Hídlap, 2003. augusztus-december (1. évfolyam, 1-82. szám)

2003-10-29 / 40. szám

Mindenszentek és Halottak napja A Mindenszentek ünnepe és az azt követő Halottak nap­ja általános népi megemlékezéssé vált. Ilyenkor mindenki kilátogat a temetőbe, meglátogatja elhunyt hozzátartozóit. Megtelnek a sírok őszirózsával, krizantémmal. Az emberek gyertyát gyújtanak, és elveszített szeretteikre emlékeznek. Mindenszentek Mindenszentek azoknak az üdvözülteknek a közös ünnepe, akiket nem avattak szentté, illet­ve a kalendárium név szerint nem emlékezik meg róluk. A halottak napjának előestéje ez, így e két nap összekapcsolódik. Mindenszentek, keresztény egy­házi ünnep; a nyugati egyház­ban november 1-jén, a keleti egyházban a pünkösdöt követő első vasárnapon tartják. Az ünnep eredete pontosan nem ismert, mivel különböző he­lyeken eltérő időkben ünnepel­ték. Szír Efrém szerint a keleti egyházban létezett egy ünnep május 13-án, amikor az összes vértanút megünnepelték. Való­színűleg ez határozta meg IV Bo­nifác pápa választását, hogy 609-ben ezen a napon szentelte a római Pantheont a Boldogsá- gos Szűz és minden vértanú tisz­teletére. A november elsejei dá­tumról és a vértanúkkal együtt az összes többi szent ünneplésé­ről az első bizonyítékok 111. Ger­gely^ uralkodása alatt merültek fel. 0 a római Szent Péter temp­lomban november elsején szen­telt fel egy kápolnát, az összes szent tiszteletére. 800-ban Alcuin a mindenszentek ünnepét ezen a napon tartotta, és egy IX. száza­di angol naptárban is ezen a na­pon szerepelt. 837-ben IV Ger­gely pápa rendelte el általáno­san az ünnep megtartását. Min­den egyes szentet a 700-as évek­ben kezdtek el november 1-én ünnepelni Írországban és Angli­ában, és ez az ünnep hamarosan általános lett. Mindenszentek estéjén az eltá­vozottak emlékezetére megszó­lalnak a harangok, és gyertyák gyúlnak. Ez alatt az idő alatt a lelkek jelképesen megpihennek. Halottak napja Az egyház a Halottak napját 998 óta november 2-án tartja meg. Az ünnep összefügg azzal a századvégi hangulattal, amely az 1000-es évfordulóra a világvégét várta. Ilyen elkép­zelések miatt igyekeztek az élők a halottakkal, az elhunytak szellemeivel jó barátságba ke­rülni. A sírokon ezért gyertyát gyújtottak, hogy a szegény, fá- zós lelkek ennek a fényénél melegíthessék át magukat. A november 2-i halottak nap­ja konkrétan Szent Odiló clunyi apáttól ered. O ezt az emlékna­pot a Cluny anyaegyház alá tar­tozó minden bencés házban be­vezette. Ez a rendelete 998-ban született, és mind a mai napig fennmaradt. A XIV századtól a bencés rendeken kívül is meg­ünnepelték, hiszen Róma is át­vette az ünnepet. Népszokások, hiedelmek E napon gyertyákat, mécse­seket gyújtunk elhunyt szerette­ink emlékére. Ehhez a szokáshoz több népi hiedelem is kapcsolódik. Néme­lyik szerint ennek az a célja, hogy a világosban a véletlenül kiszaba­dult lelkek újra visszataláljanak a maguk sírjába, ne kísértsenek, ne nyugtalanítsák az élőket. Magyar területeken szokás ilyenkor a sírok rendbe hozása, megtisztítása is. A szokások sze­rint a hozzátartozók fel is díszítik a sírokat. Virágokat és koszorú­kat visznek az elhunytak tiszte­letére. A nép körében ennek a szokásnak is megvan a magya­rázata. Állítólag azért kell meg­szépíteni ilyenkor a sírokat, hogy a halottak szívesen marad­janak lakhelyükben. A néphit úgy tartja, hogy ilyenkor haza­látogatnak a halottak. Sok he­lyen ezért szokás volt, hogy a hazalátogató holt lelkek részére megterítettek; kenyeret, sót, vi­zet tettek az asztalra. A bukovi­nai magyarok még a temetőbe is vittek ennivalót, a maradékot pedig a koldusoknak adták. Szeged környékén „mindön- szentek kalácsa”, „kódus- kalács” néven üres kalácsot ajándékoztak a szegényeknek. Székely népszokás szerint, ilyenkor egész kemencére való cipót sütöttek, amelynek Isten lepénye volt a neve. Ezt osztot­ták szét a templom előtt gyüle­kező szegények között. Többfe­lé úgy tartották, hogy Minden­szentek és Halottak napja közti éjszakán a halottak miséznek a templomban, és amíg a harang szól, hazalátogatnak szétnézni. Ezért minden helyiségben lám­pát gyújtottak, hogy az elhuny­tak eligazodjanak a házban. Egy néphit szerint, aki virágot szakít a sírról, azt elviszi a halott lelke. Az égő gyertyát sem volt szabad más sírjáról levenni, mert annak a halottnak a bűne, akinek a sírjáról elvették, átszáll a másik lelkére. Az ezt megelőző hétre munka­tilalom vonatkozott. Nem volt szabad mosni, meszelni, a földe­ken dolgozni, mert mindez bajt hozhatott a ház népére. Ehelyett őröltek, kukoricát morzsoltak. Aki ezeken a napokon nem tudott kimenni a temetőbe, az otthon gyújtott gyertyát. Zentai népszokás szerint, Mindenszen­tek napján a család minden tag­ja meggyújt egy-egy gyertyát. A hiedelem úgy tarja, hogy akié először leég, az hal meg a csa­ládban a leghamarabb. A hozzátartozók temetőjárása már októberben megkezdődik. Fokozatosan helyrehozzák a sí­rokat, krizantémmal, őszirózsá­val, vagyis az őszi elmúlás virá­gaival díszítik fel. Ilyenkor az is­meretlen sírokra is gondot for­dítanak az emberek. Az elhuny­tak sírjánál összegyűlik a ro­konság, és a halottak lelki üd­véért imádkoznak. Azokra is kegyelettel gondolnak, akik is­meretlen helyen nyugszanak. Amikor leszáll az este, a teme­tő gyertyák és mécsesek fényé­től ragyog. Meghatottság és tisz­telet hatja át ilyenkor a lelkeket. akaree Koszorúk és mécsesek Drága ünnep a Mindenszentek és a Halottak napja. Egy átla­gos magyar család körülbelül 5-6000 forint értékben hagy ott a temetőkben virágokat, koszorúkat és mécseseket. Magyarorszá­gon a piaci áraknak néztünk utána. Koszorút már 450 Ft-tól le­het kapni, de ezek mindössze 8-10 centiméter átmérőjűek. A na­gyobbak és díszesebbek már elérik az ezer forintos tételt is. A ko­szorúk általában művirággal, tobozzal és örökzölddel díszítettek. Az átlagos méretű, 25-30 cm átmérőjű koszorúk ára 1200 és 2000 forint között mozog. A temetőkbe vihetünk vágott virágot is, de ezek nem olyan tar­tósak, mint a koszorúk. A vágott krizantémból 3-4 szál 400 és 500 forint között mozog. Az őszirózsából is lehet még kapni a késői fajtákat, ennek csokorja 400 Ft-ba kerül. Ahogy közelítünk az ün­nep felé, az eladók egyre magasabb áron adják a virágokat és ko­szorúkat. A kereslet nagy, az emberek általában a koszorúkat ke­resik, de még mindig sokan vásárolnak vágott virágot is. A mécsesek és gyertyák ára nagyon magas. A sima kis mé­cses ára 350 Ft/csomag. Egy csomag 10 darabot tartalmaz. Az üveges szélálló mécsesből a legkisebb ára Magyarországon 120 Ft-nál kezdődik, míg a legnagyobb, amely állítólag egész éjjel képes égni, már 5-600 forintba kerül. A piaci árak az ünnep kö­zeledtével emelkedhetnek. A Duna bal partján lévő árakkal kapcsolatban Párkányban, a Fő utca 10-es szám alatti Virágszalonban érdeklődtünk. Tölgyesi Máriától megtudtuk, hogy a náluk kapható fenyőből készült ko­szorúk árát a rajta lévő virágok száma határozza meg. A négy vi­rágos 150, a hatos 260, a nyolcas 300, míg a tíz virágot tartalma­zó már 350 szlovák koronába kerül. Náluk a vágott krizantémot csak mától lehet kapni. Fehér és sárga színű van, melyeknek az ára függ a virágfej méretétől. A virágokat 15-22 korona közötti áron lehet megvásárolni. A virágszalonban az árakat nem fogják emelni az ünnep közeledtével sem. Szlovákiában a mécsesek ára alacsonyabb, mint Magyarorszá­gon. A kis mécses ára 20 Sk/10db. A nagyobb üvegburás mécsesek ára Szlovákiában darabonként 17^0 korona között mozog, órpdsi Szob - Avarok is lakták Időszámításunk kezdetén a Du­nakanyar területe a Római-Biro­dalomhoz tartozott, a Duna jobb partján katonai táborok és erődök sora állt, a limes, amely Pannónia területét védte az ellenségtől. Kü­lönösen sűrű erődrendszer volt Vi- segrád és Esztergom között, ahol a harcias germán eredetű quádok éltek, és gyakran intéztek támadá­sokat, rablóhadjáratokat a római települések ellen. Erre a kiemelten fontos területre, a Duna másik ol­dalára is építettek erődöket, úgy­nevezett ellenerődöket, amelyek a határok sérthetetlenségét voltak hivatottak védeni. A bal parton két ilyen ellenerődről, tudunk a mai régészeti leletek ismeretében, az egyik Verőcén, a másik pedig Szo- bon állt. A Duna menti átkelőhe­lyek környékén sok helyütt találták meg az avar nép nyomait, Szobon a homokdűlőben tártak fel egy több mint száz síros késő avar te­metőt. A temető népe biztosan megélte a magyarok megérkezé­sét is. Az István király által létreho­zott vármegyeszerkezetben a tele­pülés Hont vármegyéhez került. Ez a megye több mint 900 évig állt fenn. A trianoni békekötés után szűnt meg Hont vármegye. Az egyházmegyék kialakításakor a vi­dék az Esztergomi Egyházmegyé­be került, annak is a Honti Főes- perességéhez. Ennek létrejötte a XII. század elejére tehető. A XIII. századtól rendszeresen megtalál­juk Szob nevét oklevelekben. Szob vámhelyként is szerepet ka­pott. Erről 1371-ben írnak először, amikor a király a pozsonyi polgá­roknak itt vámmentességet adott. 1352-ben I. Lajos király letelepíti a pálos rendet Márianosztrán, és Szűz Mária tiszteletére szentelt ko­lostort építtetett a magyar eredetű szerzetesrendnek. A török meg­szállás, majd az 1700-as évek ele­jén dúló pestisjárványok erősen csökkentették a lakosságot, ezért az esztergomi káptalan, a falu föl­desura a Nyitra melletti birtokairól szlovákokat telepített Szobra és a környező falvakba. Eddig Szob csupán mezőgazdasági munkát végző település volt, minden ipari jelleg nélkül. Jelentős gyümölcster­mesztéssel rendelkezett, és nagyon jó minőségű borokat termettek szőlőhegyei.. Ezen kívül a halászat biztosított még megélhetést né­hány családnak. Jelentős fejlődést hozott a település életében a köz­lekedésben bekövetkezett forra­dalmi változás, a gőzhajózás és a vasút megindulása. A korabeli fel­jegyzések szerint az első gőzhajó 1818. október 8-án 4 óra 6 perc­kor érkezett Szobra. A Pest-Vác vasútvonal megnyitása után foly­tatódott a vaspálya építése Po­zsony felé, és a párkánynánai sza­kasz átadására 1850. december 16-án került sor. E naptól Szob be­kapcsolódott a vasúti közlekedés­be, ami egyben azt jelentette, hogy Hont megye lakossága erről az ál­lomásról tudta igénybe venni az új közlekedési eszközt. A II. világhá­borúban a település jelentős káro­kat szenvedett, 1944. szeptembe­rében három angolszász légitáma­dás érte. Bár az ipolyon átvezető vasúti hidat bombázták, több la­kóház elpusztult, és a lakosságból is szedett áldozatokat a támadás. A decemberben visszavonuló német csapatok felrobbantották a közsé­gen átvezető valamennyi hidat. December 20-án foglalták el az orosz csapatok Szobot és három hónapon keresztül folytak itt har­cok, a megrekedt frontvonal miatt. A helyhatósági választások után a helyi közigazgatási egységekben is megindult a rendszerváltozás fo­lyamata. Az önkormányzati tör­vény és a helyi képviselőtestületek határozatai alapján a helyi szak- igazgatási szervek „Polgármesteri Hivatallá” alakultak át, ami nem­csak elnevezésbeli, hanem na­gyon lényeges szervezeti változást is jelentett. 1990. Szept. 30-a előtt a Szobi Városi Közös Tanácshoz 3 település (Szob, Ipolydamásd, Márianosztra) tartozott, együtt al­kották a közös tanácsot. Az önkor­mányzati választások után Márianosztra levált, Szob város és Ipolydamásd község képviselő tes­tületé viszont megállapodott kör­jegyzőség létrehozásában, és kö­zös képviselő-testületi hivatal fenntartásában, Szob város szék­hellyel. Részben ezzel összefüggés­ben a Szobi Polgármesteri Hivatal­ban jelentős átszervezések zajlot­tak. Mintegy 6 éves együttműkö­dés után Szob város kivált a kör­jegyzésből, ugyanis egyre kevésbé tudta vállalni, hogy a társközség normatíván felüli költségeit adott költségvetési éven belül több hó­napra megelőlegezze. így 1997 ja­nuárjától Szob város önkormány­zata önálló hivatalt alapított, s ettől az időponttól kezdve polgármeste­ri hivatala kizárólag Szob városra kiterjedően végzi igazgatási fel­adatait. A hivatal a polgármester irányításával és a jegyző vezetésé­vel látja el munkáját. Szob városban az önkormány­zati munkát egy főállású polgár- mester, Remitzky Zoltán és 8 képviselő végzi. intézményei: Óvoda, Fekete István Általános Iskola, Kodály Zoltán Körzeti Zeneiskola, Szent László Gimnázium, Erdy János Könyvtár és Információs Köz­pont, József Attila Művelődési Központ, Börzsöny Múzeum, Szabadidőközpont gk Új kántornak örülnek- Bérig ­A bényi egyházközség ünne­pelt vasárnap délután. Az egy­házközség Rubec Beáta szemé­lyében új kántort kapott. Rubec Beáta szombaton vég­zett a komáromi Kántorképző Marianum négyéves tanfolya­mán. Orgona, zongora, harmo­nium, hittan, népének, zeneel­mélet, liturgia, szolfézs tantár­gyakból vizsgázott. A vasárnapi szentmisén Nagy András espe­resplébános köszöntötte a kán­tort, majd az ünnepelt köszön­te meg a helyi plébános és a hívek segítségét. czm Véradás az önkormányzatnál - Esztergom ­Az esztergomi Vaszary Kolos Kórház és a Vöröskereszt vér­adást szervezett tegnap Eszter­gom város Önkormányzatának dolgozói részére. Az eseményre mindenkit vártak, aki így is sze­retne hozzájárulni a magyar be­tegellátás javításához. Dr. Szabó Klára, a Vaszary Kolos Kórház osztályvezető főorvosa lapunk­nak elmondta, hogy a véradá­son 60 fő jelent meg, és adott vért. A kórház és betegek is kö­szönik a város elöljáróinak és dolgozóinak aktív részvételt. akaree Színházfinanszírozás A Magyar Játékszíni Társa­ság kétnapos konferenciát szervez Színházfinanszírozás, együttműködés és kapcsolat- tartás az Európai Uniós bőví­tés után címmel. A rendez­vénynek a Technika Háza ad otthont október 29-30-án. A konferenciát Schneider Márta a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának he­lyettes államtitkára nyitja meg 29-én délelőtt 10 órakor. A meg­nyitó előtt Meggyes Tamás Esz­tergom város polgármestere mond köszöntőt. Délután Zongor Attilát a Kultúrpont Iroda igazgatóját hallgathatjuk meg. Másnap, október 30-án, Dr. Harsányi László a Nemzeti Kul­turális Alapprogram elnökének előadása kezdődik délelőtt 10 órakor. Minden előadó számít a résztvevők hozzászólásaira, gk

Next

/
Thumbnails
Contents