Hídlap, 2003. augusztus-december (1. évfolyam, 1-82. szám)

2003-10-18 / 34. szám

Ftfdlap JOBB PART 2003. október 18., szombat _____^ Sz ükséges-e a Széchenyi tér felújítása? A jövőben sor kerül az esztergomi Széchenyi tér felújítására. A munkálatok már jövőre elkezdődnek és előrelátha­tólag 2006-ra fejeződnek majd be. A tervek szerint a téren több kulturális és vendéglátó funkciót betöltő intézmény kap majd helyet. Az esztergomi járókelőket arra kértük, hogy mondják el véleményüket arról, hogy mit gondolnak a tér felújításáról, illetve hogy mennyire érzik szükségesnek Esztergom történelmi központjának újjávarázsolását. Andor (nyugdíjas) Remek kezdeményezés, örömteli dolognak tartom. Véleményem szerint itt minden épület rendben uan, a felújí­tás viszont nem árthat. Nemcsak a tér­re, de a városházára is ráférne egy res­taurálás. Esztergom belvárosával nincs nagyobb gond, amin még lehetne javí­tani az a külvárosi rész. Gábor (tanuló) Szerintem jó dolog, hogy felújítják Esztergom ezen részét is. A városban sétálva sok olyan hely van, ami új arcu­latot kaphatna, de kétségtelen, hogy a leglátogatottabb rész a városháza előtti terület. Ez a felújítás a kultúra szem­pontjából is fontos, csak pozitívan tu­dok erről a dologról nyilatkozni. István (nyugdíjas) Szép dolog. Ha a régi városképet nem is tudják visszahozni, - az egy picit nehéz lenne - a felújításra mindenképp szükség van. A városháza előtti terüle­tet sétálóutcává kéne átalakítani, egy autómentes rész nagyon jót tenne iü mindenkinek. A régi fényképek alapján nehéz dolguk lesz a felújítóknak. Annamária (vendéglátó ügyvezető) Szerintem nagyon szép kezdemé­nyezés, és biztos vagyok benne, hogy gyönyörű lesz, ha az eredeti állapotába állítják itt vissza a dolgokat. Ez az átala­kítás a város előnyére válik, de nem­csak Esztergomnak fog jót tenni, hanem az ide látogató turistáknak is tetszik majd, megismerik a „régi várost". Az Egészség hídja „Az Egészség hídja” Ösz- szefogás idén második éve országos rendezvénysoro­zattal kívánja a mellrák elle­ni küzdelmet támogatni. A legfontosabb feladatok kö­zött a mellrákszűréseken való részvétel arányának növelése, valamint a kockázatcsökkentést támogató egészségtudatos gon­dolkodás és életmód népszerűsí­tése szerepel. A korai stádium­ban felismert emlőrák 90 száza­lékban gyógyítható! A kampány kiemelkedő eseménye idén is a Magyar Tudományos Akadémi­án tartott tudományos szimpózi­um és az erre az alkalomra rózsa­szín fénybe öltöztetett Lánchídon átvezető közös séta lesz október 19-én, 18 órakor. Ma Magyaror­szágon a nőket a rosszindulatú daganatos megbetegedések kö­zül a legnagyobb arányban a mellrák sújtja. 2002-ben 6314 új beteget regisztráltak, miközben 2234 nő halálát okozta a mell­rák. E betegség gyakorlatilag ál­landó halálozási aránya hazánk­ban Európához viszonyítva ugyanazon évben annak 1,6-sze- rese, míg a világ fejlett országai­nak összehasonlításában csak­nem 2-szerese volt. Kiemelkedő eredmény ugyanakkor, hogy rö­vid idő alatt ezen női daganatos halálozás csaknem 1,5 százalék­kal csökkent hazánkban. A mell­rák kockázatának csökkentése és az egészségtudatosság növelése az egész társadalom és ezen belül a nők közös érdeke. Az intézmé­nyes egészségügy országos szin­ten rendelkezik mindazzal a szak­értelemmel és eszközparkkal, amely a hatékony kockázatcsök­kentéshez, a korai felismeréshez és a kialakult betegségek komp­lex és korszerű kezeléséhez szük­séges. A kockázatcsökkentés - szűrés mellett - egyik legfonto­sabb eszköze a rendszeres önvizs­gálat, és a 45- 65 év közötti kor­ban a kétévenkénti rendszeres szűrés. A tavaly januárban indult országos szűrési kampány eddig eltelt másfél évében 1 037 137 nőt hívtak be, közülük 442 818 jelent meg. e. j. MAGYARORSZÁG László Csaba helyzetértékelése - (apadó) kincstári optimizmus A Medgyessy-kormány pénzügyminisztere hétközi sajtótájékoz­tatóján kifejtette, hogy gazdasági fordulat apró jeleit véli felfedezni az ipari teljesítmény második negyedévi alakulásából. László Csa­ba úgy véli, hogy az export dinamikus növekedése a jövőben is tartós marad, amelynek köszönhetően egyre bővülő termelés, és növekvő teljesítmény jellemezheti az ipar jövőbeli változásait. A szaktárca vezetője a nemégiben közzétett adatokra reagálva kije­lentette, hogy 3-3,5 százalékos gazdasági növekedést vár az év vé­géig, az inflációval kapcsolatban pedig a pesszimista előrejelzések tévedésére számít. László szerint a költségvetési és bérpolitikai ki­igazítást a jövőben is folytatni kell a célok elérése érdekében, me­lyek teljesülésével az éves költségvetési hiány 4,8 százalék körül alakulhat. Magyar építők nagy üzlete - valahol Oroszországban Kétoldalú államközi megegyezés értelmében magyar építőipari cégek vesznek részt egy oroszországi lakásépítő programban, mint­egy 98 millió euró (25 milliárd forint) értékű beruházással - adta hírül a Magyar Nemzet. Magyar részről az idén nyáron, 3 millió fo­rintos alaptőkével alapított I.I.H.H. Consulting Kft. írta alá a vonat­kozó szerződést (melyet külügyminisztérium is szentesített), mely szerint 17 oroszországi régióban vesznek részt a magyarok lakás­építésekben. A beruházásról állítólag a szeptember eleji orosz-ma­gyar kormányfői találkozó alkalmával döntöttek. A polgári napilap információi szerint az ügylet céljából létrehozott magyar vállalat tagja az a Purkald István is, akit tavaly jogerősen nyolc hónap fel­függesztett szabadságvesztésre ítélt a Fővárosi Bíróság Katonai Ta­nácsa „nemzetközileg ellenőrzött termékek és technológiák forgal­mára vonatkozó kötelezettségek megszegése miatt". Az uniónak Mohács kell? Az európai uniós csatlakozással Mohács szerepe felértékelődhet - remélik a környékbeliek - mivel a város várhatóan az EL) határ­kikötője lesz - írja a Világgazdaság. A változástól jelentős gazdaság- élénkülést várnak a város vezetői is, akik már most is számos ked­vezménnyel kívánják a város környéki ipari parkba csábítani a be­ruházókat. Ezen kívül, már helyben működő cégeket is fejleszté­sekre ösztönzik, mivel a már megtelepedettek a további beruházás volumenétől függően 15-30 százalékos adókedvezményt élvezhet­nek adóalap-növekményük után, és kedvezményt ér a foglalkozta­tás növelése is. Szükség is van az ösztönző programokra, mivel a városban és környékén az átlagosnál jóval nagyobb a- munkanél­küliség, 2002-ben például 10 %-os volt. ami idén további 3 száza­lékkal növekedhet. A nagyobb előrelépésre természetesen az uni­ós csatlakozás önmagában kevés. Országos közlekedési projektek (M6-os, M56-os utak, valamint új Duna-híd) megvalósulása nél­kül, nem várható ugrásszerű javulás a térségben. «. Á. Bárándy Péter, igazság­ügy-miniszter ismertette az igazságügyi tárca 2004-es költségvetési tervezetét. A következő évben az igaz­ságügyi reform keretében megkezdődik a társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stra­tégiájának megvalósítása. A peren kívüli jogi szolgáltatá­sok, - az úgynevezett „nép ügy­védje" program számára jogi ta­nácsadó irodákat alakítanak ki a fővárosban és a megyékben. Bárándy Péter elmondása alapján a 2004. év igazságügyi költségvetésben kiemelt hang­súlyt kap az igazságügyi dolgo­Modem jogalkotás - hatékony bűnmegelőzés A kormány 2004. évi igazságügyi eszközrendszere zók helyzetének, valamint a büntetés végrehajtási rendszer javítása, a Pártfogó Felügyelői Szolgálat fejlesztése, valamint az igazságügyi reform folytatása. Az Igazságügyi Minisztérium fejezet 2004. évi költségvetési támoga­tási előirányzata 47,383 milliárd forint, amely 5434 milliárd fo­rinttal, 13 százalékkal magasabb, mint a 2003. évi eredeti költség- vetési támogatási előirányzat. A miniszter szerint pártfogó felügyelet szerepe a büntetés­végrehajtás hatékonyságának növelésében, a bűnismétlés megelőzésében, a fogva tartot­tak társadalmi visszailleszkedé­sének biztosításában, az „em­berarcú” igazságszolgáltatás ki­alakításában vitathatatlan. Bárándy felhívta a figyelmet ar­ra, hogy a Kormány 2003. július 9-ei ülésén elfogadta a társadal­mi bűnmegelőzés nemzeti stra­tégiáját tartalmazó országgyűlé­si határozat tervezetét. Az Igaz­ságügyi Minisztériumban ké­szült országgyűlési határozati ja­vaslatot a Kormány benyújtotta az Országgyűlésnek, a stratégiá­hoz tartozó cselekvési program már elkészült, így a program 2004-ben elindulhat. A „nép ügyvédje” program le­hetőséget teremt arra, hogy a jö­vőben a perekben biztosított költségkedvezményeket többen tudják majd igénybe venni, és a rászorultak nemcsak a bírósági eljárásokban, hanem peren kívül is kaphatnak állami segítséget jogvitáik rendezéséhez, jogaik érvényesítéséhez. Az új típusú segítségnyújtás keretében a jog­szabályban meghatározott rászo­rultsági feltételeknek megfelelő személyek olyan jogászokat kér­hetnének fel tanácsadásra vagy beadványok megfogalmazásá­ra, akik az ügy ellátásáért az ál­lamtól részesülnek díjazásban; az állam tehát megelőlegezné az ügyfél számára az ügyvéd­hez fordulás költségét, a legin­kább rászorultak költségeit pe­dig átvállalná. e. J. Esélyegyenlőség - új fejezet a költségvetésben Lévai Katalin, esély­egyenlőségi tárca nélküli miniszter, pénteki sajtótájé­koztatójában ismertette az Esélyegyenlőségi Kormány- hivatal, napokban elkészült, 2004-es költségvetését. A következő évben a Nemzeti Esélyegyenlőségi Hálózat országos intézményrend­szerré alakul, melynek ki- rendeltségei jogi és szociális szolgáltatásokkal várják a rászorulókat. A Nemzeti Civil Alapprogram a civil szféra működését segíti, és jövőre is megmarad a Ma­gyarországi Cigányokért Köz- alapítvány költségvetési támo­gatása. Lévai Katalin kijelentet­te, hogy Magyarország költség- vetésében soha nem szerepelt még kifejezetten az esélyegyen­lőséghez, valamint a civil szerve­zetek támogatásához kapcsoló­dó önálló fejezet. Az Esély­egyenlőségi kormányhivatal 2004-ben, a kormányzati tervek szerint, 12.6 milliárd forintból gazdálkodhat. A költségvetés belső stuktúrájának jellemző vo­nása, hogy a működési költsé­gek (853 millió forint) jóval ke­vesebb, mint egy tizedét teszik ki, a teljes költségvetésnek, így megfelelő keretek -11,8 milliárd forint- állnak rendelkezésre a programok támogatására, meg­valósítására. A kormányhivatal jövő évi költségvetésének egyik fő tétele a Köztársasági Esély­egyenlőségi Program (KÉP), több mint 3,7 milliárd forintos kerete. Ennek része a Nemzeti Esélyegyenlőségi Hálózat orszá­gos intézményrendszerré fejlesz­tése. A program másik fontos pil­lérét az esélyegyenlőség minden területét átfogó képzési és közvé­lemény formáló feladatok. A KÉP -hez hasonló jelentőségű a Nemzeti Civil Alapprogram. Ez a több mint 6 milliárdos kerettel rendelkező program a nyilvános­ság és a civil kontroll elvét érvé­nyesíti azáltal, hogy döntéshozó testületéinek többségét a civil szervezetek választott képviselői alkotják. A 2002-ben megválasz­tott kormány felismerte az esély- egyenlőség fontosságát, jelentet­te ki Lévai. Ezt tükrözi az a szán­dék, amely a szükségszerű költ­ségvetési megszorítások ellenére olyan pénzügyi forrásokat te­remtett, amelyek lehetővé teszik az esélyteremtő feladatok meg­valósítását. Ezek közül kiemelten fontos, hogy a kormány az előző évivel azonos mértében (1,1 mil­liárd Ft) tartotta a Magyarországi Cigányokért Közalapítvány tá­mogatását. A közalapítvány cél­ja, hogy támogassa a hazai ro­mák társadalmi integrálódását, az őket érintő munkanélküliség mérséklését, oktatási esélyeik növelését. Az esélyegyenlőség megteremtése, társadalmi elfo­gadtatása globális probléma - fűzte hozzá a miniszter asszony. A huszonegyedik században nem beszélhetünk társadalmi, gazdasági fejlődésről esély- egyenlőség nélkül. Az Esély­egyenlőségi kormányhivatal új intézmény a magyar kormány­zatban, amely az esélyegyenlő­ség gondolatát az egész társada­lomra támaszkodva kívánja elfo­gadtatni, terjeszteni és a hátrá­nyos helyzetűek számára a min- denapi élet eredményeiben ér­vényesíteni. Epress József

Next

/
Thumbnails
Contents