Hídlap, 2003. augusztus-december (1. évfolyam, 1-82. szám)

2003-10-21 / 35. szám

2 2003. október 21., kedd BAL PART frfdlap SZLOVÁKIA A belügyminisztert vádolják Slotáék az ellenük folytatott eljárásért Slota és Malíková ellen eljárás folyik a választási kampányban készí­tett magyarellenes hangvételű reklámfilmjük miatt. A Szlovák Nem­zeti Párt (SNS) két frontemberét a Polgári Konzervatív Párt (OKS) jelentette fel. Slota szerint az eljárás mögött Vladimír Palkó belügy­miniszter keze húzódik meg. „Fejétől bűzlik a hal” - közölte a nem­zetiek vezére, miután a vizsgálóbíróhoz megérkezve begipszelt lábbal mankóra támaszkodva lépett ki az autóból. Az újságírók előtt Slota kijelentette, hogy a belügyminiszter egyrészt mindent elkövet annak érdekében, hogy hátráltassa a SNS bejegyzését, másrészt visszaél beosztásával, mert arra kényszeríti őt, hogy mankóval is megjelen­jen a vizsgálóbíró előtt. Csupán azért, mert a reklámfilmben igazat állított a magyarokról és szlovákiai ténykedésükről. „Nem hisszük, hogy kampányfilmünkkel veszélyeztettük volna Szlovákia lakosságá­nak egy részét. Ez mindennek a teteje, a SNS utálatának ad hangot a jelenlegi kormányzásról” - fogalmazott a pártvezér. Slota az OKS- t konténerpártnak nevezte, mert tagjai elférnek egy konténerben - felesleges feljelentgetéseikkel mérgezik a légkört. „Szomorú, hogy a belügyminiszter is felszállt a polgári párt vonatára” - nyilatkozott. Tandíjat fognak fizetni a tévúton tanuló hallgatók A távúton tanulni vágyók a jövőben fizetni fognak a tanulmá­nyaikért. A parlament mellett működő, kultúrával, művelődéssel, tudománnyal, sporttal és ifjúsággal foglalkozó bizottság nézete sze­rint a távúton folytatott tanulmányokért megszabott tandíjat egy új törvénynek kell szabályoznia. E törvény jelenleg második olvasat­ban a parlament előtt van, de a témával kapcsolatban az oktatás­ügyi tárcának november végéig új alapelvet kell kidolgoznia. Az oktatásügyi tárcát megelőzve Beáta Bresteská (ANO) egy módosítójavaslattal lepte meg képviselőtársait, amely szerint az egyetemek, főiskolák diákonként évente legfeljebb 35 ezer koronát kérhetnének. Martin Franc oktatásügyi miniszter nem ért egyet a javaslattal, mert szerinte törvényesítené a jelenlegi felsőoktatási in­tézmények által kért törvénytelen tandíjakat. A hazai össztermék két százaléka kellene védelemre Az EU-s előírások szerint 2004-ben védelmi célokra a hazai össz­termék két százalékát kell fordítani. A költségvetés mintegy 24,3 milliárd koronával, azaz 1,81 százalékkal számol. Juraj Liska, az új j védelmi miniszter állítja, hogy a kormányprogramból nem világos, I hogy a védelmi tárca a megígért pénzt közvetlen támogatásból kapná-e. A 24,3 milliárd koronához még mintegy 1,2 milliárd ko­rona társul. A finanszírozási módszer ellen a NATO-nak semmi ki­fogása, de nem ért egyet azzal, hogy szovjet tartozásból csoporto­sítsanak át pénzeket. Liska elismerte, hogy a közvetlen támogatás lenne a kézenfekvő és legmegfelelőbb megoldás. A Pénzügymi­nisztérium 24,3 milliárd korona közvetlen támogatást javasol és egymilliárd koronát fedezne a szovjet tartozásból. Tekintettel a vártnál kevesebb juttatásra, takarékossági céllal a védelmi tárcának valószínűleg át kell értékelnie néhány feladatát. A kisebb költség- vetési tétel viszont nem veszélyezteti a tervezett hadgyakorlatokat. A kommunisták államosítanának „Abban az esetben, ha a kommunisták hatalomra kerülnének, szorgalmaznák a privatizált állami vagyon újraállamosítását” - állí­totta Jozef Svec pártelnök a Markíza televízió Testre szabva című műsorában. A Kommunista Párt (KSS) le akarja váltani a jelenlegi kormányt és támogatja a szakszervezetek által kezdeményezett időelőtti választásokról szóló népszavazást. Az új kormányalakítás­ra a Smernek és a HZDS-nek van a legnagyobb esélye. Svec bízik benne, hogy a kommunisták benn maradnának a parlamentben. A KSS szeretné, ha Szlovákia visszatérne a szocializmus értékeihez. Svec szerint nem visszarendeződést akarnak, hanem a szociális igazságosságot. Példaként Kínát és Vietnamot hozta fel. „A szocia­lizmusban az emberek jobban éltek” - hangsúlyozta Svec, aki a szocialista államok hadseregeinek 1968-as Csehszlovákiai meg­szállását baráti segítségnek minősítette és szerinte azért volt rá szükség, mert az állam akkori vezetői nem voltak képesek rendet teremteni. „Az állambiztonsági ügynökök komoly szakemberek | voltak, akiket az államnak meg kellett volna becsülni.” Elfogadás előtt az egészségügy reformja „Egy reform gyakorlatba történő átültetésében az a művészet, ha bevezetésével senkinek sem okozunk kárt. Nem szabad meggondo­latlan lépéseket tenni, amelyeket nehéz helyrehozni és tönkreteszik az egészségügyet” - nyilatkozta Rudolf Zajac. „Sikerült lefékezni az adósságnövekedés ütemét és korlátozni a felesleges gyógyszerfo­gyasztást. A beteget rádöbbentettük arra a tényre, hogy a térítés- mentes betegellátás nem teljesen ingyenes. Sikerült igazolni a gyógyszerhasználattal kapcsolatos elképzeléseinket - a krónikus be­tegek által használt drága gyógyszerek a patikákban továbbra is in­gyen kaphatók”. Az Egészségügyi Tárca hat új törvényt dolgozott ki, amelyet egy csomagban terjesztenek a parlament elé. Ezek a törvé­nyek az egészségügy megreformálását, teljes átalakulását hivatottak elősegíteni. Rudolf Zajac reméli, hogy a honatyák áldásukat adják ezekre a reformtörvényekre. összeállította: Oravetz Ferenc Rudolf Schuster a magyar-szlovák kapcsolatokról Rudolf Schuster államfő kétnapos hivatalos látoga­táson tartózkodik Magyar- országon, ahol reménytelje­sen szólt a magyar-szlovák kapcsolatokról, és a két or­szág viszonyáról. A magyar újságírókkal folyta­tott beszélgetés során Schuster főleg a szlovák-magyar együtt­működés fontosságát emelte ki és síkra szállt a két ország viszo­nyát terhelő kérdések megoldá­sa mellett. „Mindkét állam rövi­desen belép az Európai Unió­ba, és e csatlakozásra alaposan fel kell készülni. A rendelkezé­sünkre álló időt kár lenne elfe­csérelni. Mindkét országnak kö­zös álláspontot kellene kialakí­tani és Brüsszelben ezt képvisel­nie. Az új schengeni határokból eredő feladatokat is közösen kellene megoldani" - nyilatkoz­ta a szlovák államfő. „Két éve szlovákiai látogatása során Mádl Ferenccel mege­gyeztünk abban, hogy a Ma­gyarország és Szlovákia közötti határt átjárhatóbbá kell tenni. Ezzel kapcsolatban egyfajta védnökséget vállaltunk a közös határ felett. A határnyitással je­lezni szerettük volna, hogy a határmenti együttműködésben rejlő lehetőségeket jobban ki kell használni és itt az ideje a közös vállalatok alapításának”. Schuster nem állítja, hogy ezen a téren paradicsomi álla­potok uralkodnának, de egy sor pozitív jelzésértékű eredményről lehet beszámolni. A határmenti térségek közötti gazdasági ösz- szefogás már sok esetben gyü­mölcsözőbb, mint a két állam közötti kooperáció. Meggyőző­désének adott hangot, hogy a Visegrádi Négyek összefogása az EU-csatlakozás után is folyta­tódik. Rámutatott, hogy az EU-s voksolás szempontjából e szö­vetség súlya a két nagy nyugat­európai állam, Németország és Franciaország súlyával egyenlő. Véleménye szerint a Magyaror­szág és Szlovákia között fennál­ló jelentéktelen problémák feles­legesen terhelik a viszonyt és gátolják a hatékonyabb közre­működést. Kétoldalú tárgyalá­sokkal ezeket mindkét fél meg­elégedésére orvosolni lehet.” A státustörvénnyel kapcsolat­ban azt szeretné, ha olyan kiutat találnának, amely nem sértené Szlovákia szuverenitását. Bős- Nagymaros kérdéskörét a hágai bírósági végzés értelmében kell rendezni. Schuster meg van róla győződve, hogy ez nem okozhat gondot. Olyan megoldást kell ta­lálni, amelyik mindkét félnek megfelel. Példaként a Mária Va­léria hidat említette. Rudolf Schuster büszkén szólt Göncz Árpádhoz fűződő baráti viszonyáról, Orbán Viktorral, Mádl Ferenccel és Medgyessy Péterrel tartott jó kapcsolatáról. „A politikusok jönnek-mennek, de az államok maradnak. So­sem köteleztem el magam vala­melyik kormány mellett, mindig az .országon volt hangsúlyt” - fogalmazott. Ifjú éveit is szóba hozta, ami­kor a magyar gyerekek között megtanult magyarul és nyelvtu­dásával meglepte szüleit. Elisme­rően szólt Márai Sándorról, Kas­sa szülöttéről, akinek szülőváro­sában szobrot szeretnének állíta­ni. Az újságírókkal közölte, hogy volt polgármesterként támogatja az emlékműállítást. Oravetz Ferenc A Smerrel szimpatizálnak a legtöbben Szlovákia lakosságának csaknem egy harmada, pon­tosabban 31,4 százaléka a Robert Fico vezette Smerrel szimpatizál. A második helyet 14,7 száza­lékkal a HZDS szerezte meg, a harmadikat 11,8 százalékkal a kereszténydemokraták. A KDH mögött végzett az MKP (11,5), azSDKÚ (8,2), az ANO (7), és a KSS 6 százalékkal. Ez annyit je­lent, hogy ha most lennének a választások, ezek a pártok lép­nék át a parlamenti küszöböt. A lakosság 4,7 százaléka a Slota vezette nemzetiek (SNS) szekerét tolja, őket követi a HZD (1,7) és SDL 1 százalékos támogatottsággal. Ennél is gyengébben szerepelt az SDA (0,9), a DS (04) és az LÚ (Népi Unió) 0,2 százalékkal. Az előző hónapokhoz képest javított helyzetén a Smer és a KDH, romlottak viszont a HZDS és az SDKÚ esélyei. A Smert elsősorban a 18 és 30 év közötti fiatalok támogat­ják. Ezen kívül számos Smer hí­vet találunk a középiskolát vég­zettek, a szakképzett munkások és a munkanélküliek között. Úgy fest, hogy a 60 év feletti idősebb korosztályt és a magya­rokat Ficonak nem sikerült megszólítania, mert ők inkább a HZDS, illetve az MKP táborá­nak magját képezik. A HZD fellegvára továbbra is a trencséni kerület. Támogatóik zöme a nyugdíjasok és a az álta­lános iskolát végzettek közül ke­rül ki. A HZDS a nagyszombati kerületben erős hídfőállást vert, mert az előző felmérésekhez ké­pest megnövekedett támogatott­sága. A magyar ajkúak között viszont alig akad pártfogoltja. A KDH-val leginkább a tren­cséni, eperjesi és a kassai kerü­letben 100 ezer feletti lélekszá­mú városokban élő 40-49 év közötti korosztály és szakképzet- len munkások rokonszenveznek. Híveinek száma a magyarok, a munkanélküliek és a 25-29 éves fiatalok körében csekély. Az ANO értékeit nem vallják maguknak a 18 és 24 év közötti fiatalok, váltakozók, munkások, diákok és a háztartásban dolgo­zó nők. Ruskonak a nagyváros­okban és Pozsnyban sem sikerült komolyabb bázist kiépítenie. A kommunisták (KSS) szava­zóinak zömét az idősebb, 50-59 év közötti korosztály, a szakkép­zetlen munkások alkotják. A felmérés szerzői arra is vá­laszt vártak, hogy az emberek minek alapján rokonszenvez­nek az egyes mozgalmakkal. A megkérdezettek 64 százaléka úgy véli, hogy a kedvenc politi­kai pártjuk az általuk vallott ér­tékeket képviseli. 37 százalékuk azt állította, hogy azért szimpa­tizálnak az adott politikai irány­nyal, mert felkarolja a kisem­berek problémáinak orvoslá­sát, 30 százalék pedig bízik a pártvezetésben. Míg 26 száza­lék azért voksol a kiszemelt po­litikai szubjektumra, mert elé­gedett az eddigi parlamenti szereplésével, 21 százalék azért, mert kedvenc pártja ga­rantálja Szlovákia felemelkedé­sét. A megkérdezettek 17 szá­zalékát valamilyen rokoni szá­lak fűzik az adott szerveződés prominens személyeihez. 13 százalék esetében fontos, hogy az érintett politikai szervezet nem sározódott be, kilenc szá­zalékánál döntő szerepet ját­szik a hagyomány. Oravetz Ferenc Schuster erősítené a népszavazás intézményét Alkotmányjogi vitát geijesz- tett Szlovákiában Rudolf Schuster államfő ötlete, aki szerint elérkezett az idő, hogy a népszavazás intézményét a parlament jogereje fölé emel­je Szlovákia. A köztársasági elnök szeretné elérni, hogy az állampolgárok re­ferendumon keresztül érvényesí­tett akarata ne csak ajánlásként kerüljön a törvényhozás tagjai elé, hanem kötelező érvényű legyen a parlamenti képviselők számára. Schuster ezt az óhaját december 3-án a szlovák parlamentben tar­tandó országértékelő beszédében is hangsúlyozni akarja. Miroslav Abelovsky, a parla­ment alkotmányjogi bizottságá­nak tagja nem ért egyet az állam­fő indítványával. A független képviselő szerint a törvényhozás jogkörei fölé emelt referendum a képviselői mandátum és a parla­mentáris demokrácia megnyirbá­lása lenne. A parlamenti szakbi­zottság elnöke, Ján Drgonec félre­vezetőnek minősítette kollégája jogértelmezését, és rámutatott: a referendum eredménye az ország alkotmánya szerint is kötelező erejű. Ladislav Orosz alkotmányjog­ász osztja a köztársasági elnök véleményét. Sőt, a 2001-es al­kotmánymódosítás egyik szerző­je tovább ment: kijelentette, tá­mogatná olyan szankció beveze­tését, amelynek értelmében a parlamentet fel lehetne oszlatni, ha a képviselők nem vennék fi­gyelembe az állampolgárok nép­szavazáson kinyilvánított akara­tát. Orosz emlékeztetett, az alkot­mány szerint az állampolgárok az államhatalom letéteményesei, így az állami intézményeknek, beleértve a törvényhozást is, tisz­teletben kell tartaniuk a polgárok akaratát. (j) Az ellenzékre is számít az MKP Bárdos Gyula, az MKP frak­cióvezetője nem zárta ki, hogy a parlamentben az ellenzéki képviselők segítségével fogja elérni, hogy az agrártermelők az európai uniós csatlakozás utáni első évben 55 százalékos közvetlen kifizetéseket kapja­nak az államtól. „Nem zárom ki a szélesebb támogatást” - válaszolta Bárdos egy tévévitá­ban arra a kérdésre, összeját- szik-e majd az MKP követelése keresztülvitelekor. Hozzátette, pártja elfogadhatatlannak tart­ja a kormány által javasolt 50 százalékos közvetlen agrártá­mogatást. A frakcióvezető azt is megerősítette, hogy az MKP fontolgatja, nem támogatja a jövő évi állami költségvetés parlamenti jóváhagyását, ha nem teljesül ez a követelése. Ü)

Next

/
Thumbnails
Contents