Hídlap, 2003. augusztus-december (1. évfolyam, 1-82. szám)

2003-10-15 / 31. szám

Hírlap az Ister-Granum Eurorégióból ára: 78 Ft / 9,5 Sk, előfizetőknek: 62 Ft / 8,5 Sk I. évfolyam, 31. szám 2003. október 15., szerda Teréz A HÍD ÚJJÁÉPÍTVE: 2001. OKTÓBER 11. Főszerkesztő- helyettes: Horváth Balázs • Szerkesztők: Bartal Tímea (szlovákiai bel- és külpolitikai. KoBer Péter (régió), Muzslai Zsitva Ágnes (önkormányzatok), Oravetz Ferenc (szlovák hírek). Nagy Balázs (sport) • Művészeti vezető Balage P. Szeder • Tervezőszerkesztő Á^alvi Loretta • Szerkesztőségi titkár Jászberényeié Kárász Krisztina • Szerkesztőség: 2500 Esztergom, Deák Ferenc utca 4.. postacím: 2501 Eszteigom, fbstafiók 233, telefon: +36 (33) 500-750, telefax: +36 (33) 500 75Q e mail hidlapúr esztergom.hu • Kiadja a Strigonium Rt., 2500 Esztergom, Deák Ferenc utca 4 . telelőn: +36 (33) 510-040 • Felelős kiadó: KjAe Ferenc igazgató - Hirdetéslelvétet Strandi Balázs. 2500 Esztergom. Deák Ferenc utca 4, telelőn: +36 (33) 500-750 • A hirdetések tartalmáért a kiadó nem vállal felelősséget. • Terjeszti a Magyar ftjsta Rt, Rábahír Rt, Buvíhír Rt, valamint az alternatív terjesztők. • Előfizethető a hírfapkézbesítóknél. a postán a rikkancsoknál, valamint a szerkesztőségben Előfizetési díj egy évre 14 400 forint (1 918 korona), fél évre 7 500 forint (1 027 korona), negyedévre 3 900 forint (535 korona). • Nyomda: Komáromi Nyomda és Kiadói Kft. 2901 Komárom, Igmándi út L (Postai.ók 2L), felelős vezető: Kovács János ügyvezető igazgató Béremelés vagy munkahely Nincs pénz - sóhajtja a kor­mány (és egy fékezhetetlun agyvelejű nyúl, aki a maga felkészült modorában azt is hozzátoldja: „ööö”), és szét­tárja a karját. Együtt érzőén bólogatnak a fiúk - és a lá­nyok -, adnánk mi a pénzt, ha volna, de üres a kassza, üres a kamra és a pallás. Próbálkoznak - erőtlenül - zú­zái, hogy elhordták az előző beste lelkek, ott áll e' halomba' a lóvé, e' hun á zudvaron (értsd: az udvarukon); de már nem jön be, egy esztendő múltán karcsú ez, mint Lendvai Ildikó stólája. A jóléti rendszerváltás kerül­hetett sokba - jut eszükbe másodjára, mi tartjuk a sza­vunkat, arról nem tehetünk, hogy ti vagytok olyan sokba gyeses kisanyástól, nyugdíjas­tól, egészségügyestől (sejlik fel a mögöttes értelem). Rátok „pazaroltuk" a pénzt, nagylel­kűen szórtuk, és ha Attila és Etibor nem olyan ostoba, csurrant-cseppent volna nek­tek további manna is (értetek lopunk, nem magunknak). Merthogy tartjuk a szavunkat, ha a fene fenét is eszik, jó lesz nektek, szőlő és lágykenyér lesz meg pluszegyhavi. Ennek azonban ára van - mert olyan mohók vagytok mind, emlé­keztetnénk -, hát megszorí­tunk, felmondunk, létszám le­építünk, kivagytokrúgva. Ésszerű létszámgazdálkodás, találták meg a szót ifjabb Gál őszinte örömére, lehet csócsál- ni, erópér módon ízlelgetni, de fordítása végtelenül profán és közérthető: elbocsátás Mert a közszolgálati szféra csakis úgy búja ki a jólétet ha sokan en­nek már nem részesei. A jólé­ti rendszerváltás - ha már van ilyen egyáltalán, bár ilyet mi még a büdös életben nem láttunk egyetlen egy ország­ban sem. hogy példának okáért a finnek és a svédek olyan jól élnek, az más kér­dés (és messzire vezetne), de ha láttak röhögéstől habzó szájú skandinávot, duruzsol­ják a fülébe: jóléti rendszer- váltás -, szóval ez az izé, ha már kitaláltatott, akkor legyen „férfi, nem pedig délibáb”. Azaz: tessék végrehajtani kö­vetkezetesen, mindenki szá­mára érvényesen - és legke­vésbé: valakiknek a rovásá­ra. Mert az utóbbi esetben még arra gondolnók, az egész csupán választási maszlag vala. De hát csak nem lehetnek ilyen huncu­tok a fiúk (és leányok)? Yoisl HU ISSN 1785-0592 03288 771 78 5 059 064 Gáz- és ivóvízproblémák Szennyezett az ivóvíz Kisölveden. Több ház tótjá­nál végeztek méréseket, és az eredmények szerint a nit­rogén tartalma három­négyszerese az elfogadott normáknak. Bacsa Zoltán polgármester sze­rint a szomszédos falvak is hason­ló problémával küzdenek. A nit­rogén tartalma nem egyformán magas. Általában 200-250 mg körül mozog. De vannak olyan helyek is, ahol egyáltalán nincse­nek ilyen jellegű gondok. Néhány helyen magas a víz ammóniatar­talma is, ám ez nem jellemző. A polgármester szerint ezek a kutak általában csak hat métere­sek és csak a felszíni vizek gyűl­nek össze benne. Ez azért is je­lent gondot, mert a falubeliek nem igazán adnak a környezet védelmére, hiszen a szennyvizet egyszerűen csak kieresztik az ut­cára, ahonnan természetesen visszaszivárog a kutakba. Továb­bi problémát jelent a földeken való műtrágyák használata is, ami szintén azt eredményezi, hogy a domboldalakról lefolyó víz növeli a nitrogéntartalmat. „A megoldást az jelentené, ha be lenne vezetve a faluba a veze­tékes víz, de a falu nem rendel­kezik elég anyagi forrással ah­hoz, hogy saját költségein ezt meg tudja valósítani. Az Európai Uniós forrásokból sem tudunk meríteni, hiszen nem tudjuk fel­mutatni a szükséges 25 százalé­kos önrészt. De idővel talán megoldódik ez a probléma is. Valószínűleg majd Lekér felől fogják bevezetni a vizet, ott vi­szont problémát okozott a múlt­ban az, hogy a Garamon keresz­tül nem tudták áthúzni a vízveze­ték-hálózatot. A másik megoldás az lenne, ha a határon túlról, a Börzsönyből jönne a víz, de en­nek megvalósítása nagyon kö­rülményes, hiszen ott a két or­szágnak kellene megegyeznie. mondta a polgármester. Problémát jelent az is, hogy a falubeliek nem tudatosítják a magas nitrogéntartalmú víz egészségre ártalmas hatását. Ezért nem is érzik szükségét, hogy bevezettessék a vezetékes vizet. Azt mondják, évek óta kút- vizet isznak, ha eddig nem volt ártalmas, akkor most miért lenne az. Nem számolnak azonban a talajba kerülő szennyező anya­gok folyamatos növekedésével. Hasonlóan nem támogatják a gázhálózat bevezetését sem a fa­lusiak, mivel tartanak a gázárak emelkedésétől. Inkább szénnel vagy fával tüzelnek, sokan most vásároltak fakazánokat, hiszen a fát olcsón be tudják szerezni a kö­zeli erdőkből. Nem számolnak vi­szont azzal, hogy az uniós csatla­kozás után nem lesz olyan egysze­rű hozzájutni a fához, mint eddig. A polgármester szerint a kö­vetkező körben várható a gáz­hálózat bevezetése a térség­ben, amely Deménd felől hú­zódna Ipolyvisk, Zalaba, Kisölved és Kissalló felé, és 12 települést érintene. czm Harrach Péter: Egyre romlik a családok helyzete A kormány intézkedései következtében a magyar családok helyzete a követ­kező hónapokban, és vár­hatóan jövőre is, nagymér­tékben romlani fog. Jelen­tette ki Harrach Péter, volt családügyi miniszter, Vígh Ilonával, a Fidesz MPSZ Nőtagozatának elnökasszo­nyával közösen tartott ked­di sajtótájékoztatóján Harrach Péter kijelentette, hogy mivel a polgári kormány csalá­dokra épülő közösségben gondol­kodott, ma is érzik felelőségüket a magyar családok helyzetéért. El­mondása szerint számukra na­gyon fontos a család, mint a legki­sebb természetes közössége a tár­sadalomnak, amit meg kell erősí­teni a családtámogatás rendszeré­vel, tehát pénzbeli juttatásokkal, hogy a gyermeknevelés biztonsá­ga meglegyen. Másrészt olyan családbarát környezetet kell kiala­kítani, amelyben a családok be- tölthetik a szerepüket, és a társa­dalom segítségét és nem gátjait érzékelik. Úgy vettük észre, - je­gyezte meg Harrach - hogy a kor­mány, amely átvette elődjének a családpolitikai rendszerét, azt nem építette tovább, illetve mind­ezt betetőzve, megjelent a Medgyessy-csomag, amelynek megszorító intézkedései még to­vább rontják a családok helyzetét. Továbblépést jelentett volna, ha növelik a gyermekek utáni adó- kedvezményt, amely az Orbán- kormány idején 3 gyerek vállalása esetén, már havi 10-10 ezer forin­tig terjedt. Ennek a rendszernek a karbantartása nagyon fontos len­ne, a gyermekvállalási kedv fenn­tartása, illetve a családok bizton­sága érdekében. Probléma továb­bá a Medgyessy-kormány intéz­kedéseiben egyrészt, hogy nem egy határozott jövőkép alapján építi fel a programját, hanem rö­vidtávú célok, konkrétan szavazat -vásárlási szempontok alapján operál. Kizárólag a családi pótlék emelésével a munka társadalmi megbecsülését csökkentette. Hi­szen az adókedvezmény lényegé­ben az, hogy a dolgozó és gyer­meket nevelő családokat támo­gatja. Ezzel az intézkedésével a kormány, a dolgozni nem akaró, lumpen életet folytató családok támogatása felé mozdult el. A má­sik probléma, hogy nem család­ban, hanem individuumban gon­dolkodnak a döntéshozók, amely­re jó példa, hogy a gyermeket és a nőt kiemelik a családból, ahe­lyett hogy egységes családi politi­kát alakítanának ki. Harrach Péter kijelentette, hogy több módosító indítványt juttattak el a parlament elé, elsősorban az adókedvezmé­nyek megtartásáért, a lakáshitel törlesztés utáni kedvezményekre vonatkozólag, illetve a nyugdíjjá­rulék fizetésre, amit a kormány megszüntetne, vagy oly mértékig csökkentené, ami sok család éle­tét negatívan érintene Vígh Ilona elmondta: a mai magyar társadalom a kétkeresős családmodellre épül, az anyák­nak sok esetben gyermekeiket már korán bölcsődébe vagy óvo­dába kell adniuk. A szocialista-li­berális kormány ígéretet tett arra, hogy a bölcsődés és óvodáskorú gyermekek ingyenes étkeztetés­ben részesülnek, de amikor rájött arra, hogy nem teljesíthető az ígé­rete visszaállt az eredeti álláspont­jára, miszerint csak a rászoruló gyermekeknek ad támogatást. Az általános iskolásoknak ingyenes tankönyvet ígért a kormány, amit szintén nem teljesített. Epress Józse Könnyelmű fegyverértékesítés? A brit The Sunday Ti­mes szerint szlovákiai vál­lalatok olyan országokba is szállítanak fegyvereket, amelyek az ENSZ tiltott listáján szerepelnek. A Szlovákiára nézve nem ép­pen hízelgő állítását a lap bizo­nyítékokkal támasztja alá. Az új­ság egyik tudósítója Brian Thomas álnéven árajánlatot kért Ruanda számára a Pozso­nyi Petina International Rész­vénytársaságtól Igla típusú föld­levegő rakéták vásárlására. Az ENSZ határozata alapján Ruanda tiltott listán szerepel. A mintegy ötmillió korona vagyo­nú pozsonyi cég árajánlata sze­rint - amelyet Michal Kvanta, kereskedelmi igazgató állított ki - egy rakéta ára 27 ezer font. A Petina International igazga­tója, Peter Peniaska a botrány­nyal kapcsolatban nem volt haj­landó nyilatkozni azzal az in­dokkal, hogy először úgymond meg kell ismerkednie az ügy részleteivel. Egyébként megje­gyezte, hogy az árajánlat érvé­nyes szerződés nélkül nem je­lent semmit. A szerződés elké­szítése és hitelesítése előtt az ügyfelet a Külügyminisztérium, a hírszerzés és a Gazdasági Mi­nisztérium leellenőrzi. „Jóváha­gyásom nélkül egyetlen szerző­dés sem jöhet létre” - érvelt a cégvezető. Úgy véli, hogy vala­kinek érdekében állt a céget és Szlovákiát befeketíteni, s hozzá­tette, némelyik brit tudósító sza­vahihetősége megkérdőjelezhe­tő. „Erről tanúskodik a közel­múltban megjelent negatív hangvételű cikk is, amelyben több fegyverüzlettel kapcsolat­ban a szlovák hírszerzést hozták hírbe” - vélekedett. A fegyverkereskedelmet és a hadianyaggal történő üzletelést egy 1998-ban hatályba lépett törvény szabályozza. 2002 feb­ruárjában született törvénymó­dosítás a fegyverkivitel ellenőrzé­sét is taglalja. 2002 szeptembe­rében újabb szigorításokat vezet­tek be a fegyverek vámellenőrzé­sét illetően. Egyébként a fegy­verexportot engedélyeznie kell a Védelmi Minisztériumnak, a Kül- ügy- és a Belügyminisztérium­nak, valamint a Nemzetbiztonsá­gi Hivatalnak. A fent említett szi­gorításoknak köszönhetően az engedélyezett szerződések szá­ma évente néhány tucatra zsu­gorodott. A Petina International a Gazdasági Tárca által 2001- • ben kiadott engedélye alapján kereskedhet fegyverekkel. A The Sunday Times hason­lóan járt el egy lengyelországi fegyverkereskedő céggel, amelytől angol közvetítő révén 32 ezer fontért szerezhetett vol­na be Igla típusú föld-levegő ra­kétákat. A brit lap arra a követ­keztetésre jutott, hogy Kelet-Eu- rópából nem jelent gondot az ilyen szerkezetek beszerzése. Megfelelő ellenőrzés hiányában az eszközök veszélyes terroris­ták kezébe kerülhetnek. Ezek után nem lehet csodálkozni, hogy nyugaton rossz vélemény­nyel vannak rólunk. Úgy véle­kednek, hogy Kelet-Európa a világ konfliktusokkal terhelt övezeteinek egyik jelentős fegy­verszállítója. Oravetz Ferenc Lapozó AZ AGRÁRTÁMOGATÁS KÉRDŐJELEI .......2. oldal MÁ TÓL GÁZÁREMELÉS.....3. oldal MU NKAVÁLLALÁS KÜLFÖLDIKÉNT MAG­YARORSZÁGON...4. oldal ' BŐ VÜL A KEMPING ..........................................4. oldal VÍZ-KERTIRÁNYELV .........................................5. oldal PÁ RKÁNYI BORÁSZATI ÜZEM..................5. oldal JU DO SIKEREK.....5. oldal Be szélgetés Csáky Pállal Egyre több panaszt hallunk az emberektől a Garam-Ipoly men­ti régióban. A munkanélküliek száma magas, a cégek, vállala­tok, gyárak sorra tönkre mentek az elmúlt években, így a megél­hetési források is korlátozottak. Egyre többet beszélnek a vidék ellehetetlenüléséről, a magyar­lakta vidékek elszegényedéséről, mivel a nagyobb beruházások is elsősorban a szlovákok lakta te­lepüléseken történnek. Az is igaz viszont, hogy a községek, önkor­mányzatok sem ülhetnek ölbe tett kézzel és várva, hogy Po­zsonyból érkezzen a segítség. Október 12-én Csáky Pált. a szlovák kormány alelnökét Oroszka díszpolgárává avatták. Az ünnepségen felmerült az oroszkai cukorgyár problémája és az esetleges újabb beruházá­sok lehetősége. Az ünnep kap­csán arról kérdeztük Csáky Pált, milyen lehetőségei vannak á ré­giónak, hogyan lehetne orvosol­ni a munkanélküliség nagyon is nyomasztó problémáját. Tapasztaljuk az ilyen találko­zók alkalmával, hogy az embe­rek egy része valóban nehéz kö­rülmények között él. (folytatás az 5. oldalon) Nappal is kötelező a fényszóró használata Szlovákiában Mától nappal is bekapcsolt világítással kötelesek közleked­ni a gépjárművezetők. A lám­pák bekapcsolásának elmu­lasztása esetén kétezer koronás bírságra számíthatunk. A rend­őrök szigorúan büntetik a köd­lámpa indokolatlan használa­tát is. A nappali fényszóróhasz­nálat március 15-ig kötelező. O.F.

Next

/
Thumbnails
Contents