Hídlap, 2003. augusztus-december (1. évfolyam, 1-82. szám)

2003-10-18 / 34. szám

4 2003. október 18., szombat RÉGIÓ Napjainkban már nem nagy ördöngösség autót vásárolni. Nem kell rá éve­ket, de még hónapokat sem várni. Annak, aki vál­lalja az autóvásárlás min­den nyűgét és kockázatát, annak próbálunk egy kis segítséget nyújtani, hogy ne bánja meg választását már az első napokban. Megpróbáltuk összeszedni azokat a lépéseket, ame­lyek segítenek kiküszöbölni a bonyodalmakat. Az első és legfontosabb lépés az igények és lehetőségek pon­tos felmérése, annak tisztázása, hogy mit szeretnénk venni, mire fogjuk használni, és mit tudunk megfizetni, akár hitel esetén is? Autó vásárlás esetén nagyon sok kérdést kell először magunk­ban tisztáznunk, hogy vajon mi­lyen autóra is essen a választás. Sok érvet és ellenérvet kell felso­rakoztatni ahhoz, hogy megfele­lő döntést tudjunk hozni, hiszen nem egy apróságot veszünk a ; MAI TÉMA ,------------------ ­Ho gyan vegyünk új autót boltban. Mérlegelni kell, hogy milyen célokat fog szolgálni, van-e család. A kérdéseket hosz- szan lehetne sorolni. Fontos, hogy egy olyan lista álljon össze a fejünkben, amely alapján már nagyjából körvonalazódik, hogy milyen autóra van szükségünk. A probléma megoldása, ha kivá­lasztjuk az egymással nehezen összeegyeztethető tulajdonságo­kat, és fontosság szerint sorba rendezzük őket. Vagyis, el kell döntenünk, melyik szempont mennyire fontos számunkra. A lehetőségek felmérésének egyik módja, hogy gyűjtsük ösz- sze a konkurrens szalonok kínála­tát. A kínálat áttekintésének alap­vetően három módja van. A nyomtatott sajtóból, az internetről és a márkakereskedőktől szemé­lyesen kaphatunk információt. Az egyik. csoport az autós szakújságok, amelyek melléklete rendszeresen közli a forgalma­zott modellek nagy részének lis­taárait, paramétereit. A válasz­tást segíthetik, a lapokban levő összehasonlító tesztek. Ezek mu­tatják az autók közötti különbsé­geket. A cikkek sokszor szubjek­tiven kezelik az egyes márkákat. Érdemes a keresést először az internettel kezdeni, hiszen ma már sok olyan oldal van, ahol adatbázis található. Minden sza­lon, márkaképviselet és importőr rendelkezik saját, naprakész hon­lappal. Egyesek tartalmaznak, autókonfigurátort is, amely lépés- ről-lépésre végigvezet bennünket az adott típus minden tulajdonsá­gán. Választhatunk karosszériát, lOGESMlEi motort, színt, felszereltséget, melynek végeredményeként megkapjuk az általunk összeállí­tott autót, akár háromdimenziós, körüljárható változatban is. Álta­lában az így összerakott autó árát is megtudhatjuk. Vannak oldalak, ahol az így kalkulált árral azonnal számolhatunk finanszírozást, va­lamint lekérhetjük az autó biztosí­tási összegeit is. Előnye ennek a módszernek, hogy az értékesítő által kifejtett ráhatás nélkül, nyugodt körül­mények között többféle variáci­ót kipróbálhatunk. Az információgyűjtés hagyo­mányos módja, hogy barátunk­kal, ismerősünkkel végigjárjuk a közeli márkakereskedőket prospektusgyűjtés és vizuális él­ményszerzés céljából. Érdemes összeírni a számunkra fontos szempontok tisztázását elősegí­tő kérdéseket. Ezeket tegyük fel a kereskedőnek, mert biztosan szívesen fognak válaszolni. A legjobb személyesen tájékozód­ni az aktuális akciókról, kedvez­ményekről is. Ekkor lehetősé­günk adódik a jármű kipróbálá­sára is. Közvetlen élményeket szerezhetünk az autóról, és igénybe vehetjük az értékesítők szakértelmét is. Ma már rendkívül egyszerű hi­telre autót venni, kevés az admi­nisztráció és gyors az ügyintézés, hiszen a fedezetet az autó jelen­ti. A választható saját erő a fi­nanszírozási formától és a fu­tamidőtől függően általában 20 és 80 % között mozog. A futam­idő 12-72 hónap között változik. A forint alapú finanszírozás mellett deviza (euró, vagy sváj­ci frank) alapú finanszírozás is választható, ami a havidíjak te­kintetében induláskor minden­Vezet a Suzuki az első félév alapján Magyarországon 2003. első félévében 24,7 százalékkal bővült a személyautó piac. Összesen 101 631 új személygépkocsi keit el. Az eladási listát toronymagasan a Suzuki vezeti. Ä Mi autónkból 22 068 darabot értékesítettek az országban az első félév során. A kiskategóriás autók között nagy verseny van napjainkban. A felszereltség és az ár tekintetében nincs nagy különbség. Inkább a márkák jelentik a választás miértjét. A dobogó második helyét a Citroen foglalja el. Számottevő fejlődését és harmadik helyét a Skoda gyár a Fabia modellel érte el. A bronzérmes után az Opel következik a sorban. Az Astra Classic megszűnésével jelentős piaci részesedést veszített a márka. A Renault ötödik, megelőzve a Peugeot és a Volkswagent. A Ford is megkezdte a felzárkózást. A drágább kategóriák között a Mercedes vezet 584 eladott autóval. Ezt követi az Audi, alig lemaradva 571 eladott gépkocsival. A BMW-k visszaestek közel 20 százalékkal (166 db). Az első félévben csak 32 darab Jaguar talált gazdára. A Porsche 31 eladott autóról adott hírt. Legtöbb autót a már felnőtt gyerekkel rendelkező családok, illetve a 25 és 30 év közötti fiatalok vesznek. Mindkét vásárlókör részletre vesz autót, átlagosan 34 százalékos önrész befizetésével. képpen kedvezőbb. Ezt az előnyt hosszabb futamidő alatt egy kedvezőtlen deviza/forint árfolyamváltozás a visszájára is fordíthatja. A 24-36 hónapnál hosszabb futamidő esetén te­hát a forint alapú finanszírozás mindenképpen kiszámíthatóbb és kockázatmentesebb. A kamatmentesnek hirdetett konstrukció a legritkább eset­ben kamatmentes, ez sokszor csak reklámfogás. A kamatokat - még ha nem is így nevezik - mindig ki kell fizetni. Ez a helyzet akkor is, amikor azt ígérik, hogy a casco biztosítás nem feltétele a finanszírozásnak. A koc­kázatot valakinek mindig vállalnia kell. Ilyenkor a finanszírozó cég köt cascót az autóra, és ennek díját beépíti a finanszírozásba. Az ügy­fél szempontjából ez mégsem olyan kedvezőtlen, mert a finanszí­rozó cég sokkal kedvezőbb biztosí­tást tűd kötni az autóra. A márkakereskedések a teljes ügyintézést a helyszínen le tud­ják bonyolítani, nekünk sehova sem kell mennünk. Amikor az autó beérkezik a kereskedőhöz, és mi kifizettük a •vételárat, vagy a finanszírozás kezdő részletét, akkor a kereske­dő helyezi forgalomba az autót. Nekünk már csak az átvételnél kell résen lennünk, hogy minden benne van-e az autóban, amit rendeltünk. Fontos, hogy, örö­münket egy kicsit félretéve, tüze­tesen átvizsgáljuk az autót, hi­szen jobb, ha még a szalonban kiderül az esetleges probléma. n akaree A Kő kút melletti telep - Köbölkút „Köbölkút népe mindig szor­galmáról, igyekezetéről, élni aka­rásáról volt ismert. Kiheverte a múlt csapásait, újra talpra tudott állni, gyarapítani tudta faluját, családját. Remélem és hiszem, hogy így lesz a jövőben is. ” /Kovács Ferenci A falu múltjából Köbölkút és vidéke évezredek óta lakott terület volt. Már az ős­embertől talaláltak itt leleteket. Megtelepedtek itt a kelták és a dákok is. A környéken a rómaiak több erődítménye is fennmaradt főleg a mai téglagyár területén és a Párizsi patakkal szemben fekvő dombon. Ezek az erődítmények az esetleges kvád támadásoknak voltak hivatottak ellenállni. A XI. században nőtt meg az ún. Kő kút melleti telep jelentő­sége, mivel itt vezetett a „só út”, amely nagyon jelentős kereske­delmi útvonal volt. Ez az út Esz­tergomból a lengyelországi Wieliékybe vezetett. Ezen a te­lepen királyi gazdasági major keletkezett, ahol főleg szarvas- marhát tenyésztettek. 1030-ban a település már figyelemre mél­tó nagyságú volt. A XIII. század­ban rövidített formában hasz­nálták a település nevét, és Kö- bölkútnak nevezték. A király a tatárok elleni harc­ban kitűnt vitézeknek birtokokat ajándékozott. Köbölkutat (de Cubulcut) 1245-ben a Torda nemzettségből származó Péter kapta ajándékba. Ez után nevé­hez felvette a Köbölkúti vezeték­nevet. O lett később itt az alná­dor. Köbölkúti Torda Péter lete­lepítette itt katonáit, akik a tatá­rok ellen harcoltak, és hozatott be német telepeseket is, akik fő­leg kereskedéssel és aranymo­sással foglalkoztak. Erre kiváltó lehetőségük nyílt a mostani Pári­zsi és Szőgyéni patakban. Köbölkút később a Forgács-csa­lád egyik ősének birtokába kerül. A török hódoltság idejében a feljegyzések szerint Köbölkút az esztergomi szandzsáknak 1552- ben egy évre 26 háznak kellett fej adót fizetnie. Esztergom visz- szafoglalása után 1594-ben Fe­renc szász herceg, német lovasai az esztergomi táborba visszame- net 125 ökröt hajtottak el, kira­bolták a községeket, és szinte mindent elvittek, ami mozdítha­tó volt. A visszavert törökök sem bírtak belenyugodni a veszteség­be, ezért vissza-visszajártak Pár­kány környéki portyázásokra. A falu huszadik századi teplomának építési ideje nem is­mert, de 1701-ben már említés történik róla, amikor a lekéri apát az alábbiakat írta: „Templo­mát a lakosság a régi alapokra építette. Most gyűjtik rá az ala­mizsnát a templomban. Vagyo­na 0. Lélekszám 255,10 kivételé­vel katholikusok.” A régi temp­lom alapjaira épített új templo­mot 1747-ben szentelték fel Szent Jakab tiszteletére. Itt a reformá­ció évei alatt is megmaradtak a lakosok katolikusnak, és még a mai napig a római katolikusok száma vezet, de éltek itt evangé­likusok, görög katolikusok, pra­voszlávok és cseh husziták is. Az 1703-as Rákóczi felkelés alatt Köbölkút 30 szapu gabo­nát volt kénytelen fizetni az ér­sekújvári kuruc őrségek fenn­tartására. Az 1827-es adatok szerint 817 lakosú volt a telepü­lés, 1890-ben 1881 katolikus és 48 izraelita lakta. A 19. század derekán Köböl­kút életében egy nagyon jelen­tős esemény történt. Megépítet­ték a Budapest-Pozsony-Bécs között a vasútvonalat. A falu la­kosai aktívan bekapcsolódtak a munkálatokba. A vasút ekkor még csak egyvágányos volt. 1851-ben készült el a köbölkúti vasútállomás. Ettől kezdve a nagyurak vasúton érkeztek ide Budapestről, Bécsből és Rómá­ból, hogy vadásszanak a közeli erdőkben. Ezért grófi rangú ál- lomásfőnököt kellett tartani, aki a nagyurakat fogadta, és elkí­sérte a közeli vendéglőbe. A vasút 45-50 állandó munkahe­lyet teremtett a lakosoknak és jelentős utazási központtá tette, mivel itt rakták le a mezőgazda- sági termékeket, és ide érkezett például a szén is. Az első és második világhá­ború viharai nem hagyták érin­tetlenül Köbölkutat sem. A templomból elvitték a harango­kat, hogy beolvasszák, és fegy­vert készítsenek belőlük. Tá­madták a vasúti szerelvényeket, a felszabadulás után pedig a visszavonuló németek felszán­tották a vasutat Párkánytól Kö- bölkútig, mégpedig úgy, hogy két erős mozdony után egy ha­talmas ekét szereltek, és azzal tépték fel a talpfákat. Az áttelepítés nem sújtotta a fa­lut, hiszen mire ez bekövetkezett volna, leállították a kitelepítéseket. A falu jelene A legutóbbi népszámlálás alap­ján a 2311 lélekszámú falu lakos­ságának 74,3 százaléka magyar, 22,1 százaléka szlovák, 0,9 száza­léka cseh nemzetiségű, egy állam­polgár pedig romának vallja ma­gát. A római katolikusok száma 81,7 százalék, evangélikus 1,8, re­formátus pedig 2,7 százalék. A faluban működik magyar és szlovák nyelvű óvoda és alapiskola. A köbölkúti iskola történelmének kimagasló egyé­nisége volt Stampay János igaz­gató-tanító és kántor. A faluban a Csemadok helyi szervezete 1950-ben alakult, amelynek volt színjátszó köre, férfi-, női- és vegyes tánccso­portja is. 1997. november 23-án a Köbölkúti Honismereti Nap alkalmából avatták fel a falu­zászlót és a címert. A faluban működik községi TV, de van szabadtéri színpada a községi üdülőközpont területén, ame­lyet Makovecz Imre tervei alap­ján építettek meg. 1994-ben Tóth István vezeté­sével alakult meg a Fortuna ak­robatikus rock'n'roll táncklub. A községben működik könyv­tár, sportegyesület, amely főleg a labdarúgásra összpontosul, valamint téglagyár is, amit még Pálffy herceg alapított, gabo­natároló üzem, borüzem, amely a VINO-NITRA részét képezi. Természeti sajátosságai Köbölkút a Duna és a Garam vízválasztó vonalán részben sík, részben dombos tájon fekszik. Kiváltó termőhely található itt szőlő és gyümölcsfák telepítésé­re. Az északi részen található mocsaras, lápos vidéknek külön­legesen értékes a növény és ál­latvilága. A községtől keletre és nyugatra lomblevelű erdő húzó­dik. A térségre jellemző volt a 18. században, hogy a mocsaras vi­déken ún. úszó láp képződött. Ezek az úszó szigetek erős szél idején kimozdultak helyükről és ide-oda kószáltak. Néha egészen a szomszédos Kisújfaluig úsztak. Ebből aztán a két falu lakói közt viszályok támadtak, hiszen mie­lőtt a falu lakói a rajta lekaszált száraz füvet, nádat vagy sást ha- zavihették volna, az erős szél mindenestől a másik helység ha­tárába hajtotta. 1819-1826 között kiásott csa­torna és más külső beavatkozá­sok következtében jelentős mér­tékben degradálódott a köböl­kúti mocsárvilág. Jelenleg a köbölkúti mocsár jelentős része természetvédelmi terület. 1966-ban nyilvánították védetté, és a Párizsi mocsarak nevet kapta. Az elnevezés való­színűleg a „pára” szóból ered, ugyanis a kiásott csatornából hűvös időben pára szállt fel, ezért a helybeliek akkoriban Pá­rás csatornának nevezték el. A régi csehszlovák állam legna­gyobb nádasa volt ez, ahonnan jelentős mértékben termeltek ki nádat, de ügyeltek mindig arra, hogy időben befejezzék a nád kivágását, mielőtt még a ván­dormadarak elfoglalták volna fészkelőhelyeiket. A rezervátum növény és állat­világa rendkívül gazdag, de a tüzetesebb kutatások még vá­ratnak magukra. A falu polgármestere Mihalik Gábor, alpolgármestere Czibor Katalin. Kovács Ferenc könyve alapján: czm

Next

/
Thumbnails
Contents