Hídlap, 2003. augusztus-december (1. évfolyam, 1-82. szám)
2003-10-16 / 32. szám
JOBB PART 2003. október 16., csütörtök _____^ Ke ll-e közigazgatási hivatal Párkánynak? A Magyar Koalíciós Fárt javaslatára és a Szlovák Közigazgatási Hivatal döntése értelmében a közeljövőben Párkányban is létesítenek körzeti hivatalt. Ezzel jelentősen megkönnyítik a lakosság hivatalos ügyintézését, ezentúl nem kell majd minden alkalommal az érsekújvári hivatalba felutazni. Párkányi járókelőket kérdeztünk arról, hogy a városnak és környékének szüksége van-e önálló közigazgatási hivatalra, és hogy szerintük ez mennyire könnyíti majd meg számukra a hivatalos ügyintézést. Hajni (szakács) Mindenképpen örülök neki, hogy a hivatalos ügyintézésért már nem kell Érsekújvárba utazni. Eddig sem tartottam jó ötletnek, hogy minden apró dologért vonatra, vagy buszra kellett ülni, hogy elintézze az ember, most sokkal könnyebb lesz ezeket megoldani. Idő és pénz szempontjából a legjobb. Móni (óvónő) Szerintem jó dolog, hogy Párkányban is létesítenek körzeti hivatalt, ahol minden ember nyugodtabban intézheti ügyeit Én is sokszor estem abba a csapdába, hogy nem volt időm felutazni Újvárba, így csúsztak a hivatalos ügyintézéssel kapcsolatos dolgaim. Most már könnyebb lesz. Marika (takarítónő) Épp itt volt az ideje, hogy ezen a téren változás történjen. Nem kell vonatozni, gyalogolni, nem kell elvesztegetni rengeteg időt arra, hogy valaki felmenjen egy hivatalba, ha dolga van. Jó ötletnek tartom, lényegesen megkönnyíti nem csak a párkányiak, de a környező falvak lakosainak az életét is. Melinda (óvónő) Én remek ötletnek tartom, az érsek- újvári ügyintézéssel csak a gond volt. Ennek már hamarabb be kellett volna következnie, régóta megérdemelte volna a város, hogy az itt élő emberek idehaza intézhessék el ügyes-bajos dolgaikat Látható, hogy a Magyar Koalíciós Párt eredményesen dolgozik. A magyar gazdaság III. negyedév végén Rekord magas államháztartás hiánya Az államháztartás-helyi, önkormányzatok nélkülihiánya szeptember végéig 809.4 milliárd forintot ért el, amely az éves előirányzat 97.3 százalékát teszi ki. Az államháztartás bevételei szeptember végéig az előirányzat 73 százalékára teljesültek. - hangzott el László Csaba pénzügyminiszter keddi sajtótájékoztatóján. „Szeretném vázolni, hogy milyen állapotban vettük át a gazdaságot 2002-ben ” - kezdte beszámolóját a pénzügyminiszter. Ezek szerint, az említett időpontban egy alacsony gazdasági növekedés jellemezte a magyar gazdaság fejlődését, láthatóan a nemzetközi környezet romlása, és a korábban beindult folyamatok miatt, ez jelenleg is alacsonynak tekinthető, a magyar gazdaság fejlődési potenciájához képest. A várakozások szerint, 2006-ban, az Uniós csatlakozás után, a remélhetőleg, és a némiképp kedvezőbb nemzetközi feltételek hatására, egy magas és fenntartható gazdasági növekedést kell, hogy eredményezzen. A lakossági fogyasztás által vezérelt gazdasági növekedés helyett, sokkal inkább az exportra és a beruházásokra kell támaszkodnia a gazdasági növekedésnek, mert az alacsony exportnövekedés helyett mindenképpen egy magasabb növekedés lenne kívánatos ezen a területen. A túifizeté- si mérleg hiánya magasnak tekinthető, és az a fordulat, aminek a gazdaságban be kell következnie, sajnos átmenetileg további folyó mérleg hiánynövekedést fog eredményezni. 2003-as évet tekintve, törékeny eredményekről számolt be László Csaba. A központi költségvetés 2003. szeptember végi hiánya 588.6 milliárd forintban, azaz az éves előirányzat 1034 százalékában teljesült. Szeptember végéig a bevételek a tavalyi év azonos időszakának bevételi arányához képest magasabban alakultak, melyben szerepet játszott a fogyasztáshoz kapcsolt adók aránya, ezen belül is különösen a magasabb általános forgalmiadó-bevételek alakulása. A kiadások az előirányzat 754 százalékában alakultak, melyek közül az időarányosnál magasabban teljesültek az agrárgazdasági és a lakástámogatások, valamint az adósságszolgálat, kamattérítési kiadásai. Az elkülönített állami pénzalapok szeptember végi egyenlege ösz- szességében 354 milliárd forintos töhbletet mutat. A Munkaerőpiaci Alap bevételei közül a munkaadói járulék 75.7 százalékra, a munkavállalói járulék 773 százalékra, a kiadások közül a munkanélküli ellátások 76.6 százalékra teljesültek az előirányzathoz viszonyítva. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak szeptember végi egyenlege 256.2 milliárd forintos deficit alakult ki, mely a Nyugdíjbiztosítási Alap 10.5 milliárd forintos többletéből, illetőleg, az Egészségbiztosítási Alap 266.7 milliárd forintos hiányából alakult ki. E. J. 560 millió forintos nagyberuházás Békés megyében Újabb munkahelyteremtő kapacitásbővítés a Henkel Magyarország Körösladá- nyi gyárában. Dr. Nagy Sándor, a Miniszter- elnöki Hivatal politikai államtitkára és Deák Ferenc, a Henkel Magyarország vezérigazgatója, szerdán 11.00 órakor sajtótájékoztatót tartott, majd felavatta a Henkel Magyarország körös- ladányi gyárának új üzemegységét, Körösladányban. Az új üzemegység több mint félmilliárd forintos beruházással valósult meg. A korszerűsítés után további 50 új munkahely jön létre a békés megyei településen, így a körösladányi Henkel- gyár ezután közel ötszáz főt foglalkoztat majd. A Körösladányban megvalósuló beruházás kiemelkedő jelentőségű mind Békés megye, mind a Dél- Alföldi Régió fejlődése szempontjából. 2004. az építés éve lesz, ezért fontos, hogy olyan nagyvállalatok mint a Henkel az elmúlt években is elöl jártak a jó példával, és folyamatosan fejlesztették magyarországi érdekeltségeiket. A 2004-es költségvetésben 51 milliárd forint területfejlesztési célokat szolgáló pénzösszeg áll rendelkezésre. Ezen kívül négyszeresére emelkedik a területfejlesztésre fordítható uniós támogatások nagysága. Az Európai Unió PHARE, 1NTERREG programjai és a Regionális Operatív Program keretében a hazai társfinanszírozással együtt közel 52 milliárd forint értékű beruházás kezdődhet meg a magyarországi régiókban, kistérségekben és településeken. Kezdeményezik továbbá, hogy 2004- ben összesen mintegy 40- 70 milliárd forint központi - minisztériumi kezelésű - fejlesztési célú forrás felhasználásáról a régiók dönthessenek. A források decentralizációjával párhuzamosan a forrásokhoz kapcsolódó feladatokat is a régióknak kell ellátniuk, a minisztériumoknak pedig a stratégiai, a tervezési és az ellenőrzési felelőssége növekszik. Epress József Áprilistól öt százalékkal csökken a táppénz? A kormány költségvetési javaslata szerint jövő áprilistól a táppénz összege a napi átlagkereset 65 százaléka lenne, derült ki Gál J. Zoltán kormányszóvivő szerdai kabinetülés utáni tájékoztatójából. A szóvivő elmondta, hogy a kórházi ellátás időtartama alatt, valamint azok számára, akik nem rendelkeznek legalább kétéves folyamatos biztosítási jogviszonnyal, a juttatás 60 százalék lenne. A kormány terveiben szerepel az is, hogy szintén jövő áprilistól a biztosítás megszűnését követő, azaz a passzív jogon járó táppénz időtartama 180-ról 30 napra csökkenne, a biztosítással rendelkezők, illetve a regisztrált munkanélküliek számára azonban ez az idő a korábbi szabályoknak megfelelően, egy év maradna. Ez azonban csak átmeneti intézkedés lenne, amit azért kezdeményeznek, mert az elmúlt években minden várakozást felülmúló mértékben nőttek az állam ilyen jellegű kiadásai. Hozzátette: ennek egyik oka a táppénz indokolatlan, nem egy esetben jogtalan igénybe vétele volt. Az idei költségvetési előirányzat 85,5 milliárd forint volt, de várhatóan 96 milliárd forintot kell kifizetni erre a célra. A kormány jövő évre ennek alapján már 97,5 milliárd forintot irányoz elő a kiadásokra. Váczy MAGYARORSZÁG Magyarország a német befektetők kedvence Egy közelmúltbeli felmérés eredménye szerint a Közép- és Kelet- Európában befektetni szándékozó német vállalkozók 42 százaléka Magyarországot is megnevezi lehetséges célországként - adja hírül a Világgazdaság. A vizsgált országok közül így hazánk az előkelő harmadik helyen van, Csehország és Lengyelország mögött. A lap szerint a fenti arány az elmúlt évekhez képest nem változott, azaz a romló gazdasági mutatók ellenére még mindig vonzó a jelenlét az uniós csatlakozás előtt álló magyar piacon. Az Ernst&Young kutatása kimutatta azt is, hogy a már jelenlévő német cégek elégedettek eredményeikkel, és többségük további beruházásokra készül Magyarországon. Az összehasonlító elemzés kimutatta azt is, hogy a magyar piaci helyzettel a legelégedettebbek a németek, a beruházási feltételek - szerintük - hazánkban a legjobbak. Navracsics Tibor: új székházban a Szövetség A Fidesz pártigazgatója és Orbán Viktor kabinetfőnöke szerint a párt múltja miatt fontos volt, hogy az új székházba való költözés a lehető legnagyobb publicitást kapja. Navracsics a Hír TV-nek adott interjújában hangsúlyozta, hogy igyekeztek a külvilág szerint is átlátható, minden tekintetben a piaci szokásoknak megfelelő ügyletmenetet követni az új központ keresése során. Egy nemzetközileg is elismert céget kértek fel az ajánlatok begyűjtésére és véleményezésére, és a tárgyalások minden fázisáról tájékoztatták a közvéleményt. A párt elnökségének választása végül a Szentkirályi utcában lévő 'Maköna'-üzletházra esett, amelyről tudni kell, hogy alsó két szintje régi klasszicista stílusú épület, amelyre 1993-ban Makovecz Imre tervei szerint további három és fél szintet építettek rá. A Fidesz nyilvánossággal való párbeszédéről szólva a pártigazgató kijelentette, hogy egy kommunikációs stratégiának mindig újnak kell lennie, a közelmúltbeli személyi változások ellenére e téren nem hirtelen váltásra, hanem folyamatos alakulásra kell számítani. A hosszútávú cél a soron következő választások megnyerése, az aktuális stílust pedig a közhangulat radikális vagy mérsékelt volta is befolyásolhatja. Össztűz alatt az oktatási tárca - Magyar Bálint reagálása Csütörtökön kerül az Országos Közoktatási Tanács elé a módosított Nemzeti Alaptanterv (NAT), melyet számos egyházi és világi szervezet kritizált a közelmúltban állítólagos családellenessége és nemzetietlen jellege miatt. A vádakra reagálva az MTV Napkelte című műsorában az oktatási miniszter kijelentette, hogy eddig szakmai érvek helyett, csak személyes támadásokat kapott az ellenoldalról, a bírálóknak csupán a döntéshozók nemzeti elkötelezettségének megkérdőjelezésére futja. Magyar Bálint hangsúlyozta, hogy a módosításokkal nem vész el a nemzeti jelleg. Arról van inkább szó, hogy a konkrét ismeretek helyett „a NAT a kompetenciák és készségek egymásra épülését határozza meg egy tág keretben”. A miniszter hozzátette, hogy a konkrét ismeretanyagot az érettségi vizsgakövetelmények, és a kerettantervek részletezik a továbbiakban is. Magyar Bálint interjújában megemlítette, hogy az egyre bővülő ismeretek és a gyerekek szűkös ideje közti ellentmondás nem oldható fel újabb és újabb lexikális ismeretek hozzátoldá- sával a tananyaghoz. „Magolás helyett az önálló véleményalkotásra való készséget kell kifejleszteni - érvelt a tárcavezető - helyére kell tenni a lexikális anyagot”. Dél-dunántúli vízművek francia kézben? A Pécsi Vízmű Rt. megszerzése után, a dél-dunántúli régió második legnagyobb vízszolgáltatójának kisebbségi üzletrészét is felvásárolni készül a francia Suez cég. A nevezett üzlethányad a Szekszárdi Vízmű Kft. tulajdonosává avatná - pécsi leányvállalata által - a franciákat, akik nem állnának meg ennyinél. A Napi Gazdaság szerint terveik közt szerepel a tamási és a komlói hasonló vállalatokba való beszállás, illetve részesedés növelés is. A jelenleg önkormányzati tulajdonban lévő közhasznú tevékenységet ellátó üzemek részleges privatizációjára állítólag a magas működési költségek, illetve a szükséges fejlesztési források hiánya miatt kerül sor. Veszprémi tervek - ki ad szárnyakat vágyaiknak? A taszári példán felbuzdulva, Veszprém is polgári repteret kívánna kialakítani egy felszámolásra váró (szentkirályszabadjai) légibázisból. Igaz, míg Taszáron az elképzelések szerint együtt működne a polgári és a katonai légikikötő, addig a Veszprém melletti település katonai funkciói biztosan megszűnnek. A Népszabadság információi szerint a magyar légierő mindazokat az eszközöket és berendezéseket helyben hagyná, amelyekre a Szolnokra való átköltözés után nem lesz szüksége. A reptér így még legalább húsz évig üzemeltethető lenne, a helyzet azonban nem ilyen egyszerű. Dióssy László veszprémi polgármester az országos napilapnak elmondta, hogy testületé előrehaladott tárgyalásokat folytat egy befektetői csoporttal a terület ipari parkként és polgári repülőtérként való hasznosításáról. A projekthez kapcsolódó tervek állítólag már készen állnak, a megállapodás pedig egy-két éven belül létrejöhetne, addig azonban a terület megőrzése és megóvása súlyos százmilliókat emészt fel. Mivel az átmeneti időre szükséges összegeket a város nem tudja kigazdálkodni, Dióssy László a kormánytól vár segítséget.
