Hídlap, 2003. augusztus-december (1. évfolyam, 1-82. szám)
2003-11-07 / 47. szám
2003. november 7, péntek RÉGIÓ frídlap ^----------<(_ MAI TÉMA Mu nkanélküli fiatal diplomások Egyre több a munkanélküliek között a pályakezdő diplomás. A végigtanult-végigizgult felsőoktatási évek már nem jelentenek garanciát arra, hogy azzal a diplomával munkához is jut a fiatal szakember. Nyelvtudás, számítógépes ismeretek, jogosítvány is szükséges. A munkaügyi központok regisztrációjában 2000 óta folyamatosan emelkedik a pályakezdő diplomás munkanélküliek létszáma. A statisztikák azonban messze nem mutatják a valós helyzetet. A diplomások ugyanis ritkán jelentkeznek a munkaügyi központoknál, és 30-50 százalékuk inkább újabb felsőfokú képzésbe kezd. A helyzet megoldása érdekében a Munkaügyi Minisztérium az eddigi gyakornoki rendszer mellett beléptetne egy speciális diplomásgyakornoki rendszert. Ez a közszférában azt jelentené, hogy két évig alkalmazzák a pályakezdőket, és, vagy egy referenciaajánlatot kap más munkahelyre, vagy továbbfoglalkoztatják tartós foglalkoztatásban. Ezt a munkaerő-piaci alapból támogatnák. Fontos az is, hogy mindenkit, akinek a tudására van kereslet az országban, azt összehozzák azzal, akinek ilyen munkaerőre van szüksége. Mert ma bizony az is probléma, hogy van munkaerő-kínálat- és kereslet, csak nem találkoznak össze. A munkaerőpiacon ez a fajta közvetítői szolgáltatás gyerekcipőben jár. A minisztériumnak két dolga van: egyrészt az élethosszig tartó tanulás intézményét bevezetni, hogy aki kikerül az iskolapadból, ne gondolja, hogy most befejezte egy életre a tanulást, hanem azt gondolja, hogy mostantól kétévente, háromévente újabb és újabb ismereteket kell elsajátítania. A másik, hogy közvetítse, összehozza azokat, akik elhelyezkedni szeretnének, és azokat, akik valamilyen speciális ismeretre alkalmas embert akarnak felvenni. Állásbörzék Az állásbörzék lehetőséget teremtenek arra, hogy mind a cégek, mind a végzős hallgatók könnyebben egymásra találjanak, megismerjék a munkaerő- piac igényeit, illetve azokat a praktikus tudnivalókat, amelyek nagymértékben hozzásegítik őket a megfelelő állás megtalálásához. Emellett a cégek is képet kaphatnak a jövő szakember-generációjáról, ráadásul közvetlen forrásból: már az egyetem falai között felvehetik a kapcsolatot leendő munkatársaikkal. Az állásbörzék közül a legnagyobb múlttal rendelkezik a Műegyetemi Állásbörze, amely 1991 óta évente kerül megrendezésre, így - a sokévi tapasztalattal, illetve szakmai kapcsolattal, háttérrel - Magyarország, sőt Közép-Európa legnagyobb és legismertebb ilyen típusú rendezvényének számít. A cél a kezdetek óta változatlan: a cégek és a végzős hallgatók közötti kapcsolat kiépítése, ennek ösztönzése e rendezvény keretén belül. 2003-ban csaknem 120 cég több ezer állásajánlattal várta az ország egész területéről érkező főiskolai, egyetemi hallgatókat, illetve friss diplomásokat. Cél, hogy a friss diplomások minél felkészültebben lépjenek ki a munka világába, ne csak megkapják az áhított állást, hanem helyt is tudjanak állni a megszerzett pozícióban. Céljaik megvalósítását elméleti és gyakorlati síkon is segítik: előadásokat, workshopokat szerveznek számukra, a fiatal munkavállalók személyes tanácsadáson, próbainterjúkon, grafológiai gyorselemzésen vehetnek részt. A napokban tartottak infobörzét a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen. A rendezvényen a munkatársakat kereső cégeken kívül, jelen voltak az interneten is fellelhető karrier és állásbörzék képviselői is. A szervezők összeállítottak egy útmutató könyvecskét, amely karrier tanácsokat tartalmaz a pályakezdő diplomások számára. Hasznos tudnivalókkal látják el benne a pályázót, például az önéletrajzírással, álláslehetőségek felkutatásával kapcsolatban. Jó tanácsokkal szolgál arra vonatkozólag, hogyan viselkedjünk, öltözködjünk egy felvételi interjún, mit ne kérdezzünk soha, semmiképpen. Foglakozik az EU csatlakozás kínálta karrier- lehetőségekkel is. Ebben a témában több információ található a www.magyarorszag.hu/eu, vagy a www.eu2004.hu honlapokon. Az állásbörzéken, akárcsak a rendezvények közti időszakban a legnagyobb kereslet a néhány éves gyakorlattal rendelkező szakemberek iránt mutatkozik. Egy pályakezdő diplomás egyre nehezebben, illetve hosszabb munkával töltött idő után jut el vezető beosztásba. A mai friss diplomásoknak tehát türelmesebbnek kell lenniük saját karrier-tervezésük kapcsán. gk Pilisszentlászló, a pálosok régi központja A Visegrádi-hegység szívében van Pilisszentlászló. A település királyok pihenőhelye és a Pálos szerzetes- rend központja volt. Nyugodt életét a rohanó világ szinte alig zavarja. Tavasz- szal a pesti kiránduló családok gyakran látogatják, hiszen a falu festői szépsége minden városlakót könnyen magával ragad. Pilisszentlászló a Visegrádihegység legmagasabban fekvő községe. A település egy völgykatlanban, a Pilisszentlászlói- medencében terül el, valamint a Szent László-hegy, az Urak- asztala, az Oreg-Pap-hegy és a Tüskés-hegy veszik körül. Azok a turisták, akik a kellemes időt kihasználva a Visegrádi hegységbe indulnak kirándulni, gyakran célirányosan ejtik útba a gyönyörű fekvésű kis települést, hiszen innen a hegység minden nevezetessége, például a Visegrádi vár, Dobogó-kő, a Prédikálószék és a Shaolin falu is kényelmes sétával könnyen megközelíthető. A település Szentendrétől 8 km- re található. Pilisszentlászló szépségét és környezeti értékét már az Árpád-házi királyok is felfedezték. A Visegrád-Buda közötti utazásaik során sűrűn megpihentek itt. Abban a korban a Visegrádihegység híres vadászházának adott otthont a falu. A település neve Kékes, volt, származtatva a Kékes nevű vadászházból. A kőből épített vadászházat III. Endre király 1291-ben az egyetlen magyar alapítású Pálos remete szerzetesrendnek adományozta, akik monostort építettek. A történelmi adatok szerint az itt alapított monostorban kötött egyezséget Gentilis bíboros, pápai követ és Csák Máté, aki addig vonakodott elismerni Károly Róbert királyságát. A történelem további évtizedei alatt több magyar király is szívesen tartózkodott szabadidejében a monostor erős falai között. Ennek egyik ékes bizonyítéka az is, hogy Nagy Lajos különböző királyi engedményekkel és kiváltságokkal ruházta fel a rendházat. A Pálos rend főnöke, Tristianus is ezt a helyet választotta visszavonulása után. A rendfőnök itt is halt meg. Az 1493-ban és az 1515-ben keltezett oklevelek szerint Mátyás király Visegrádról Budára való lovaglásai közben a monostorban vendégeskedett, és ennek falai között pihent meg. Az 1475-ös esztendőben malmot adományozott a településnek. A törökök teljesen elpusztították a községet a környező falvakkal együtt. A törökök kiűzése után a néptelen falut a pálosok és a környékbeli szlovákok kezdték megint benépesíteni. Nekik köszönhető'en indult meg a település újjáépítése és fejlődése. A régi „Kékes” név helyett Szent Lászlónak nevezték el a falut. A község kegyurai a török megszállás előtti jogfolytonosság szerint a pesti pálosok voltak. 1753-ban a falu központjában ők építették a plébániaházat. A település jelenlegi templomát 1770 és 1772 között építették fel, amihez felhasználták a régi monostor köveit is. A több mint kétszáz éves templomot a hívek adományaiból újították fel 1994-ben. A település nemzetiségi jellege miatt a szlovákiai Muzsla és Brusna települések Pilisszentlászló testvértelepülései. A település lakossága többségében ma is szlovák anyanyelvű, de egyre több magyar család költözik ki ide Budapestről. A falu ipari, gazdasági tevékenysége sem a múltban, sem a jelenben nem jellemző. Az ideérkező kirándulók programja lehet elsősorban a Papréten lévő híres ménes megtekintése, és a lovas szolgáltatások igénybevétele. Helyi nevezetesség a községben található kecsketenyészet. Számos nyaraló is található a településen. Napjainkra hagyománnyá vált a Szent László-napi búcsú, és a minden évben húsvétkor megrendezésre kerülő cserkésztalálkozó. Az ideérkező turistákat több vendéglátó-ipari egység, egy olcsó turistaszálló és a Hotel Pilis fogadja. akaree Pilisszentlászló Község Polgármesteri Hivatala címe: 2009 Pilisszentlászló, Szabadság tér 1. polgármester: Franyó Rudolf (társadalmi állású) ügyfélfogadása: egyeztetés alapján bármikor alpolgármester: Bún Dániel jegyző: dr. Bak Imre Könyvtárlátogatóban Ipolyszalkán „Országok rongya, könyvtár a neved, de hol a könyv, mely célhoz vezet” Egy adott közösség szellemi igényének fokmérője, mennyire sokrétű és milyen tartalmú könyvekkel van feltöltve könyvtára. Nem kevésbé érvényes ez a megállapítás saját kis házi könyvtárunkat illetően is. Azonosságtudatunk meghatározása az első lépcső ahhoz, hogy helyes irányban tájékozódhassunk világnézetünkben. Ehhez viszont elengedhetetlenül szükséges ismernünk saját történelmi múltunkat. Az elmúlt időszak gyökeres történelmi változása 1989 óta indokolttá tenné, hogy helyi könyvtárunkban is tetten érhető legyen a rendszerváltozás. A szépirodalom mellett ott lenne a helye - hiszen már nem tiltott gyümölcs - néhány annak idején „Samisdat” néven megbélyegzett könyvnek is. Az ipolyszalkai könyvtár mintegy 2500 magyar és 400 szlovák nyelvű könyvet tudhat magáénak. A könyvtár vezetője Czibáné Sztankovics Jolán, aki könyvszerető ember lévén szomorúan nyilatkozott a könyvtárlátogatók szűk rétegéről, amely főleg diákokból és néhány idős emberből áll. A középkorosztály nemigen látogatja a könyvtárat, mondván, nincs ideje olvasni. Az olvasással kapcsolatban olyan vélemény is elhangzott már: „Az jár könyvtárba, az olvas, akinek nincs más dolga.” Vagy egy nem várt kijelentés egy „menő” fiataltól, aki fölényesen és büszkén, öntudatosan kijelenti, hogy ő életében végig egy könyvet el nem olvasott, mégis többet ért el, mint akik a könyveket „bújják”! O a „szegény gazdag”. Elképzelhetetlen számára, hogy a könyvek által térben és időben milyen utazást lehet megtenni, hogy micsoda távoli szellemek lehetnek barátaink, mennyi titok részesei lehetünk. Hogy az érdeklődésünknek megfelelően kiválasztott könyv társasága kizárja az egyedüllétet, elűzi az unalmat, tanít és gazdagít! Jolika elmondta: „Nagyon hasznos az iskolások közös könyvtárlátogatása, figyelemfelkeltő hatása lemérhető. Közülük sokan visszatérnek könyvekért a továbbiakban.” A közelmúltban az ipolyszalkai könyvtár jelentős nagyságú és tartalmú ajándékkönyvekkel gazdagodott. Az adomány a budapesti Széchenyi Könyvtárból, a salgótarjáni Városi Könyvtárból és a budapesti Bocskai István Általános Iskolából érkezett. Egy figyelemfelkeltő újságcikk hatására, amely a Magyar Nemzet hasábjain jelent meg (2003. május 17-én Vigh Alpár Sándor újságíró tollából) magánadomány érkezett könyvtárunkba Vágó András felső-nyéki polgártól, aki 337 db ifjúsági és szépirodalmi könyvet ajándékozott az ipolyszalkának. Tudvalévő, hogy az új könyvek ára igen magas, nem biztos, hogy mindenki számára elérhető egy jól felépített kis házi könyvtár. Ezért a jövőben az önkormányzatoknak még in- kább figyelemmel kell kísérniük a községi könyvtárakat, hogy a könyvtárra ne csak a könyvtárosnak legyen szüksége, hanem minél több könyvtárlátogató legyen! Izrael Zsuzsanna Internetes kávézó Csatán A csatai alapiskolában a tervek szerint januárl5-től nyilvános Internet hozzáférést tesznek lehetővé a falusiak számára. Ehhez pérsze az szükségeltetik, hogy a jelenleg nyolc számítógépből álló felszereltséget bővítsék. Ezzel a problémával nem lesz gond, hiszen az ínfüvektől pályázati úton 83.000 koronát sikerült erre a célra elnyerni. A számítógépek mellett még egy telefaxot és egy digitális fényképezőgépet is szeretnének vásárolni, ami az iskolának nyújtana hasznos segítséget. „Szombattól tanfolyamot indítunk az Internet helyes használatáról, kezeléséről, ezzel is segítve a helybélieket. Jelenleg elég érdeklődőt sikerült összegyűjtenünk. Az órák hetente két alkalommal, szerdán és szombaton lesznek megtartva.”- mondta Titkos Mónika, az alapiskola igazgató helyettese. -baj-
