Hídlap, 2003. augusztus-december (1. évfolyam, 1-82. szám)
2003-11-08 / 48. szám
4 ____2003. november 8., szombat RÉ GIÓ frídTag^-» MAI TÉMA )s= Ebédidő a régióban Esztergom-Párkány Nagyon sokan utaznak be minden nap Esztergomba és Párkányba dolgozni. A napi rohanásban azonban nem nélkülözheti senki sem az ebédet. Sokan otthonról hoznak elemózsiát, de manapság egyre inkább teret hódítanak maguknak a gyorsétkezdék, ahol mindössze 15-20 perc alatt el lehet fogyasztani egy könnyű ebédet. A gyorsétkezdék kultúrája még nem öltött olyan méreteket, mint a tengerentúlon, de mindinkább megköveteli helyét a munkával töltött mindennapokban. Előnye a déli éttermi étkezéseknek a gasztronómiai élvezeteken felül, hogy időt lehet szakítani a munkatársakkal, vagy a barátokkal egy nyugod- tabb beszélgetésre is. Esztergomban és Párkányban sincs a klasszikus országos gyorsétteremláncnak egyetlen képviselője sem, így az ebédeket főként az éttermek kínálják. Annak néztünk utána, hogy a két városban hol és milyen áron juthatunk déltájban egy tányér meleg ételhez. Esztergomban alapvetően sokkal jobb a helyzet, mint a Duna bal partján. A városban számos helyen kínálják ételeiket az éttermek. Az egyik ilyen Esztergomban a Fekete Sas Gyorsétterem. A Fekete Sas a város központjában, a Szent Tamás hegy város felőli lábánál található. A hely jellegzetessége, hogy nincsenek napi menük, hanem többféle fogás közül lehet választani. A napi listából választhat a vendég. Vannak standard ételek, amelyeket naponta meg lehet találni a választékban. A hátránya, hogy kevés hely van, és így általában teljes kapacitással dolgoznak. A Fekete Sasban egy tál étel ára 450 forint. Az Alpesi Vendéglő város központjától egy kicsit távolabb esik, a kórháztól nem messze található. Aki odáig elsétál, az nem fog csalódni a napi menüben. A 450 forintos ár magába foglal egy levest és egy főételt is. Ugyanez a helyzet a Kolping éttermében, a Fogadó a Jó Inashoz-ban is, amely szintén a kórház mellett van. Itt kétféle menüből lehet választani naponta, 410 forintos áron. A kiszolgálás gyors, és elég sokáig kapható ebéd. A Vár alatt található a Mélytányér Kisvendéglő. Itt is van napi menü, a kiszolgálás udvarias, az ebéd pedig nagyon ízletes és bőséges. A menü ára 590 forint. A Széchenyi tér sarkánál van a Kínai Gyorsétkezde, amely a kínai konyha kedvelőinek nyújt ebédidőben is élvezeteket. Araik viszonylag olcsónak mondhatók. Párkányban a helyzet kicsit rosszabb, hiszen jóval kevesebb olyan étterem található, ahol a közétkeztetést is megoldják. Délben például a párkányi körforgalom mellett a Flóra étterem biztosít napi menüt a városban dolgozóknak. Ide viszont nem lehet betérni bármikor, mert csak az előző napi rendelések alapján készítik az ebédet. A Flóra étteremben a napi menü ára 75 korona. Az ebéd ezért az összegért viszont bőséges és laktató. A másik, általunk megkérdezett étterem a Fő téren található Sport Presszó. Itt is minden nap lehet menüt enni, amelyért már 55 korona ellenében hozzájuthatunk. Ebben azonban csak a főétel van benne. A levest külön kell kérni, és ez már felárral jár. A féladagnyi napi leves ára 10, míg a teljes adag ára 15 szlovák korona. A Sport Presszóban minden szerdán a menü sült vagy rántott csirke. Az aznapi menüről minden reggel az étterem vezetője dönt, így nem tudunk a jövő heti menüből ízelítőt sem adni. A két városban tehát láthatóan közel azonos árakon tudunk ebédelni. Az éttermeken kívül van lehetőség mindkét városban a pizzériák által nyújtott házhozszállításos szolgáltatás kihasználására is. Azt azonban jó tudni, hogy a pizzák ára magasabb, mint egy menü ára bármelyik étteremben. Ezek mellett lehet hamburgert, hot-dogot, vagy akár lángost is fogyasztani, de az ilyen ételek már nem nevez- hetőek klasszikusan meleg étkezéseknek, és gyakran az áruk is megközelítheti a menü árát. összeállította: árpási Csúz, a nagy földbirtokosok kedvenc helye Aláírták a kulturális együttműködést Csúz ezidáig leginkább fürdőjéről volt híres. Ám a több mint 1770 lakost számláló faluban sok nevezetesség látható. Több kastély és kúria található itt, a grófok és bárók kedvenc tartózkodási helye volt. Sajnos mára már sok értékes épületét lebontották, vagy azok a mai napig felújításra várnak. Csúz az Ersekújvári járásban fekszik északnyugati irányban, a Duna menti síkság hegyesdombos vidékén. Löszös, futóhomokos széles teraszon terül el. Akácosok és tölgyesek szegélyezik a falut. A község határában végzett régészeti ásatások bebizonyították, hogy a terület már az őskorban lakott volt. Találtak itt a voluta kultúrára jellemző csigavonalas építészeti elemeket, de megtalálták a bronzkorszakból és a római-barbár korból származó települések maradványait is. Az első írásos emlék a faluról 1236-ból maradt fenn. Ekkor Chus néven említik az iratok ezt a királyi birtokot, amely a Szemere-nemzetséghez tartozott. Később a települést a fent említett nemzetség egyik tagja, Chúzy Sándor kapta meg. 1414-ben már a község mai neve szerepel az iratokban. Az 1537-es adatok szerint már több földbirtokos is él a faluban, akik dominanciája folyton váltakozott, de a Csúzy-család 1848-ig vezető szerepet töltött be, hiszen az iratokban említett földbirtokosok nevei valamilyen ágon mindannyian rokonságban voltak a Csúzy-családdal. Az 1631-es pestisjárvány jelentősen megtizedelte a lakosságot. Ugyanígy nem kímélte a lakókat a török sem. Három alkalommal is végigsöpörtek a török hadak a településen. 1699-ben már lakatlan községként említik. 1718-ban Csúzy Adám eladta a birtokot majd a későbbiekben birtokviszály alakul ki az Amadé- és a Hunyady-család között. Ebben az évben - a telepítések révén - kerültek a faluba az első szlovák nemzetiségű lakosok. A 19. században az esztergomi érsekséghez tartozott, és egészen 1945-ig voltak jegyezve a falu birtokosai. 1876-ban kolerajárvány, 1914-ben feketehimlő pusztított a faluban, de a későbbiek során a falu lakosainak száma egyre emelkedett. 1961-ben volt a legmagasabb a lakosok száma, mégpedig 2528. A falu szlovák nevét (Dubník) 1948-ban kapta. Jelenleg 1775 lakosa van, amelyből 75 százalék vallja magát magyarnak. Csak szlovák nyelvű alapiskolája van, de van kétnyelvű óvoda a faluban. Nagyon büszke a település a kastélyaira és az itt található kúriákra. A falunak már 1317-ben volt fából készült temploma, amelyet Árpád-házi Szent Erzsébet tiszteletére építettek. 1397- ben gótikus stílusú templomot építettek, és kőfallal vették körül, de még ez sem védte meg a pusztulástól, amely a török csapatoknak volt köszönhető. 1750-1754- ben rokokó stílusban építettek egy új templomot. A régi templomból csak a szentély falainak alsó része maradt meg. Az egyha- jós templomban freskók és egy olajfestmény is található, amelyet Hammerstein báró ajándékozott a templomnak. Református templom is állt itt már a 16. században, amelyet aztán a 18. században átépítettek. Ez egy egyenes mennyezetű teremtemplom. Már a 18. században említés történik a Csúzy-család kúriájáról, egy évszázaddal később pedig azok kastélyáról és az angolparkról, amely egzotikus fafajtákkal volt beültetve. A kastély ma is látható a község felső részében, amely sokáig a poprádi Vagongyár tulajdonában volt. Az üzem üvegezőműhelynek használta, de nemrégiben felújították. Ez egy klasszicista stílusban épült földszintes építmény, a főhomlokzat közepén nyitott oszlopcsarnokkal. A 19. század elején a Hunyady-család is épített itt kastélyt magának, amelyet 1945 után oktatási célokra használtak, azután pedig lebontották. 1848 után a Csúzyak parkjában több úri lak is épült. A park fáit azonban kivágta későbbi bérlőjük, és eladta tűzifaként még a díszfákat is. A faluban ezeken kívül több kúria is áll, de a község legnagyobb kastélya klasszicista stílusban épült, a Szombathelyicsalád tulajdonában volt, és az új alapiskola közelében áll. A 20. század húszas éveiben ezt a kastélyt megvette a katolikus egyház, és Árpád-házi Szent Erzsébetről elnevezett leányiskolát nyitott benne. Jelenleg nagyon rossz állapotban van az épület. A káptalanmajori kúriát az esztergomi érsekség építtette a 19. század végén. Főleg érseki nyaralóként, illetve intézői lakásként használta. A községben más látnivalók is vannak, így például az első és a második világháború áldozatainak emelt emlékmű, a római katolikus temetőben Jöfner szobrászművész Krisztusfejet ábrázoló plakettje, vagy a református templom melletti református temetőben a Szalacsy- család értékes barokk síremléke. A községnek volt vízimalma, gyógyszertára, amelyek ma már nem üzemelnek, de még működik itt a téglagyár. Van könyvtára, fitness-csoportja, amely az „Aro” nevezetű polgári társulás szervezésében működik, aktívan működő nyugdíjasklubja, valamint a fiatalok részére aero- bikklub. Működik itt népi énekkar, de a falunak nincs jellegzetes népviselete. A település csak a kedvező alaklomra vár, hogy megfelő anyagi feltételek mellett biztosítani tudja épületeinek helyreállítását, hogy büszkén megmutathassák az érdeklődőknek értékeiket. A falu polgármestere lesina Georgina, alpolgármestere Lojko Tamás. Czm A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés Művelődési Bizottsága és a Nyitrai Kerületi Önkormányzat Kulturális Bizottsága együttműködési megállapodást írt alá pénteken délelőtt a megyeházán. Magyar oldalról Koppány Csaba, míg a szlovák részről Farkas Tibor művelődési bizottsági elnökök látták el kézjegyükkel a szerződést. Az együttműködés előkészítésben nagy szerepet vállalt Bárdos István, a megyei önkormányzat közgyűjteményi és köz- művelődési referense. A most aláírt határozat szerint a két fél össze kívánja hangolni a kulturális tevékenységét. Múzeumi kiállítások, rendezvények, konferenciák és közös kutatások szervezését, valamint tudományos és a két területet érintő kiadványok megjelentetését tervezik. Meg kívánják ismertetni egymás nemzeti hagyományait, ezért művészeti csoportok közös fellépéseivel, és szintén közösen szervezett alkotótáborokkal szeretnék a két régiót közelebb hozni egymáshoz. Kölcsönösen be akarják mutatni egymás műemlékeit, művészeinek alkotásait. A mostani megállapodás célja, hogy a fenntartói hatáskörbe tartozó kulturális intézmények között bővítsék a kapcsolatot, illetve cél az uniós projektek közös megpályázása iS. akaree Udvardon ül össze a Csemadok November 8-án, szombaton 9.30 órától az Ersekújvári járásbeli Udvardon kerül sor a Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség, a Csemadok XX. Programalkotó és Alapszabálymódosító Országos Közgyűlésére. Tájékoztatót az ülés eredményeiről a keddi Hídlapban olvashatnak.
