Hídlap, 2003. augusztus-december (1. évfolyam, 1-82. szám)
2003-11-08 / 48. szám
JOBB PART 2003. november 8., szombat _____3l Ét kezési szokások délben Minden napi életünkhöz hozzátartozik a déli étkezés. Mivel napjainkban egyre inkább a gyorsan elfogyasztott éttermi menük jelentik sokak számára az ebédet, így annak néztünk utána a Duna két partján, hogy mennyire veszi igénybe az utca embere az éttermek kínálatát. Szilárd Teréz (pénzügyi közvetítő) (irodai alkalmazott) Balázs (hirdetésszervező) Dóri (főiskolai hallgató) A környezetemben nagyon sokan járnak menüs étkezdékben. Én a város közepén lakom, ezért a legolcsóbb menü számomra otthon van. Ha nem így lenne, akkor biztosan járnék ilyen helyre, mert jó szolgáltatásnak tartom. Szerintem a 60 korona körüli ár a menükért teljesen korrekt. Menüs étkezdékbe nem járok, ennél jobb megoldásnak tartom a menük házhoz, vagy a munkahelyre történő szállítását. Szerintem sok embernek nincs ideje, hogy a munkahelyéről elmenjen az esetleg a város másik felén lévő étterembe. Ráadásul a szállítási költségek nem drágítják meg az árát jelentősen. Nem nagyon járok délben étterembe ebédelni, mert a feleségem csak délután jár dolgozni, és Ó mindig főz ebédet. Ha esetleg elfoglalt és nincs ideje főzni, akkor elmegyünk együtt enni egy menüt. Maximálisan meg vagyok elégedve a szolgáltatásokkal és az ételekkel is. Jó ötletnek tartom az éttermek ilyen szolgáltatását. Nem sűrűn járok ebédelni, mert a déli órákban nincs annyi szabadidőm. Egyébként is otthonról hozok magamnak ételt, és a kollégium is közelebb van a főiskolához, mint a városi éttermek. Amikor mégis a város egyik éttermében eszek ebédet, akkor meg vagyok elégedve kínálattal és az árakkal is. Rekordot döntött az ellenzék 1600 módosító indítvány 1600 ellenzéki módosító javaslat érkezett, a 2004-es költségvetés korrigálására, illetve kiegészítésére. A rekord mennyiségű módosító javaslat további sorsáról, Veres János, a pénzügyminisztérium politikai államtitkára, sajtótájékoztató keretében nyilatkozott. A benyújtott módosító indítványok, három nagy területet érintenek, - versenyképesség javítása, humán-politikai javaslatok, és önkormányzatokat érintő javaslatok - és megközelítőleg 850 milliárd forint átcsoportosítására illetve más irányú fel- használására tesznek javaslatot. Az indítványok egyrészt, az ön- kormányzatokat szeretnének többletforrásokat juttatni, másrészt olyan infrastrukturális fejlesztésekre kívánnak több támogatást, amelyek nem szerepelnek a beterjesztett költségvetésben. "Az 0 véleményük szerint!" tette hozzá az államtitkár. Például, konkrét útépítésekre szeretnének megjelölni forrásokat, de van olyan indítvány, amely bizonyos szociális juttatások, megváltoztatását kezdeményezi, és néhány beruházási előirányzatnak a növelését is kezdeményezik az ellenzéki honatyák. Az érintett tárcák szakmailag értékelték a módosító indítványok sorát, és a feldolgozásuk is megtörtént, hiszen a bizottsági üléseken, a kormány képviselőinek, már véleményt kellett formálniuk a benyújtott javaslatokról. " Az ellenzék által benyújtott módosító indítványok forrásoldala, teljesen megalapozatlan" -jelentette ki Veres János. Van néhány olyan ellenzéki indítvány, ami egyébként összhangban van a kormány által támogatott elképzelésekkel. Ilyen például, az, hogy a táppénz mértékének az összege ne változzon. Lapunk kérdésére, miszerint, mit takar az indítványok megalapozatlansága, az államtitkár elmondta, hogy olyan forrásokat kívánnak felhasználni a javaslatok, amik nem léteznek. Például olyan kamatcsökkenést tervez be az egyik javaslat a következő évre, hogy nem a Magyar Állam fizetne kamatot a kibocsátott állam- kötvények után, - itt negatív kamatot számoltak - hanem a kötvényvásárlók fizetnének kamatot. Ez a helyzet Magyarországon még nem áll fenn, így az ehhez hasonló indítványokat a kormány nem támogathatja, á.k. MAGYARORSZÁG Felmentették ifjabb Hegedűs Lóránt református lelkészt Nem bizonyultak helytállónak a Hegedűs Lóránt ellen felhozott vádak, melyek szerint a református lelkész egy pesti kerületi lapban megjelent cikkében erőszakra uszított volna. Az elsőfokú bíróság korábbi ítéletét jogerősen felülírva a Fővárosi Bíróság fel-' mentette a MIÉP korábban számos fórumon meghurcolt tagját. A bírói döntés értelmében a szólásszabadság korlátozására csak kivételes és indokolt esetben van lehetőség, ez pedig a református lelkész ügyében nem valósult meg, azaz az teljes mértékben belefért a szabad sajtó jogi kereteibe. Nem adott helyt a bíróság annak a vádpontnak sem, mely szerint a „galíciai jöttmentekről" szóló cikk antiszemita lett volna, az indoklás szerint ugyanis ilyen jogi minősítés a magyar jogrendben nincs. A Mazsihisz vezetői nem zárták ki, hogy nemzetközi színtérre viszik az ügyet, Kovács László pedig az MSZP közleményének tanúsága szerint megdöbbent a bíróság döntésén, és a gyűlöletbeszéd elleni törvény mielőbbi elfogadását szorgalmazta. Kulcsár Attila - elhúzódó bécsi őrizet? Sajtóértesülések szerint tovább húzódhat Kulcsár Attila immár hat hónapja tartó kiadatási ügye. Az osztrák bíróság szenátusa, sokadik halasztás után jövő kedden dönt a kérelemről, melyet az illetékes magyar hatóságok nyújtottak be a K&H botrány elsőszámú gyanúsítottjának ügyében. Simonfay Géza, a milliárdos sikkasztó sztárügyvédje a sajtó képviselőinek mindenesetre kijelentette, hogy amennyiben az osztrákok igent mondanak a magyar igényekre, mindenképpen fellebeznek. A Magyarországra hozatal azonban bírósági jóváhagyás esetén még amiatt is elhúzódhat, mivel ahhoz az osztrák igazságügy-miniszter hozzájárulására is szükség van. Kulcsár Attila ügyvédje ráadásul megjegyezte, hogy szeretné védencét osztrák bíróság elé vitetni, mivel nem bízik a hazai bíróság elfogulatlanságában. Lakáshitelezés - a szocialisták kihagynák a közjegyzőket Horváth Csaba, a parlament lakásügyi bizottságának szocialista elnöke szerint az elvégzett munkához képest túlzott az az összeg, amit az államilag támogatott lakáshitelek esetén a közjegyzők kapnak. A Népszabadság értesülései szerint a parlamenti bizottság törvénymódosítást kezdeményezne a kérdésben, a kérelmezőkre háruló közjegyzői díjak megspórolása, és a hitelfolyósításig tartó időszak lerövidítése érdekében. A javasolt megoldás szerint a bankok önállóan jogosultak lennének a jövőben közokiratnak minősülő hitelszerződés kötésére. Ellenzi a parlamenti bizottság javaslatát a Magyar Országos Közjegyzői Kamara. Bókái Judit kamarai elnök elmondása szerint, amennyiben a bizottsági javaslat vége törvénymódosítás lesz, úgy az Alkotmánybírósághoz fordulnak. Demszky Gábor - nehéz idők jönnek Kritikus országjelentés Elvesztettük vezető helyünket A Magyar Demokrata Fórum sajtótájékoztatóján Herényi Károly, a párt parlamenti frakciójának vezetője lesújtónak nevezte az Európai Unió Bizottságának a Magyarországról szóló országjelentését. Szerinte Magyarország elveszítette vezető pozícióját és ez a kormány jelen állapotában alkalmatlan arra, hogy az uniós csatlakozás feltételeit elfogadható módon teljesítse, és nem képes befogadni azokat az ellenzéki javaslatokat, amelyek megelőzték volna a jelenlegi helyzet kialakulását. A frakcióvezető hangsúlyozta, hogy ez a kormányzati magatartás kudarcra ítéltetett. Emlékeztetett arra, hogy Medgyasszay László MDF-es országgyűlési képviselő március óta fogalmazza meg azokat a javaslatokat, amelyek arra a négy pontra lennének megoldások, amelyeket most kritika ért. Sajnálatos, hogy ezekre a javaslatokra a kormány részéről még válasz sem érkezett. A sajtótájékoztató keretein belül Ékes József és Kelemen András, az Európai Parlament MDF- es megfigyelői arról számoltak be, hogy a mezőgazdasági tárcán belül is értelmezési problémákat látnak. Ezt abból következtetik, hogy amíg Szanyi Tibor politikai államtitkár szerint az országjelentés még a kritika kereteibe sem fér bele, addig Németh Imre agrárminiszter jogosnak és indokoltnak ítélte azt. Magyarország elvesztette vezető pozícióját a csatlakozó országok között. Ha a gazdák nem tudják teljesíteni az európai uniós elvárásokat, akkor Magyarország saját termékeit zárja ki az unió piacáról és kimaradhatnak az EU-s támogatásokból is. Ellentétes a vidékfejlesztéssel a vidéki postahivatalok, az iskolák és az óvodák bezárása. Arpási Károly A „SZOLID” program A szociális ellátórendszer újragondolása A kormány igyekszik visz- szaszerezni a "szociálisan érzékeny" szlogen, alaposan jelentését. Ezért az Egészségügyi Szociális és Családügyi Minisztérium (ESZC- SM) elindította a SZOUD projektet, ami fantáziadús neve ellenére, egy sokakat érintő terület, a szociális ellátórendszer megújításán munkálkodik. Az idén éppen 10-ik évébe lépő Szociális Törvény, a rendszerváltás első évtizedének fontos intézménye lett, és jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a átalakulással járó súlyos társadalmi terhek elviselhetőbbek legyenek. Ugyanakkor - nyílván a felgyorsult változások következtében - mára ez a törvény, a hozzá kapcsolódó jogszabályokkal együtt, sok szempontból nem kielégítő. Még kevésbé várható el a törvénytől, hogy lényeges változások nélkül, belátható távlatokban, megfelelő keretet adhat az új szociális problémák kezeléséhez, a társadalmi kirekesztődés megakadályozásához, az EU tag Magyarországon. Az ESZCSM ezért, önálló programot indított az elmúlt hónapokban 'A Szociális Törvény Lehetséges Megújítása, és a Szociális Igazgatás Demokratikus, Távlatos Fejlesztése" címmel. A program rövidített elnevezése (SZOLID Projekt) kifejezi, hogy itt a szolidaritási elven biztosított ellátásokkal és szolgáltatásokat szabályozó, központi jelentőségű törvény megújítása a cél. A projekt feladata, hogy - a szokásos törvény-előkészítő kormányzati előterjesztések megalapozása mellett -dolgozzon ki egy vitaanyagot, a Szociális Törvény tervezett módosítása megalapozáshoz. A vitaanyg az interneten is hozzáférhető lesz, és ez fogja megalapozni a nyilvános vitákat, a szakmai és érdekképviseleti szervezetek, civil fórumok, egyházi és politikai tényezők körében, valamint a közmédiákban. A SZOLID Projekt célja, hogy a rendszerváltás másfél évtizedes átmeneti időszakának lezárultát követően,- az EU csatlakozás időpontjában- a szociális ellátás tartós, jogi normáinak és intézmény- rendszerének megalapozása. Epress József A kormány nadrágszíj meghúzása miatt a fővárosi önkormányzat 10-15 milliárd forinttal tud kevesebbet költeni a nagy- beruházásokra 2004-ben a korábban tervezettnél - jelentette ki Demszky Gábor főpolgármester a Magyar Nemzetnek adott interjújában. A főváros vezetője hozzátette, hogy emiatt sok, jövő évre tervezett beruházás csúszni fog, beleértve a budapesti útfelújításokat, az 1-es villamos nyomvonalának budai továbbépítését, valamint a 6-os út bevezető szakaszának átalakítását is. A fővárosi önkormányzat eltökélt viszont a 2-es metró felújításának befejezésében, valamint a 4-es metró építésének elkezdésében, ezekhez - Demszky szerint - mindenképpen előteremtik a forrásokat. A főpolgármester sajnálatosnak nevezte, hogy a források szűkössége miatt jövőre sem tudnak lényegesen javítani a tömegközlekedés katasztrofális állapotán, mindamellett várhatóan emelkednek a BKV-tarifák. Ez utóbbival kapcsolatban Demszky tájékoztatása szerint több áremelési verzió létezik, amelyek közül a Fővárosi Közgyűlés hamarosan kiválasztja a legmegfelelőbbet. Ultimátumot kapott az agrártárca Medgyessy Péter közelmúltbeli kijelentése értelmében nehéz helyzetbe került az agrártárca vezetője, mivel egyértelművé vált, hogy felmentik tisztségéből, amennyiben a termelők a felkészülés hiányosságai miatt jövő májustól nem tudnak hozzájutni az uniós agrártámogatásokhoz. Az agrárintézményi háttér kiépítésében jelentős elmaradások mutatkoznak, amire az uniós jelentés is rámutatott a hét közepén. A Világgazdaság értesülései szerint Németh Imre miniszterrel Medgyessy Péter már hetekkel ezelőtt közölte ultimátumát, jelezve, hogy az előző ciklusok hibái után a jelenlegi szaktárca is komoly mulasztásokat követett el a témában. Az országjelentés bírálataira reagálva Németh Imre biztosította a sajtó képviselőit, hogy a csatlakozás időpontjáig valamennyi hiányosságot pótolni tudnak. Az biztos, hogy ellenkező esetben a „bűnbak" maga a tárcavezető lesz.
