Hídlap, 2003. augusztus-december (1. évfolyam, 1-82. szám)

2003-11-07 / 47. szám

JOBB PART 2003. november 7, péntek _____3. Di plomával könnyebb? Az érettségizett fiatalok közül egyre többen jelentkeznek a felsőoktatási intézményekbe, főleg azért, hogy a diplo­ma megszerzése után könnyebben tudjanak megfelelő munkahelyet találni. A pályakezdő diplomások a statisztikák szerint az elhelyezkedések szempontjából még sincsenek könnyű helyzetben. A járókelőket ezúttal a Duna mindkét partjáról- arról kérdeztük, hogy ők hogyan látják a friss diplomások elhelyezkedési lehetőségét. Zoli (főiskolai hallgató) Manapság már nagyon nehéz elhe­lyezkedni, nagyon iskolafüggő dolog. Az egyetemi végzettség sokkal több esélyt hordoz magában, az ott megsz­erzett diplomával könnyebb „házalni”. Az mellett, hogy az ember elvégez egy főiskolát, szükség van az ismeretségre is, mert anélkül nehéz. Andi (főiskolai hallgató) Én is főiskolát végzek, harmadéves vagyok, s nemsokára el kell azon gon­dolkoznom, vajon merre, tovább. Nem lesz egyszerű dolog, az biztos. A tökéletes elhelyezkedéshez lassan már kevés lesz egy diploma, én azt hiszem továbbtanulok, akkor talán az Is kialakul bennem, mit is szeretnék csinálni. Andrea (egyetemista) Szerintem borzasztóan nehéz elhe­lyezkedni Mindenütt 1-2 éves munkata­pasztalatot követelnek, a főiskola alatt azonban nem volt lehetőség ennyi gyakorlatra. Úgy gondolom, hogy az oktatási intézményeknek nagyobb figyel­met kellene fordítani a gyakorlati lehetőségekre. Peti (informatikus) Egy pályakezdőnek legalább olyan nehéz elhelyezkednie ma, mint egy középkorúnak új munkahelyet találni. A munkáltatók által támasztott felvételi követelmények nagyon magasak, nehéz őket teljesíteni. Emellett ráadá­sul nagyon kevés diplomás állásle­hetőség van a környéken. A jóléti fordulat eredményinek megőrzése? Miközben a Magyar Orvosi Kamara ismét sztrájkkal fe­nyegetőzik, addig a szocialis­ta politikusok a 2004-es egészségügyi költségvetést egy jól felépített, működőké­pes rendszernek nevezik. Schvarcz Tibor, az Egészség- ügyi Bizottság elnöke és Kár­páti Zsuzsa, az Egészségügyi Munkacsoport vezetője sajtó- tájékoztató keretében ismer­tette az egészségügyi tárca jö­vő évi költségvetését. Tavaly ősszel 50 százalékos béremelésben részesült 650 ezer közalkalmazott. Jelentős részük az egészségügyi-szociális ágazatban foglalkoztatott orvos, ápoló és szakdolgozó. 2004- ben reálkeresetük megőrzi az el­ért eredményeket, sőt szeré­nyebb mértékű növekedés is várható a bruttó bérek növeke­dése és az adóelvonás csökke­nése révén. Erre nyújt fedezetet az Egészségbiztosítási Alapban betervezett 3,3 milliárd forintos béremelési előirányzat, továbbá a 10 milliárd forintos rendkívüli munkavégzéshez tervezett elői­rányzat. Segítséget jelent a munkavállalóknak az adókból leírható egészségcélú, illetve a szűrés-gondozási megtakarítá­sok adókedvezménye is. Az ösz­tönző megtakarítási rendszer ki­alakításának érdekében a mun­káltató havi hozzájárulásának mértéke a minimálbér 100 szá­zalékáról 130 százalékra nő. Az egészségügyi-szociális ellátás­ban hangsúlyeltolódások vár­hatóak. A 2004 évi költségvetés­ben az új ésszerű pénzfelhaszná­lás és a lakosságnak helyben nyújtott szolgáltatások erősítése történik, ezért új ellátási formák­kal bővül a szociális alapszolgál­tatások támogatása. Megkezdő­dik az egynapos sebészeti ellátá­sok befogadása, valamint folyta­tódik az otthoni szakápolás fej­lesztése, melyre az Egészségügyi Alapból 750 millió forintot irá­nyoztak elő, és 2 millió lakosra terjesztették ki az irányított be­tegellátási modellkísérletet, ezért az Egészségügyi Alap előirány­zatát 400 millió forinttal emelik. A szűrés-gondozás, gyógyszer felírás ösztönző rendszer kialakí­tására 1,6 milliárd forintot jelöl­tek ki. A gyógyászati segédesz­közök kasszáját 3 milliárd forint­tal növelték meg annak érdeké­ben, hogy be tudja szerezni a tár­ca a legújabb, korszerű eszközö­ket valamint, hogy megkezdőd­hessen a gyógyászati segédesz­közök kölcsönzési rendszerének, település szintű kiépítése. A mentés területén az Európa Tervben 60 új rohamkocsi mun­kába állítása szerepel, valamint az ügyelet központosításának elindítására 10 milliárd forintot különítettek el Folytatódik az in­tézmények fejlesztése - vette át a szót Schwarcz Tibor és ennek következtében 6,2 milliárd fo­rint jut az egészségügyi infra­struktúra fejlesztésére, ezen be­lül komfortosítás programra, műszercserére, a mentőszolgá­lat és a sürgősségi betegellátás fejlesztését segítő programra. Ezen felül 75 milliárd forintos támogatás jut 12 önkormányza­ti kórház rekonstrukciójára. Elő­re láthatóan 18.6 százalékkal emelkedik az egy napra kifize­tett táppénz összege, valamint a GYED- re fordítható összeg 9 milliárd forinttal nő. A gyógy­fürdő szolgálat finanszírozására 274 millió forinttal nő az Egész­ségügyi Alap költségvetése. Epress József MAGYARORSZÁG László Csaba a PSZÁF élén? Kormányzati körökből kiszivárgott információra hivatkozva a Ma­gyar Nemzet tudni véli, hogy a Szász Károly elmozdításáért törvény- módosításra készülő hatalmi gépezet László Csaba jelenlegi pénzügy- minisztert ülteti majd a felügyeletet irányító központi tanács elnöki szé­kébe. A korábbiakhoz hasonlóan valószínűleg a legújabb találgatások is a kormányzat azonnali cáfolatát váltják ki. Rendkívül pikáns lenne azonban, ha az idő beigazolná a lap jóslatát, mivel a PSZAF éppen annál a K&H Banknál folytat jelenleg is vizsgálatokat, amelynek a vád szerinti sikkasztások és egyéb visszaélések idején László Csaba vezér­igazgató-helyettese volt. A Magyar Nemzeti Bank időközben felszólí­totta a kormányt, vonja vissza a felügyeletet átalakítását célzó javasla­tát, mivel annak „várható negatív hazai és nemzetközi visszhangja ronthatja hazánk megítélését”. A hatalom eltökéltnek tűnik az ügyben, a jegybank közleményére reagálva Gál J. Zoltán kormányszóvivő egyenesen azt állította, hogy a jogszabályokat Szász Károly kezdemé­nyezésére kívánják átalakítani. Szabadság-szobor helyett Nagy Egyesülés Szobra Aradon Az erdélyi Krónika beszámolója szerint lezárult az aradi Szabadság­szobor pere, ám ítélet egyelőre nem született az ügyben. Az RMDSZ helyi vezetői kitervelt időhúzásnak értékelik a döntést, és nem hiszik, hogy a hamarosan megszülető törvényszéki határozat törvénytelen­nek ítéli majd a helyreállítási munkálatok leállítását. A döntéssel egy napon - számol be az erdélyi napilap - a városi tanács kiválasztotta a Nagy Egyesülés Szobrának felállítási helyét, a város szívében az épü­lő ortodox katedrális előtti térre téve a „román történelem hőseiről” megemlékező emlékművet. „Minden közösségnek joga van ahhoz, hogy szobrot állítson” - reagált az ügyre a helyi RMDSZ, mely az első pillanattól támogatta a „grandiózusnak szánt alkotás” felállítását. Magyar év Londonban - arany és ezüstkincsek tárlatával nyitottak Hiller István kultúrális miniszter, valamint Kiss Erika kurátor jelenlé­tében a héten megnyílt A magyar arany- és ezüstkincsek ünnepe cí­mű kiállítás Londonban, mely egyben a Magyar Magic, azaz kultúránk egyéves nagy-britanniai fesztiváljának kezdetét is jelentette. A kincse­ket a Nemzeti Múzeum, az esztergomi Keresztény Múzeum, valamint a budapesti Iparművészeti Múzeum bocsátotta a szervezők rendelke­zésére. A Somerset House tárlatán negyvennyolc műkincs szemlélteti a magyar ötvösművészet évezredes magas színvonalát. A Népszabad­ság tudósítása szerint a német, olasz, osztrák és iszlám hatásokat tük­röző magyar arany és ezüstműves hagyományokat olyan kegytárgyak jelenítik meg, mint egy szkíta aranyszarvas, valamint a magyar kirá­lyok XIII. századi koronázási keresztje, bár a többezer éves szkíta aranyszarvas tekintetében a lap által említett nyugati, vagy iszlám min­ta kissé furcsán hangzik. Hiller István tájékoztatása szerint London mellett tíz másik brit nagyvárosban is rendeznek magyar kultúrát nép­szerűsítő rendezvényeket. A kampány célja Magyarország bemutatá­sával az ország iránti érdeklődés felkeltése a szigetországban, Tony Curtis és Baumgartner Zsolt reklámjaival párhuzamosan: Volt MFB-elnök - jogerősen elégtételt nyert Másodfokon, jogerősen is pert nyert a Magyar Fejlesztési Bank volt vezére az őt elmozdító új bankvezetéssel szemben, s a munkaügyi per ítélete értelmében több mint 90 millió forint végkielégítésre jogosult. Baranyi László a sajtó kérdéseire elmondta, hogy nem érti, miért kel­lett másfél évig küzdenie jogos illetményéért. A kormányváltással őt elmozdító új döntéshozók lépésüket állítólagos többmilliárdos kár oko­zásával indokolták, ám az ügyészség nem látta megalapozottnak a vá­dakat, így nem történt vádemelés az ügyben. Az MFB tizenöt napon belül köteles kifizetni a volt vezető járandóságát, ami (ijesztő nagysá­gának ellenére) alig haladja meg a bank jelenlegi csúcsvezetőinek fe­jenkénti éves fizetését. Tavaszra készül el a program A határon túli magyar kultúra támogatása Több mint két év eltelté­vel ült össze csütörtökön Budapesten a Magyar Ál­landó Értekezlet kulturális szakbizottsága. A résztve­vők megállapodtak abban, hogy ezentúl rendszeresen, évente legalább két alka­lommal találkoznak majd. A legközelebbi konzultáció várhatóan jövő év márciu­sában lesz. A bizottság mostani ülésén ha­tározták el, hogy átláthatóvá kell tenni a határon túli magyar kul­túra támogatási rendszerét - kö­zölte Vass Lajos, a Nemzeti Kul­turális Örökség Minisztériumá­nak politikai államtitkára. Hang­súlyozta, hogy meg kell találni az érintett országokban azokat a diplomáciai csatornákat, melyek segítségével még több forrást le­het bevonni a finanszírozásba. Vass Lajos felsorolta azokat a területeket, amelyekre a jövő­ben kiemelt figyelmet fog szen­telni a szaktárca. Bővíteni kí­vánják a kulturális ösztöndíj- rendszert, fejleszteni szeretnék a színházak infrastruktúráját és a könyvtárak informatikai rend­szerét. Támogatni fogják a köz- művelődési szakemberek kép­zését és a csángó magyar kultú­ra értékeinek megőrzését. Ennek céljából fog elkészülni tavaszig egy átfogó finanszírozá­si program, mely a következő ülésen kerül majd megvitatatás- ra. Az NKÖM részéről Portik Pi­roska osztályvezető elmondta, hogy a tárca 2003-ban már fél- milliárd forintot költött a hatá­ron túli magyar kultúra támoga­tására. A jövő évre hasonló ösz- szeget terveznek. A Magyar Állandó Értekezle­tet 1999-ben alapították a hatá­ron túli magyar szervezetek, a magyarországi parlamenti pár­tok és a kormány képviselőinek részvételével. A MÁÉRT célja, hogy fórumot teremtsen rend­szeres párbeszédhez. Egy hónappal később az Or­szággyűlés felkérte a kormányt, hogy támogassa a testület mun­káját, és így jöttek létre azok a szakértői bizottságok, amelyek a határon túli magyarsággal fenntartott kapcsolatok fejleszté­sére készítenek ajánlásokat. arpasi Kovács László szégyellj a luxusebédet Fidelitas reakció a söjtöri lakomára Kovács László külügymi­niszter a kormány söjtöri lu­xusétkezésével kapcsolatos botrány miatti szégyenér­zését fejezte ki. Úgy érzi, hogy a Budapestről hozatott különleges. fogások, a mandulával töltött angolna, a pácolt fogasfiié és a fokhagy­más, parajjal tekert harcsaleves, valamint a magyaros erdei- gomba-leves és a kakukkfüves vadhúsgombóc helyett bőven elég lett volna két pár virsli mustárral-tormával és egy sze­let barna kenyér. Kovács László mondataira a Fidelitas Országos Elnöksége reagált. A Fidelitas úgy véli, hogy az úgynevezett nemzeti közép és szociális érzékenység kormánya, valójában semmibe veszi az embereket. Nemcsak azzal, hogy a szigorúan exkluzív VIP-menü kizárólag a kormány­tagoknak és vendégeiknek ké­szült, hiszen senkinek nem jutott eszébe megvendégelni a söjtörieket, akikről tulajdonkép­pen az ünnep szólt. Azt sem tartják etikusnak, hogy Kovács László másban találta meg a hi­bát. A Fidelitas szerint Kovács ezzel a megnyilvánulással bizto­sította népközeliségéről és puri­tánságáról szavazóit. A Fidelitas úgy véli, hogy Magyarország kormányának és a vendégeinek járhat az adófizetők pénzéből fi­nanszírozott vendéglátás. Kép­mutatónak és cinikusnak tartják azonban, hogy az a szocialista elit, amelynek tagjai kérték szá­mon a polgári kormány vörsi ülésének gulyáslevesből és al­más rétesből álló ebédjének költségeit, most pesti luxusétte­remből hozatott ételeket. ák

Next

/
Thumbnails
Contents