Hídlap, 2003. augusztus-december (1. évfolyam, 1-82. szám)
2003-11-11 / 49. szám
Változások az ösztöndíjrendszerben Eddig így működött A Magyar Köztársaság Oktatási Minisztériuma Határon Túli Magyarok Főosztályának magyar ösztöndíjra, illetve rendszeres tanulmányi támogatásra kiírt pályázatával az elmúlt években rendszeresen találkozhattunk. Ez a Szlovákiai Magyar Ösztöndíj Tanács által, az Agora Irodahálózat lebonyolításával valósult meg. Az ösztöndíjakkal a szülőföldi értelmiség képzését és utánpótlását kívánták támogatni. (Ez a típusú ösztöndíjpályázat nemcsak felvidéki, hanem vajdasági, erdélyi, kárpátaljai fiatalok számára is elérhető. Minden esetben a pályázatokat a Magyar Köztársaság Oktatási Minisztériuma Határon Túli Magyarok Főosztálya és az adott régió Ösztöndíj Tanácsa írja ki.) A támogatás azon szlovák vagy cseh állampolgárságú, magyar nemzetiségű hallgatók számára volt elérhető, akik magyarországi felsőoktatási intézményekbe nappali tagozatos teljes és kiegészítő alapképzésre nyertek felvételt. Az ösztöndíjat elnyerő hallgatóval a Magyar Köztársaság Oktatási Minisztériuma szerződést kötött, amely tartalmazta az ösztöndíjas jogait és kötelezettségeit. Azok, akik tanulmányaikat költségtérítéses képzésben kezdték meg, a későbbiek során már nem részesülhettek magyar állami ösztöndíjban. A pályázatban nem vehettek részt azok sem, akik magyarországi középiskolákban végezték középiskolai tanulmányaikat, ott szerezték érettségi bizonyítványukat. További kizáró ok volt az, ha a pályázók a felvételi vizsgán nem érték el a megpályázott szakon az államilag finanszírozott ponthatárt, illetve olyan szakra nyertek felvételt, amelyen nem volt államilag finanszírozott képzés, vagy az adott intézmény nem volt akkreditáltatva, azaz államilag elismerve. Az ösztöndíjat igénylőknek az adott pályázati év első évfolyamos hallgatójának kellet lennie, és nem pályázhattak a magyarországi felsőoktatási intézménybe felvételi eljárás nélkül, intézményen belüli vagy intézményközi átjelentkezéssel, továbbá felvételi eljárás keretében az adott szakra felvételi vizsga letétele vagy annak eredményének figyelembevétele nélkül bejutó személyek. A sikeres pályázó által aláírt ösztöndíj szerződés utolsó paragrafusa kötelezte a hallgatót, hogy tanulmányai befejezése után hazatérjen a szülőföldjére. Ellenkező esetben köteles visszafizetni a 23%-os kamattal terhelt, a tanulmányai alatt számára folyósított ösztöndíj teljes összegét. Mostantól másképp lesz Az Európai Unióba történő csatlakozás csakúgy, mint sok egyéb területen, az ösztöndíjak rendszerében is jelentős változásokat von maga után. Az eddigi támogatási rendszer gyökeresen megváltozik, az alapképzések eddigi formában történő finanszírozása megszűnik. Az Európai Unió jogszabályai szerint ugyanis az eddigi támogatási forma diszkriminálja a nem magyar nemzetiségű, szlovák vagy cseh állampolgárokat, hiszen eddig pályázati alapfeltételként szerépeit a magyar nemzetiség. Az unión belül a hallgató szabadabban választhatja majd meg azt az oktatási intézményt, - az EU bármelyik országában - ahol felsőfokú tanulmányait szeretné végezni. Ösztöndíjat mostantól az adott felsőoktatási intézmény biztosíthat a hallgatónak, amennyiben teljesíti az egyetem/főiskola erre vonatkozó feltételeit. Ennek következtében az ösztöndíj nagysága országonként, azokon belül pedig intézményenként, nagy mértékben eltérő lesz. Egy kisebb költségvetésű, kevesebb hallgatót képző vidéki intézmény valószínűleg kevesebb ösztöndíjat képes biztosítani, mint a nagy múltú, több ezer hallgatót egyidejűleg oktató egyetemek. Az Agora- Pozosny irodavezetője, Gál Éva szerint a csatlakozást követően minden bizonnyal többen folytatják majd tanulmányaikat külföldön. Ebben nagy szerepet játszik az is, hogy a szlovákiai felső- oktatási intézmények egyelőre nem biztosítanak ösztöndíjat a hallgatóiknak, ellentétben a magyarországi vagy egyéb külföldi országok egyetemeivel. A felvidéki magyar hallgatók első számú célpontjai, minden bizonynyal, a magyarországi, illetve a csehországi egyetemek lesznek. Az átalakuló szlovákiai magyar ösztöndíjrendszer a jövőben a szülőföldön történő tanulást próbálja majd támogatni. Ezt egy szülőföldi ösztöndíj segítségével szeretnék megvalósítani, amely egyébként már jelenleg is működik Szlovákiában. Eddig csak nagyon szűk réteg számára volt hozzáférhető, 2001-ben például mindössze 15-en részesültek ebben a támogatásban. Ezt szeretnék kibővíteni, de azt egyelőre nem lehet tudni, hogy milyen módon. Az előzetes elképzelések szerint az új rendszerű támogatást elsősorban azok a hallgatók igényelhetnék, akik a felsőoktatási intézményekben olyan szakokat, tárgyakat hallgatnak, amelyek gyakorlati alkalmazása hasznos lehet a kisebbségi közösség számára. Ahhoz, hogy ez a rendszer működésbe lépjen, meg kell várni az Oktatásügyi Minisztérium ez irányú döntését. Gál Éva szerint a folyamat beindítása minden valószínűség szerint jövő év januárjában, rosszabb esetben augusztusában várható. A fenti ösztöndíjrendszer akkor tudná tökéletesen ellátni a feladatát, ha sikerülne kialakítani egy jól működő kapcsolatrendszert azokkal az alapítványokkal, amelyek hozzájuk hasonlóan, a felvidéki magyarság szülőföldön tartását tűzték ki célul. Bukovics Krisztián A korábbi formájában utoljára a 2003/2004-es tanévre kiírt ösztöndíj támogatásban összesen 25 fő részesült. Közülük 15+5- en nappali tagozatos teljes alapképzésre, öten pedig nappali tagozatos kiegészítő alapképzésre jelentkeztek. A választható szakok (zárójelben a pályázható helyek száma): Agrár szakcsoport (1), Bölcsész szakcsoport (2), Egészségügyi szakcsoport (1), Gyógypedagógiai szakcsoport (1), Műszaki szakcsoport (1), Művészeti szakcsoport (2), Természettudományos szakcsoport (1), Testkulturális szakcsoport (1). Továbbá pályázni lehetett ösztöndíjra (5 fő) bármely olyan szakkal, amely a szülőföldön nem tanulható, és a pályázati kiírás egyéb feltételeinek megfelel. Azok. akik sikeresen pályáztak, természetesen az Európai Unió következtében módosuló feltételek- ellenére, a pályázat által megítélt teljes időtartamra jogosultak az ösztöndíjra. A szlovákiai állami ösztöndíjban (2001-ben) összesen 15-en részesültek, ebből 12-en PhD hallgatók és fiatal kutatók voltak, 3-an pedig jogász hallgatóként részesültek támogatásban. Az utóbbiaknál kritériumként szerepelt, hogy az egyiküknek első évfolyamos hallgatónak kell lennie. Tokod bányászati hagyományai Száz közül a második a kürti szövetkezet A hagyomány szerint a falu Tokod nevű vitézről kapta nevét. Már az őskortól lakott település volt. Ezt bizonyítják a régészeti leletek is. Bronzkori földvára a Kis- Gete melletti Leshegyen található. Említésre méltó az I. században létesült és a IV században fénykorát élő római település és erődítmény a római hadiút mentén. A középkori falu a maival azonos területen volt. Első okleveles említése 1181-ből való. Az 1543-as török támadás során elpusztult, és lakhatatlanná vált a település. A Pilis megyéhez tartozó Tokodot 1595-ben az esztergomi érsek szerezte meg, s templomot is épített itt. A török felszabadító harcok során szintén elpusztult. A XVIII. század elején Tokodon az esztergomi szemináriumnak is voltak birtokai. Az ipari tevékenység közül a mészkőfejtés és a kőszénbányászat volt a legfontosabb. A község gazdasági és társadalmi életét utóbb meghatározó szénbányászat 1812- ben indult. Erre a szénvagyonra alapozta az 1880-as években Kurczweil az üveggyárát. A XX. század elejére a megélénkülő iparosítás hatására nőtt a lakosainak száma. Az I. világháborúban a község lakói közül 42-en áldozták életüket. Az 1930-as években a lakosság többsége a bánya és ipartelepek környékén élt: Tokodaltárón, Tokod-Uveggyár- ban, Ebszőnybányán, Ótokod- bányán, Újtokodon, Öregakna kolónián. Rendkívül élénk volt a társadalmi és kulturális élet a községben, több mint 20 egyesület jött létre a két világháború között, ami a területi széttagoltság következménye volt, mivel az ipartelepek egymástól és a községtől is távolabb helyezkedtek el. Különösen Tokodaltárón és Üveggyárban volt magas az egyesületek száma. Az oktatást is hasonló tagoltság jellemezte. A községben 6 tanerős felekezeti iskola működött, a bányatelepen 6 tanerős bányaiskola, az Üveggyárban állami kezelésben 3 tantermes, 3 tanerős iskola volt. A II. világháború harcai 1945. március 25-én fejeződtek be Tokod területén. Az ipari üzemeket a szocialista iparosítással tovább fejlesztették. A bányában és az Üveggyárban, ahol 1966-tól opál és ólomüveget is gyártottak, egyre több dolgozó talált megélhetést. Az utóbbi években a bányák visszafejlesztésével a község lakói más munkalehetőséget találtak. Közigazgatásilag 1984-88 között Esztergom vonzáskörzetéhez tartozott. Jelenleg Tokod és Tokod-Üveg- gyár tartozik össze, Tokodaltáró 1992-ben önállósult. Legértékesebb műemléke a felújított Gardellaca. A 130x90 m nagyságú, 1 m széles falakkal, egyoldali kéttornyos bejárattal és több körbástyával körülvett erődítmény a IV-V századból való. Műemlék jellegű az 1786-ban épült barokk római katolikus templom. A főoltár, szószék és az egyik mellékoltára is műemlék jellegű. A kegyszerek és műtárgyak először a pálosoké voltak, Esztergomból kerültek Tokodra. A nagyközség polgármestere: Pánczél Mihály. Alpolgármesterek: Bartl Zoltán és Otrok Györgyné. Képviselőtestületet 12 fő alkotja. Lakosainak száma: 4500. gk Kürt község domboldalas vidéke kiválóan alkalmas szőlőtermesztésre. Ki is használják természeti adottságait a kürtiek, kiváltképpen a kürti Mezőgazdasági Szövetkezet, amely második helyezést ért el a Top Agro 2002/2003 mezőgazdasági vállalkozók versenyén a mezőgazdasági szövetkezetek kategóriájában. A mezőgazdasági szövetkezet a csemege- és borszőlő termesztésében elért kiváló eredményei kétségkívül Korpás András, a nemzetközi hírű szőlőnemesítő és szőlőtermelőnek köszönhető. Korpás András lapunknak elmondta, hogy idén 1260 tonna szőlő termett a nagy szárazság ellenére. A mezőgazdaságnak mintegy 190 hektáron van szőlőültetvénye, ebből 137 hektáron van termőszőlő. Alanyvesszőt is termesztenek eladásra és szaporításra. Korpás András szerint azonban nagy szükség lenne az újításra, de annak ellenére, hogy a szőlő idén túlteljesített, erre az ágazatra keveset fordítanak. A térségben honos klasszikus szőlőfajtákat termeszt a szövetkezet. Ilyen például az Olasz Rizling, Rizling Szilváni, Rajnai Rizling, Chardonnay, Kékfrankos, Szentlőrinci. Cabernet Sauvignon, Pannónia Kincse, Diamant, Opál, Rubanka. A szövetkezeten belül nemcsak termelés, hanem nemesítés is folyik. Korpás András a pozsonyi kutatóintézet dolgozójával, Dorota Pospisilovával karöltve tíz fajtát nemesített ki, mégpedig a Devin, Dunaj, Diamant, Dóra, Opál, Ametiszt, Negra, Pasztel, Ónix, Rubanka fajtákat. Ez utóbbi a szomszéd Für község szlovák elnevezéséből kapta a nevét. czm Honlap az uniós támogatásokról Főleg a községek és a régióban működő kisvállalkozók számára készült a www.eufondy.org internetes oldal, amelynek célja, hogy érthető és áttekinthető információkat nyújtson az Európai Uniós strukturális alapokból merítendő támogatásokhoz. Az internetes oldalról sok hasznos információt megtudhat minden leendő potenciális kérvényező: például, hogyan kell elkerülni a fölösleges bonyodalmakat, és, milyen határidővel érkezzenek a pályázatok. Az internetes oldal felépítése nagyon egyszerű. Néhány szakosztályba csoportosítva foglalkozik az oldal azzal a kérdéssel, hogy hogyan kell folyamodni a támogatásokhoz, milyen lépésekből áll a kérvények benyújtása. Tájékoztat a problémával kapcsolatos segédkönyvek megjelenéséről, és a kérvényezők számára indított iskolázásokról. Az oldal alapinformációkat tartalamaz az Európai Uniós alapokról, azok struktúrájáról, küldetéséről és a belőlük meríthető összegek nagyságáról, továbbá az alapprogramok dokumentumainak előkészítéséről. A települések és a régiók részére bizonyára hasznos információt nyújt a gazdasági és szociális fejlesztésre irányuló programok előkészítéséről. Sokszor ugyanis szükséges a tervezet és a hosszútávú fejlesztési tervek közti program egységessége helyi és régiós viszonylatban is. A tervezetek támogatására vonatkozóan itt találhatók az aktuális információk a csatlakozás előtti és utáni Európai Uniós alapokról. Ezt azért fontos figyelemmel kísérni, mert a programdokumentumok még mindig változhatnak. Ezen kívül találhatók még információk az internetes oldalon az adminisztrációs rendszerről, amelyek keretében fognak megszületni a határozatok, fizetések, ellenőrzések, stb. Az egyik szakosztályt kifejezetten azért alakították ki, hogy tájékoztasson annak a bizottságnak a munkájáról, amelynek a feladata felügyelni a folyamat demokratikus és nyitott lefolyását. Az internetes oldal a CEPA helyi aktivitást támogató központ programjaként jött létre különféle uniós programok támogatásával. Az érdeklődők kérdéseket is feltehetnek, illetve megírhatják véleményüket az eufondy@changenet.sk e-mail címre. czm
