Hídlap, 2003. augusztus-december (1. évfolyam, 1-82. szám)

2003-10-24 / 37. szám

Hírlap az Ister-Granum Eurorégióból ára: 78 Ft / 9,5 Sk, előfizetőknek: 62 Ft / 8,5 Sk J~T~ I. évfolyam, 37. szám 2003. október 24 péntek Salamon s r v Főszerkesztő-helyettes: Horváth Balázs • Szerkesztők: Koller Péter (szlovákiai bel- és külpolitika), Bartal Tímea (régió), Muzslai Zsitva Ágnes (önkormányzatok), Oravetz Ferenc (szlovák hírek), Nagy Balázs (sport) • Művészeti vezető: Balage P. Szeder Tervezőszerkesztő: Ágfalvi Loretta • Szerkesztőségi titkár: Jászherényiné Kárász Krisztina • Szerkesztőség: 2500 Esztergom, Deák Ferenc utca 4., postacím: 2501 Esztergom, Postafiók 233., telefon: +36 (33) 500-750. telefax: +36 (33) 500-750, e-mail hidlaptr/esztergom.hu • Kiadja a Strigonium Rt., 2500 Esztergom. Deák Ferenc utca 4., telefon: +36 (33) 510-040 • Felelős kiadó: Kipke Ferenc igazgató • Hirdetésfelvétel: Steindl Balázs, 2500 Esztergom. Deák Ferenc utca 4.. telefon: +36 (33) 500-750 • A hirdetések tartalmáért a kiadó nem vállal felelősséget. • Terjeszti a Magyar Posta Rt., Rábahír Rt., Buvihír Rt., valamint az alternatív terjesztők. • Előfizethető a hírlapkézbesítőknél, a postán, a rikkancsoknál, valamint a szerkesztőségben. Előfizetési díj: egy évre 14 400 forint (1 918 korona), fél évre 7 500 forint (1 027 korona), negyedévre 3 900 forint (535 korona). • Nyomda: Komáromi Nyomda és Kiadói Kft., 2901 Komárom, Igmándi út 1. (Pbstafiók 21.), felelős vezető: Kovács János ügyvezető igazgató Hangjáték Pazar idő ígérkezett aznapra, és nem volt semmi dolgom. Kivételes az ilyen nap, ezért aztán bele is zavarodok, na most akkor mit kezdjek ma­gammal. Rájöttem, hogy már maga a kérdés is rossz, sőt, maga a kérdő mondat is. Nem kell ilyenkor semmin gondolkodni, csak úgy bele a vakvilágba, majd megmondja az a nap, mit kezdjek vele. Egyik kirakat után a másik kö­vetkezett, a harmadik után a negyedik, és valójában egyet se bírtam kihagyni. Az egyik cipőbolt kirakata kivált meg­tetszett, mert nem csak cipők, de pezsgőspoharak és üvegek is sorakoztak egymás tetején. Mindjárt eszembe jutott né­hány szilveszter, amikor a karcsú kis női cipellőkből még ugyan lehetett pezsgőt inni, de az én bundás belsejű bakancsom nem sok jót adott ki magából. Hosszú évekkel ezelőtt volt, csoda, hogy emlékszem rá, bár az az íz, az feledhetetlen... És hogy, hogy nem, ott állt a kirakatban egy teljesen ugyanolyan bakancs, mint amilyenből a pezsgőt ittam. És egyszer csak megszólalt: jó reggelt, barátom! Mi járatban? Tán csak nem a nagy ráérős- ség legközepén találom... Mindjárt ott hagytam a kira­katot, hogy lecsillapodjak egy kicsit. Egész éjszaka forgolód­tam, és nem jutott eszembe, hogyan szabadultam meg et­től a cipőtől. És most kísért, gondoltam. De egy cipő? Másnap kellő fáradtsággal ébredtem, és aznapra már akadt egy kis munkám is, de nem hagyott nyugodni a ci­pő. Újra elindultam, közel ugyanabban az időben értem a kirakat elé, mint tegnap. Ránéztem, megint megszó­lalt: A fene egye meg az egé­szet, olyan bezárva érzem magam, mint még soha. De hát hová is mehetnék? És elmentem a harmadik nap is ugyanakkor, megint beszélt. És elmentem a negyedik nap is, de egy kicsit előbb, és nem a kirakathoz álltam, messzebb, úgy, hogy a cipő ne vehessen észre, és figyeltem a környéket is, hátha mást is leszólít a cipő. De nem szólt. Ellenben a kirakattal szemben állt egy pad, magas támlája háttal a kirakatnak, és pont­ban „abban" az időpontban egy kis öreg ült oda, táskáját ölébe kapta, és egy táskarádi­ót húzott elő belőle. ...hangjáték, mondta a rádió­bemondó, majd szépen, ahogy napok óta, csak beszélt és beszélt... a cipőm! Podmaniczky Szilárd HU ISSN 1785-0592 9 771785 059057 03 297 Eltűnik a Párkány szégyene Átépítik a szolgáltatások házát Évek óta bírálat céltáblája volt a város központjában sajátos "szocialista stílus­ban" épült, kitört ablakok­kal, lefűrészelt radiátorok után maradt, falakból kiál­ló csövekkel és omladozó vakolattal, riasztó látványt nyújtó szolgáltatások háza­ként ismert épület. A takarékpénztárral szemben éktelenkedő ház egykor ven­déglőnek, kávézónak, férfi-, női fodrásznak és egyéb szolgáltatá­soknak adott otthont. A félresi­keredett magánosítás után éve­kig az enyészetnek volt kitéve, és a tisztázatlan tulajdonjogi vi­szonyok miatt a városvezetés­nek egyszerűen nem volt mód­J "Hí .. jában, hogy az áldatlan állapo- re pont került végre, és jelenleg ton változtasson. A hosszantartó már új tulajdonosa van az épü- csődeljárás és pereskedés végé- leinek, aki nyomban hozzáfo­gott a városközpontot csúfító ház felújításához. Szerződést kötött a Csehszlo­vák Kereskedelmi Bankkal, amelynek értelmében a felújí­tott ház földszintjén e bank fiók­ja kapna helyet. Ezen kívül a földszinten és az emeleten kü­lönböző boltok lennének, a má­sodik emeleten - amelyet a fel­újítás kapcsán az épületre rá­építenek - panziót esetleg irodá­kat alakítanának ki. Az új tulajdonos, egy köböl­kúti vállalkozó, nagy vehemen­ciával fogott neki a ház felújítá­sának. A bontási munkák után az építkezésen éjjel-nappal dol­gozni fognak, mert ez év de­cember 15-ig át szeretnék adni rendeltetésének. Orauetz Ferenc Lapozó FELEMÁSAN ÉRTÉKE­LIK A KORMÁNY ELMÚLT ÉVÉT.........2. oldal TAKARÉKOSKODIK AZ EGÉSZSÉGÜGY ......2. oldal OK TÓBER 23-1 ÜNNEPSÉGEK........3. oldal ELISMERÉS A MAGYAR FIATALOKNAK.........3. oldal DO HÁNYSZTORI...4. oldal KÖ TELEZŐ MUNKA A SANY0-BAN............4. oldal Jö vőre harminc milliárddal több juthat az önkormányzatoknak? A 2004-es év az építés, a fejlesztések és egyúttal az állami takarékosság éve lesz - hangsúlyozta Medgyessy Péter, miután az MSZP kezdeményezésé­re találkozott szocialista polgármesterekkel és ön- kormányzati vezetőkkel. A miniszterelnök a megbeszé­lést követő sajtótájékoztatón be­jelentette: az önkormányzatok jö­vőre jelentős forrásokkal gazdál­kodhatnak, lesz pénzük a fejlesz­tésekre is, hiszen a jövő évi költ­ségvetésben 10 milliárd forint áll az önkormányzatok rendelkezé­sére, hogy elő tudják teremteni az uniós pályázatokhoz szüksé­ges saját erőt. Medgyessy Péter kész arra is, hogy ezt a keretet más fejlesztésekre is megnyissák - ha EU-s pályázatokra nem tud­ják teljes egészében felhasználni ezt a támogatást. A miniszterelnök elmondta, hogy a kormány kész megemelni a tervezetthez képest 10 milliárd forinttal a közlekedési normatívá­kat. A bér-normatívákra pedig ugyancsak 10 milliárd forinttal juthat több jövőre a tervezettnél. Szerkezet-átalakításra és egyéb célokra 5, illetve további 3 milli­árddal fordíthatnak majd többet az önkormányzatok a törvényter­vezetben szereplő összegnél, azaz összesen a tervezettnél 28-30 milliárd forinttal több pénzhez juthatnak jövőre az önkormány­zatok. Medgyessy Péter tájékoz­tatott arról, hogy az összeg fede­zetét a 13. havi juttatásokra be­tervezett keretből biztosítják. Az idén mindenkinek kifizetik a 13. havi béreket az év végén, a jövő évi járandóságokat 2005 január­jában kapják meg a jogosultak. A kormányfő bejelentette, hogy a kormányzat gyorsítani akarja az önkormányzatokat ille­tő vagyon átadását és megerősí­tette, hogy a kormány meg fogja építeni a jövő évi költségvetésbe betervezett autóutakat és autó­pályákat, és még ennek az évnek a végére elkészül a közigazgatási reform normaszövege. Lesz magyar egyetem Szlovákiában Közel száz éve volt utoljára ilyen intézmény az országban Január elsején létrejön, szeptemberben pedig meg­nyithatja kapuit a magyar egyetem Komáromban, döntött tegnap a szlovák törvényhozás. A Selye Já­nos Egyetem megalapítása mellett 77 képviselő vok­solt, 49-en ellene szavaztak, hatan tartózkodtak. A kép­viselők elvetették Dusán Caplovicnak, a Smer képvi­selőjének módosító indítvá­nyát, hogy az egyetem a Hans Selye nevet viselje. Szlovákia huszonötödik felső- oktatási intézménye három kar­ral - közgazdasági, pedagógiai, református teológiai - kezdi meg működését. Az állami egyete­men az oktatás magyar, szlovák és egyéb nyelveken folyhat. Há­rom- illetve ötéves tanulmánya­it a tervek szerint 300 egyete­mista kezdheti a Selye János Egyetemen, amelynek létrejötte hozzávetőleg 100 millió koroná­ba kerül. A magyar egyetem működtetése az első négy hó­napban további 12 millió koro­nát emészt majd fel. A tervek szerint két év múlva már hozzá­vetőleg 600 diák látogatná az egyetemet, 2006-ra pedig mint­egy 900-ra növelnék a hallga­tók létszámát. Csehszlovákia megalakulása, vagyis 1918 óta most először nyílik magyar egyetem az or­szágban. Mostanáig csak a taní­tó- és tanárképző főiskolákon le­hetett magyarul tanulni Szlová­kiában, a nyitrai Konstantin Egyetemen most is tanítanak néhány tárgyat magyarul, és a pozsonyi Komensky Egyetemen is működik magyar tanszék. A jelenleg működő 24 szlová­kiai felsőoktatási intézményben tanuló 97000 diákból jelenleg mindössze 4400 a magyar nem­zetiségű. Ez a számarány 4,5 százalékot tesz ki, míg a magyar lakosság részaránya csaknem 10 százalék. Szlovákiában egymillió lakosra négy felsőoktatási intéz­mény jut, amivel csak a 19. he­lyen állunk Európában. Albert Sándor parlamenti kép­viselő, az MKP oktatásügyi szak­értője szerint az egyetem megala­kulása óriási kihívás, de egyúttal komoly esély is arra, hogy felzár­kózzunk Európa legsikeresebb fi­ainak sorába, „hogy ne csak cso- dálói, de követői is lehessünk Selye Jánosnak, Szent-Györgyi Albertnek, Teller Edének, Oláh Györgynek és a többi világhírű magyar tudósnak.” Az ellenzék azonnal elhatá­rozta, az Alkotmánybíróságon támadja meg az egyetem létre­jöttét. Ludmila Musková, a Vla­dimír Meciar vezette HZDS par­lamenti képviselője azt állítja, a tegnap elfogadott törvény szö­vege ellentétben áll az alkot­mánnyal, mivel hátrányosan különbözteti meg azokat a szlo­vákokat, akik nem beszélik a magyar nyelvet, és így - állítja Musková - nem nyerhetnek fel­vételt a Selye János Egyetemre. A magyar egyetem létrejöttét a szlovák kormányfő is támo­gatta. Mikulás Dzurinda a héten egy televíziós vitaműsorban le­szögezte; a magyar egyetem ügyében azért sikerült meg­egyezni, mert Szlovákiának ér­deke, hogy a fiatalok itthon, ne pedig Budapesten tanuljanak. „Városunk felkészült, hogy egyetem működhessen a terüle­tén. A létrehozandó magyar nyelvű felsőoktatási intézmény majdani székhelyéül szolgáló erődítményrendszert 40 millió koronáért vásároltuk meg a vé­delmi tárcától. Egyelőre a to­vábbi tárgyalások függvénye, hogy mikor és milyen formában utaljuk át a megvásárolt épület- együttes tulajdonjogát a Selye János Egyetem birtokába” - nyilatkozta a pozsonyi Új Szó­nak Bastrnák Tibor, Komárom polgármestere. (j) BÍBOROSSÁ AVATTÁK ERDŐ PÉTERT ........5. oldal A RÖGBI VÁLOGATOTT GYŐZELEMRE TÖR ......................................8. oldal A termálfürdő megépü­lése jelenti a fejlődést A királyi város képviselő­testülete legutóbbi testületi ülésén kiválasztotta a pályá­zók közül a termál- és él­ményfürdő kivitelezőjét, és újabb közbeszerzési pályáza­tot írt ki a beruházás lebo­nyolítására. A képviselőtestü­let MSZP frakciója és Haller Zoltán képviselő ismét nemet mondott a termálfürdőre. A képviselőtestület polgári frakciója, élén a polgármester­rel a város gazdasági fejlődésé­nek jövőjét látja a termál- és él­ményfürdő megépülésében. Koditek Pál, a Kulturális-, Ide­genforgalmi- és Sportbizottság elnöke, Petrovics János, az Ister- Granum Eurórégió tanácsnoka és Sipos Imre főtanácsadó, a Polgármesteri Kabinet Iroda munkatársa sajtótájékoztatón fejtették ki, a polgári frakció ter­mál- és élményfürdő megépíté­sével kapcsolatos álláspontját. Esztergom az utóbbi három évben lendületes fejlődésnek in­dult. A városháza és a városve­zetés munkájának, az átgondolt tárgyalásoknak köszönhetően a Mária Valéria híd felépítéséhez kapcsolódó beruházások körébe került a prímás-szigeti elkerülő út, az új híd a Kis-Dunán és az Árok utca megújulása, valamint a város egytengelyűségét feloldó Bánomi áttörés új útszakasza. A Prímás-szigeten új nemzetközi hajóállomás épül mintegy 500 méterre a tervezett termál- és él­ményfürdőtől. A fürdő beruhá­zás a város jövőjét is jelenti, hi­szen az Ipari Park területe né­hány éven belül betelik. (folytatás a 4. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents