Hídlap, 2003. augusztus-december (1. évfolyam, 1-82. szám)

2003-10-16 / 32. szám

4 2003. október 16., csütörtök RÉGIÓ ^ M A I T É M A — ..­El kezdődött a fűtési szezon A hivatalos fűtési szezon kezdetét vette régiónkban is. Az időjárás hidegre for­dulása miatt már a Duna mindkét partján fűtik a la­kásokat. Esztergomban és Dorogon a távfűtést a Promtávhő már október 7- től elkezdte, mivel a napi átlaghőmérséklet 10 °C alá süllyedt. Párkányban a táv­fűtést október 6-án kezdték meg, tudtuk meg a Lakás­kezelő Vállalat munkatársá­tól. Utánajártunk, hogyan is érdemes gazdaságosan fű­teni az otthonainkat. A régióban viszont elég sok lakásban fűtenek fával, szénnel vagy bármilyen más egyedi tü­zelési módszerrel. Egyedi a fű­tés akkor, ha a fűtendő helyi­ségbe szállított energiahordozót magában a helyiségben, a fűtő- berendezésben alakítjuk át hő­energiává. A fűtés szilárd tüze­lőanyaggal működő berendezé­sekkel is történhet. Ezek a kan­dallók, kályhák, cserépkályhák, vaskályhák. Lehet melegedni az olajtüzelésű berendezésekkel is, de az olajkályhák környezetká­rosító hatásuk és az olaj magas ára miatt már nem elterjedtek. Fűthetünk gáztüzelésű berende­zésekkel, vagyis gázkonvektor­okkal és falifűtőkkel. Az összes fűtési lehetőség közül a távfűtés a legkényelmesebb, és a legdrágább is. A távfűtés költsé­geit a lakások egész évben fizetik. Nyáron természetesen keveseb­bet, míg télen többet. Ellenben az egyedi fűtésű lakásokban a fűtési idényen kívül nem kell számolni ennek költségeivel. Télen a lakás megfelelő bel­ső levegőhőmérséklete 18-20 °C között van. Általában a la­kóhelyiségekre a túlfűtöttség jellemző. A helyiség hőmérsék­letének egy százalékkal történő csökkentése öt százalékos fűtő- energia-megtakarítást jelent­het. 20 °C helyiség-hőmérsék­letnél az energiafelhasználás egyötöd résszel kisebb, mint 24 °C-nál. Éjszaka az ágyban fek­ve nem szükséges a nagyon meleg lakószoba. A hőmérsék­let csökkentése 15-16 °C-ra ki­fejezetten jó hatású lehet a szervezetre. Az éjszakai hőmér­séklet-csökkentést körülbelül egy órával a lefekvés előtt cél­szerű alkalmazni. Éjszaka a kb. 5 °C-kal alacsonyabb helyiség­hőmérséklettel közel 10% tüze­lőanyag, illetve fűtőenergia- megtakarítást érhetünk el. A jó hőszigetelésű falaknak jó a hőtároló képességük, ezért a nem túl hideg téli éjszakákon a fűtés teljesen leállítható. A hő­mérséklet a leállítás ellenére sem süllyed majd reggelre 15 °C alá. Már sok egyedi fűtésű házban a fűtési berendezéseket ellátták helyiséghőfok-elosztóval. A leg­jobb lehetőséget kínálja, ha a központi készülék össze van kap­csolva egy időkapcsolóval. Ezzel lehetőség van automatikus éj­szakai hőmérsékletcsökkentésre. A távfűtéses lakásokban a fűtő­test hőmérséklet-szabályozó sze­lepével lehet a legegyszerűbben a fűtőtestet a kívánatos helyiség­hőmérsékletre szabályozni. A különféle helyiségekben más-más hőmérséklet szükséges. A hőmérsékletek megfelelő beál­lításával fűtési költséget takarít meg. Az általánosan elfogadott hőmérsékletek a lakószobában és az étkezőben 20 °C, a gyerek­szobában 21-22 °C, a konyhá­ban 18 °C, hálószobában nappal és éjszaka egyaránt 16-18 °C, fürdőszobában 23 °C, előtérben és közlekedőben 15 °C, a garázs­ban pedig nem kell fűteni. Ha elutazunk, akkor elég a la­kást 15 °C-on tartani. Természe­tesen egyedi fűtésnél, ha eluta­zunk, akkor nem tudunk fűteni, tehát érdemes a kályhákat be­készíteni, hogy amint megjö­vünk, be tudjunk gyújtani. A fűtés és a komfortérzet ha­tékonyságát rövid szellőzteté­sekkel is tudjuk befolyásolni. A hosszú ideig tartó szellőztetéssel lehűtött helyiségek újrafűtése sok energiát igényel. A fűtőtest eltakarása vagy hosszabb ideig történő lefedése esetén a hősugárzás vagy hő­áramlás a helyiségben leromlik. A levegő nedvességtartalma is nagyon fontos. A száraz levegő növeli a fűtési költségeket is. Egy vízpárologtatd megtöltése és a fűtőtestre helyezése beállítja a le­vegő nedvességtartalmát. Amennyiben fával és szénnel tüzelünk, nagyon fontos a fo­lyamatosság. Ne hagyjuk kihűl­ni a falakat és a helyiséget, mert annak újramelegítése nagyon sok tüzelőanyagot és így nagy költségeket igényel. árpási Magyarországon egy átlagos családi ház fűtéséhez egy télen körülbelül 60-80 mázsa fát és szenet szoktak rendelni vegyesen. Egy esztergomi tüzelővel foglalkozó telepen megtudtuk, hogy a tűzifa (cser-tölgy) ára, ha kugliban kéri valaki, akkor 1200 Ft/mázsa, míg ha hasábolva rendeli, akkor 1270 Ft/mázsa. Ezeknek a fűtőértéke elég magas, nagy hő leadására képesek. A szén a hőt jobban tartja, tovább biztosítja otthonunk melegét. A cseh szén mázsája 1750 forint, míg a mag­asabb fűtőértékű brikett 2300 forintba kerül. Szlovákiában a zselízi tüzép munkatársától megtudtuk, hogy a lakosok a fát az erdőben illegálisan gyűjtik, ezért külön nem is árusítanak, mivel nincs rá kereslet. Szénből egy átlagos család 50-60 mázsát rendel egy télre. Az ottani árakról is tájékozódtunk. A legalacsonyabb fűtőértékű B osztályú barnaszén mázsánkénti ára 241 korona. A középkategóriájú cseh szén náluk 288 koronába kerül, míg a leg­drágább és a legjobb minőségű kokszot 541 koronárt mérik mázsánként. Ezen kívül még többfajta szenet árulnak, amiből általában vegyesen szoktak rendelni a lakosok. Lontó - A kastélyos falu A kastélyos falunak is neve­zett Lontó - még a 20. század elején is 11 kastély, úri lak volt benne - a Lévai Járás egyik el­dugott, kis faluja. A dombok közt elterülő községet az Egeres patak szeli ketté. A 635 fős lakosságból 80 szá­zalék magyar nemzetiségű, 20 százalék pedig szlovák nemzeti­ségű. Vallási szempontból ró­mai katolikusok lakják. A kör­nyék munkalehetőségei szeré­nyek, csupán a mezőgazdaság nyújt némi lehetőséget. Nem csoda tehát, ha Lontó munka- nélküliségének aránya 55 szá­zalék körül mozog. Önkormány­zati intézményként az óvodát és az 1-4-es alapiskolát találhatjuk benne, civil szervezetként pedig a sportegyesületet. Műemléki szempontból a kas­tély maradványok lehetnek ér­dekesek számunkra, mint pél­dául a Talián bárónő kúriája, a Rajner-kastély, a Podhorszky- kastély, az 1. és II. világháborús műemlék, a barokk stílusú templom, a falu nevezettjeinek síremléke, a Podhorszky és Jekelfalussy család sírboltja. A falu jeles szülöttei közt ta­lálhatjuk Kaas Ivort, korának legismertebb publicistáját, Beö­thy Lidia színésznőt, Jekelfalussy József statikust, a Magyar Tudományos Akadé­mia tagját, Thék Endrét, a nagyüzemi magyar bútorgyár­tás megteremtőjét. A község polgármestere je­lenleg Kuczman István. Lontó történelme Már a neolit-újkori időkben lakott volt, erről árulkodnak az előkerült archeológiái leletek. Az első írásos adat 1236-ból származik, ekkor Lumptov né­ven van említve. 1276-ban Lontót, II. László visszaadta a Hont-Pázmán nemzetségbeli Pongrácznak és Péternek. Ezt a területet IV Béla vette el Hont- Pázmán Kazmírtól. Lontó három részből állt. 1331- ben egyharmaddal az esztergomi érsek, egyharmaddal Zurk rendel­kezik. A megmaradt harmadrész pedig a várhoz tartozott. A Lontói-családról való egyetlen fennmaradt említés 1358-1364 között található. Adatokat később már nem lel­tek fel róluk. 1359-ben a zálog­birtok már Visk Jánosé volt. 1404-ben Szécsényi Simon volt a település birtokosa, ehhez az uradalomhoz csatolta a nap- szeki és tergenyei birtokait. Ké­sőbb ezt a területet 1437-ben Zsigmond király hozzácsatolta Lévához, így az új birtokos Cseh Péter lett. 1456-ban ismét zá­logbirtok lett Lontó, ezúttal a Kálnay-családé. 1606-ban a falu kénytelen behódolni a töröknek. A törö­kön kívül más is sanyargatta a népet, hiszen a Rákóczi György-, Bocskai-, Thököly- és II. Rákóczi-felkelés során is ér­ték károk a falut. 1715-ben a legelső országos népszámlálás során 13 jobbágy és két zsellérháztartás, 1720-ban pedig 12 jobbágy és 1 zsel­lérháztartás van elkönyvelve. A Szentiványi-kastély 1760- ban épült, ekkor ők voltak az egyedüli földbirtokosok, a család már a XVII. században honos volt Bars és Hont megyében. Házasság révén újabb családok a Majthényiek, Okolcsányiak, Rakovszkiak és Podhorszkyak te­lepedtek itt le. Az 1848/49-es szabadság- harc után megszűnik a job­bágyrendszer. Lontó lakosságából a világ­háború frontján 32 ember ve­szett oda. 1949-ben körülbelül 1000 hektárnyi nagybirtokból állami birtok alakult. A falu temploma a 18. század első felében épült barokk stílus­ban, felszentelésére 1742-ben ke­rült sor Szent Anna tiszteletére. A szószék fából készült későbarokk stílusban, továbbá a vörös már­vány szenteltvíztartó is ebből a korból származik. Az oltárkép Szent Annát és Szűz Máriát áb­rázolja. Ehhez a képhez állítólag Jekelfalussy Lajosné és lánya, Gizella állt modellt. A régi temetőben közel há­romszáz éve temetkeznek a helybeliek. Itt található a Podhorszky- és Jekelfalussy- családok sírboltja. Nepomuki Szent János kőszob­ra a 18.századból való, a szent pa­pi ruhában, fején többágú papi sü­veg, vállán hermelin palásttal, kar­ján feszülettel látható. Lontó bár kicsi, s egyhangú­nak tűnik, de látványosságai­val, dombos vidékével kelle­mes kikapcsolódást nyújt min­den odalátogatónak. D.Bajkai Katalin Lesz körzeti hivatal Párkányban (Folytatás az 1. oldalról) A párkányi körzeti hivatalban feltehetően legalább 30 hivatalnok fog szorgoskodni. A leosztott ha­táskörök közül említésre méltó a hatósági eljárással kapcsolatos jogi ügyek, apróbb kihágások, a rend­őrségtől átvett személyi igazolvá­nyok, útlevelek, jogosítványok in­tézése és a gépkocsik nyilvántartá­Szülő - nevelő sa. Ezen kívül még számos más apróbb ügyintézés, összesen 16 hatáskör. Örvendetes, hogy az em­lített ügyintézés érdekében régi­ónk polgárainak jövőre már nem kell nagyobb távolságokat utazni­uk. Az sem elhanyagolható szem­pont, hogy a körzeti hivatal Pár­kányba helyezésével legalább 30 új munkahely létesül. o. f. diák találkozó- Esztergom ­Nagyszerű ötletet valósítottak meg Esztergomban a Kolping Katolikus Szakiskolában. Októ­ber 10-én délutánra az iskola igazgatója meghívta tanítványa­it szüleikkel együtt egy közös be­szélgetésre, bízva a találkozás eredményességében. A tanulók szép műsorral, ver­sekkel, énekléssel köszöntötték a megjelent szülőket és tanárai­kat, majd az igazgató úr részle­tes tájékoztatást adott az iskola munkájáról, feladatairól, tervei­ről, lehetőségeiről a tíz évvel ez­előtti alapítástól kezdve napja­inkig. Kifejtette a Kolping esz­meiség jelentőségét a tanulók nevelése, szakbizonyítványhoz juttatása terén, elemezve a ne­hézségeket és az eredményeket. A meghitt beszélgetések so­rán a vendégek - jogos elvárá­saikat teljesítettnek látva - meg­elégedetten távoztak a jól sike­rült eszmecsere után. Bízunk abban, hogy ez a ta­lálkozó hagyománnyá válik és eredményesebb lesz tanulók fej­lődése, nevelése. Móringer Lajos Csatai nőifoci-bajnokság Unatkozó, de egyben sportos, kreatív anyukák, lányok ötlete nyomán alakulnak sorra a régió­ban az amatőr női futballcsapa­tok. Többek közt Csata, Oroszka, Zalaba, Kisgyarmat, Pásztó köz­ségek büszkélkedhetnek vele. Május óta több bajnokságot ját­szottak, de szerveztek meccseket búcsúk, falunapok alkalmából is. Bárhol is mérik össze tudásukat, a nézők mindenhol örömmel ve­szik ezt a próbálkozást. Elmondá­suk szerint sokkal látványosabb, izgalmasabb egy női összecsapás. Az idő folyamán a csapatok já­téktudása, ereje fokozatosan ja­vul. Ezért, és a kapcsolatteremtés okán szeretnének más csapatokat felkutatni, akár a határon túlról is, és jövőben tudásukat összemérni.-baj-

Next

/
Thumbnails
Contents