Hídlap, 2003. augusztus-december (1. évfolyam, 1-82. szám)
2003-09-04 / 3. szám
4 2003. szeptember 4., csütörtök RÉGIÓ frídlap A hagyományőrző falu - Bény Bányásznapok a régióban Az újvári járásban található nagyközség a régi falvak közé tartozik. A Garam keleti részén, sík területen helyezkedik el. Lakosainak száma 1470. Nemzetiségi összetétele vegyes. A lakosság 89 % -a magyar. 9%-a szlovák. 2%-a roma és más nemzetiségű. A munkanélküliség aránya megdöbbentő, 36, 24 százalék. Oktatás a magyar tannyelvű óvodában és a magyar tannyelvű 1-4-es alapiskolában folyik. Vendéglátó ipari egységeinek száma négy. két presszó, ahová főként fiatalok járnak, és két kocsma. A négy élelmiszerüzlet mellett három vegyesbolt üzemel és egy zöldséges stand is. A valamikori vasútállomás épülete elhagyatott. így jegyet csak a vonaton lehet váltani. A-községben aktívan működik a Csemadok helyi alapszervezete, ápolják a régi hagyományokat. Híresek népviseletükről, hiszen Bény a kurtaszoknyás hat falu közé tartozik. Turisztikai szempontból egyre népszerűbb, köszönhető ez több ezer éves történelmének, kultúrájának. Polgármesternő: Mesár Erika A1 polgármester: Herbácskó Gyula Bény története: A rendszeres ásatások folytán kiderült, hogy a falu helyén már 6000 évvel ezelőtt is lakott település volt. Kelták, rómaiak,-hunok, avarok, magyarok telepedtek le itt. A honfoglalók már a 9. században jöttek erre a területre, és Géza nagyfejedelem a bényi sáncvárat katonai erőddé alakította át. Ezt a sáncvárat utolsó formájában I. István építette ki. A három félgyűrű a Garamra támaszkodik. Hossza:5200 m és 107 hektár területet foglal magába. Szent István király itt gyűjtötte seregét a pogány ellen. Hunt és Pázmán német lovagok a segítségére siettek. István később Hunt lovag fiának Bynnek adományozta a helységet. Innét kapta a nevét. Eredetileg két Bény létezett. Az első írásos emlék 1135-ből származik. Kis és Nagy Bény egészen a 19. századig önállóan működött, majd a második felében, 1898-ban a két község egyesült. A románkori építészet egyik legszebb hagyatéka a 1217-ből származó Szűz Mária nevét viselő templom. Az eredetileg fából készült templom helyén felépült a kéttornyú bazilika a hozzátartozó kolostorral együtt. A premontrei rend tartozéka volt egészen a török dúlá- sig. Ma már a kolostor nem létezik. 1683-ban a lengyel seregek, romba döntötték az egyházi épületeket. 1710-ben Palkovics plébános fontolgatta a templom újjáépítését. A sekrestye hozzáépítését, vakolását, boltívek átalakítását 1722-ben végezték el. A templom 1732-ben lett felszentelve. A II. világháború alatt az északi torony nagyon megrongálódott, és az egész templom romokban hevert. Piffl professzor vezetése alatt 1951-1953 között terjedelmes felújítások következtek. 1953-tól az épületet nem renoválták, csak 1994-ben javították meg a tetőszerkezetet, és felújították a fedőanyagot. 2001-ben a templom óráját újra működőképes állapotba hozták. A templom környezetébe tartozik a Tizenkét apostol rotundája . Eredetileg románkori kápolna, a 12. századból származó egyházi komplexum, kb. 80 évvel előzte meg a templom építésének idejét. Az épület 1683-ban megrongálódott és csak 1755-ben lett barokk stílusban felújítva,1944-ben ismételten megrongálódott. A II. világháború után történő retusáláskor előkerültek az eredeti román falfestményeinek töredékei. Megtalálták a románkori ablakokat, és a két barokk ablakot befalazták. A szentély ablakainál a megmaradt festmények a 12 apostolt ábrázolják, ebből arra következtethetünk, hogy a tizenkét apostol tiszteletére építették. Ha valaki a bent lévő mélyedés valamelyikébe beül, a fejét a falhoz teszi, és énekel, más-más hang hallatszik. Délről az elsőből a legmélyebb északiból a legmagasabb. A bényi szentkút története mesébe illő. Valamikor a múlt század felében, hogy a község mellett 300 m a külső sánc (földvár) északi völgyében, közel a kétyi patakhoz volt egy bő forrású kutacska. Ez a terület herceg Pálffy féle uradalmi birtokhoz tartozott. Ide tartozott még egy kastély is, amelyben a birtok bérlője lakott. A bérlő, mérges volt, mert nem nézte jó szemmel, hogy legyúrják a gabonáját, ezért betemette szeméttel a kutat, hogy ne oda járjanak az emberek vízért. Ám a víz megtisztult. Ezután a dühös uraság, egy trágyával megrakott szekérrel ment ki, majd a szekér tartalmát a kútba döntötte. Másnapra a szekeret húzó négy ökör megbetegedett, a kutacska pedig ismét megtisztult. Ezek után belátta, hogy nem szabad Isten akaratát keresztezni. Azelőtt nem volt hívő ember, ezek után az lett. Kis fakápolnát csináltatott a forrástól keletre, az északi völgy oldalára. Az oltár fölött a máriacelli Madonna festett képmása volt. A kép köré egy mennyasszonyi fátylat tettek és mellé két gyertyatartóra gyertyát. A kutacska ma zarándok- hely. Minden évben három ünnepélyt tartanak, Pünkösdhétfőn, Nagyboldogasszony napján és Kisboldogasszonykor. Idén is megtartják a Bányásznapi rendezvénysorozatot régiónkban. Az idei már az 53-ik ünnepsége lesz a nehéz szakma dolgozóinak. Dorogon vasárnapig tart az 53. Magyar Bányásznapi rendezvény- sorozat. Az életmód-életminőség kiállítás és a sörfesztivál az ünnepségsorozat része. A hétfői megnyitón dr. Tittmann János, Dorog polgármestere és országgyűlési képviselő mondott beszédet. Ezután a Bányász Szakszervezeti Szövetség városi szervezete iparági dolgozókat, nyugdíjasokat köszöntötte a József Attila Művelődési Házban. A lencsehegyi szakszervezet elnöke, Nyakas Antal, a bányászmúltról beszélt. Wágner Ferenc, a bányász szakszervezet dorogi vezetője elmondta, hogy sikerült elérni, hogy korkedvezményes nyugdíjat kapjanak majd azok a bányászok, akik 25 év szolgálati időt, vagy 5 ezer munkaórát már leszolgáltak.' Az eseményen kitüntetéseket is osztottak. A Magyar Köztársaság Ezüst Erdemkereszt kitüntetésben részesült Nyakas Antal. Két bányász vehette át a Kiváló bányász kitüntetést, valamint a rendezvényen Miniszteri Elismerő Oklevél kitüntetésben részesült Jánosi József, a sárisápi alapszervezet elnöke. Jubileumi Emlékgyűrűt vehetett át Farkas József, az annavölgyi alapszervezet és Posch Viktor, a DOSZÉN Rt. alapszervezete és Székely József, a pilisi alapszervezet elnöke. Elismerést kaptak 16-an az 50 éves, ketten pedig a 60 éves szakszervezeti tagságuk alkalmából. Bányásznapot rendeznek szeptember 6-án Tokodaltárón is. Ebből az alkalomból ünnepélyesen felavatják a Bányász Kultúrotthon falán elhelyezett Bányász Emlékművet, melyet Árvái Ferenc szobrász- művész alkotott. Az emlékművet Wágner Ferenc, a Bányász Szak- szervezeti Szövetség elnöke és Varga János polgármester avatja fel Az ünnepségen Pánczélné Világi Ildikó és Hunyadi Zoltán vezényletével hangversenyt ad az Egyesített Bányász Vegyeskar. Megemlékeztek a csolnoki bányászok is a bányásznap alkalmából. Szeptember 3-án, szerdán délután 4 órakor a dorogi bányához tartozó, de már évekkel ezelőtt bezárt X.-es akna volt dolgozóira emlékeztek. A megszűnt bánya egykori dolgozói koszorút helyeztek el volt társaik emlékére a Csolnoki temetőben. Az ünnepség keretein belül dr. Zsembéri Dezső megnyitotta Gerencsér Ferenc festőművész kiállítását a kimondottan az erre az alkalomra felújított Bányász Klubban. Árpási Károly Rendhagyó tárlat (folytatás az első oldalról)-Honnan jött az alapötlet, hogy egy ilyen rendhagyó megnyitót produkáljon? Az alapötlet egy barátnőmtől származik, aki egy lámpa és színes fóliák segítségével zenére kitalált egy koreográfiát, de ő csak egy képpel képzelte el ezt a kompozíciót. Aztán három évvel ezelőtt pályázatot nyertem egy ilyen jellegű kiállítás tető alá hozására. Ekkor ez a Balassa Múzeumban még nem valósulhatott meg, mert nem találtam senkit, aki kivitelezte volna az általam elképzelt fénykompozíciót. Egy évvel később megismerkedtem Hammadi Abdel Nasser-el, aki egy párizsi balett fénykoreográfusa, illetve az avignoni balettfesztiválon is hasonló szerepet tölt be. Neki már megvolt a kellő rutinja ahhoz, hogy elbeszélgethessünk az ötletem megvalósításáról.-Hogy kerültél vele kapcsolatba? Van egy barátnőm, aki jól ismeri Hammadot, ő hívta meg tavaly Esztergomba. Ekkor ismerkedtünk meg, elmondta, mivel foglalkozik, s én azonnal rádöbbentem: ő kell nekem! Szerencsém volt, hál' istennek a képeim elnyerték tetszését, úgyhogy segített nekem. Mivel tudta, hogy nem áll rendelkezésemre túl bő keret, munkája elismeréseként egy képet ajándékozom neki, a tiszteletdíját egyébként sem tudnám megfizetni. Már három napja dolgozik éjt nappallá téve, de látatlanba elvállalta a következő hasonló tárlatomat is.-Tudatos volt a helyszín megválasztása? Eredetileg a Rácz-templomban szerettem volna megmutatni ezt a tárlatot, de időközben felszentelték, így maradt a Zeneiskola. Ott sokkal nagyobb lett volna tér, jobban el tudtuk volna helyezni a lámpákat, jobb lett volna az akusztikus hatás is. A romos háttér is a lényeg kiemelését tette volna lehetővé, csak elkéstünk. A templomot rendbe rakták, nekem pedig kompromisszumot kellett kötnöm.-A mostani volt az első bemutatkozásod? Nem, az első egy könyvtárban, a második egy pincegalériában volt. Utána következett a Balassa Múzeum, tehát ez már a negyedik tárlat. De a képeimet már kiállították Budapesten és Pécsen is.-Általában meghívnak, vagy te keresed a lehetőségeket? Ez érdekes, mert nem szoktam keresni a lehetősét. Mintha véletlenszerűen történnének ezek a meghívások. Valaki meglátja a képeimet és kéri, hogy rendezzek egy kiállítást. Itt Esztergomban állandóan keresnek, de az utolsó egy évben már nem voltam sehol, erre a tárlatra készültem.-Tudatos volt a témaválasztás? Nem, ez volt az egyetlen tárlat, amire tudatosan készültem. Az ezelőtti kiállításokon az otthon festett képeimből véletlenszerűen válogattam. A mostanira keményen készültem. A téma tekintetében szinte mindig ugyanazt dolgozom fel, de most először festettem nagyméretű olajvászonra. Állatok, emberfejek, ördögfejek, sárkányok, ezek állandó visszatérő motívumok, most például sok madár és hal szerepel a képeimen.-Megéri egy évig dolgozni csak azért, hogy aztán egyetlen este legyen látható az eredménye? Természetesen. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy én magam sem szeretek megnyitókra járni, hiszen az sokak számára unalmas. Ellenben, ha azt hallják, hogy valahol lesz egy különleges bemutató, oda elmennek. Most is ez történt. Úgy hiszem, hogy a megnyitót követő napon egyébként is elenyésző lett volna az érdeklődés. Ezt támasztják alá a korábbi tapasztalataim is.-Amikor festesz, meglátszik a képeiden a hangulatod? Mondjuk kedvesebb állatokat, vidámabb színeket használsz? Persze. Teljesen mást mondanak el a színek, és a formák egy kellemesebb hangulatú életszakaszomból mint például egy rosszkedvű periódusból. Ezen kívül meglátszik a képeimen az is, hogy ki számára készítem. Nem tudok olyan embernek festeni, akit nem kedvelek.-Festesz megrendelésre is? Egyre ritkábban, de ha nincs pénzem, el kell vállalnom az ilyesfajta munkákat is. Festettem már lovat vagy kutyát fényképről, volt, amelyik jó lett, de volt néhány, ami még engem is elborzasztott. Rendszeresen szoktam festeni esküvőkre is, ilyenkor például megadják, hogy az ifjú pár mely csillagjegybe tartozik, én pedig a két jegy "állatait" dolgozom fel egy festményen. Készítettem rengeteg esztergomi tájképet is, ez számomra nehezebb feladat.-Meg lehet élni ebből? Nem. Van két gyerekem, és ez nem megbízható jövedelem. Néha sok pénzhez jutok, máskor semmihez. Ezért én is dolgozom, mint más rendes ember. Kivétel az utóbbi két hónap, amikor a kiállításommal foglalkoztam.-Készülsz új képekkel új kihívásokra? Ez a mostani tárlat is már egy következő kiállítás alapjait képezte. Terveim szerint Szentendrén a Vajda pincében lesz a következő. Az a hely kiválóan alkalmas egy hasonló bemutatóra, igen magas belmagasságú, romosnak ható helység, ahol kényelmesen elférnek a lámpáink, a hangosítás, és nem utolsósorban a képek. Idén már nem férek bele az ottani rendezvénynaptárba, így van időm feltöltődni.-Nem gondoltál egy külföldi megmérettetésre? Gondolnék én, de a kapcsolati tőke még hiányzik, anélkül pedig lehetetlen. Itthon, ha valahol megmutatom az anyagomat, mindjárt tetszik, és már hívnak is. Próbálkozásra talán sikerülne.-Van ebből a tárlatból kedvenced9 2001-ben készítettem egy grafikát, madárcsontokról, ezt most elkészítettem nagyban, olajvászonra is. Ez a legkedvesebb képem. Váczy D.Bajkai Katalin
