Hídlap, 2003. augusztus-december (1. évfolyam, 1-82. szám)
2003-10-29 / 40. szám
RÉGIÓ 2003. október 29., szerda _____jjj. Es ztergom városában az elmúlt hónapokban mindennapos témává vált az új szemét- szállítási rendszer bevezetése. A szolgáltatást végző Eszköz Kft-nek a lakossághoz kiküldött tájékoztatója sokak számára nem volt egyértelmű. Többen nehezményezték az ott feltüntetett szemétszállítási díjrendszert, pontosabban a szállítási költségek fizetését. Sokan úgy gondolják, hogy pontosabban követhető lett volna, ha a szolgáltató cég nem előre meghatározott fix összegben kéri a szállításért a pénzt, hanem utólag számláznák ki a tényleges teljesítésért fizetendő összeget. Mindenesetre a szolgáltató jelenleg csak azt a háztartási hulladékot szállítja el, amely az általa meghatározott méretű és típusú edényben kerül ki a házak elé. A nem megfelelő kukákban tárolt hulladék, és az e célra bevezetett matricák nélküli szemeteszsákok pedig az utcán maradnak. Szemét-ügy Kép és szöveg: bukovics Októberi hóesés Gál Kata írása Pénteken reggel miután felkeltem, álmosan elmásztam az ablakig, kihúztam a függönyt és az elém táruló látványtól azonnal fölébredtem. Zuhogott a hó, sűrű nagy pelyhek- ben, függönyt vonva a tájra. Persze az ember örül a hóesésnek, főleg amíg gyerek. Talán ők most is örülnek neki, hiszen nem jelent mást számukra csak egyfajta játékot, hógolyózást, szánkózást. En azonban aggódva álltam az ablakban a-tájra meredve. Október van. Emlékszem nálunk mindig búcsúkor esett le az első hó, november végén. Tudom, mert gyerekként mindig hintázni szerettem volna, de hóesésben ugye nem lehet. Október van. Hirtelen eszembe jutott, amit a minap olvastam a környezetszennyezésről s a globális felmelegedésről. A légkör szennyezettsége, Csernobil, ózonlyuk, őserdők kiirtása, hulladék felhalmozódás, egy képpé ált össze minden. A következményt láttam az ablakból. Felrémlett lelki szemeim előtt a jövő, hogy legközelebb már szeptemberben fog esni a hó, nem lesz csak nyár és tél és csak palackos, tisztított vizet ihatunk és végül a kihasznált és végsőkig szennyezett környezet az emberiség ellen fordul és pusztul minden ami él. De eszembe jutott még valami, amit szintén olvastam, hogy már van nemzetközi összefogás a kérdésben, és tenni akarás. Hiszen hazánk Európai Uniós csatlakozásának is az egyik legfontosabb alapfeltétele, hogy a jogharmonizációt végrehajtsuk a környezetvédelem területén is, mert: „szegényen lehet menni Európába, de mocskosán nem...” Vizeink tisztaságáért Az elmúlt héten tartottak Dobogókőn Víz Keretirányelv témában kétnapos konferenciát a Gerecse-Pilis Vízitársulat szervezésében. A társulat életéről, működéséről és szeminárium eredményeiről beszélgettem Bánffy Miklóssal, a társulat elnökével.-Mikor alakult meg a társulat?-Már a 19. században is probléma volt a vizek elvezetése, illetve hiányuk pótlása, ezért holland mintára társulatokat szerveztek, mivel ugye Hollandiában nagy múltra tekint vissza a víz elleni „harc”. Több Vízgazdálkodási Társulatot szerveztek, amelyek az egész országot lefedték, sajnos azonban a 40-es évek második felében központilag megszüntették őket. 1953-ban indulhattak újra. A mi területünkön működő Tatai Vízgazdálkodási Társulat 1993-ban felszámolásra került, és újraindítása 1995-ben sikertelen kísérlet maradt. Majd 2000-ben az akkori földművelésügyi miniszter az agrártámogatások megszervezését adó módjára befizetendő érdekeltségi hozzájárulás befizetéséhez kötötte. így egy hónap alatt sikerült létrehoznunk a régi tatai társulat helyén a Gerecse-Pilis Vízitársulatot. Jelenleg az országban 74 ilyen társulat működik, ezeknek érdekvédelmi szerve a Vízgazdálkodási Társulatok Országos Szövetsége.-Milyen bevételi forrásaik vannak?-A már említett érdekeltségi hozzájárulás, valamint pályázatok útján nyert állami támogatás.-Milyen problémák megoldására szerveződtek?-A társulatok kisebb-nagyobb vízgyűjtőterületeken szerveződtek a felszíni vízfolyások kezelésére. Vagyis kisebb patakok, csatornák rendben tartásával, felszíni vizek elvezetésével, illetve agrárfeladatokhoz a vízbiztosítás az elsődleges feladatunk.-Hogy kezdődött a hollandokkal való együttműködés?-Az Európai Unióban különböző bizottságok vannak, így létezik olyan bizottság is, amely a vizek mennyiségének és minőségének biztosításával foglalkozik. Az EU ebben a témában is kereteket határoz meg, a mi esetünkben ez a Víz Keretirányelv. Ennek a munkának a koordinálását az EU a hollandokra bízta, hagyományaik és^ szakmai tapasztalataik okán. Ok tartottak képzést három évvel ezelőtt magyar szakemberek számára ebben a témában.-Minden Víztársulat képviseletében volt a képzésen valaki?-Nem, csak 25-en vettünk ezen részt, akik itthon megosztottuk, és ma is megosztjuk a tanultakat a többi Víztársulat szakembereivel. Az EU kiadja a kereteket, de tartalommal való megtöltése minden társulat egyedi szükségleteiből adódóan más és más. A tapasztalatok megosztása és az EUs irányelveknek történő jó megfelelés miatt évente rendezünk a mostanihoz hasonló konferenciát, ami tulajdonképpen kötetlen beszélgetés, egyfajta szeminárium. Mindig másutt rendezzük meg az összejöveteleket, és ezt most mi szerveztük. A beszélgetésen kívül terepen is voltunk. A Vízitársulatunknak van most egy jelentősebb munkája. A Miklós- Deák völgyi patakon hordalékfogó tavak kotrása, felújítási munkái folynak most. Ezt terepen mutattuk meg a résztvevőknek.-A májusi EU csatlakozás után változik-e majd a társulatok pénzügyi helyzete, tudnak- e majd közvetlenül pályázni EU-s pénzekre?-Önállóan nem, hiszen nem rendelkezünk akkora költségvetéssel, hogy fedezni tudjuk a pályázatok beadásához szükséges önrészt. De csatlakozva nagyobb környezetvédelmi projektekhez, igen. Addig marad a már említett két bevételi forrás. gk Tájház az identitásért Hagyományőrzés Ipolyszalkán Az Ipoly melletti település régóta dédelgetett álma vált valóra vasárnap, amikor ünnepélyes keretek között felavatták és átadták az Er- sekújvári járás első tájházát. A délután kettő órakor kezdődő ünnepségen több jeles közéleti személyiség is jelen volt. Az összegyűlteket először Dikáczné Vígh Zsuzsanna, az Ipolymenti Kultúrális és Turisztikai Társaság elnöke köszöntötte. Beszédében elmondta, hogy a régi terv valóra váltásához nagy szükség volt azokra a régi tárgyakra, amelyeket a helybéli lakosok bocsátottak rendelkezésükre. Az elnökasszony felsorolta azokat a munkálatokat, amelyek lehetővé tették a régi parasztházból kialakított tájház felújítását, illetve ismertette a még hátralévő tennivalókat, amelyek között szerepel a parasztház hátsó részében a gazdasági épületek és az istállók korhű kialakítása. Varga Sándor, az Ilylyés Közalapítvány, Szlovákiai Kuratóriumának titkára beszédében hangsúlyozta, hogy az ilyen jellegű hagyományőrzés elengedhetetlen az anyaországtól elszakadt magyarság, identitásának megőrzéséhez, történelme és kultúrája ápolásához. Ipolyszalka polgármestere, Valasek Árpád beszédében köszönetét mondott fáradságos munkájukért mindazoknak, akik segítették a falut abban, hogy a hagyományőrzés mellett, turisztikai célokat is szolgáló emlékhely elkészüljön. Az ünnepi beszédeket követően a Szálkái Hagyományőrzők csoportja tartott előadást, melyben egészen érdekes módon keveredtek az egykori és a mai faly- si szokások, életképek. A megnyitó ünnepség zárásaként Vanda Károly plébános az összegyűltek közös imáját követően megszentelte a takaros épületet. A ház bejárata előtt kifeszített piros-fehér-zöld szalagot Varga Sándor és Valasek Árpád vágták át, ezzel ténylegesen megnyitva az érdeklődők előtt a tájházat. A levágott szalagdarabot Dikáczné Víg Zsuzsanna kapta, elismerésül az áldozatos tevékenységért, amit a magyar kultúra, és természetesen a felavatott épület elkészüléséért tett. Az ipolyszalkai tájház minden nap várja az érdeklődőket. A látogatókon kívül rendszeresen helyet biztosít a Szálkái Hagyományőrző csoportnak, a helybéli kézműves mesterek munkásságának, különböző rendezvényeknek, és heti két alkalommal a helybélieknek itt lesz lehetőségük a Magyar Igazolványok igénylésére is. Kép és szöveg: Bukovics Krisztián Határon átnyúló együttműködés Október 29-30-én Esztergomban és Párkányban ülésezik a Dunamenti Tartományok Munkaközösség Gazdaság és Turizmus Munka- csoportja. Az értekezlet programja a „Magyar-Szlovák határon átnyúló együttműködés bemutatása, és az uniós pályázatok közös kihasználásának lehetőségei a jövőben” témakörre épül. A program 29-én délután 2 órakor gyárlátogatással kezdődik a Magyar Suzuki Rt-nél. Fél négykor a Megyeháza dísztermében Meggyes Tamás Esztergom polgármestere, a régió konzultatív tanácsának elnöke tart tájékoztatót az Ister- Granum Eurórégió Kultúrtáj programjáról. Másnap, csütörtökön az értekezlet Párkányban folytatódik Jan Oravec polgármesterrel a párkányi polgármesteri hivatalban. Előadást tart Jana Smondrková projektmenedzser a Párkány- Esztergom teherkomp és hatásai címmel. Végül a résztvevők látogatást tesznek az újjáépülő bélai kastélynál. gk Nincs gondban a megyei önkormányzat A Komárom-Esztergom megyei önkormányzat hivatali és intézményei 2003-ban is megőrizték fizetőképességüket, de ennek ellenére a közgyűlés utolsó ülésén módosítani kellett az idei költségvetést. Ennek oka, hogy a különböző állami támogatások és az önkormányzat saját bevételei nem nyújtanak minden esetben elegendő forrást a kötelező vagy az önként vállalt feladatok ellátásához. Ezen felül jelentős többletkiadásokat jelent az is, hogy a központi költségvetés csak részben finanszírozta a kötelezően előírt közalkalmazotti bérfejlesztésből származó költségeket. A megyei önkormányzathoz tartozó intézmények is növelik a kiadásokat, bár ezek működtetését majd csak a jövő év elejétől veszik át. Ezen gondok miatt a megyei önkormányzat hitelfelvételre kényszerül. A problémákat enyhíti, hogy az év első hat hónapjában a bevételek jobban nőttek, mint a kiadások, és az önkormányzat pályázatok útján is hozzájutott központi költségvetési forrásokhoz. így valamelyest mérséklődik a megyei önkormányzat költségvetési hiánya. okaree A MIEP is emlékezett- Esztergom Október 25-én szombaton 11 órakor kezdődött a MIEP „Emlékezés 1956-ra” ünnepsége. Az emlékező menet miatt húsz percre lezárták a főútvonalat a Zöld Háztól a Sötétkapuig. A mintegy százfős menetet Csurka István, a MIEP elnöke vezette a Sötétkapu melletti emléktábláig. Az emléktábla mellett elénekelték a Himnuszt, majd beszédet mondott Csurka István. Ezután Kovács Géza, a MIEP Ifjúsági Tagozatának országos elnöke beszélt a múltról és jelenről. Megemlékeztek 1956. október 26-i esztergomi áldozatokról, majd megkoszorúzták az emléktáblát.. váczy
