Hídlap, 2003. augusztus-december (1. évfolyam, 1-82. szám)
2003-10-29 / 40. szám
Mindenszentek és Halottak napja A Mindenszentek ünnepe és az azt követő Halottak napja általános népi megemlékezéssé vált. Ilyenkor mindenki kilátogat a temetőbe, meglátogatja elhunyt hozzátartozóit. Megtelnek a sírok őszirózsával, krizantémmal. Az emberek gyertyát gyújtanak, és elveszített szeretteikre emlékeznek. Mindenszentek Mindenszentek azoknak az üdvözülteknek a közös ünnepe, akiket nem avattak szentté, illetve a kalendárium név szerint nem emlékezik meg róluk. A halottak napjának előestéje ez, így e két nap összekapcsolódik. Mindenszentek, keresztény egyházi ünnep; a nyugati egyházban november 1-jén, a keleti egyházban a pünkösdöt követő első vasárnapon tartják. Az ünnep eredete pontosan nem ismert, mivel különböző helyeken eltérő időkben ünnepelték. Szír Efrém szerint a keleti egyházban létezett egy ünnep május 13-án, amikor az összes vértanút megünnepelték. Valószínűleg ez határozta meg IV Bonifác pápa választását, hogy 609-ben ezen a napon szentelte a római Pantheont a Boldogsá- gos Szűz és minden vértanú tiszteletére. A november elsejei dátumról és a vértanúkkal együtt az összes többi szent ünnepléséről az első bizonyítékok 111. Gergely^ uralkodása alatt merültek fel. 0 a római Szent Péter templomban november elsején szentelt fel egy kápolnát, az összes szent tiszteletére. 800-ban Alcuin a mindenszentek ünnepét ezen a napon tartotta, és egy IX. századi angol naptárban is ezen a napon szerepelt. 837-ben IV Gergely pápa rendelte el általánosan az ünnep megtartását. Minden egyes szentet a 700-as években kezdtek el november 1-én ünnepelni Írországban és Angliában, és ez az ünnep hamarosan általános lett. Mindenszentek estéjén az eltávozottak emlékezetére megszólalnak a harangok, és gyertyák gyúlnak. Ez alatt az idő alatt a lelkek jelképesen megpihennek. Halottak napja Az egyház a Halottak napját 998 óta november 2-án tartja meg. Az ünnep összefügg azzal a századvégi hangulattal, amely az 1000-es évfordulóra a világvégét várta. Ilyen elképzelések miatt igyekeztek az élők a halottakkal, az elhunytak szellemeivel jó barátságba kerülni. A sírokon ezért gyertyát gyújtottak, hogy a szegény, fá- zós lelkek ennek a fényénél melegíthessék át magukat. A november 2-i halottak napja konkrétan Szent Odiló clunyi apáttól ered. O ezt az emléknapot a Cluny anyaegyház alá tartozó minden bencés házban bevezette. Ez a rendelete 998-ban született, és mind a mai napig fennmaradt. A XIV századtól a bencés rendeken kívül is megünnepelték, hiszen Róma is átvette az ünnepet. Népszokások, hiedelmek E napon gyertyákat, mécseseket gyújtunk elhunyt szeretteink emlékére. Ehhez a szokáshoz több népi hiedelem is kapcsolódik. Némelyik szerint ennek az a célja, hogy a világosban a véletlenül kiszabadult lelkek újra visszataláljanak a maguk sírjába, ne kísértsenek, ne nyugtalanítsák az élőket. Magyar területeken szokás ilyenkor a sírok rendbe hozása, megtisztítása is. A szokások szerint a hozzátartozók fel is díszítik a sírokat. Virágokat és koszorúkat visznek az elhunytak tiszteletére. A nép körében ennek a szokásnak is megvan a magyarázata. Állítólag azért kell megszépíteni ilyenkor a sírokat, hogy a halottak szívesen maradjanak lakhelyükben. A néphit úgy tartja, hogy ilyenkor hazalátogatnak a halottak. Sok helyen ezért szokás volt, hogy a hazalátogató holt lelkek részére megterítettek; kenyeret, sót, vizet tettek az asztalra. A bukovinai magyarok még a temetőbe is vittek ennivalót, a maradékot pedig a koldusoknak adták. Szeged környékén „mindön- szentek kalácsa”, „kódus- kalács” néven üres kalácsot ajándékoztak a szegényeknek. Székely népszokás szerint, ilyenkor egész kemencére való cipót sütöttek, amelynek Isten lepénye volt a neve. Ezt osztották szét a templom előtt gyülekező szegények között. Többfelé úgy tartották, hogy Mindenszentek és Halottak napja közti éjszakán a halottak miséznek a templomban, és amíg a harang szól, hazalátogatnak szétnézni. Ezért minden helyiségben lámpát gyújtottak, hogy az elhunytak eligazodjanak a házban. Egy néphit szerint, aki virágot szakít a sírról, azt elviszi a halott lelke. Az égő gyertyát sem volt szabad más sírjáról levenni, mert annak a halottnak a bűne, akinek a sírjáról elvették, átszáll a másik lelkére. Az ezt megelőző hétre munkatilalom vonatkozott. Nem volt szabad mosni, meszelni, a földeken dolgozni, mert mindez bajt hozhatott a ház népére. Ehelyett őröltek, kukoricát morzsoltak. Aki ezeken a napokon nem tudott kimenni a temetőbe, az otthon gyújtott gyertyát. Zentai népszokás szerint, Mindenszentek napján a család minden tagja meggyújt egy-egy gyertyát. A hiedelem úgy tarja, hogy akié először leég, az hal meg a családban a leghamarabb. A hozzátartozók temetőjárása már októberben megkezdődik. Fokozatosan helyrehozzák a sírokat, krizantémmal, őszirózsával, vagyis az őszi elmúlás virágaival díszítik fel. Ilyenkor az ismeretlen sírokra is gondot fordítanak az emberek. Az elhunytak sírjánál összegyűlik a rokonság, és a halottak lelki üdvéért imádkoznak. Azokra is kegyelettel gondolnak, akik ismeretlen helyen nyugszanak. Amikor leszáll az este, a temető gyertyák és mécsesek fényétől ragyog. Meghatottság és tisztelet hatja át ilyenkor a lelkeket. akaree Koszorúk és mécsesek Drága ünnep a Mindenszentek és a Halottak napja. Egy átlagos magyar család körülbelül 5-6000 forint értékben hagy ott a temetőkben virágokat, koszorúkat és mécseseket. Magyarországon a piaci áraknak néztünk utána. Koszorút már 450 Ft-tól lehet kapni, de ezek mindössze 8-10 centiméter átmérőjűek. A nagyobbak és díszesebbek már elérik az ezer forintos tételt is. A koszorúk általában művirággal, tobozzal és örökzölddel díszítettek. Az átlagos méretű, 25-30 cm átmérőjű koszorúk ára 1200 és 2000 forint között mozog. A temetőkbe vihetünk vágott virágot is, de ezek nem olyan tartósak, mint a koszorúk. A vágott krizantémból 3-4 szál 400 és 500 forint között mozog. Az őszirózsából is lehet még kapni a késői fajtákat, ennek csokorja 400 Ft-ba kerül. Ahogy közelítünk az ünnep felé, az eladók egyre magasabb áron adják a virágokat és koszorúkat. A kereslet nagy, az emberek általában a koszorúkat keresik, de még mindig sokan vásárolnak vágott virágot is. A mécsesek és gyertyák ára nagyon magas. A sima kis mécses ára 350 Ft/csomag. Egy csomag 10 darabot tartalmaz. Az üveges szélálló mécsesből a legkisebb ára Magyarországon 120 Ft-nál kezdődik, míg a legnagyobb, amely állítólag egész éjjel képes égni, már 5-600 forintba kerül. A piaci árak az ünnep közeledtével emelkedhetnek. A Duna bal partján lévő árakkal kapcsolatban Párkányban, a Fő utca 10-es szám alatti Virágszalonban érdeklődtünk. Tölgyesi Máriától megtudtuk, hogy a náluk kapható fenyőből készült koszorúk árát a rajta lévő virágok száma határozza meg. A négy virágos 150, a hatos 260, a nyolcas 300, míg a tíz virágot tartalmazó már 350 szlovák koronába kerül. Náluk a vágott krizantémot csak mától lehet kapni. Fehér és sárga színű van, melyeknek az ára függ a virágfej méretétől. A virágokat 15-22 korona közötti áron lehet megvásárolni. A virágszalonban az árakat nem fogják emelni az ünnep közeledtével sem. Szlovákiában a mécsesek ára alacsonyabb, mint Magyarországon. A kis mécses ára 20 Sk/10db. A nagyobb üvegburás mécsesek ára Szlovákiában darabonként 17^0 korona között mozog, órpdsi Szob - Avarok is lakták Időszámításunk kezdetén a Dunakanyar területe a Római-Birodalomhoz tartozott, a Duna jobb partján katonai táborok és erődök sora állt, a limes, amely Pannónia területét védte az ellenségtől. Különösen sűrű erődrendszer volt Vi- segrád és Esztergom között, ahol a harcias germán eredetű quádok éltek, és gyakran intéztek támadásokat, rablóhadjáratokat a római települések ellen. Erre a kiemelten fontos területre, a Duna másik oldalára is építettek erődöket, úgynevezett ellenerődöket, amelyek a határok sérthetetlenségét voltak hivatottak védeni. A bal parton két ilyen ellenerődről, tudunk a mai régészeti leletek ismeretében, az egyik Verőcén, a másik pedig Szo- bon állt. A Duna menti átkelőhelyek környékén sok helyütt találták meg az avar nép nyomait, Szobon a homokdűlőben tártak fel egy több mint száz síros késő avar temetőt. A temető népe biztosan megélte a magyarok megérkezését is. Az István király által létrehozott vármegyeszerkezetben a település Hont vármegyéhez került. Ez a megye több mint 900 évig állt fenn. A trianoni békekötés után szűnt meg Hont vármegye. Az egyházmegyék kialakításakor a vidék az Esztergomi Egyházmegyébe került, annak is a Honti Főes- perességéhez. Ennek létrejötte a XII. század elejére tehető. A XIII. századtól rendszeresen megtaláljuk Szob nevét oklevelekben. Szob vámhelyként is szerepet kapott. Erről 1371-ben írnak először, amikor a király a pozsonyi polgároknak itt vámmentességet adott. 1352-ben I. Lajos király letelepíti a pálos rendet Márianosztrán, és Szűz Mária tiszteletére szentelt kolostort építtetett a magyar eredetű szerzetesrendnek. A török megszállás, majd az 1700-as évek elején dúló pestisjárványok erősen csökkentették a lakosságot, ezért az esztergomi káptalan, a falu földesura a Nyitra melletti birtokairól szlovákokat telepített Szobra és a környező falvakba. Eddig Szob csupán mezőgazdasági munkát végző település volt, minden ipari jelleg nélkül. Jelentős gyümölcstermesztéssel rendelkezett, és nagyon jó minőségű borokat termettek szőlőhegyei.. Ezen kívül a halászat biztosított még megélhetést néhány családnak. Jelentős fejlődést hozott a település életében a közlekedésben bekövetkezett forradalmi változás, a gőzhajózás és a vasút megindulása. A korabeli feljegyzések szerint az első gőzhajó 1818. október 8-án 4 óra 6 perckor érkezett Szobra. A Pest-Vác vasútvonal megnyitása után folytatódott a vaspálya építése Pozsony felé, és a párkánynánai szakasz átadására 1850. december 16-án került sor. E naptól Szob bekapcsolódott a vasúti közlekedésbe, ami egyben azt jelentette, hogy Hont megye lakossága erről az állomásról tudta igénybe venni az új közlekedési eszközt. A II. világháborúban a település jelentős károkat szenvedett, 1944. szeptemberében három angolszász légitámadás érte. Bár az ipolyon átvezető vasúti hidat bombázták, több lakóház elpusztult, és a lakosságból is szedett áldozatokat a támadás. A decemberben visszavonuló német csapatok felrobbantották a községen átvezető valamennyi hidat. December 20-án foglalták el az orosz csapatok Szobot és három hónapon keresztül folytak itt harcok, a megrekedt frontvonal miatt. A helyhatósági választások után a helyi közigazgatási egységekben is megindult a rendszerváltozás folyamata. Az önkormányzati törvény és a helyi képviselőtestületek határozatai alapján a helyi szak- igazgatási szervek „Polgármesteri Hivatallá” alakultak át, ami nemcsak elnevezésbeli, hanem nagyon lényeges szervezeti változást is jelentett. 1990. Szept. 30-a előtt a Szobi Városi Közös Tanácshoz 3 település (Szob, Ipolydamásd, Márianosztra) tartozott, együtt alkották a közös tanácsot. Az önkormányzati választások után Márianosztra levált, Szob város és Ipolydamásd község képviselő testületé viszont megállapodott körjegyzőség létrehozásában, és közös képviselő-testületi hivatal fenntartásában, Szob város székhellyel. Részben ezzel összefüggésben a Szobi Polgármesteri Hivatalban jelentős átszervezések zajlottak. Mintegy 6 éves együttműködés után Szob város kivált a körjegyzésből, ugyanis egyre kevésbé tudta vállalni, hogy a társközség normatíván felüli költségeit adott költségvetési éven belül több hónapra megelőlegezze. így 1997 januárjától Szob város önkormányzata önálló hivatalt alapított, s ettől az időponttól kezdve polgármesteri hivatala kizárólag Szob városra kiterjedően végzi igazgatási feladatait. A hivatal a polgármester irányításával és a jegyző vezetésével látja el munkáját. Szob városban az önkormányzati munkát egy főállású polgár- mester, Remitzky Zoltán és 8 képviselő végzi. intézményei: Óvoda, Fekete István Általános Iskola, Kodály Zoltán Körzeti Zeneiskola, Szent László Gimnázium, Erdy János Könyvtár és Információs Központ, József Attila Művelődési Központ, Börzsöny Múzeum, Szabadidőközpont gk Új kántornak örülnek- Bérig A bényi egyházközség ünnepelt vasárnap délután. Az egyházközség Rubec Beáta személyében új kántort kapott. Rubec Beáta szombaton végzett a komáromi Kántorképző Marianum négyéves tanfolyamán. Orgona, zongora, harmonium, hittan, népének, zeneelmélet, liturgia, szolfézs tantárgyakból vizsgázott. A vasárnapi szentmisén Nagy András esperesplébános köszöntötte a kántort, majd az ünnepelt köszönte meg a helyi plébános és a hívek segítségét. czm Véradás az önkormányzatnál - Esztergom Az esztergomi Vaszary Kolos Kórház és a Vöröskereszt véradást szervezett tegnap Esztergom város Önkormányzatának dolgozói részére. Az eseményre mindenkit vártak, aki így is szeretne hozzájárulni a magyar betegellátás javításához. Dr. Szabó Klára, a Vaszary Kolos Kórház osztályvezető főorvosa lapunknak elmondta, hogy a véradáson 60 fő jelent meg, és adott vért. A kórház és betegek is köszönik a város elöljáróinak és dolgozóinak aktív részvételt. akaree Színházfinanszírozás A Magyar Játékszíni Társaság kétnapos konferenciát szervez Színházfinanszírozás, együttműködés és kapcsolat- tartás az Európai Uniós bővítés után címmel. A rendezvénynek a Technika Háza ad otthont október 29-30-án. A konferenciát Schneider Márta a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának helyettes államtitkára nyitja meg 29-én délelőtt 10 órakor. A megnyitó előtt Meggyes Tamás Esztergom város polgármestere mond köszöntőt. Délután Zongor Attilát a Kultúrpont Iroda igazgatóját hallgathatjuk meg. Másnap, október 30-án, Dr. Harsányi László a Nemzeti Kulturális Alapprogram elnökének előadása kezdődik délelőtt 10 órakor. Minden előadó számít a résztvevők hozzászólásaira, gk
