szerint Szent Márton alázatból ki akart térni püspökké választása elől, a ludak óljába rejtőzött, azok gágogásukkal elárulták. Innen a „Márton lúdja” elnevezés. Ilyenkor vágták le a tömött libákat, úgy tartották: „aki Márton napján libát nem eszik, egész éven át éhezik.” Márton az új bor bírája, ilyenkor már iható az új bor. Dologtiltó nap volt. Tilos volt mosni, teregetni, mert a jószág pusztulását okozta volna. Arról kérdeztük az esztergomi lakosokat, hogy mit tudnak a Márton-napi hagyományokról. Erzsébet (nyugdíjas) Márton napjáról nem sok minden jut eszembe, igaz már nagyon öreg vagyok. Libator, libahús.... A régi emlékekből, kiskoromból sem dereng semmi. Libahúsnak kéne az asztalra kerülni, de mivel nyugdíjasok vagyunk a férjemmel, ezt már nem tudjuk megengedni, nincs rá pénzünk. László (nyugdíjas) Az én gyerekkormomban, mikor még kisrác voltam, akkor Márton napján nem szoktunk libát enni. Akkor volt csak rá lehetőség, ha volt pénzünk. Most, feleségemmel nem Is tudnánk megvenni, meg nem is igazán fogyna el. Én a libamájat sokkal jobban szeretem, mint a liba más részét. Anna (főiskolai hallgató) Sajnos nem tudok róla semmit, nem is igazán hallottam, hogy ilyenkor mi a hagyomány. Egy-két étterem ilyenkor hirdeti, hogy Márton napi libator lesz náluk. A családom nem szokott külön erre az alkalomra készülni, a felmenőim, a nagyszülők pedig már meghaltak, ők sem ünnepelték Mária (nyugdíjas) Hát mit Is mondjak? A rádióban hallottam, hogy Márton napján liba kerül az asztalra, hogy ez a hagyomány, de nálunk nem jellemző. A szüleimnél sem emlékszem ilyenre, inkább más alkalomból szokott hús lenni az asztalon. Manapság már ez is luxus, így nem szoktuk megtartani. MDF: Katasztrófa vár az önkormányzatokra 2004-ben (folytatás az 1. oldalról) A 2002-ben végrehajtott átlagos 50 százalékos közalkalmazotti bérfejlesztés 2004. évi határának kezelésére egyetlen forintot sem építettek be az állami költségvetésbe, és csak részben valósul ez meg a 2003. július 1-i köztisztviselői béremelés a tűzoltóságnál alkalmazott dolgozók béremelése hatását illetően. Elfogadhatatlan továbbá, hogy a 2004. évi költségvetés átmeneti rendelkezései között módosítják a gyermekek védelméről szóló és a szociális törvényből adódó 2004. január 1-től megvalósítandó feladatok végrehajtását. 2005-re illetve 2006-ra tolják át a lakosságszámtól függő gyermekintézmények működtetési kötelezettségét, úgymint a bölcsőde, gyermekek átmeneti otthona, családok átmeneti otthona, gyermekjóléti központ. Az önkormányzatoknál tervezett létszámleépítés leplezetlen szándékát mutatja, hogy a központosított előirányzatok között a létszámleépítésekkel összefüggő előirányzat az idei 500 millió Ft- ról 1,5 milliárd Ft-ra nő 2004-ben. Nem tudja elfogadni az MDF; hogy a helyi kisebbségi önkormányzatok részére szánt összeget 2004-re a 2003. évi támogatás 99 százalékra tervezik csökkenteni. Tovább késik a kormányzat hibájából a tényleges és átfogó köz- igazgatási reform. A 167 kistérség részére mindössze 94 milliárd forintot különített el a kormányzat 2004-re. Ez a kistérségi munka- szervezet a tanácsok működtetéséhez, valamint a fejlesztési, felújítási forrásokhoz kistérségenként 56 millió forintot jelent mindössze. Epress József Jánosi György ismét bírálja a kormányt Az MSZP népszerűségi mutatóinak visszaeséséhez nagyban hozzájárultak a kormánykörökhöz tartozó személyek nyári elszólásai, amelyeket utólag kellett megmagyarázni - mondta Jánosi György, a párt országos választmányának elnöke szombaton Dorogon. A kabinet nyári elszólásai azt sugallták az embereknek, hogy nem szavatartó a kormány és az MSZP - mondta Jánosi, aki bírálta a kabinetet a költséges söjtöri ebéd miatt is. Úgy vélte: „ezek nem kommunikációs, hanem súlyos politikai hibák voltak.” Hozzátette: a hibáknak nem lett volna szabad a söjtöri ebédüggyel folytatódniuk, ami ellentmondott a kormány takarékos- sági ígéreteinek, illetve terveinek. Úgy vélte, a kabinetnek a nehéz gazdasági helyzet ellenére is folytatni kell a jóléti rendszerváltás programját. Kovács László, az MSZP elnöke szombaton Körmenden mintegy 200 Vas megyei aktivistával folytatott zárt ajtók mögött megbeszélést. Az ezt követő sajtó- tájékoztatón elmondta: az a szociáldemokrata értékeken alapuló program, amelyet az MSZP kínál, nem az egyetlen alternatíva Magyarország számára, de a legtöbb embernek ez adja a legjobb lehetőséget arra, hogy az ország és a személyes sorsa is jobbra forduljon. Lendvai Ildikó, a szocialisták frakcióvezetője, aki szombaton Kaposvárra látogatott, az európai parlamenti választásokról elmondta: ha az ellenzéki párt egyik javaslatukat sem fogadja el a vonatkozó törvénnyel kapcsolatban, akkor kénytelenek lesznek belemenni a pártdelegáltak utaztatásába is. Ez lényegében azt jelentené, hogy a külképviseleteken a választásokat felügyelő bizottságokban jelen lehetnének a listát állító pártok delegáltjai. Állítása szerint azonban ők ezzel nem fognak élni. gk Pótolni kell a hiányosságokat májusig Az Európai Bizottság a napokban kiadott országjelentése rávilágít a magyar mezőgazdasági intézmény- rendszer súlyos felkészülésbeli elmaradására - mondta Martonyi János, volt külügyminiszter. A hiányosságok május elsejéig történő pótlását nemzeti érdeknek nevezte, s ennek érdekében összefogást sürgetett. Martonyi János értékelése szerint egy teljesen új típusú jelentést adott ki a Bizottság, amely kizárólag a csatlakozásra való felkészüléssel foglalkozik. Az anyag három részből tevődik össze: az első a már teljesített elvárásokat, a második a részben teljesült feladatokat tartalmazza, míg a jelentés harmadik része azokra a teendőkre fókuszál, ahol komoly elmaradásunk van. A hiányosságok döntő részének teljesítése kizárólag a mi érdekünk: ha az uniós támogatások fogadásához szükséges integrált intézményrendszer nem épül ki a megadott határidőre, azoktól az előnyöktől esünk el, melyek ellentételezéseként az elmúlt 10-15 évben oly sok kötelezettséget vállaltunk. Egyes szakértők szerint az intregrált irányítási és ellenőrzési rendszert biztos, hogy nem tudják felállítani 2004 május l-jéig, amely súlyos gondot jelenthet annak ellenére is, hogy a közvetlen mezőgazdasági kifizetéseket Brüsszel csak a jövő év végén kezdi el folyósítani a magyar gazdák számára. Martonyi János leszögezte: A SAPARD-hivatal már az Orbán- kormány alatt felállításra került, az előző ciklusra eső, a mező- gazdasági fejezetre vonatkozó elmaradásokat a kormány 2002-ig döntő részben behozta. A mostani hiányosságok pótlása éppen ezért a Medgyessy- kormány felelőssége. gk Csatlakozás az eurózónához - 2009 Nehéz megfelelni a hírhedté vált maastrichti kritériumoknak. Az eurózóna tagországainak államháztartási hiánya legfeljebb a GDP 3 százalékára rúghat, és ezt már két évvel a csatlakozás előtt teljesíteni kell. Egy befektetői bank elemzése szerint e kritérium teljesítése nem jelenthet problémát a Balti-országoknak és Szlovéniának, viszont késleltetheti Magyarország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia csatlakozását a valutaunióhoz. A négy országnak átlagosan 2,3 százalék- ponttal kellene csökkentenie államháztartása hiányát. A bank szerint valószínű, hogy a most csatlakozók egyéni elbírálás alapján kapcsolódhatnak a valutaunióhoz. Szakértők megítélése szerint technikailag lehetséges, hogy Magyarország és Szlovákia már 2008-ban csatlakozzon az eurózónához. Ennél azonban mégis valószínűbb, hogy a szlovák-lengyel-magyar hármasfogat 2009-ben, a csehek pedig csak egy évvel később használhatják hazai fizető- eszközként az eurót. gk MAGYARORSZÁG Magyar gyógyszertámogatás - rejtett uniós intő? Súlyos kritikákat kapott Magyarország gyógyszerügyben is - állítja szakértőkre hivatkozva a Napi Gazdaság legutóbbi száma. A lap szerint egy 1998-as uniós direktíva előírja az átlátható, kiszámítható gyógyszer-támogatási rendszer kiépítését a csatlakozó országokban, ám ennek hazánkban nincsenek meg a jogszabályi feltételei sem. Nem áll rendelkezésre jelenleg az ágazat valamennyi résztvevője számára egységes és ismert feltételrendszer, nincsenek tisztázott alapelvek - teszi hozzá a szakértői értékelés. Az Egészségügyi Minisztérium egyelőre nem foglalkozott az országjelentés gyógyszer-ügyet érintő kérdéseivel, ami annak is betudható, hogy a kritikák nem a leginkább problémás területek közé sorolják a hiányosságokat. Gyorsuló külker hiány növekedés - negatív tendencia Idén az első kilenc hónapban az export 3 százalékos bővülése mellett 8 százalékkal nőtt az import, így felgyorsult a külkereskedelmi hiány növekedése hazánkban - áll a KSH közelmúltbeli értékelésében. A január-szeptemberi időszakra vonatkozó adatok tanúsága szerint a negatív tendencia mögött a fogyasztási és a beruházási célú, valamint az energiaimport növekedése okozta, míg a termelési célú import és export változásai nem voltak döntő kihatással a hiány alakulására. Köztudott, hogy a nevezett időszakban a gépjármű eladások száma több mint 30 százalékkal növekedett, ez is közrejátszik a mutatók romlásában. Fidesz: „Kovács megdöbbenése megdöbbentő!” Megdöbbenésének adott hangot a legnagyobb ellenzéki párt amiatt, ahogyan Kovács László, ifj. Hegedűs Lóránt felmentésével kapcsolatban a független bíróság ítéletét kommentálta. Köztudott, hogy az ítéleten megdöbbenő szocialista politikus a múlt héten külügyminiszterként közvetetten elítélte a bírói verdiktet, megdöbbenését kifejezve az eset miatt, valamint szorgalmazva a gyűlöletbeszéd elleni törvény mielőbbi megalkotását. Lukács Zsuzsanna, a Fővárosi ítélőtábla elnöke a Magyar Nemzetnek a külügyminiszteri kommentárra reagálva kijelentette: „szokatlan, sőt példa nélküli, hogy egy vezető politikus ilyen módon minősítse a bíróság döntését”. „A jelenlegi jogszabályi rendelkezések alapján a bíró van abban a helyzetben, hogy értékelje az ügyet” - tette hozzá a bíróság képviselője. A polgári napilap az üggyel kapcsolatban idézi Lomnici Zoltánnak, a Legfelsőbb Bíróság elnökének a lapnak adott korábbi interjújában elhangzottakat, melyek szerint: „beláthatatlan következményei lennének annak, ha bírósági döntések nyomán politikai támadások kereszttüzébe kerülne a harmadik hatalmi ág”. Gyurcsány Erdélyben - takarékosságra int Gyurcsány Ferenc gyermek-, ifjúsági és sportminiszter hétvégi, erdélyi látogatásán bírálta az előző kormány osztogató politikáját, és partneri viszony kiépítését szorgalmazta az erdélyi ifjúsági szervezetekkel - írja a Népszabadság. A tárcavezető látogatása során találkozott az RMDSZ igjúsági szervezetének képviselőivel, a Sapienta Erdélyi Magyar Tudományegyetem, valamint a Babes-Bólyai Tudományegyetem vezetőivel. Gyurcsány kifejtette, hogy a másfél éve hatalomra jutott új kormány az Agora- és a Metszéspont-irodahálózaton keresztül kívánja a jövőben támogatni az erdélyi fiatalok programjait. Többletforrások ígérete helyett a tárcavezető ugyanakkor takarékosságra intette a Sapienta Tudományegyetemet, mint mondta: az intézménynek be kell bizonyítania, hogy takarékosan gazdálkodik a számára juttatott, 1,7 milliárd forintból. Kulcsár kiadatási ügye - az osztrák bíróság a ludas? A Magyar Hírlap úgy tudja, hogy az osztrák bíróság gondatlansága miatt keveredett el Kulcsár Attila nemzetközi elfogatóparancsának eredetije, és ezért nem lehetett a kiadatási eljárás letárgyalására sort keríteni a közelmúltban. A magyar igazságügyi tárca állítólag ismételten eljuttatta a parancs eredetijét az osztrák illetékeseknek. Az október 21-én, az említett formai hiánnyosságok miatt elnapolt tárgyalás keddi megismétlésén valószínűleg már nem tud alaki hibára hivatkozva halasztást kérni a K&H-ügy fő gyanúsítottjának sztárügyvédje, viszont védence kiadatása esetén biztosan fellebbezni fog. A szaktárca büntetőjogi főosztályvezetője a napilapnak elmondta, hogy a védelem időhúzó taktikájában közrejátszhat az is, hogy az előzetesben töltött idő is beleszámít a büntetésbe, az osztrák börtönök színvonala pedig magasan a magyaroké felett van. ká Jövőre 200 forint lehet a kenyér? Az idén 2,8 millió tonna búza termett az országban. Ebből október közepéig 500 ezer tonnát exportált az ország. Egyes szakemberek szerint ez év végére akár 2-300 ezer tonna hiányt is eredményezhet belföldön. A Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium ebből fakadóan a gabona kivitelének leállítására készül, azonban erre még a Külügyminisztériumtól nem kapott engedélyt. Időközben októberben 10 százalékkal emelték a molnárok a liszt árát, januárban pedig akár további 20 százalékos drágítás várható az elemzők szerint. A megnövekedett árakra jön még az ÁFA-kulcs 15 százalékra való emelése is, így mindez jövőre 200 forint fölötti kenyérárat eredményezhet. ák
